Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-09 / 134. szám

Az első esztendő tapasztalatai Csupán a hangszalag segít Mint Ismeretes, egy tavaly ilyentájt közzétett műve­lődési miniszteri rendelet értelmében az iskolák e tan­évtől maguk határozhatják meg a kötelező tantárgyként tanított idegen nyelvet, vagyis megszűnt az orosz kizáró­lagossága. Ëltek-e az új lehetőséggel Isaszegen, s milyen tapasztalatokkal rendelkeznek most, az első tanév vé­géhez közeledve? E kérdéseket tárgyalták meg a község legutóbbi tanácsülésén is. Mint megtudtuk, a község­ben jelenleg orosz, német és francia nyelvet tanulnak az általános iskolások. A Kossuth Lajos úti intéz­ményben a negyedik és ötödik évfolyam összesen négy osztá­lyában vezették be ősszel az orosz helyett a német nyelvet. A németet tanító szaktanár szerint a gyerekek szeretik a nyelvet, szívesen tanulják. Tankönyvként a tagozatos osz­tályok számára írt kiadványt használják. A haladás tempója az osztályok képességétől függ. Cél: gondos, pontos, biztos ala­pok lerakása. Nem a mennyi­ség, hanem a minőség a fon­tos e kezdeti szakaszban. A felsőbb évfolyamok számára szakköri keretben van lehető­ség német nyelv tanulására, heti egy órában. Tanulnak a tanárok A 6., 7. és 8. osztályosok — mivel már több éve oroszt ta­nulnak idegen nyelvként —, továbbra is ezt folytatják. A szaktanár megítélése alapján tíz olyan végzős tanuló van, aki képes letenni az alapfokú nyelvvizsgát, amire biztatják is az érintetteket. A nyelvtanítással kapcsola­tos nagy gond az iskolában, hogy csak egy szakképesítéssel rendelkező nevelőjük van, aki, mivel orosz—német szakos, rendkívül túlterhelt. A meg­hirdetett másik álláshelyre ez idáig nem jelentkezett pályá­zó. Két tanító középfokú nyelv­vizsgára előkészítő tanfolyam­ra jár, amennyiben szakos ta­nárt nem kap az iskola, az ő segítségükkel akarják megol­dani a nyelvoktatást a továb­biakban. Közreműködésükkel végre sor kerülhet a csoport- bontásokra, amelyet eddig sze­mélyi feltételek hiányában a német nyelv esetében nem' si­került megoldaniuk. A Damjanich János Általá­nos Iskola egy orosz szakos, egy orosz—francia szakos, és két orosz speciálkollégiumot végzett nevelővel rendelkezik. Az orosz—francia szakos ta­nár munkába állása tette lehe­tővé, hogy a negyedik és ötö­dik osztályosok választhassa­nak a két nyelv között. Mivel osztályonként 1-2 kivételével valamennyien a franciát vá­lasztották, így ezt a nyelvet vezették be e tanévtől. Problémát jelent, hogy csak egyetlen francia szakos taná­ruk van, s így hiányzása ese­tén megoldatlan a helyettesí­tése. A következő tanévre meghirdettek egy francia sza­kos állást. Ennek betöltése szükséges ahhoz is, hogy a jövő tanévi negyedik osztályosok­nak is legyen választási lehe­tőségük — a jelenlegi tanár órakerete ugyanis telített. Az iskolából három nevelő vesz részt átképző tanfolya­mon: ketten németet tanul­nak, egy pedig angolt. Heten­te kétszer járnak iskolába, nyá­ron pedig egy hónapos intenzív szakasz lesz, mindennapos be­járással. Átképzési költségük 65 százalékát a ÁBMH, a töb­bit pedig a fenntartó tanács fi­zeti. Elemi feltétel Míg az orosz nyelv oktatásá­hoz szükséges alapeszközök az iskola rendelkezésére állnak, a francia oktatásához csupán hangszalaggal rendelkeznek. Tankönyvként ők a szakosí­tott tantervű osztályoknak ké­szült könyveket használják. Az eredményes nyelvokta­tás elemi feltétele a kis cso- portlétszám. -Ebben az, intéz­ményben csak a negyedik osz­tályos tanulócsoportok bontot­tak nyelvórákon, a többi ese­tében — személyi feltételek, valamint tanterem- és bér­hiány miatt — erre nem ke­rülhetett sor. Rugalmas reagálás A Kossuth- és a Damjanich- iskola is hangsúlyozta: korsze­rű nyelvoktatáshoz jól felsze­relt nyelvi laboratórium szük­séges. Mindig ilyen gyorsan hallgattassák meg óhajuk! A tanácsülés ugyanis határoza­tot hozott olyan szakmai bizott­ság létrehozására, amely rövid időn belül költségtervet készít, a tanács pedig annak ismereté­ben a tartalékalap terhére igyekszik megvalósítani az el­képzeléseket. P. É. A „fellegvár” falai közölt> Hu megszűnne a misztikum — Mi lehet az az impo­záns, barna-fehér, kerek épület a dombtetőn? Szál­loda? Netán étterem? — tűnődtünk első gödöllői utunk alkalmával. — Valami titkos izé ... adó­vevő — tájékoztattak tömören a megkérdezett helybeliek, egykedvűen tudomásul véve, hogy nem rájuk tartozik, ami ott folyik. A telefonkönyvben sem szerepelt a keresett szám, érdeklődésünkre pedig a tuda­kozó sajnálattal közölte: nem árulhatják el, mert titkos. Felcsigázott érdeklődéssel közelítettük hát meg a város­hoz tartozó, attól mégis elő­Galga menti népművészeti találkozó A Túrái nap rendezvényei A Galga menti népművé­szeti találkozó eddig megtar­tott rendezvényei — az aszódi Éneklő daloskönyv, majd a Hévízgyörkön rendezett nép­dalköri és egyházi kórusok hangversenye — után június 10-én Túra ad otthont a kö­vetkező eseménynek. Dinnyés Lászlótól, a talál­kozó szervezőbizottságának titkárától érdeklődtünk a Tú­rái nap rendezvényeiről. — Délután 3 órakor a túrái temető ravatalozójánál talál­koznak a körzet egykori és mai népművelői, s mindazok a meghívottak, akik munka­körinél fogva féskései Vol­tak a Galga vidék közműve­lődésének. Az összegyűltek, megkoszorúzzák Kovács Lász­ló Kossuth-díjas népművelő sírját, aki élete jelentős részé­ben Túra, valamint a Galga- völgy népművészetének meg­ismertetéséért és megőrzéséért fáradozott. A sírnál Vankó István egykori művelődésügyi osztályvezető emlékezik a kol légára, barátra, a kötelességét mindig tisztességgel és nagy hozzáértéssel végző emberre. Koszorút helyeznek el a Nép­művészet Mestere címet ka­pott népművészek sírjára is Négy órakor a művelődési házban nyílik meg a kézi­munkakiállítás. Az elvégzett zsűrizés alapján kerül sor a jutalmak átadására. Itt hirde tik ki a videopályázat ered­ményeit is. A kézimunka-pá­lyázatra mintegy harmincán küldték el munkájukat, a vi- deopályázatra hét film érke­zett. Elmondhatom, hogy na­gyobb érdeklődésre számítot­tunk. Ez a szám arra figyel­meztet minden hagyományőr­zéssel, hagyományápolással foglalkozót, hogy nagyobb gonddal kell segíteni, támo­gatni a Galga menti motí­vumkincset felhasználó hím­ző, varró, szövő asszonyokat. Talán érdemes lenne ismét szervezettebbé tenni ezt a munkát, s ősszel meg lehetne szervezni a kézimunka szak­köröket. Még négy-öt érdek­lődő személy részére is. A kiállítás megnyitása után a körzetből összegyűlt nép­művelők a Túrái Községi Ta­nácson baráti beszélgetésen vesznek részt. A vendégeket Sára Ferenc tanácselnök üd­vözli és egykori népművelő­ként emlékezik az elmúlt év­tizedekben végzett munká­ról, az eredményeket máig őrző tevékenységről. F. M. Kincs a Balaton partján Mi lesz veled leilei tábor? A hajdani gödöllői járás tulajdona volt az 1964—65-ös tanévben megnyitott balatonlellei úttörőtábor. Napjaink­ra nemcsak a helység neve lett Boglárlelle, de az úttö­rőmozgalom is elsorvadt, és a járás helyett a várost és vonzáskörzetét emlegetjük. Mindezen változások ellenére a tábor még ma is működik, évente csaknem kétezer ál­talános iskolásnak adva maradandó élményt. Arra kér­tünk választ Benkö Akosnétól, a városi tanács művelődé­si osztályának vezetőjétől, hogy az állami tulajdonban lévő, ma már horribilis összeget érő területnek mi lesz a sorsa, milyen állapotok uralkodnak a táborban, és mik a tervek a jövőt illetően? — A táb«- valóban, az állam tulajdona és a szóbeszédekkel ellentétben fel sem merült, hogy ezt eladják. Erre a tá­borra a mai körülmények kö­zött is nagy szükség van, hi­szen 1700 gyerek vakációzhat ott nyaranta — mondta Benkő Ákosné. Tájékoztatott arról is, hogy az elmúlt években a faházak állapota leromlott és gondok jelentkeztek a vizesblokk kör­nyékén is. Százezreket költöt­tek a mosdók és zuhanyzók felújítására, korszerűsítésére. A konyha és az ebédlő is jó állapotban van, így a Köjáltól megkapták az engedélyt, fo­gadhatja a gyerekeket a tá­bor. Baj van viszont az öreg, elhasználódott faházakikal. Há­romban nem lehet gyerekeket elhelyezni, ezért, bár tíz tur­nusban történik a táborozta­tás, nem teljes a kihasználás. — Hogyan képzeli a város a felújítást, a megújulást Bog- lárlellén? — A teljes felújításra nincs pénz, de előbb-utóbb el kell végeztetni. Több elképzelé­sünk van. Évekkel ezelőtt Ru- da Győző terveket készített, de ennek megvalósítása tíz­milliókra rúgna, így kicsi az esély arra, hogy a tervező ál­mai valaha Is valóra válnának. — A helyzet a táborban olyan értelemben kritikus, hogy az épületek állaga állan­dóan romlik. Ha a jövő évben nem születik döntés és nem kezdődnek meg a munkák, könnyen lehet; be kell zárni! Arra gondoltunk, hogy a vá­rosnak és a vonzáskörzet fal­vainak össze kellene fogni. Megvalósíthatónak látszik az az elképzelés, hogy minden te­lepülés kap a területből egy- egy részt. Azon mindenki ma­ga felépít egy faházat — és azt akár téliesítheli is — vagy kőházat, természetesen egysé­geseket, s akkor ezekben nya­ranta a falvak gyermekei tá­borozhatnak. Télen pedig hasznosítani lehetne akár nyugdíjas pedagógusok, akár a majdani önkormányzati dol­gozók körében is. A jelen helyzetben azonban senki nem meri és nem akar­ja ezt vállalni. — Nem tudni, milyenek lesz­nek a falvak önkormányzatai. Az viszont tény, hogy kétezer gyerek nyári . pihenőhelyéről van szó. Ma az árak ebben a táborban alacsonyak, nem akarjuk az amúgy is anyagi gondokkal küzdő szülőket to­vább terhelni, most tíz napra 1050 forintért táboroztatunk. A tábor fenntartásához egyéb­ként Gödöllő és minden tele­pülés a vonzáskörzetéből sze­mélyenként tíz forinttal járul hozzá, így van évente egymillió 146 ezer forintunk. A kony­hai dolgozók, aí úszómesterek, a raj- és táborvezetők hono­ráriumot kapnak, s ez termé­szeles is, hiszen nyári szabad­ságukat áldozzák fel, s a fele­lősség sem elhanyagolható a Balaton partján — hallhattuk az osztályvezetőtől. Van tehát a városnak és a falvaknak egy felbecsülhetet­len értékű területe a Balaton­nál. ami gyermektábor volt és keli, hogy legyen. A gond csalt az, hogy miként újuljon meg? Megfelelő a tisztálkodási lehe­tőség, korszerű a konyha, s ha másképp nem. hát akár jurta­táborként is működhet, hiszen csemetéink úgyis vágynak a természetes és romantikus kör­nyezetre. —árvái— Kanyarok a sztrádán Ezekben a napokban nem lehet egyenesen eljutni az M3-as sztrádán a fővárosból Gyöngyösre, mert Mogyoród térségé­ben, valamint Gödöllő és Bag között új aszfaltszőnyeget terí­tenek a pálya cgy-egy oldalán. A forgalomelterelés következ­tében lassult a forgalom (Erclósi Ágnes felvétele) kelöen elkülönülő, magas ke­rítéssel körbevett — nem is kör, inkább nyitott könyv ala­kú — épületet. A kapun fel­irat: MTI-Rádióállomás. A portás jelezte érkezésünket az intézmény igazgatójának, aki készségesen, azonnal ren­delkezésünkre állt. Lehull a fátyol — Mi is örülnénk, ha meg­szűnne végre ez a misztikum, ha eltűnne a tevékenységün­ket körülvevő köd — helye­selte bemutatásukra irányuló szándékunkat Jászai Csaba. — Elmúlt az az idő, amikor cég­jelzés helyett Fényképezni ti­los tábla fogadta az erre já­rókat, akik el sem tudták kép­zelni, miféle kémszervezet rej­tőzhet a bokrok mögött. Tele­fonszámunk sem titkos már, régi beidegzéssel mondhatta a tudakozó. Helyet foglalva a klimati- zált, ultramodern épület íz­léssel berendezett igazgatói irodájában, mindenekelőtt a létesítés körülményeiről ér­deklődtünk: mikor, milyen céllal s miért éppen itt épült ez az objektum. — 1958 óta működtet az MTI rádióvevő-központot Gödöl­lőn. Azért itt, e csodálatos ter­mészeti környezetben, mert ezen a dombtetőn már nem ér­vényesül a főváros elektro­mágneses zavaró hatása. Ré­gen egy lerobbant barakk- épület jelentette a rádióadáso­kat feldolgozó központot. Ez az új, mintegy 160 millió fo­rintos költséggel létesült, va­lóban igen szép épület 1987- ben készült el. S hogy milyen munka folyik itt? Olyan tá­voli helyekről, mint Kína, Afrika vagy Dél-Amerika, megfizethetetlen lenne a kábe­les összeköttetés, így e világ­részekből rövidhullámú rádió­adások formájában jutnak el Magyarországra a hírügynök­ségi információk. De nem­csak,a távoli földrészekről ér­kezeit hírek érdeklik az MTI-t. Hallgatjuk például a magyar nerrjzetiségek — ro­mán, szolvák, kárpátaljai — életéről szóló rádióműsorokat, s* több magyar nyelvű rövid- hullámú adást feldolgozunk, így a SZER-t, az Amerika Hangját, az izraeli rádiót... — Kinek van szüksége mindezekre, hová továbbítják a beérkezett külpolitikai in­formációkat? Kelet felé — Elsősorban azoknak, akik politikával foglalkoznak, akik a politikát csinálják. Régeb­ben a legfelsőbb párt- és ál­lami vezetést illették az anya­gok. számukra szolgáltattunk háttérinformációt arról. mit mond a másik fél — ezek je­lentették az úgynevezett bi­zalmas kiadványokat. A poli­tikai változások következtében megszűnt az MTI bizalmas tá­jékoztatási rendszere, amúgy gondoljuk, hogy az új állam­gépezet is igényt tart a kül- Eöldi rádiókból származó alap- nformációkra, valamint ar- *a, hogy összevessük a hallot­takat a más forrásokból szár­mazó értesülésekkel, és rámu­tassunk a különbségre. Mint ihogy azt is tudniuk kell, mi­iént! vélekednek rólunk a ha- árokon túl. Nyilvánvalóan a övőben elsősorban Kelet fe- é kell fordítanunk az anten- lákat... Mindemellett a rá- iióállomáson rögzített infor­mációk az MTI külpolitikai mrszolgálatát s ezen keresz­tül az egész magyar sajtót is elentősen gazdagítják. A rádióállomás vezetőjének kalauzolásával megtekintet­tük az épületet. Nyugati fil­mekből ismerős csodairodák elevenednek meg: világosak, erkélyesek, megnyugtatóak, széles ablakaikon árad be a közeli erdő friss illata. A lég­kör kellemes, családias, a dol­gozók halkan csipogó rádióve­vő készülékeket s csendes szá­mítógép-billentyűket kezel­nek, vagy éppen képernyőket figyelnek. — Tevékenységünk számí­tógépes hírfeldolgozásra épül. minden információt képernyőn szerkesztünk, mert másképpen nem tudnánk megbirkózni a ránk zúduló hiráradattal — magyarázta kísérőnk, miiközben a második emeleti obszervató­riumtól a földszinti sokszoro­sító részleghez érkeztünk. Le­vegős, tágas minden — talán túlságosan is az ... — Kétségtelen hogy kisebb helyen is elférnénk, s a jövő­ben össze is fogunk húzódni. Mivel az MTI anyagi feltéte­lei romlottak, és a piac is vál­tozott, új helyzet elé került a rádióállomás negyvenfőnyi — újságírókból, mérnökökből, operátorokból, diszpécserek­ből álló — legénysége, ön­fenntartóvá kell tennünk az állomást! Hiú ábránd azt kép­zelni, hogy ez csupán hírügy­nökségi munkával megoldha­tó — új lehetőségeket kell ke­resnünk! Mindemellett az épületet is szeretnénk sokré­tűen kihasználni. Csak egy példa: a nemrég megalakult — részben MTI-érdekeltségként létrejött — Ecodata Kft. itt működteti egyik szerkesztősé­gét a rádióállomáson, innen látva el az előfizetőket képer­nyős gazdasági-pénzügyi in­formációkkal. Sea bad idős közpori t ? — Milyen sorsot szánnak az összehúzódás következtében felszabaduló helyiségeknek? — Külső vállalkozóknak ad­juk ki ezeket. Már most több cég érdeklődik a lehetőség iránt. Szó van például mikro­elektronikai összeszerelő üzem vagy oktatási központ létreho­zásáról. Egy vállalkozó érde­kes ötlettel állt elő: szabad­időközpont céljaira haszno­sítaná a park és az épület egy részét. De várunk minden jó ötletet, amelynek realizálását kellő szellemi és anyagi kapa­citás is biztosítja. Talán nem is tévedtünk na­gyot, amikor presszót, étter­met, idegenforgalmi létesít­ményt képzeltünk a titokzatos gödöllői fellegvár falai kö­zé... ? Pillér Éva MOGYORÓDON Birkózók a pályán Birkózók focicipőben? Lá­tott már ön erős embereket focizni? Ez is olvasható azo­kon a szórólapokon, melyeket a mogyoródi sportbarátok oszto­gattak a labdarúgás kedvelői között. A magyar birkózóvá­logatott tagjai közül Komáro­mi Tibor és Repka Attila vi­lágbajnokok, Sike András olimpiai és Bódi Jenő Európa- bajnok és társaik szerepel­nek a mogyoródi gyepen jú­nius 10-én, szombaton 17 órai kezdettel. A Mogyoródi KSK barátságos labdarúgó-mérkő­zésre hívta ki a birkózók vá­logatottját. Szeretettel várják az érdeklődőket. Kerepestarcsai akció Kevesebbe kerül A Kerepestarcsai Családse­gítő Központ június 16-án, és 17-én családi bevásárló hét­végét szervez az Egészségügyi Szakiskolában, az uszoda mel­lett. A bolti árnál lényegesen ol­csóbban vásárolhatók majd kannás szörpök, dobozos üdítő­italok (alma, körte, szamóca), konzervek, száraztészták, öb­lítők és illatszerek. A nagy­családok is alacsonyabb áron szerezhetnek be női, férfi és gyermek fehérneműt és felső- ruházatot, ingeket, pólókat, vá­logathatnak méteráruból és fonalakból. Az új ruházati ter­mékek mellett megtalálhatóak lesznek az importból szárma­zó használt ruhaneműk is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom