Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-05 / 130. szám

Több vonalon folyik to­vábbra is a nyomozás a húsz évvel ezelőtti — azóta is rej­télyes — miskolci ápolónő­gyilkosság ügyében. Ezt a Borsod Megyei Rendőr-fő­kapitányság szokásos, havi sajtótájékoztatóján, hétfő délután mondták el. A gya­núsított nevét a személyi­ségi jogok védelme és a nyomozás sikere érdekében nem hozzák nyilvánosságra. Mint ismeretes: húsz évvel ezelőtt Miskolcon, a Szent- péteri-kapui nővérszálláson bestiális módon meggyilkol­tak egy fiatal ápolónőt, La- bancz Annát. Az idén, né­hány nappal az elévülés ha­tárideje előtt olyan jelzések jutottak a rendőrség tudo­mására, hogy a gyilkosság­gal egy jelenleg börtönbün­tetését töltő személy gyanú­sítható. Ezért bizonytalan időre elhalasztották az el­évülés határidejének dátu­mát, és az újabb informá­ciók alapos vizsgálatába kezdtek. POLITIKAI NAPILAP PEST MEG YEÍ XXXIV. ÉVFOLYAM, 130. SZÄM Ára: 3,RO fariul 1990. JÜNIUS 3., KEDD AZ ÁR ELLEN ÚSZVA Gyorsan megy ez! Tavaly teljes hangerővé! köve­telte a Kisgazdapárt — betű szerint ez állt gazdasá­gi programtervezetükben — „A tönkretett magyar falvak felemelkedését!” Akkor nem nagyon értet­tem, a „tönkretett” falu miként lesz képes fogadni egy másik, híres-hírhedtté lett követelés esetleges teljesülését, nevezetesen „A föld visszaadását az 1947-es jogi állapot szerint!’’ Mostanában azonban kezdem érteni. Azok a sokat, emlegetett ravasz, nyerészkedő pa­rasztok megint kibabráltak mindenkivel! A kisgaz­dák némely prominense szerint. A tavaly még „tönk­retett” falvakról ugyanis kidérítették (az említettek), nincs ott gond. A párt főtitkára, egyben tárca nél­küli miniszter egyenesen azt állítja országgyűlési nyilatkozatában, hogy „A háztáji jövedelmekből a falusi háztartások igen sokat megtakarítottak: a be­ruházható tőke elő fog kerülni...” Ismerős? Ugye, az?! A nem kell félteni a parasztot, a bőre alatt is pénz van oktalan bölcsességeinek az új formája ez. S nem is azért késztet töprengésre, mert a „tönkretett” falvakban ment végbe ez az „igen sok megtakarítás”, hanem mert félő: hamis az általáno­sítás. A megyében, ugyanis az 531 ezer hektárnyi ter­mőterületből csupán 16 ezer hektárt foglalnak el a háztáji gazdaságok. Ha tehát erről a háromszázaiék- nyi földdarabról kikerült a több százezer hektár át­vételéhez, magángazdasággá alakításához szükséges tőke, akkor nemcsak közgazdasági csodával van dol­gunk, hanem — magam legalábbis így értem — egy másik csodával ugyanúgy. A „tönkretett” falvak ugyanis néhány hónap alatt gazdagok lettek, lesz pénz dögivei, mert az „igen sokat megtakarítók” elő­veszik majd ... Honnét veszik elő a milliókat, mil- liárdokat? A szalmazsákból? A takarékból? Marok­nyion esetleg. A voltak, vannak (lesznek) gazdagok. De a többi? A tíz- és százezrek!? Avagy ők, a „tönk­retettek” még nem tudják, hamari módon gazdaggá tették őket?! (M) Nemzetközi takfcrníány ipari konferencia A minőségen n hangsúly A külföldi tőke nagyobb részvételére számít a föld­művelésügyi kormányzat a magyar takarmányipar munkájának megújításában — hangoztatta Nagy Ferenc József földművelésügyi mi­niszter az I. kelet—nyugati takarmányozási konferencia hétfői megnyitásakor. A mi­niszter kifejtette: a kor­mány agrárpolitikája jelen­tősen módosítja a kis- és a nagyüzemek arányát; előbb a tulajdonviszonyokat, majd az agrárárrendszert igazít­ják a piacgazdaság követel­ményeihez. Az Atrium Hyatt Szálló­ban kezdődött háromnapos nemzetközi tanácskozáson a 33 országból érkezett csak­nem 600 résztvevő, köztük 100 magyar szakember a korszerű állattenyésztésben nélkülözhetetlen ipari ta­karmányok gyártásával, a takarmányok minőségének kérdéseivel foglalkozik. Mint az első napi plenáris ülésen elhangzott : Európa takarmánygyáraiban évente 200-250 millió tonna ipari keveréktakarmányt állíta­nak elő. A kelet-európai or­szágok közül legkorábban Magyarország látott hozzá a beltartalmilag rendkívül ér­tékes, összetett takarmá­nyok gyárfásához még a 6C-as évek végén. Jelenleg 600-620 üzemben, évente 10-11 millió tonnát készíte­nek, ami bőven fedezi az igényeket. A korábban léte­sített takarmánygyárak egy része már meglehetősen el­avult, csupán az elmúlt öt évben felállított üzemek mondhatók minden tekin­tetben megfelelőnek. A ta­karmánygyárak mintegy fe­le nem képes a jelenleginél jobb minőségű takarmány készítésére. A tanácskozás szekcióülé­sein a három nap alatt csak­nem 100 előadás hangzik el. A résztvevők vidéki prog­ramjukon meglátogatják a takarmánygyártásban nagy hagyományokkal rendelkező környei és agárdi mezőgaz­dasági kombinátokat. Még nem lesz részvénytársaság a pilisborosjenői gyár  bankok elnyelik a tőkét Szervezeti és gazdasási korszerűsítés alatt áll a ma­gyar téglaipar. Az utóbbi másfél évtizedben a befekte­tett milliárdok nyomán mo­dern üzemek születtek. Ért­N agy óbb a füstje, mint a lángja? A Hófehérke, az csak mese Követhetetlen keze gyor­sasága. Nemrég nyitottak, most töltik föl a polcokat Budaörsön, a lakótelepi ABC-ben. Girán Istvánné, az üzlet egyik vezetője a leg­vadabb tempójú dzsessz üte­mét is túlhaladja. Az árazó­készülékkel újabb címkét ragaszt a régi fölé. Az 5 de- kás sütőélesztő 2,60-ról 4,20- ra változott — tegnaptól. — Hogy mit szólunk az áremeléshez?!. Egész évben azt csináljuk, hogy tanu­lunk! Az emelések hírére szombaton rengeteg vegyi áru fogyott: nagy dobozos mosóporok, piperecikkek, mosogatószerek. Viszont a hajmosó samponok, textil- és hajöblítők, szappanok, va­lamint a fogkrémek ára ment föl. Ez utóbbi fajtán­ként 4—6 forinttal, amely 25—30 százalékot jelent... Keresztültörünk a szállí­tók hadán, a csöppnyi, leve­gőtlen irodában férje, Girán István két Révai-lexikonnyi dossziét húz le a polcról. — Ezekben csak azok a listák találhatók, amelyeket január S-ától gyűjtünk — magyarázza. — Kezünk ügyében kell tartani, mert ezeket az árukat szinte nap mint nap drágábban kell adnunk. De nemcsak ennyi az idei termés, a többi táb­lázatot a fiókokban tart­juk ... A bolt eddig szoros elszá- moltatású volt, június 1-jé- től viszont árrésérdekeltté tették. Az eladók és vezetők Mi? Mennyi? Ennek a hölgynek is alighanem földbe gyöke­rezett a lába, az új árak láttán. Tegnaptól ugyanis drasz­tikus áremelésekre került sor, amelybe több száz tételt vontak be. A legszomorúbb az, hogy a vegyipari, baba­ápolási, tisztálkodási szerek is jócskán megdrágultak azonban aligha járnak job­ban ... S persze a vevők sem. Egy szolid eleganciával öl­tözött asszony a mosóporok közt válogat. Határozott mozdulattal tesz kosarába egy kis doboz Forrást. Aztán tétován nyúl egy má­sikért. Fölemeli, visszateszi. — Nem szoktunk tartalé­kolni — mondja Végh Já­nosné. — Nem látjuk.értel­mét, hogy áremelés előtt nagy tételben vásároljunk. Meg aztán miből? Négytagú család vagyunk, a fiunk 14 a lányunk 10 éves. Ketten a férjemmel körülbelül 25 ez­ret keresünk, de ebből 2700 forint OTP-t törlesztőnk ... Hónapról hónapra nehezebb. (Folytatás a 3. oldalon.) hető, hogy nyugati cégek azokkal a gyárakkal társul­nak rt. vagy kft. keretében, amelyek hosszú távra ki­alakított és piacképes ter­mékcsaláddal bírnak. A neves osztrák Wiener­berger cég, amelynek egész Kelet-Ausztriára kiterjedő gyártóláncolata van, jó ér­zékkel választotta ki azokat a magyar partnereit, ame­lyekkel megalakította a H ungária—W ienerberger Téglaipari Kft.-t. A Budai Téglaipari Vállalat solymári Il-es gyára már az említett társaságé. A közelmúltban felröppent a híre annak, hogy a vállalat pilisborosjenői üzeme is ta­lán még az idén részvénytár­saságként működik tovább. Ám az rt.-vé alakulás elsőd­legesen nem elhatározás kér­dése. Gliba György, a pilisboros­jenői I—Il-es gyár vezetője elmondta. Ügy ítélték meg, hogy a Budai Téglaipari Vál­lalat jelenlegi kedvező gaz­dasági pozíciói nem teszik szükségessé a társulást hazai és külföldi cégekkel. A kft. csak egymilliós va­gyonalappal gazdálkodna. Az esetleges rt. keretében már 10 milliós tőke állna a ren­delkezésükre, s ebből fejlesz­tési alapot lehetne képezni. — Nincs még hazánkban igazi részvénypiac, s ez egy­ben azt is jelenti, hogy a cé­gek nem tudják kellő ered­ményességgel a pénzüket forgatni. A hazai bankok a kamattal elnyelik a tökét. Az átalakulási törvény értelmé­ben rövidesen megalakulnak majd azok a vagyonügynök­ségek, amelyek az adott cé­geknél elkészítik a vagyon­értékelést. Illés Ferenc, a Budai Tég­laipari Vállalat fejlesztési fő­mérnöke hangoztatta, hogy kár lenne megbolygatni azt a gazdálkodási formát, amely­ben hosszú évtizedek óta a törökbálinti, az említett pi- iisborosjenői és a régi, a soly­mári I-es téglagyár műkö­dik. — Való igaz, voltak olyan hírek, hogy netán az Állami Fejlesztési Intézethez tarto­zunk majd. Szerencsére erről sző sincs. Jövőnket magunk alakíthatjuk. De érhetik az embert nem várt meglepeté­sek. Vagyis elképzelhető, hogy néhány év múlva eset­leg tényleg a kft. vagy az rt. lesz a járható, út. Ezért az Economisttál készíttettünk tanulmányt, amely átfogja a vállalat egész gazdálkodási és pénzügyi rendszerét. Egyes információk szerint, ha a cég kft.-vé szerveződne, akkor a feletüegi 120 fős hi­vatali apparátus a felére zsugorodna. Az így felszaba­duló pénzt bérfejlesztésekre vagy éppenséggel olyan gyá­rak műszaki állapotának a javítására fordítanák, mint amilyen a pilisborosjenői. Mert a több mint két évtize­de telepített géppark felett erősen eljárt az idő. Gy. L. Kinevezések Dr. Baisai István igazság­ügyminiszter június 1-jei hatállyal helyettes államtit­kárrá nevezte ki dr, Bárd Károlyt, dr. Kecskés Lászlót és Fluckné dr. Papácsy Edi­tet. A három újonnan kine­vezett vezető letette a hi­vatali esküt. Budapest vendége A finn miniszterelnök Antall József miniszter- elnök meghívására hétfőn háromnapos hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett Harri Holkeri, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke. Az új magyar kormány hivatal­ba lépése óta ő az első kül­földi kormányfő, aki ha­zánkba látogat. Útjára elkí­sérte felesége,’ Marja-Liisa Holkeri. A hivatalos magyarorszá­gi látogatáson Budapesten tartózkodó Harri Holkeri finn miniszterelnök és ven­déglátója, Antall József mi­niszterelnök hétfőn délután a Farlamentben hitelmegál­lapodást írt alá. Finnország igen előnyös feltételekkel 100 millió dolláros hitelt ajánlott fel hazánknak, szerkezetátalakításra. ■ Rendben, tisztán hagyta el Veszprémben a hatalmas lak­tanyakomplexumot az eddig ott állomásozó szovjet harc­kocsizó gárdaezred. 0 A KSH felmérése’szerint 1990 első negyedévében a vállalatok és szövetkezetek nyolc száza­lékkal kevesebb dolgozót foglalkoztattak a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest, ezeyi belül a fizikaiak létszáma 8,6, míg a szellemieké 6 százalékkal csökkent. 0 Pártok, környezetvédelmi mozgalmak csatlakozását várják ahhoz az erdők védelmével foglalkozó dekrétumhoz, amelyet a Voks Humana mozgalom Bioszféra Pártja az MDF-fel és a Kisgazdapárttal, valamint a Környezetvédelmi Minisz­tériummal közösen adott ki. 9 A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében tudományos konferenciát tartottak a trianoni békeszerződés aláírásá­nak 70. évfordulóján. 0 Négy hétre leáll júliusban a Cse­peli Vasmű rendeléshiány miatt. 0 Egyhangú közgyűlési határozattal önfelszámolás kezdeményezése mellett dön­tött a pátrohai Zöld Mező Tsz tagsága, s a kérésüknek helyet adott a Fővárosi Bíróság: elrendelte a téesz vagyo­nának kiárusítását, függő anyagi ügyeinek rendezését, majd az üzem végleges megszüntetését. 0 Vélhetően már a XI. században állott az a Csongrád megyei nemzetiségi monostor, amelynek területét a Művelődési Minisztérium védetté nyilvánította. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom