Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-06 / 131. szám

1990. JÚNIUS 6., SZERDA Kertészet a fésűsfonóban? Az új cégérnem csodaszer A kft.-k, a részvénytársa- gok megalakulásának korát éljük. A társasági törvény életbelépése óta nemcsak ma­gánszemélyek, hanem állami vállalatok is próbálkoznak a szervezeti átalakulás e for­máival. Sok esetben azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a csőd felé tartó céget ilyen­formán próbálják életképessé tenni. Hasonló fegyverhez nyúlt az egykor szebb napokat lá­tott Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár is, amikor a vállala­taiból tavaly ősszel kft.-ket alapított. A változásnak elein­te Kerepestarcsán is örültek. Jólesően vették tudomásul, hogy a kapura a Kistarcsai Fésűsfonógyár Kft. kerül. Többen úgy gondolták, jó do­log, hogy ismét önállóak lesz­nek. Ügy vélték, még sikere­sebben működhetnek, mint eddig, s jön a pénz, az elis­merés. Mára már kiderült, a biza­kodók túl optimisták voltak. A legtöbben nem érzik annak előnyeit, hogy most már kft.- ben dolgozhatnak. Hiába ala­kult át időközben az egysze­mélyes kft. többtagú korlátolt felelősségű társasággá. A törzstőke 98 százalékát az alapító, a tetemes veszteség­gel küszködő HFSZ adta az üzletbe — de nem pénz, ha­nem létesítmények, gépek for­májában. így a remélt önálló­ságból egyelőre az a legkéz­zelfoghatóbb, hogy maguk oldják meg a pénzügyi, az értékesítési, a fejlesztési fel­adataikat. Laczonyí László ügyvezető igazgató elmondta, egyre töb­bén teszik fel a kérdést, miért kell a készletekért, épü­letekért még egyszer fizetni az alapítónak, amikor az va­lamikor az övék volt? Sokan nem értik, a kft.-nek miért kell fenntartania az óvodát, a leányszállót, az üzemi kony­hát, miért foglalkoznak az ipari tanulókkal? S azt már végképp nehezen emésztik meg, hogy a 600 milliós árbe­vételt produkáló gyárnak miért csak 37 milliós az alap­tőkéje? Az igazgató nem titkolta, még nagyobb gond, hogy az átalakulási hercehurca alatt a legtöbben a szervezeti válto­zással foglalkoztak, s eközben háttérbe szorult a termelés. A negyvenes-ötvenes éveiben járó vezetői garnitúra még a tervutasításos rendszerben nőtt fel. Szavakban mindenki elismeri a piacgazdaság szük­ségességét, de a valóságban a régi gárda tagjaiból egycsa- pásra nem lesz menedzser- szemléleti, vállalkozó típusú vezető. A régi beidegződések miatt nehezen tudják csök­kenteni a költségeiket, s a túlméretezett alkalmazotti ál­lomány leépítése is lassan ha­lad. Ráadás a bajra, hogy a szovjet piacra alapozott, túl­méretezett gyapjúipar termé­kei mostanság nem kapósak. Hiába a kft.-é az ország leg­nagyobb festőüzeme,' ha rendelés híján, csak az embe­rek egyharmadát tudják mun­kával ellátni. A rubelexport­stop miatt a kötöttárugyárak megrendelése is alaposan le­apadt. Kézenfekvő lenne, hogy ilyen helyzetben nyugat­ra exportáljanak, de megfe­lelő gép hiányában, technikai fogyatékosságok miatt a tő­kés piacon elvárt parafinozott keresztcsévés fonalat nem tudják produkálni. Nem cso­da, ha a dolgozók keserűen jegyzik meg, hogy ők csak a kft. bérmunkásai, s nem a gazda óvó tekintetével kezelik a rájuk bízott értékeket. A talponmaradás érdekében a vezetők több mindennel próbálkoznak. Szóba került, hogy csökkentik a rezsit, s az is, hogy fejlesztik a kertésze­tüket, s a gyár előtti pavilon­ban virágot árulnak. Az el­árvult bölcsőde helyén egy kötőipari tanműhelyt rendez­nek be, s az ott készült hol­mikat eladják. Tisztában vannak azzal is, hogy mind­ez édeskevés ahhoz, hogy a kft. stabilan tevékenykedjen. Létkérdés, hogy exportképes terméket gyártsanak, mert az már látható, a négyszáz em­bert foglalkoztató fonógyári kft. o belföldi piacból nem tud megélni. Azt már mind­annyian a saját bőrükön érez­hetik, hogy a névváltozás ön­magában még nem csodaszer. Hargitai Éva Heves országgyűlési vit'a az alkotmánymódosításról Válasszák vagy válasszuk a köztársasági elnököt? Az alkotmánymódosítás általános vitájával kezdődött meg kedden az Országgyűlés egyébként május 21-e óta tartó ülése. A törvényjavaslatot Itónyáné Kutrucz Ka­talin (MDF) terjesztette elő. A jelenlegi alkotmány két­féle parlamenti szavazási arányt ismer: az alkotmány­erejű törvények elfogadásá­hoz kétharmados, azaz mi­nősített többséget kíván, más ügyekben egyszerű többséget. A beterjesztett törvényjavas­lat viszont négyféle szavazá­si módot vezetne be. Esze­rint az Országgyűlés az egyes döntéseit egyszerű többség­gel, abszolút többséggel, a je­lenlévő képviselők kétharma­dának igenlő szavazatával, va­lamint az összes országgyűlé­si képviselő kétharmadának támogató szavazatával hoz­hatná meg. A törvényjavaslat mindössze két esetben igényli a döntéshez az összes képvise­Üdiilés fiataloknak Tóalmáson az Élet szava Ifjúsági tábor nyílik Tóal­máson június 23-án. A múlt év őszéig SZOT-gyermeküdü- lőkén-t ismert kastély ezentúl a Nemzetközi Keresztyén Misszió egyházközi ifjúsági alapítványának, az Élet szava nevű tábornak ad otthont. A Fakó hangon Járjuk tehát a szobákat, nézzük a lézengő gyerekeket. Már vagy tízszer példálóznak vele, mire az udvaron meglát­juk végre Kálmánt is. Kál­mánról addigra mindent tu­dok, hogy jófejű, hogy 16 éves, hogy baboskendőben érkezett ide, és főleg, hogy balhés sárc. Egy éve megvan a beutalója Aszódra, csak a rendőrség még mindig vizsgálja a dol­gait. Na, díszpinty, hogy vagy, kérdezi az igazgatónő, mire Kálmán, a díszpinty mosolyog magában, ö már nincs is itt tulajdonképpen, hagyjanak neki békét. Morog valamit, azzal a vállára vesz egy ka­pát és elballag. Tipikusan olyan fiú, akiből minden le­hetett volna, magyarázza ké­sőbb Molnárné. Csakhogy rossz társaságba került, na­gyobbak közé. Innen aztán általában leegyszerűsödnek a dolgok. A rendőrség bejelenti a tanácson, hogy van egy fia­talkorú, akire vigyázni kell, a gyámhatóság szól a szülőknek azclc arra hivatkoznak, hogy dolgoznak, nem leshetik örök­ké a gyereket, akit erre a rendszeres felügyelet elmu­lasztása címén otthonba utal­nak. Megy minden a forgató- könyv szerint. Szabadi József újból bólint. Ismeri ezeket a történeteket. Estig mesélhet­ne ő is hasonlókat. Reggelig. Mert nem az állami gondozás a szomorú, hanem a sorsok. A gyerekek, akik ide kerülnek. Kálmán közben már eltűnt a fák között. Darabig nézünk utána. Sokat kell velük fog­lalkozni, szólal meg végül Molnárné. Nem olyanok, mint a többiek. Kicsit problémá- sabbak. Kicsit szerencsétle­nebbek. Kicsit törékenyebbek. Most egészen fakó a hangja. Tudja, muszáj pótolni vala­hogy a családot, magyarázza aztán. Csak nehéz az ilyen. Ián nem biztos, hogy helyes ilyen üvegbura alatt tartani a gyerekeket. Igaz, mondja Szabadi József is. itt maidnem kétszázezer forint jut évente a növendé­kekre. És nyílt ám az intézet, hiába hordanak annyi butasá­got össze a kívülállók. Van kimenő, eltávozás, amit csak akarnak a gyerekek. Na, a ki­menőt azért meg lehet vonni, veti közbe Molnárné. Ha szemtelen valaki, verekszik, lop, ezeregy dolog előfordul­hat. Mindenesetre tény, hogy nem olyan szörnyű ez a világ. Főleg nem olyan szörnyű, mint azelőtt. Ment például itt is egy ideig az uniformizálás, egyennadrág, meg egyenfrizu- ra, de aztán ezt leállították. Három éve kellett volna itt járnom, mondja, hogy lássam a változásokat. Vagy még ré­gebben. Amikor hajnalban rendeztek ébresztőt, kötelező reggeli torna volt, a fiúk meg húszán aludtak egy teremben. Akár egy kaszárnyában. So­rakozó kettesével, séta csönd­ben, étkezés elvágólag. Na­gyon fázom az ilyentől, jegy­zi meg Molnárné, és kalauzol tovább. Másodpercek lelnek el, mire rájövök, hogy már nem be­szélgetünk. Fölöttünk madár húz el hangos csattogással, egyébként semmi nem zavarja a csöndet. Mintha lábujjhegyre állt volna a természet, s vele mi is. Hallgatunk. Figyeljük a parkot, a Setényiek parkját. £s hallgatunk tovább. Falusy Zsigmond legfőbb cél a keresztyén er­kölcsre nevelés. Ideológiai meggyőződéstől függetlenül üdülhet itt bármely 8 és 25 év közötti fiatal, aki elfogadja a házirendet és a programokat, amelyek között leginkább sportot találunk, és hetente változó — zenei, nyelvi, kép­zőművészeti — foglalkozáso­kat. Az üdülés költsége egy hét­re 1600 Ft, ám ha ugyanabból a családból két gyermek ér­kezik, akkor fejenként 1400, három gyerek esetén 1200 fo­rint. A jelentkezés és befize­tés módja: a szülők levélben közlik igényüket a 2252 Tóal­más, Kókai u. 2. címen. Pos­tafordultával kapnak majd egy prospektust és befizetési csekket. Előlegként 300 forin­tot kell befizetni, a hátralé­kos részét az utazáskor. Június—júliusban a 12—25 éveseket várják, augusztusban pedig a 8—12 éveseket. Igye­kezni kell a jelentkezéssel, mert az eddig beérkezett igé­nyek szerint igencsak népsze­rű lesz ez az üdültetési for­ma. —horv— Q mondja ...ez hülyeség” K orához illő rengeteg ta­pasztalattal (24 éves egye­temista) minősített valamit hülyeségnek Szelényi Zsu­zsanna, a Fidesz országgyű­lési képviselője. A Heti Vi­lággazdaság (90/22.) munka­társával beszélgetve ugyan­is szóba került az egyik, itt dolgozó külföldi tudósító­nak a véleménye, ami sze­rint ,.a magyar Parlament­ben igen kevés a női képvi­selő", s ennek oka a demok­rácia fejletlensége. Erre fe­lelte Sz. Zs. azt, hogy „El­nézést, de ez hülyeség." Nem tudni persze, hogy most ugyan fejletlen a de­mokrácia, de nem ez az oka a kevés női képviselőnek, avagy fejlett a demokrácia, de mégis kevés a képviselő* nő. Egy valamit azonban tudhatni: 28 nő, a képvise­lőknek a 7,2 százalékát ad­va, foglal helyet a Parla­mentben. Közülük hat ju­tott be egyéni választókerü­letből, a többiek (Sz. Zs. is) a listának köszönhetik mandátumukat. Sz. Zs. azt is mondta, azért vannak kevesen a Ha per, legyen per Mint arról korábban már beszámoltunk, a mentelmi jog megvonását kezdeményezte három parlamenti honatya, kö­zöttük Bogárra Zoltán. az MDF szobi választókörzetének képviselője ellen. Vajon mi az a ‘súlyos tett. ami miatt fel kellene függeszteni a büntethe­tetlenség elvét? Mint megtudtuk, a képvise­lő még a választási kampány során került összeütközésbe a bernecebaráíi Börzsöny Tsz el­nökével. Bogárdi Zoltán, aki korábban maga is téeszben dolgozott. bűncselekmények elkövetésével vádolta a szövet­kezeti vezetőket.. akik viszont becsületüket megvédendő for­dultak a bírósághoz. ■Ügy tűnik, akár felfüggesz­tik a képviselő mentelmi jo­gát. akár nem. per minden- ■ képpen lesz. Bogárdi Zoltán ugyanis maga is beperelni szándékozik a téesz elnökét, s bizonyítani, hogy a sikkasztás, okiraíhamisítás módja nem légből kapott. Ha per, hát le­gyen per. . lő kétharmadának igenlő sza­vazatát: az alkotmány módo­sításakor és a köztársasági el­nök megválasztásakor. Az előterjesztő hangoztatta, hogy a törvényjavaslat a na­gyobbik része annak a cso- magtervnek, amelynek egy részét, a kormányalakításra vonatkozó passzusokat már május 9-én elfogadta a tör­vény. A második részt — el­lensúlyozandó a kétharmados szabály szűkítését — bizonyos intézményekről, például az Állami Számvevőszékről rész­letesebb szabályokat tartal­maz. Harmadik fejezete a módosításnak, a nemzeti és nyelvi kisebbségek jógáinak hathatósabb védelme érdeké­ben bevezeti a. nemzetiségi ' jogok országgyűlési biztosának intézményét. További jelentős módosítást a kétharmados sza­bály megváltoztatása, vala­mint a köztársasági elnök és a kormány megválasztásának módját,. a kormány megbíza­tásának megszűnését, a köz- társasági elnök, a kormány és a parlament egymáshoz való viszonyát szabályozó passzu­sok korszerűsítése. Kiemelte: a módosítás célja egy gyenge köztársasági intézmény, egy viszonylag erős kormány és egy erős Parlament megte­remtése. Az alkotmánymódosítás vi­Parlamentben, „mert ná­lunk még kevés no politi­zál”. Lehet benne valami. A megyében az aktív kere­sőknek a 49 százaléka nő. A lakosságnak viszont több mint a fele, 990 ezerből 504 ezer. Az iparban 36 ezer leány és asszony keresi a kenyerét, de közülük csu­pán három százalék érde­mesül valamilyen vezetői (irányítói) tisztségre. Az ilyen és hasonló gondokra az lenne tehát a megoldás, ha a nők közül többen po­litizálnának. Mert akkor ... akkor mi lenne? Akkor több lenne a politikusnő, több lenne a demokrácia. Kérdés persze, így, ilyen áron szeretnének-e több de­mokráciát a nők? Kérdés továbbá az is, mi­kor és minek a rovására po­litizáljanak a nők? A ház­tartás, a család terhére? A megyében a szülő nők öt­ven százaléka 24 éves kora betöltése előtt már világra hozza első-második-harma- dik gyermekét, azaz feltéte­lezhető, közülük valóban kevesen politizálnak. Kér­dés tehát, egy roppant bo­nyolult témakört azzal elin­tézni, hogy „ez hülyeség”, nem sorolható-é a — csacs- kaságok közé?! KLIENS tájában elsősorban a köztár­sasági elnök választásának módjáról, à bizalmatlansági indítványról esett a legtöbb szó. Az SZDSZ véleménye sze­rint a bizalmatlansági indít­vány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik. Tölgyesi Péter hangsúlyozta, nem az a kér­dés, hogy a lakosság vagy a Parlament választ köztársa­sági elnököt, hanem hogy ki legyen az ország első számú ^vezetője: . a miniszterelnök, avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Tamás Gáspár Miklós folytatta az előző Parlament­ben megkezdett polémiát Ki­rály Zoltánnal. Iróniával ref­lektált a független képviselő­nek arra a megjegyzésére, hogy valóban csak kevés euró­pai országban választja a par­lament a köztársasági elnököt, Ám az a két ország — Német­ország és Olaszország — al­kotmányos rendjét egy dikta­túra után határozta meg. A független kisgazdák vé­leménye szerint azt kell el­dönteni, parlamentáris de­mokrácia vagy prezidenciális rendszer a fejlődés útja? Pozsgay Imre az MSZP ne­vében kételyeit sorolta az al­kotmányozási folyamattal és az alkotmánymódosítási ja­vaslattal szemben. Szerinte kétféle koalíció működik a Parlamentben. Az egyik egy kvázi kormánypárti, a má­sik az MDF és az SZDSZ kö­zött jött létre. Gál Zoltán vé­leménye szerint a választáso­kon legtöbb szavazatot szer­zett pártnak erős hajlama van a végrehajtó hatalom elsőbb­ségének érvényesítésére, a ha­talommegoszlási rendszerhez, amely a demokrácia egyik biztosítéka lenne, már nincs. A Fidesz parlamenti képvise­lői azon a véleményen vol­tak, hogy bár az MDF és az SZDSZ között létrejött meg­állapodás ténye üdvözlendő, ám a kompromisszumot tükrö­ző alkotmánymódosítási ter­vezet sok kívánnivalót hagy maga után. A kereszténydemokraták tiszteletben tartják a megál­lapodásokat, így képviselőik többsége a törvényjavaslat előterjesztőivei egyetértésben szavaz, mondta Füzessy Ti­bor, a kereszténydemokraták frakcióvezetője. A függetlenek szerint a köztársaság első emberét mindenképpen közvetlenül a népnek kell megválasztania. A képviselők június 11-én folytatják a vitát az alkot­mánymódosítási törvényjavas­latról. Végül is a kétnapos ülésen csupán arról született döntés, hogy a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülésén Antall Jó­zsef miniszterelnök képviselje hazánkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom