Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-09 / 134. szám

Az egeszseges légkör válhat uraik adóvá Hol lesz majd a mérce? Mint az jól ismert, a honi pedagógustársadalom is­mét üj iskolarendszerrel ismerkedhet; kíváncsian mér­legeli a program megvalósításának esélyeit. Ezt tettük mi is dr. Szabó Alfréddal, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjével, amikor a helybéli oktatás jövő­jéről beszélgettünk. — Az egyházaknak, magán­személyeknek milyen szere­pet szánnák? — Tájékozódtunk. Nincs olyan iskola, amit az egyhazak visszaigényelnének. A hitok­tatást a saját épületeikben kívánják egyelőre megoldani — legalábbis a katolikusok. S az iskolákban úgy tudják el­képzelni, ha hitoktatói státust kapnak. !!:!:! — A hit- és erkölcstan szer­ves része lesz a tanterveknek. Akik nem kívánnak vallási közösséghez, felekezethez tar­tozni, azok olyan órákat hall­gathatnak, amelyeken például vallás- és kultúrtörténettel foglalkoznak. Lesz-e lehető­ség a választásra? — Most még némi zűrzavart érzek. Jó lenne mielőbb a köz­tudatból eltörölni a nulladik órát, az A és B hetet. Átfogó koncepcióval, óraszámok csök­kentésével az önként vállalt képzőművészeti, hit- és biblia­történeti kurzusokat meg lehet indítani. Ehhez vannak szak­embereink. Ily módon pótol­hatják a kiesést azok, akik nem kívánnak hit- és erkölcs­tanra járni. — A tervek szerint a négy­éves alapképzés után nyolc- osztályos humán- és reálgim­náziumba járnának avagy szakközép- és szakképzésben vennének részt a diákok. Az előbbire nálunk is van elkép­zelés. Hol tart a megvalósítás? — Voltaképpen 1991 szep­temberétől szeretnénk évfolya­mokéi egy osztályban beve­zetni a nyolcosztályos gimná­ziumot. Nemcsak a vb, ha­nem a megyei tanács is támo­gatja az ötletet. Jelenleg a minisztérium engedélyezésére várunk. — Az oktatásban az érzel­mi-művészi nevelést, a kreati­vitásfejlesztést kell majd a középpontba helyezni. A ceg­lédi pedagógusok megfelel­nek-e az elvárásoknak? — Ha az ország továbbra is az elkezdett fejlődés irányába halad, akkor minden bi­zonnyal az élmény szerű isme­rethez a valós társadalmi kö­zegben juthat a gyerek. Neve­zetesen a családi életre neve­lést a családban, a közleke­dést az utcán sajátítja el stb. Amennyiben a kollégáink egy segítő környezetben élnek, és az igazat taníthatják — ezt eleddig nem mindig tehették —, képesek megfelelni az új kihívásnak. — A miniszter szerint a ne- ’ velőknek a jövőben többet I kell vállalkozni, önök meny- ■ nyire biztatják Őket, és hol húzzák meg a vonalat? — Ebben az esetben a vál- ; lalkozást én úgy értelmezem, . hogy a pedagógus teljes lehe- ; tőséget kap az önállóságra. A I leendő nemzeti alaptanterv . azonkívül, hogy egyfajta tel- ; jesítményszintet szab meg, jó . lenne, ha nem szólna a neve- ; lő munkájába. Az ő dolga le­gyen, hogy az erkölcse és meggyőződése szerint milyen : módszerekkel kívánja elérni a meghatározott mércét. Végül is a felügyeletnek szintén ezt kell majd segíteni. Nem meg- . mondani valakinek, miként . tanítson. Hanem tudtára adni I a megfigyelés eredményét. i Ehhez pedig elég egyetlen : mondat. — Városunk oktatási intéz­ményeinek milyenek a tárgyi feltételei? Alkalmasak-e ar­ra, hogy bármiféle megújho­dásra lehessen gondolni? — Talán nem tévedek, ha az épületek és felszerelések színvonalát közepesnek Ítélem meg. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben néhány he­lyen látványos előrehaladást értünk el. A tartalmi — tan­termekben végzett — tevé­kenységet a körülmények is­meretében jobbnak érzem. A középiskolák közül a Károlyi Szakközépiskola és Gimná­zium ideális feltételek között munkálkodhat. Bár szorító nehézségek mindegyik intéz­ménynél akadnak. Az általá­nos iskolák hálózata szétta­golt. Néhol kis épületekben, olajos padlójú tantermekben dolgoznak. Gond van a nap­közisellátással, étkeztetéssel, az épületek felújításával. Utóbbira csak a tanács köz­ponti pénzalapjából jut. — Ezek után alighanem örömmel fogadták a minisz­ter elképzelését, hogy a jövő­ben az oktatás költségeit az állam vállalja. — A normatív szabályozás miatt a város forráshiányos lett, mivel a személyi jövede­lemadó a vártnál szerényebb. Következésképpen az iskoláz­tatási gondjaink jelentőseb­bek. Ezért az állam csupán körülbelül egynegyedét vállal­ja majd annak a költségnek, ami a tanévben egy diákra jut. Az önkormányzatnak igen verejtékes feladata lesz, hogy megfelelő színvonalon fenn­tarthassa intézményeit. Hétköznapi történet Ha az eladó kombinál... Viszonylag sok gyorsbüfé bisztró, presszó működik Ceg­léden. Kapható ezekben ham­burger, hot-dog, meleg és hi­deg szendvicsek, sütemények, desszertek. Az egyik délután beugrottam egy kis presszóba, Eredetileg csak egy kávét akartam inni, de úgy gondol­tam, kérek valamilyen süte­ményt is. A pult mögött ösz- szesen két darab puncskocka volt. Az egyik szép, friss, ét­vágygerjesztő, a másik nyam­vadt, töppedt, láthatóan hiá­nyos töltelékű. Mentem a pénztárhoz fizet­ni. És itt követtem el — nem ismerve a kereskedelmi eladó észjárását — a hibát! Ugyan­is a kávé mellé kértem egy puncskockát is. Én naiv! Azt hittem, a kettő közül a hibát­lant kapom meg ... Miközben az eladó némi töprengés után a töppedtet, a vacakabbat vá­lasztotta ki számomra! Most tűnődöm. Egy áru, egy vásárló, hát nem teljesen mindegy?! Aztán rájövök, hogy pofonegyszerű a megol­dás. Mert egyáltalán nem mindegy! Mert az oly sokat emlegetett (és sokszor méltán elmarasztalt) kereskedői logi­ka most fölöttébb (?!) jól kom­Hctfő este Minősítő hangverseny Június 11-én, hétfőn este 6 órakor Cegléden a Földvairy- iskoia • Malom téri épületének aulájában minősítő hangver­senyt rendeznek. A műsorban szereplő kórusok : a ceglédber- cel'i Dózsa György Művelődé­si Ház vegyes kara Smuta Atti­la, a tápiószecsői pedagógus­énekkar Molnárffy Katalin, a tápiószelei Bartók Béla vegyes kar Katona Jánosné és a ceg­lédi Kardos Pál pedagógus­énekkar Holló Gyula vezényle­tével. binált! „A helyzet magaslatá­ra emelkedett.” Ugyanis vál­lalva az esetleges — és jogos! — vevői reklamációt, az úgy­nevezett „végeladás” taktiká­ját alkalmazta. Azaz egyszerű­en arról van szó — imígy mor­fondíroztam —, hogy ha utol­sóként a két darab sütemény közül a meglehetősen gusztus­talan kinézetű pun-cskockát hagyta volna az eladó a pult alatti hűtőben, azt később nem tudta volna eladni. Így viszont maradt némi esélye a másik, hibátlan süteménynek arra, hogy elikél... M. L. Ijjjjl — Az elmúlt évtizedekben a honi oktatás többször meg­újhodásra készülődött. A pe­dagógustársadalom egy kicsit mindig bizakodott, ön most optimistán gondol-e a jövőre? — Elfojtott érzések, erköl­csi normák és tehetségek rej­tőznek a pedagógusokban. Ezek felszabadulásával egy egészséges légkör válhat uralkodóvá. A szorítás, a pa­rancsszó meg kell hogy szűn­jön. A pedagógus személyiség kibontakoztatása hallatlan ko­moly erőtartalékokat rejt ma­gában. Én azért vagyok opti­mista, mert hiszek abban, hogy ezután még kiválóbb ne­velőket ismerünk meg. Fehér Ferenc Nemcsak otthont ad a diákoknak A legtöbben délről érkeznek A ceglédi Dózsa György Középiskolai Kollégium a város egyetlen — a középis­kolásoknak otthont adó — bentlakásos in- ternátusa. Mint Sági Ferenc igazgató mondja, az intézmény már 1946-ban el­kezdte működését. Akkor még — a NÉKOSZ-hálózaton belül — Dózsa Népi Kollégium volt a neve. Később a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskolában — ekkor már állami kollégiumként — volt „albérletben”. Kevés volt a középfokú tan­intézet Cegléden a háborút követő évek­ben. Ezért aztán jó ideig mindössze 60-70 lakója akadt csak a kollégiumnak. A mai, önálló épület 1974-ben létesült. Sági Fe­renc azóta irányítja az itteni nevelőmun­kát. A hatvanas évek közepétől több középfokú tanintézet épült a városban, mint például a közgazdasági, a kereskedel­mi szakközépiskola, a Bem Jó­zsef Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. Egyre na­gyobb lett a bejáró tanulók létszáma; e körülmény indo­kolta az önálló kollégium fel­építését. Az Indulás évében mintegy 100 tanuló lakott a kollégium­ban. Főleg a Kossuth-gimná- zium és a közgazdasági szak- középiskola diákjai. Az össze­tétel azóta megváltozott. Ma elsősorban a mezőgazdasági szakközépiskola, az egészség- ügyi szakközépiskola és az egészségügyi szakiskola ta­nulói lakják az épületet. A diákok többsége Pest megyé­ből, elsősorban annak déli ré­széből jött ide. De akadnak budapesti, Szolnok megyei, Bács-Kiskun megyei, Heves és Nógrád megyei gyerekek is. FIÚK, LÁNYOK A mostani tanévben 203 ta­nulója volt a kollégiumnak. Az összetétel az idei tanévtől koedukált, mivel az egészség- ügyi szakközépiskola tavaly megszűnt kollégiumának lá­nyai is ide kerültek. A következő tanévben — az előzetes felmérések szerint — 70 új elsősre számítanak. így a közgazdasági szakközépis­kolából 16, az egészségügyiből 10, a mezőgazdaságiból 22, a ruhaipari szakközépiskolából 6, a kereskedelmiből 4, az egészségügyi szakiskolából pe­dig 12 elsős veszi igénybe a kollégiumot. Ebben a tanévben a negye­dikesek száma 51 volt. Ebből 36 a mezőgazdasági, 11 a köz- gazdasági, 4 az egészségügyi szakközépiskolában szerezte meg a középfokú képesítést. Azt mondja Sági Ferenc, jól összeszokott nevelőtanári gárdája van a kollégiumnak, összesen tízen foglalkoznak délutánonként és este az itt lévő diáksággal. A nevelőta­nári kar fele nő, tekintettel a korábban már említett koe­dukációra. Mindnyájan közép­iskolai, szakos tanárok. MÁSODIK HELYEN A beszélgetés során kiderül, hogy a KISZ megszűnése után bonyolódott a kollégiumban a diákönkormányzat helyzete. Magyarán, úgy tűnik, hogy a jelenlegi diáktanács tagjai kö­zel sem éltek úgy és annyira az önállóság lehetőségeivel, mint ahogyan megtehették volna azt. Ugyanakkor a diáktanács sokkal komolyab­ban odafigyelt a tanulócso­portok tanulmányi munkájá­ra, mint elődje a korábbi tan­években. Ezzel nagymértékben segítették a nevelőtanárokat. A diáktanácsnak — mondja a kollégium igazgatója — orosz­lánrésze volt abban, hogy Pest megye 26 hasonló kollé­giuma közül az 1989/90-es tan­évben a ceglédi Dózsa-kollé- gium a 2. helyre került tanul­mányi téren. Csupán a nagy­kőrösi Arany János Gimná­zium és Óvónőképző Szakkö­zépiskola kollégiuma előzte meg. Az új tanévben — ebből nem csinál titkot sem az igaz­gató, sem a nevelőtestület — el akarják hódítani a nagykő- rösiektől a pálmát. A Dózsa- kollégium tanulmányi átlaga — most készült el a statiszti­ka — az 1989/90-es tanévben 3,7 volt. Ez nem csupán Pest megyében, de országosan is figyelemre méltó! Mint azt az igazgatótól megtudtam, kollé­gista tanulóinak majd a fele — egészen pontosan 46 száza­léka — 4,0 feletti átlagot ért el! Az igazgató az immár ősztől második, harmadik és negye­dik osztályosok, de pedagógus kollégái és az új elsősök ne­vében is beszélt, amikor így fogalmazott: „szerte az ország­ban vajúdik az oktatásügy, a nevelőmunka. Egyre több a gond. Ezek alól nem vagyunk mi sem kivételek. De — opti­mista módon gondolkozva — úgy véljük, úrrá tudunk len­ni a problémákon. A jövő er­re kötelez bennünket. Tanuló­kat, nevelőket egyaránt.. KEDVEZŐ VÁLASZ Mondatait egymás után csön­gő telefonok szakítják félbe. Jó negyedóra múlva befejezi a beszélgetéseket az őt kere­sőkkel. Elmondja, hogy Tápió- szentmártonból, Nagykátáról, Tápiógyörgyéről, Ráckevéról, Nagykőrösről kérdezték az ot­tani általános iskolák vezetői: tudnának-e még felvenni új elsősöket? Várhatóan — erről hamarosan írásbeli értesítést kapnak a szóban forgó általá­nos iskolák, illetve az érintett tanulók. Valószínűleg igenlő lesz a válasz... Molnár Lóránt Helikopterrel a város fölött Három kategóriában csaknem kétszáz pályamű érkezett a Ceglédi Családsegítő Központ gyer- mekrajzpályázatára a város általános iskolásaitól. A legjobbak könyvjutalmat kaptak. Ké­pünkön a második osztályos Koroknai Péter rajzát mutatjuk be (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Bodza- és hársvirágzás idején Gyógyító növényeink nedvet választanak ki, mint ellenkező esetben. A rovarok macerálása pedig serkenti is a szekréciót. Ennek a gyűjtését gyérülő hársállományaink ellenére azért is ajánlom, mert ha egyáltalán lehet kapni, a hárs- virág lassan megfizethetetle­nül drága drog lesz. Ennyi szabad levegő, bíbelődés és pi- piskedés még a kényelmesen gazdag embereknek is való, mert ha nincs hársvirág, ak­kor mitévők lehetünk télen vagy tavasszal — köhögés, influenzás időszak kellős kö­zepén? Könnyű családi programok lehetnek a gyógynövényes utak, s egyben hasznot is hoz­nak a háztartásba, felesleges kiadásokat tudunk kiküszöböl­ni. A hársvirágszedésnél azon­ban jó tudni, hogy az elvi- rágzott, túl nagy pálhalevelű virágzatok gyógyító értéke elég kicsi. A befülledéstől óv­ni kell a nyersanyagot, példá­ul padláson elterítve célszerű megszárítani. A tárolóhely ne legyen nedves, mert az sokat ront a hárs drogértékén, mel­lékízek, dohosodás, sőt pené­szedés is felléphet. Amennyiben van módunk válogatni, a kisvirágzatúak tehát jobbak, s lényegében ér­téktelenek a díszhársak, a bí­bor- és ezüstlevelűek feltét­lenül. A hársak kiváló porfo­gók, ezért aki porra érzékeny, könnyen kellemetlen élmény­ben lehet részes a szedéskor, a levélserteszőrök szinte ál­landóan szórják a port az orr­ba, szembe és fülbe. Egyetlen hibája azért van a hársnak, magasra nő, ezért ahol légvezeték van, fásításra nem szabad ültetni, a rendsze­res nyesés sok többletmunkát okoz. A HARS ÉS BODZA virág­zata lényegében torok-, garat-, légcső- és hörgőcskeseprő, kel­lemes italt is ad, ráadásul lyógyít is. Jó lenne jobban ismerni e fajokat, szedni és használni; ez ma már nem- hsak gyűjtési hobbi, hanem pénzkiadást kímélő foglalatos­ság. (S urányl) A BODZABOKROK nyug­talan virágzatai már elnyíl­tak, de a második és a lusta harmadik virágnemzedék még mindig ontja fanyarkás illa­tát, hinti a levegőégbe aller­giaokozó virágporát. A kis, virágjáró bogarak, tetvek jár­ják a virágbogokat, s a leve­lek rejtekén egy-egy kis rigó énekel. A feketerigók talán már termésbecslést végeznek, hogyan kötődtek a bogyók, s mennyi termésre lehet majd számítani az ősz folyamán. Nagyon kevesen nézelődnek a bodzabokrok környékén, s nemigen bíbelődnek a virág­bogok gyűjtésével. Csak az ínyencek szedik azokat, pedig borkősavas áztatás után cu­korral kiváló ivóié vagy éppen szörp készül belőle. Aki pedig nem fél a vonalainak lágyulá­sától, vastag palacsintába be­lesütve a virágzatot, kiváló étel készíthető vele. A bodzavirágzat muskotá- lyos anyagokat is tartalmaz, így ínyenc borászoknak is ajánlható a bodzavirágzat gyűjtése. Kb. egyhétnyi ázta­tás után kellemes, természetes ízt lehet belőle kinyerni, s a csemegebor muskotályossá va­rázsolható. A feketerigó azonban tudja, hogy kiváló csemege a bodza­bogyó is, a feketéslila festő­anyaga csak fehér ruhára ne kenődjön, mert emlékül ma­rad. A magas cukor-, C-vita- min- és zamatanyag-tartalma miatt kiváló bor, lekvár, sőt pálinka is nyerhető belőle. A lekvárt csak gyenge tűzön sza­bad főzni, mert igen könnyen leéghet, s a finom csemege fo­gyasztásának örömét az edény­súrolás bosszúsága megkese­rítheti. De a bodzavirágzás még le sem futott, már a hársak mu­tatják édeskés illatukat, kí­nálják a nektárt és virágport a dermedt méheknek, posz- méheknek s torkos legyek­nek. Rossz idő van, mert a hársnak nem jó az eső, és nem jó a hideg, a hűvös idő. Meg­figyelték ugyanis morfológu- sok, hogy ilyenkor a nektá- riumok lényegesen kevesebb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom