Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
2 3aftäfgqp 1990. JŰNIUS 2., SZOMBAT BSHÍT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSam Haladás a csúcstalálkozón További magas szintű tárgyalásokra kerül hamarosan sor Nyugtalanítóan hat a kiéleződő szovjet belső helyzet Nem mehetnek ENSZ-megfigyelők a megszállt arab területekre Altalanos PILLANATKÉP Fél évvel a tavaly, csupán „eszmecserének” nevezett máltai találkozója után Gorbacsov és Bush csütörtökön, alaposan eltérő körülmények között ült le az immár hivatalos tárgyalás asztalához. A korábbi, egymásról alkotott ellenségkép már elenyészett, de a két nagyhatalom viszonyát még távolról sem lehet nevezni barátinak. Gorbacsov tárgyalási pozíciója már egyáltalán nem hasonlítható a régihez, a kelet-európai változások és a Szovjetunióban belső robbanással fenyegető fejlemények miatt. Washingtonban befolyásos politikusok kérdőjelezték meg a csúcs előestéjén, hogy egyáltalán menynyire tekinthető a moszkvai vezető hosszú távú egyezmények aláírására és megtartására — mint fogalmaztak — „hiteles személyiségnek”? Mások, akiket az amerikai szó- használatban „héjáknak” neveznek, s mindig is a diktátumok nyelvének egyedül üdvözítő alkalmazását sürgették a Szovjetunióval szemben, most arra igyekeztek befolyásolni a Bush-kormányzatot, hogy használja ki Gorbacsov szorongatott helyzetét, s a maximális engedményt csikarja ki a washingtoni tárgyaláson. Az amerikai elnök a jelek szerint azonban inkább azokra a tanácsadóira hallgat, akik úgy vélekednek, hogy ; ha .a Szovjetunióban megbukik az átalakítás jelenleg Gorbacsov által fémjelzett folyamata és kaotikus állapotok alakulnak ki, ez kihat az egész világra. A szovjet birodalom összeomlása eszerint beláthatatlan következményekkel jár, hiszen ki tudja, milyen szélsőséges kalandorelemek kerülnének egy zűrzavaros, polgárháborús helyzetben a moszkvai Kremlbe. Jobb tehát, ha Gorbacsov megingott pozícióit nem használják ki, hanem kompromisszumokra törekednek vele, s a megegyezésekkel a mérsékelt, középutas szovjet vezető köröket támogatják. Annál is inkább, mert a szovjet államelnök párt- főtitkár Washingtonba érkezése előtt tudtul adta, hogy diktátumokra elutasítással válaszol, mivel egyszerűen nincs más lehetősége, ha meg akarja tartani vezető tisztét. DERŰLÁTÁS MINDKÉT OLDALON A megegyezésekre való törekvéseknek ez az alapállása meg is hozta a reméltnél nagyobb előrehaladást a washingtoni tárgyalásokon. Így indokolt, hogy — bár még a csúcstalálkozó nem fejeződött be — kölcsönös derűlátás az uralkodó mindkét oldalon. Ez érthető is. hiszen az új megállapodások hatásaként a világ kevésbé lesz veszélyes, hiszen csökkennek a mindkét nagyhatalom birtokában levő pusztító eszközök. Így például hozzálátnak a .vegyifegyverkészletek megsemmisítéséhez. Mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államoknak mintegy ötezer tonnányi ilyen gyilkos anyaga van bevetésre készen katonai raktáraiban. Sokkalta fontosabb azonban az a nyilatkozat, amely a hadászati támadó fegyverzet csökkentéséről született. Utoljára az 1987-es csúcstalálkozón — amikor még a tárgyalóasztal másik oldalán Reagan foglalt helyet — jött létre ilyen rendkívüli horderejű megállapodás. Akkor az 500—1550 kilométer hatótávolságú, úgynevezett közép-hatótávolságú nukleáris rendszerek megsemmisítését határozták el, s hajtották végre két év leforgása alatt. Akkor ez annyit jelentett, hogy a két nagyhatalom nukleáris fegyverarzenáljának 5-7 százalékát adták át örökre az enyészetnek. Már akkor kimondták, hogy ezután a „nukleáris nehézfegyvertárra” kerül majd a sor a leszerelésben, azaz a hadászati támadó fegyverzetre. Ezek zömét a nagyhatalmak saját területéről indítható 5500 kilométer horderejű, több nukleáris robbanófejjel ellátott földrészközi rakéták, a különlegesen nagy hatósugarú bombázógépek atomtöltetű pusztító eszközeikkel és azok a tengeralattjárók képezik, amelyek az óceán vize alól, rejtetten képesek arra, hogy ballisztikus lövedékeiket eljuttassák a beprogramozott célpontokra. A szerződés, amelyről szakértők tárgyalnak Genfben már évek óta, felére csökkentené mindkét oldalon a hadászati támadó fegyverek számát. Mivel azonban még néhány nyitott kérdést ez ügyben tisztázni kell, most az a nyilatkozat, amely a washingtoni csúcs elé került, első lépésként e rendszerek 30-35 százalékos csökkentését írja elő. A Daily Telegraph című angol lap pénteki vezércikkében világtörténelmi jelentőségűnek nevezte e nyilatkozatot, amellyel újabb döntő lépés történik a leszerelés útján. Más lapok az 1987-es megállapodás utáni első nagyszabású tettnek értékelik a nyolcoldalas dokumentumot. S a tervek szerint még az év vége előtt at ;,két■ nagy” újból találkozik majd, hogy aláírja a hadászati támadó fegyverek ötven százalékos csökkentéséről szóló szerződést is. Egy másik szovjet—amerikai csúcsmegbeszélésre is sor kerül még az idén, amikor a két nagyhatalom vezetője részt vesz majd a hagyományos fegyverzet csökkentéséről intézkedő értekezleten, amelyre a helsinki okmányt aláírt 35 állam vezetői lesznek hivatalosak. FOLYTATÁS KOPPENHÁGÁBAN ÉS PÁRIZSBAN A csúcs előestéjén úgy tűnt, hogy a német kérdésben áthi- dalhatatlanok Washington és Mosdva ellentétei. A szovjet vezetés ugyan hamar kénytelen volt feladni azt az elképzelését, hogy az egyesült Németország semleges legyen, de NATO-hoz való tartozása ellen vétót emelt. Mivel ez ügyben a Nyugat szilárd magatartást tanúsított, Moszkva kompromisszumként addig hajlandó volt elmenni, hogy az egyesült Németország Franciaországhoz hasonló módon csatolódj on az Észak-atlanti Szervezethez. Párizs ugyanis csak a NATO politikai szervezeteiben vesz részt, és a katonaitól távol marad. Ezt a korlátozást azonban a Nyugat a német szuverenitás gyakorlásával összeegyeztethetetlennek ítélte. A csúcs előtt Bush telefon- beszélgetést folytatott Kohl kancellárral, s ennek nyomán alakult ki „olyan új megközelítés”, amelyet a washingtoni szóvivők említettek, s amely iránt Moszkva is „érdeklődést mutat”. A jelek szerint arról van szó, hogy Bush ígéretet tett Gorbacsovnak, o július elejére Párizsba tervezett NA- TO-csúcsértekezlet elé olyan tervezet kerül, amely gyökeresen átalakítja, a politikai szerep teljes előtérbe tolásával, a védelmi szervezet eddigi szerkezetét. A mindinkább csupán politikai arculatú szövetségnek az egyesült Németország így tagja lehet, anélkül, hogy fenyegetné a mostani erőegyensúlyt. Különösen akkor, ha a párizsi csúcson olyan haderő- és fegyverzetcsökkentő intézkedésekben is megállapodnak, amelyek elsősorban az egyesült Németországot érintik. A szovjet—amerikai párbeszéd erről már a jövő héten Koppenhágában magas szinten folytatódik, amikor ott Sevardnadze és Baker külügyminiszter ül le a tárgyalóasztalhoz. I KÉRDŐJELEK NAGY SOKASÁGA... A csúcs még be sem fejeződött, de az üzleti világ oly érzékeny szeizmográfja, mint a tőzsde, máris reagált: a dollár árfolyamértéke emelkedett. A londoni rádió azzal magyarázta ezt, hogy a csúcs eredményei nyomán, a katonai kiadások csökkenésére számítanak, s ez pedig együtt jár majd az amerikai deficit alacsonyabb szintjével is. Gorbacsov viszont a maga részéről korántsem lehet ily bizakodó, mindazokkal együtt, akik a Szovjetunióban a jelenlegi mérsékelt, középutas módon igyekeznek szabályozottan megvalósítani a peresztrojkát. Egyes hírmagyarázók különösen Jelcin megválasztását tartják intő jelnek az államelnök pártfőtitkár számára, s arról írnak, hogy Gorbacsov nem ugyanabba az országba tér vissza, ahonnan néhány nappal ezelőtt elindult a washingtoni csúcsra. Gorbacsov, akinek ellen jelöltje volt Jelcinnel szemben az Oroszországi Legfelsőbb Tanács élére, útban Kanada felé értesült az eseményről. Bár igyekezett olyan • benyomást tenni a riporterek előtt, hogy a szélsőségesen radikális platformról őt bíráló Jelcin mostanában nagyobb együttműködésről tett tanúságot, a világsajtó mégis „nehéz időszakot”, sok konfrontációt jósol a két politikus között a közeljövőben. Túl ezen, Gorbacsov előtt olyan súlyos problémák tornyosulnak, mint a nemzetiségi viszályok, a gazdaság és a közellátás katasztrofális helyzete — hogy csak néhányat említsünk a sok-sok kérdőjel közül —, amelyekre ma még aligha lehet bármiféle választ adni. Vajon a washingtoni csúcs eredménye és közismerten ügyes taktikai érzéke kellő hátteret biztosít-e az államelnök pártfőtitkárnak, hogy felülkerekedjen és megállja helyét? I I ELSZIGETELTEN A BT-BEN Az Egyesült Államok és Izrael oly szívélyes viszonya az utóbbi időben, két ok miatt, kissé borúsabbá vált. Egyrészt Washington nehezményezte, hogy Tel-Aviv akadályozza az Egyesült Államok által kezdeményezett békefolyamatot, másrészt bírálta, hogy Izrael a Szovjetunióból kivándorolt zsidókat a megszállt arab területeken telepíti le. Amikor nemrég egy izraeli férfi nyolc palesztin munkást mészárolt le géppisztollyal, s az ennek nyomán támadt tüntetéssorozatban részt vevőkre a tel- aviv-i biztonsági erők tüzet nyitottak, az ügy a Biztonsági Tanács elé került. Arafat és hívei arra számítottak, hogy az amerikai—izraeli nézeteltérések nyomán jó esély van arra, hogy elfogadjanak egy, a megszállt területek lakosságát védelmező határozati javaslatot. Eszerint háromtagú ENSZ-delegáció ment volna a helyszínre, hogy azután javaslatokat dolgozzon ki a palesztinok védelmére. A BT-ben képviselt 15 ország közül 14 megszavazta a javaslatot, csupán az amerikai küldött adta ellene voksát. Tekintve azonban, hogy az Egyesült Államoknak, mint az öt állandó tag egyikének, vétójoga van a BT-ben, „nem” szavazata miatt a határozat nem emelkedhetett törvényerőre. Árkus István Romániai menekültek Véres a választási hart Politikai gyilkosság Bulgáriában Magyarországén A Romániából, elsősorban a magyar kisebbség köréből Ma- gyár országra érkezett menekültek helyzetéről adott tájékoztatást az ENSZ Menekült- ügyi Főbiztossága Végrehajtó Bizottságának genfi rendkívüli ülésén a magyar küldött. A magyar kormány elvi álláspontját kifejtve hangsúlyozta: minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy szülőföldjén éljen, hogy ott tiszteletben tartsák, szavatolják emberi jogait és alapvető szabadságjogait, beleértve az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz fűződő jogokat. A delegátus értékelte a Magyarországnak eddig nyújtott mintegy négy és fél millió dollár értékű segélyprogramot, és kérte, hogy a nemzetközi közösség továbbra is tanúsítson figyelmet Magyarország iránt, nyújtson ennek az országnak támogatást. Bulgáriában letartóztatták D imilar Dancsev alezredest, mert agyonlőtte az ellenzéki választási koalícióhoz tartozó Zöld Párt egyik tagját — jelentette pénteken a Demokra- cija című ellenzéki napilap. Csütörtökön — vagyis 10 nappal a választások előtt — egy sumeni diszkóklub közelében történt a gyilokosság. Négy fiatal — köztük a későbbi áldozat, a 26 éves Julien Penkov — a szórakozóhelyről jött ki. Eléjük lépett két férfi, aki a kormányzó (kommunistából lett) Szocialista Párt jelvényét viselte, majd egyikük rájuk kiáltott: „Ha ellenzékiek vagytok, lelőlek benneteket. mint a kutyát”. Ekkor két lövés hallatszott. A második golyó találta el Penkovot. aki kórházba szállítás közben meghalt — írta a lap. Ugyanez az újság komdik. Az utazás lehetősége állapota javulását jelzi, de a vásárhelyi támadásnál súlyosan megsérült szeme továbbra is aggodalomra ad okot. mentár nélkül számolt be két másik ellenzéki aktivista szerdán, „tisztázatlan körülmények között” bekövetkezett halálos autóbalesetéről. Ljubomir Abadzsijev, az ellenzéki koalíció Pazardzsik városi elnöke és Dimitar Atanaszov, a Pod- krepa (Támasz) nevű független szakszervezet koordinátora, úton egy plovdivi választási nagygyűlésre, gépkocsibalesetben életét vesztette. KATASZTRÓFA A DRÓTKÖTÉLPÁLYÁN Húszméteres magasságból lezuhant egy drótkötélpálya két kabinja a grúz fővárosban. A tbiliszi balesetben legalább húszán életüket vesztették, tizenöten megsebesültek. Amint azt a grúz egészség- ügyi minisztériumban közölték, a két kabin, amely a főváros központjából a turistákat a Mtacminda- (Szent-) hegyre szállította, akkor zuhant le, amikor a kabinokat szállító. acélból készült sodrony- kötél elpattant. Az egyik kabin nagy sebességgel csúszni kezdett lefelé, majd félúton a drótkötélpálya egyik tartóoszlopának ütközött és kettévált. Szemtanúk szerint úgy tűnt, mintha a kabin felrobbant volna. Az ütközés az utasokat egy hatemeletes ház tetejére és udvarába röpítette. A baleset körülményeinek kivizsgálására kormánybizottság alakult. Ne engedjék át a zsidókat A PFSZ levelét megírta Az amerikai nyilvánosság előtt Sütő András vallomást tesz Sütő András, az erdélyi magyarság nagy írója, akit az őt ért marosvásárhelyi brutális támadás után az Egyesült Államokban ápolnak, hamarosan az amerikai nyilvánosság elé lép. Az író június közepén az amerikai törvényhozás emberi jogi testületé előtt tesz vallomást az erdélyi helyzetről, a Marosvásárhelyen történtekről. Illusztrálásként bemutatja majd azokat a felvételeket, amelyeket Cselényi László, az MTV munkatársa és mások készítettek a helyszínen. A tervek szerint az írót fogadják majd az amerikai kormány, közelebbről a külügyminisztérium vezető munkatársai, és találkozik képviselőkkel. Sütő András New Yorkban és Clevelandben is a nyilvánosság elé lép. Meghívása van Torontóba, ám e meghívás! nem tudta elfogadni, tartva a kanadai város szélsőséges román elemeitől. Sütő András egyébként baráti látogatáson a texasi Houstonban tartózkoKeresik a kutyabőrt KÉKVÉRŰ OROSZOK Megalakult az Orosz Nemesség Utódainak Szövetsége, amely mindjárt helyre is állította a Nemesi Gyűlés 72 esztendeje szünetelő intézményét, adta hírül laptársunk, a Mai Nap. A szovjet nemesek utódait egyesítő szövetség tagjai között olyan „túlélők” vannak, mint a Trubeckojok, a Seremetye- vek, az Orlovok, a Rajevszki- jek leszármazottai. Ezek a „legkékvérűbb” orosz arisztokrata családok sarjai. A társaság ügyvivő testületének elnöke Andrej Golicin herceg. Finnország vizsgálja felül azt a döntését, amelynek értelmében átengedi a területén a Szovjetunióból Izraelbe kivándorló zsidókat — olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Zuheir Al-Vazir, a PFSZ finnországi képviselője pénteken jüttatött el Mauno Koivis- tö államfőhöz és a finn kormányhoz. A finn kormány a helsinki záróokmánynak az utazási szabadságról szóló rendelkezéseire hivatkozva engedélyezte az Izraelbe tartó szovjet zsidók átutazását. Egyúttal azonban felkérte Izraelt: ne tegye lehetővé, hogy a szovjet zsidók a megszállt területeken telepedjenek le. Hájim Herzog izraeli elnök közelmúltban lezajlott finnországi látogatása alkalmából azonban azt hangoztatta, hogy o bevándorlóknak jogukban áll ott letelepedni, ahol kívánnak. A szovjet zsidók még nem Finnországon át települnek ki, noha a finn hatóságok korábban azt jelezték, hogy május végén érkeznek az első átutazók. Madarak a hajtóműben Kényszerleszállást hajtott végre nyomban a felszállás megkezdésé után egy dán repülőgép a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigeteken, Ibiza nemzetközi repülőterén, csütörtökön este. A 268 dán turistát szállító Airbus A—300 B4 típusú gép egyik hajtóműve a felszállás egyik legkritikusabb pillanatában, a talajtól mintegy 20 méter magasságban leállt. A pilótáknak sikerült feljebb emelniük a gépet. Az 24 percig körözött egyetlen működő hajtóművével, amíg az üzemanyagot sikerült a tengerbe bocsátania. A kényszer- leszállás sikeres volt, senki sem sérült meg. A repülőtéri hatóságok szerint a veszélyes helyzetet feltehetően a hajtóműbe került madarak okozták. Katasztrofális állapotok Peruban Fitűnt három falu Katasztrofális állapotok uralkodnak Peruban, a keddi földrengés övezetében. A laüiilfëicii események egsy magidafbnn ïm kosok több helyütt a hegyekbe menekültek a sziklaomlások és a földcsuszamlások elől. A városokban megszűnt a vízszolgáltatás, nincs sem élelem, sem gyógyszer. A házak 90 százaléka megsérült. A halottakat az utcákon ravatalozták fel. Eddig négyszáz áldozatról érkezett jelentés, de számuk napról napra emelkedik. Több ezer a sebesült és több tízezerre becsülik a fedél nélkül maradottak számát. A perui Amazonas-vidék fővárosának, Chachapoyasnak rendőrfőnöke elmondotta, hogy ebben a körzetben eltűnt a föld színéről három falu, amely összesen 18 ezer lelket számlált. A hírt perui központi forrásból nem erősítették meg, de ha valósnak bizonyul, még szörnyűségesebbé válik az amúgy is tragikus kép. A Richter-skála szerint 5,8 erőséggű szeizmikus mozgás elsősorban az andoki Soritor, Moyobamba, Chachapoyas és Nueva Cajamarca vidéken pusztított. Lima és Soritor között légihidat létesítettek a legsúlyosabb sérültek kimentésére és a lakosság élelemmel, vízzel és gyógyszerrel való ellátására. A turistákat szállító autóbuszok vezetőire is kiterjesztették az olaszországi vízummentességet a március óta érvényben lévő vízumegyezmény alapján. Erről szóbeli jegyzékváltás nyomán született megállapodás a magyar és az olasz külügyminisztérium között. A A világ békéjéről folytatott eszmecserét pénteken mintegy félórás négyszemközti találkozóján II. János Pál pápa és a dalai láma, a tibeti buddhizmus vallási és politikai vezetője. Első alkalommal került sor a történelemben találkozóra a két világvallás vezetője között a vatikáni falak között. AVytautas Landsbergis litván államfő pénteken Moszkvában találkozott Borisz Jelcinnel, az Oroszországi Föderáció par- lamenjének nemrégiben megválasztott elnökével. A Az NDK- ban pénteken bejelentették, hogy bezárják az ország legnagyobb atomerőművét, mert ott a szakértők aggodalmai szerint a Csernobilhez hasonló katasztrófa lehetősége sem zárható ki. ABrüsszelben csütörtökön este bejelentették, hogy elhárultak az utolsó akadályok a Benelux-országok — Belgium, Hollandia és Luxemburg —, továbbá Franciaország és az NSZK közötti határellenőrzések felszámolására vonatkozó schengeni megállapodások aláírása elől. Az ünnepélyes aktusra júniusban kerül sor.
