Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-09 / 134. szám

#3 ©të&faP 1990. JŰNITJS 9., SZOMBAT 2 'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Gyökeres átalakítások ideje Vita a NATO és a VSZ szerepköréről az áj biztonsági rendben Feszült és kiélezett belpolitikai helyzet a Szovjetunióban Milyen irányba haladnak a közel-keleti fejlemények? Általános PILLANATKÉP Ügy adódott — s persze ez nem véletlen —, hogy a két tömb, a NATO és a Varsói Szerződés vezetői, bár eltérő helyszíneken és különböző szinten, ugyanazon a napon ültek le a tárgyalóasztalhoz, hogy áttekintsék szervezeteik jövőjét a megváltozott világ­ban. A Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé­nek moszkvai ülését eredeti­leg elsősorban azért hívták össze, hogy a tagállamok leg­magasabb szintű vezetői első kézből kapjanak tájékoztatót a szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról. Ez meg is történt. De a megváltozott viszonyok miatt a vita elsősorban a kö­rül zajlott, hogy mi legyen a jövőben a Varsói Szerződéssel, hogyan alakuljon át gyökeres módon és miként munkálkod­janak az egyes tagállamok együttesen és külön-külön, kor­szerű, immár tömbök nélküli, egységes össz-európai bizton­sági rendszer megteremtéséért. Üjfajta tárgyalás volt ez, hiszen hazánk képviselői mel­lett Lengyelország, az NDK és Románia vezetői szabad vá­lasztásokon kapott voksok alapján ülhettek immár a ta­nácskozóasztalnál, s Csehszlo­vákiában és Bulgáriában, ahol ma, illetve holnap szavaznak, az ezután várható új összeté­telt már sok tekintetben jel­ző delegációk fejthették ki spontjukat. Így nem meg»- lepő, hogy az a magyar jávás- Igt, amely bizottság felállítását javasolta d Varsói Szerződéi szerepkörének és funkcióinak teljes felülvizsgálására, elfo­gadásra talált. Mint ahogy ab­ban is megegyezés született, hogy novemberben, Budapes­ten rendezzék meg a rendkí­vüli VSZ-csúcsot a szervezet jövőjéről. Küldöttségünk józan, mérsé­kelt, de ugyanakkor rendkívül határozott álláspontja kétség­telenül a realitásokon alapul. A Varsói Szerződést nem fel­oszlatni, hanem gyökeresen átalakítani kell, oly módon, hogy alkalmas legyen az el­jövendő össz-európai biztonsá­gi rendszer egyik összetevőjé­nek. Ezért katonai szervezetét T— mint a magyar javaslat hangzott — 1991-ig fel kell számolni. Mint a NATO — mint már említettük — ezzel egy időben megtartott turn- berryi (Skócia) külügyminisz­teri értekezletén is megálla­pították: a VSZ feloszlása je­lenleg nem volna érdekében az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének sem. Jelenleg a két tömböt alkotó 23 állam bécsi értekezletén a hagyomá­nyos fegyverzet és haderő csökkentéséről több részmeg­állapodás jött létre. S Baker a NATO-külügyminiszterek egyetértését éppen most, a skóciai tanácskozáson vívta ki újabb fegyverzetcsökkentési indítványokra, amelyeket a bécsi tárgyalásokon kívánnak majd a VSZ-országokkal is­mertetni. THATCHER MISSZIÓJA A skóciai tanácskozást Mar­garet Thatcher nyitotta meg. Így első kézből ismerhette meg Sevardnadze és Baker keddi koppenhágai megbeszé­léseinek eredményeit. A két külügyminiszter arról folyta­tott ugyanis eszmecserét, hogy milyen legyen az egyesült Né­metország szövetségi helyzete, azaz melyik katonai tömbhöz tartozzon. A NATO-országok kitartanak amellett, hogy a nyugati szövetségi rendszerben van az eljövendő egyesült né­met állam helye. Moszkva vi­szont saját biztonsági érde­keire hivatkozik, s jelenleg az az álláspontja — Baker beszá­molója szerint —, hogy egy­előre mindkét országrész tart­sa meg jelenlegi szövetségi tagságát, és később, a tömbök feloszlása utáni új, össz­európai biztonsági rendszer­ben oldódik meg véglegesen a probléma. Moszkva ugyanakkor han­goztatja, hogy tiszteletben tartja a németek jogát az egyesülésre és a szabad vá­lasztásra, de hozzáfűzi, hogy 27 millió szovjet ember esett áldozatul a hitleri háború el­leni harcban, s ezt egyetlen szovjet kormány sem fogja el­felejteni. A szovjet emberek — érvel Moszkva — tehát jog­gal akarnak olyan helyzetben élni, amikor biztonságuk ga­rantált. Baker, s most már a NATO javaslatai, éppen azt irányozzák elő, hogy Moszkva aggodalmait megszüntessék Németország NATO-tagsága ügyében. így például kimond­ják, hogy NATO-csapatok nem léphetnének a mai NDK te­rűidére, hogy mindkét ország­részben jó ideig ott maradná­nak az amerikai, illetve a szovjet katonák. Szó van arról is ezekben az indítványokban, hogy az egységes Németország haderejének felső határát szerződésben határoznák meg. Ezt egyébként szovjet részről már egyszer javasolták. Thatcher asszonyra vár most az a szerep, hogy a NATO-ja- vaslatok ismeretében első kéz­ből tájékoztassa Mihail Gor- bacsovot. Az angol miniszter- elnök asszony négynapos szov­jetunióbeli látogatásának kulcstémája lesz — a hírek szerint —:, hogy eloszlassa a szovjet vezetők aggodalmait. az egységet «*>» Németország NATO-tagsága miatt. Nagyon valószínű, hogy Moszkvában új kompromisszumos elképze­lések ,is felvetődnek, amelye­ket Thatcher asszony még a NATO júliusi csúcsértekezle­te előtt ismertethet a szövet­ségesekkel, elsősorban Wa­shingtonnal és Bonn-nal. GORBACSOV A „MOSZKVAI RINGBEN” A londoni rádió moszkvai tudósítója szerint azonban mindezek a problémák szinte elenyészőek azokhoz képest, amelyekkel Gorbacsovnak a jövő héttől kezdve kell majd megbirkóznia a „moszkvai belpolitikai ringben”. Mint ál­lamelnöknek, sürgősen csele­kednie kell, hogy megakadá­lyozza a további kirgíziai vé­rengzést, s azt, hogy az etni­kai összecsapások Üzbegisz- tánnal való polgárháborúvá fa­juljanak, mert ez beláthatat­lan következményekkel járna Tádzsikisztánra és egész Szov­jet Közép-Ázsiára. Ott kilenc­millió orosz él, s eddig is nemegyszer volt véres me­rényletek célpontja. Ha ez a vidék kormányozhatatlanná válik, akkor felgyorsíthatja más köztársaságok elszakadá­si törekvéseit is. De Gorba­csovnak, mint államelnöknek nem kisebb gondot okoznak a balti államok, amelyek most már tanácskozó testületbe tö­mörültek, és összehangolják akcióikat. A jövő héten összeül a nép- képviselők kongresszusa is, s ezen az Oroszországi Föderáció elnökévé választott* radikális Jelcinnel és a mögötte álló csoporttal heves viták várha­tók. Kérdéses, hogy a pe­resztrojka eddig Gorbacsov mellett kitartó mérsékelt több­sége nem morzsolódik-e le, s nem csapódnak-e egyes képvi­selők a konzervatívokhoz, vagy a szélsőségesen radiká­lisokhoz. amikor olyan népsze­rűtlen témák kerülnek napi­rendre. mint a „szabályozott piacgazdaság” bevezetése nyo­mán elkerülhetetlen drasz­tikus áremelések. Nagy várakozás előzi meg az SZKP Központi Bizottsá­gának jövő hétre összehívott ülését is. Július elején ugyan­is összeül a szovjet állampárt kongresszusa, és ezt hivatott előkészíteni a KB-ülés. Moszk­vai tudósítók bizonyosra ve­szik, hogy a szétbomlóban lé­vő SZKP ezen a kongresszuson már képtelen lesz megőrizni látszategységét, és a radikális reformerek és a konzervatív elemek között létrejön a sza­kadás. Így Gorbacsov, aki ed­dig kiváló egvensúlyozási ké­pességeivel több-kevesebb ki­sebb kudarc és visszalépés árán megtartotta a peresztroj­kát a középutas, mérsékelt irányvonalon, ezúttal kényte­len lesz feladni ezt a politikát. Egyes hírmagyarázók már azt várják, hogy a jövő heti köz­ponti bizottsági ülésen a jú­liusi kongresszusi szakadás előrevetíti árnyékát, s esetleg már a párt legfelsőbb fóruma elé terjesztendő beszámoló szövegének elfogadásánál ke­zelhetetlen viszályba torkolja­nak a rendkívüli nézeteltéré­sek. Mindenesetre a feszült és kiélezett helyzetben Gorba­csov mozgástere rendkívül le­csökkent. Különösen amiatt, hogy a washingtoni csúcsta­lálkozótól remélt külpolitikai sikerek nem következtek be, s így az államelnök főtitkár nem használhatta fel azokat meggyengült belpolitikai pozí­cióinak megerősítésére. I SAMIR I ÜJABB KÍSÉRLETE Pénteken lejárt az az idő­szak, amely az izraeli alkot­mány szerint Samir kijelölt miniszterelnök rendelkezésére állt, hogy megkíséreljen par- Tamenti' töBbségré 'táfnaSzko- dó koalíciós kabinetet létre­hozni. Mint emlékezetes, ez riválisának, Peresznek, a Munkapárt vezetőjének nem sikerült, s ezért volt kényte­len visszaadni a kormányala­pítási megbízást Herzog el­nöknek. Samir viszont most, saját állítása szerint, diadal­maskodott. Mint az izraeli ál­lamelnöknek bejelentette, Li­kud Szövetségéhez szélsőséges, vallási párti képviselők támo­gatását is megnyerte. így amikor a jövő héten bemutat­kozik majd a parlamentben, kabinetje 62 főnyi, azaz több­ségi voksra számíthat. Ha ez így történik majd valóban, ott folytatódik min­den, ahol Samirnak néhány hónapja le kellett köszönnie a kormányfői tisztségről, miután a parlament megvonta politi­kájától a bizalmat. Pedig a Likud Szövetség vezetőjének álláspontja a fő kérdésekben most sem változott. Ugyanúgy, mint korábban, elutasítja Ba­ker amerikai külügyminiszter béketervét, amely tárgyaláso­kat kíván létrehozni a meg­szállt területeken élő paleszti­nok és az izraeliek között. Az volna a cél, hogy előkészítsék ezzel a választásokat, amelye­ken Ciszjordánia és Gáza népe dönthetne önkormányzatáról. Washington minden tiltakozá­sa ellenére Samir továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a megszállt területeken zsidó te­lepüléseket létesítsen. S vál­tozatlanul katonaságot alkal­maz, ha ez ellen az ott élő palesztinok tüntetnek. A bagdadi arab csúcson, amely eredetileg ebben az ügyben tiltakozó memorandu­mot akart eljuttatni az akkor Washingtonban tárgyaló Gor- bacsovhoz és Bushhoz, nem tudtak megegyezni az okmány szövegezésében. E felszínre ke­rült nézeteltérések nyilván most az izraeli kormánykörö­ket az eddigi merev álláspont­juk fenntartására ösztönzik. Csakhogy a közel-keleti béke­folyamat tel-avivi akadályozá­sa ürügyül szolgálhat olyan szélsőséges palesztin csopor­toknak a terrorakciókhoz, amelyek túl a nagy véráldoza­tokon, tovább mérgesítik a helyzetet. Árkus István I Anteil-Rizshov találkozó Â meghatározó szerep a kormányé Csehszlovákia „marad” A Varsói Szerződés legfonto­sabb, történelmi jelentőségű tanácskozásának nevezte a szervezet politikai tanácskozó testületének csütörtökön Moszkvában tartott egynapos ülését Václav Havel cseh­szlovák köztársasági elnök. A prágai repülőtéren tartott, rögtönzött sajtótájékoztatóján Havel azt hangsúlyozta, a moszkvai megbeszélés impul­zusokat adott ahhoz, hogy a Varsói Szerződés az eddigi formájában megszűnjön létez­ni és a jövőben mint a lesze­relés, az integráció és bizo­nyos mértékig a kelet-európai stabilitás eszközeként működ­jön. Megemlítette a csehszlo­vák erőfeszítést, hogy radiká­lisan átalakítsák a Varsói Szerződést, és ismét megerősí­tette, hogy Csehszlovákiának nem áll szándékában kilépni a paktumból. Kifejtette: a ki­lépésnek nincs értelme, mert ezzel Csehszlovákia elvesztené a lehetőséget, hogy bármiféle hatása legyen a VSZ jövőbeli sorsára. Hetvennyolcra emelkedett az öt nappal ezelőtt kezdődött kirgíziai zavargások halálos áldozatainak száma, míg a se­besültek száma eléri a három- százharmincat. Továbbra is sú­lyos a helyzet Os városában és környékén, ahol a hét elején rendelték el a rendkívüli ál­lapotot és a kijárási tilalmat. Az Uzbegisztánnal határos andizsani körzetben pénteken lépett érvénybe a rendkívüli állapot. Az Os városi zavargásokban a feldühödött tömeg több mint kétszáz lakóházat felgyújtott, s több helyen támadást intézett a helyi rendőrségeik ellen. Frunzéban a tömeg csütörtö­kön politikai követeléseket is támasztott. A helyi pártszék­ház és a kotmány épülete előtt mintegy négyezres tömeg kö­vetelte a vezetés lemondató - sát. Magyarországon a rendszer- váltás logikus következmé­nyeként most már a kormány játssza a meghatározó szere­pet — jelentette ki Antall József a szovjet miniszterel­nöknek, akivel péntek délelőtt a Kremlben találkozott. A magyar kormányfő a Nyikolaj Rizskovval lefolyt eszmecse­rén beszélt a magyarországi változások hatásairól. A két kormányfő találkozó­ja mind időtartamában, mind témájában túlnőtt az eredeti­leg tervezett ismerkedési . ta­lálkozó keretein. A több mint kétórás tárgyalás után László Balázs kormányszóvivő az MTI moszkvai tudósítójának elmondta, mindkét miniszter- elnök hangsúlyosan szólt ar­ról, hogy a gazdasági kapcso­latokban az eddig elért ered­mények megőrzésére, fejlesz­tésére törekszenek, új konst­rukciókat keresve. gíziában, ez az oroszokat még inkább a többi tagköztársaság ellen hangolhatja. A köztársaságok széthúzása már eddig is megnehezítette Gorbacsov számára a Szovjet­unió összetartását. Ha az orosz föderáció most megpróbálja, eltaszítaná magától a nem orosz köztársaságokat, megle­het, hogy semmi nem menthe­ti meg a Szovjetuniót a szét­hullástól — hangzott a BBC hírmagyarázatában. Üzbegisztán Kirgíziával ha­táros területein is rendkívüli állapotot hirdettek ki pénte­ken az egyre szélesedő nemze­tiségi összecsapások miatt. Isz­lám Karimov üzbég elnök üze­netet küldött Mihail Gorba­csov szovjet elnöknek, amely­ben tájékoztatta aiwő'l, hogy a kirgiz határ térségében na­gyon kiéleződött a helyzet. Antall József a kormány meghatározó szerepéről szólva arról beszélt, hogy ez a szerep érvényesül a politikai, gazda­sági, kulturális és egyéb kap­csolatok ápolásában. A szóvi­vő a miniszterelnöki eszme­cserét őszintének, nyíltnak, igen konkrétnak és konstruk­tívnak értékelte. Somogyi Ferenc külügyi ál­lamtitkár, aki részt vett a megbeszélésen, elmondta, hogy a kormányfők egyetérté­se értelmében a kapcsolatokat érintő minden részletkérdés­ben mihamarabb megfelelő szintű szakértői tárgyalásokat kell folytatni. Fontosnak tart­ják, hogy egy gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó magyar kor­mányküldöttség utazhasson ki a Szovjetunióba, hogy a dön­tések már elő legyenek készít­ve. A kétoldalú gazdasági kap­csolatok fejlesztését érintve hangsúlyozták, hogy nagy sze­repük van a közvetlen kapcso­latoknak a vállalatok, térségek és a szövetséges köztársaságok között. KLÖRFELHŐK RUSZE FÖLÖTT A Duna partján épült Ru­szét, a „legeurópaibb bolgár várost” néhány napja újra el- öntötték a román partról ér­kezett mérgező klórgázfelhők. Pénteki sajtójelentések sze­rint a város 36 pontján végzett mérések a megengedett szeny- nyezettség háromszorosát is kimutatták. A romániai Giurgiu vegyi- gyára már évek óta mérgezi Rusze levegőjét, s az utóbbi időben újra intenzívebben, A városban megszaporodtak az ez elleni tiltakozások, lakos­sági tüntetések. Az akuttá lett probléma témája volt annak a találkozónak is, amely a bol­gár és a román miniszterel­nök között Moszkvában jött létre a VSZ-találkozó idején. Szombaton pedig Bukarestbe utazik a bolgár környezetvé­delmi miniszter, hogy román kollégájával sürgős megoldást keressen a problémára. Rendkívüli állapot, kijárási tilalom Feszült helyzet Üzbegisztánban Magyarország nsm vesz részt Hadgyakorlatra nincsen pénz A nap folyamán Frunzéban gyászszertartáson emlékeztek meg az elmúlt napok halálos áldozatairól. A kirgizek és üzbégek ellen­ségeskedésének is sokkal mé­lyebb történelmi gyökerei van­nak, mint a balti államok és Moszkva viszályának, hiszen ez utóbbi mögött a három balti köztársaság 1940-es szovjet megszállása húzódik. De egy- egy jel már Kirgíziában is azt mutatja, hogy a nemzetiségi gyűlölködés lassan a szovjet­hatalom, illetve annak szim­bólumai, a kommunista párt tagjai vagy a belügyminisz­térium épületei ellen fordul. Az orosz föderációban egy­re erősödnek azok az érzel­mek, hogy az oroszoknak vég­re saját érdekeiket kellene szem előtt tartaniuk, és ebben a légkörben Borisz Jelcin el­nökké választása csak olaj a tűzre. Ha pedig újabb szovjet alakulatokat vezényelnek Kir­A magyarországi szovjet csapatkivonásról, a Magyar Honvédség és a Varsói Szer­ződés közötti kapcsolatok jö­vőjéről tárgyalt pénteken Moszkvában Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszterrel Für Lajos. A magyar honvé­delmi miniszter a szovjet fő­városban megerősítette: Ma­gyarország nem vesz részt a VSZ idei hadgyakorlatain, s kivonja haderőit az egyesített fegyveres erők (EFE) parancs­noksága alól. A magyar miniszter a ma­gyar állami delegáció tagja­ként részt vett a VSZ politi­kai tanácskozó testületének csütörtöki ülésén, pénteken pedig kétoldalú tárgyalásokat folytatott a szovjet katonai vezetéssel és a VSZ EFE veze­tőivel. Für Lajos az MTI moszkvai tudósítójának a megbeszélé­sek után elmondta, hogy a maga részéről szorgalmazta a szovjet csapatkivonás meg­gyorsítását. A szovjet fél azon­ban közölte, hogy a szállítási és elhelyezési problémák miatt ezt nem tudja teljesíteni. A magyar honvédelmi miniszter ezzel együtt reményét fejezte ki, hogy az eddigieknek meg­felelően, a jövőben is az ütem­terv szerint zajlik a szovjet egységek kivonulása. Az el­számolás körüli vitás kérdé­sek kapcsán Für Lajos és partnere között egyetértés mu­tatkozott abban, hogy ezeket a problémákat ki kell venni a katonák kezéből, s magasabb szinten kell döntést hozni megoldásuk érdekében. — A tárgyalásokon közöl­tem, hogy ebben az évben nem veszünk részt a VSZ had­gyakorlatain, s teljesen nem­zeti parancsnokság alá vonjuk a honvédséget. Elmondtam, hogy ez egyrészt összefügg a VSZ most kezdeményezett fe­lülvizsgálatával, másrészt az­zal, hogy Magyarország sze­retné, ha jövő év végéig meg­szűnne VSZ-tagsága. Addig is azonban a politikai jellegre kell helyezni a hangsúlyt. Harmadrészt az ország gazda­sági helyzete sem teszi lehe­tővé, hogy ma milliókat költ- sünk a gyakorlatokra — mon­dotta Für Lajos. A VSZ PTT ülését értékel­ve Für Lajos elégedetten nyug­tázta, hogy a magyar elképze­léseket sikerült beépíteni a nyilatkozatba. A találkozón szóba került a kunszentmiklósi helikopter­repülőtéren történt baleset is, amely miatt Jazov marsall sajnálkozását fejezte ki és kö­zölte, hogy a megsebesült gyermekek szüleitől külön is elnézést fognak kérni. Für az incidens okairól kijelentette, hogy azok egyértelműen a fi­gyelmetlenségből fakadnak. Hülfëldi események egy mondatban Antall József magyar miniszterelnök június 19—22. között lá­togatást tesz az NSZK-ban Kohl kancellár meghívására — jelentette be pénteken Bonnban az NSZK kormánya. A Jeszenszky Géza külügyminiszter és Frans Andriessen, az Európai Közösség bizottságának alelnöke, a külkapcsolatok és kereskedelempolitika felelőse pénteken aláírta az Európai Kö­zösség budapesti képviseletének megnyitásáról szóló egyez­ményt. A A Szovjetunió és a kelet-európai országok meg­szüntetik Kambodzsának nyújtott gazdasági támogatásukat, s így ez az ország rendkívül súlyos helyzetbe kerül, mely a vö­rös khmereknek kedvez — véli egy nyugati szakértői jelen­tés. A Az Európa Tanács miniszteri bizottsága elé terjeszten­dő ajánlásokkal ért véget a szervezet 17. igazságügyi konfe­renciája Isztambulban. A Éles szavakkal ítélte el az emberi jogok kubai helyzetének romlását az Amerikai Államok Szer­vezetéhez delegált washingtoni nagykövet. A Az eddig csak kommunisták és pártonkívüliek alkotta jugoszláv parlament­be pénteken bekerültek a horvátországi szabad választásokon mandátumot szerzett, zömmel jobbközép irányzatú demokrati­kus közösséghez tartozó új képviselők. A Titkos katonai missziót teljesít majd a világűrben az a Ti-Tan—4 névre keresztelt raké­ta, melyet az amerikai légierő pénteken bocsátott fel. A A csendes-óceáni és ázsiai térség katonai feszültségének enyhí­tése érdekében a Szovjetunió tárgyalásokat javasolt az Egye­sült Államoknak. A A General Motors amerikai autógyár be­jelentette, hogy közel egymilliárd dollár értékű gépkocsi- alkatrész szállítására kötött szerződést a Volga autógyárral, a VAZ-zal. A Az Egyesült Államok kedvezményes áron 2 millió tonna gabonát ajánlott fel megvételre a Szovjetuniónak — je­lentette be az amerikai mezőgazdasági minisztérium. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom