Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-30 / 152. szám
PEST MEG Y El XXXIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÄM Ára: 7,20 forint 1990. JÚNIUS 30., SZOMBAT Hideg zuhany forró testre Nyári örömök A meleg tette, vagy a kormányközlemény 1 A fagylalt nem drágul. Nyalni még lehet Megtréfál bennünket ez az Idei nyár. Mostanáig a hideg miatt panaszkodtunk, az utóbbi napokban pedig a melegtől szenvedünk. Ilyenkor mindig eszébe jut az embernek, hogy milyen jó is lenne újra gyereknek lenni! Az iskolában tiz hét a nyári „szabadság”, nem három ...' Nagyszerű ilyen időben a vízparton heverészni, süttet- ni magunkat a nappal, s néha megmártózni a langyos habokban. Arra azonban vigyázzunk, hogy íelhevült testünket ne érje hideg zuhany. Pihenőidőben, vakációkor ne hallgassunk híreket. Népszavazás, sajtó, közbiztonság Az Országgyűlés programja Az Országgyűlés megbízott elnöke — az alkotmány 22. paragrafusának (3) bekezdése alapján — összehívta a rendkívüli ülésszak következő ülését, amely július 2-án délelőtt 10.30 órakor kezdődik. 1 Az ülésen a képviselők többek között az alábbi előterjesztéseket tárgyalják meg: — törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (az ön- kormányzatok kérdésében) ; — törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (a címer kérdésében) ; — törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról; — törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXIV. törvény módosításáról; - r i .»> — országgyűlési határozati javaslat a népszavazás elrendeléséről ; — törvényjavaslat az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról; — az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság (közbenső) jelentése tevékenységéről. g ' r r CICARÍTTA, SZÍSZ, BÍN2IN, SZÍN, CAZ, VILLANYARAM Drasztikus áremelésekről döntött a kormány rÁz Antall-kormány döntése értelmében július 9-től átlagosan 25 százalékkal nő a cigaretta és a dohányáruk, valamint az égetett szeszesitalok ára. Ugyancsak e hónaptól átlagosan 20 százalékkal emelik a benzin és 30 százalékkal a gázolaj árát. Augusztus 1-jétől többe kerülnek a háztartási energiahordozók: a szén 45, a brikett és a koksz 35, a tűzifa és a propán-bután gáz pedig 30 százalékkal lesz drágább. A távfűtés 42 százalékkal kerül többe augusztus 1-jétől, a vezetékes gáz ára átlagosan 26,9, a villanyáramé pedig — szintén átlagosan — 25,8 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi átlag jelentős szóródással alakul ki, Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban 44 százalékos, az egyéb településeken 19 százalékos lesz az áremelés mértéke. A falvakban és a kisközségekben nem változik a villanyáram ára. A kormány szociálpolitikai intézke désekkel igyekszik kompenzálni az áremeléseket. A szándékok szerint augusztustól gyermekenként 100 forinttal emelkedik a családi pótlék, a 4700 forint alatti nyugdíjak 300 forinttal emelkednek, a 4700 forint fölötti, de 5000 forintot el nem érő nyugdíjakat 5000 forintra egészítik ki. Háromszáz forinttal szándékoznak emelni a rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját, a házastársi pótlékot, a gyed és a gyes összegét. (A kormány üléséről részletesebben a 3. oldalon olvashatnak.) Pusztítjuk környezetünket és magunkat Beszívjuk, de meg is esszük Környezetünk pusztításának folyamata és ezzel párhuzamosan a lakosság egészségi állapotának romlása az elmúlt évtizedekben rendkívül felgyorsult. Teljesen tönkretesszük életfeltételeinket: a levegőt, a talajt, a vizeket, a növény- és állatvilágot. Az ország lakosságának átlagosan 44, Pest megyének ennél valamivel nagyobb százaléka él erősen szennyezett levegőjű területen. Az elmúlt harminc esztendőben a megyében közel 100 ezer ember halt meg környezetszennyezés miatt, és több százezer volt rövi- debb-hosszabb ideig beteg. Mindezen bajok egyik jelentős okozója a közlekedés. Többek között erről volt szó a budaörsi székhelyű Talento alapítvány Levegő munkacsoportjának tájékoztatóján. A szakemberek szerint a gépjárművek által a levegőbe juttatott egészségkárosító anyagok (szén- monoxid, szénhidrogének, ólom) olyan vastag réteget képeztek Budapest belvárosa fölött, hogy a súlyosan szennyező iparvidékek, például Százhalombatta, Vác vagy Nagytétény körzetében több a levegőben az oxigén. A Pest megyeieket azonban ez nem vigasztalja. Az---_— ------------------------------------------------WM— .—— B ELPOLITIKAI KRÓNIKA Júliustól a Honvédelmi Minisztérium helyett a Belügyminisztériumhoz tartozik a polgári védelem szervezete. • Az Országgyűlés házbizottsága a Hámori Csaba képviselő által elkövetett szabálytalanság kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, miszerint megengedhetetlen, hogy bármelyik képviselő a szavazás eredményét más helyett leadott szavazattal eltorzítsa, de ezzel a nyilatkozatával a házbizottság a maga részéről az ügyet lezártnak tekinti. 0 Az idén nem lesz aratósztrájk, hisz a tavalyi sem vezetett eredményre, ám ez nem jelenti azt, hogy a gabonatermelők elégedettek helyzetükkel — hangzott el a Gabonatermelők Országos Választmájiyi Ülésén. erősen szennyezett területeken is a legveszélyeztetettebbek azok, akik földszinten vagy alagsorban élnek, és természetesen a gyerekek. Nemcsak a fővárosban, hanem a megyében is egyre fogy a zöldterület. A budai negyedben szinte hónapról hónapra csökken a beépítetlen telkek, parkok, erdők területe. Dr. György Lajos szerint a közutak mellett, azoktól 40-50 méterre lévő mezőgazdasági földek annyira fertőzöttek, hogy nem volna szabad az ott termett növényeket eladni. Ugyancsak erősen szennyezettek az utak mentén árult gyümölcsök, zöldségek is. — Bármennyire is hihetetlenül hangzik, de az ólmot nemcsak beszívjuk, hanem meg is tudjuk enni — mondta a Levegő csoport tagja. A parkosításon, erdősítésen kívül a városok központjában! drasztikusan korlátozni kellene a forgalmat. Sokan nem veszik észre, vagy nem is veszik figyelembe a tiltó táblákat. A rendőrség adatai szerint tavaly, csak a fővárosban kilencezer autóst büntettek meg azért, mert behajtottak a védett övezetbe. A tájékoztatón elhangzott, hogy minél előbb sürgető szükség lenne az ólommentes benzin értékesítésére. Szegfű László, a Magyarországi Zöld Párt képviseletében elmondta, hogy az ólommentes üzemanyag — ellentétben a nyugati országokkal — még mindig drágább nálunk, mint az ólmozott. Mindamellett, hogy bizonyos járműveken már jövőre elrendelik a filteres kipufogógáz-szűrők használatát, dr. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár-helyettes leszögezte, hogy meg kellene teremteni a környezetkímélő közlekedés feltételeit. A szakemberek szerint a szeny- nyező közúti szállítással szemben a vasúti és a vízi szállításnak kell elsőbbséget élveznie. Jövőre előreláthatóan bevezetik minden gépjármű részére az évenkénti kötelező környezetvédelmi vizsgát. M. I. rA tárgyalások megkezdése, illetve népszavazás kiírása érdekében aláírásgyűjtő akciót kezdett a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsége a munkahelyeken, a szakszervezeti székházakban. A cél, hogy törvények biztosítsák a dolgozók jogait. Javaslatuk szerint az Ország- gyűlés, valamint az állami önkormányzati szervezetek ne hozhassanak döntéseket a dolgozók, nyugdíjasok élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben' a szakszervezetek meghallgatása, véleményük mérlegelése nélkül. Ugyancsak törvény biztosítsa az adott munkahelyen a dolgozók ingyenes és kedvezményes tulajdonhoz jutását. Nagy Sándor elnök kijelentette: nem akarnak mindenáron költséges népszavazást kikényszeríteni, elsősorban tárgyalásra törekednek. Honatyáink fizetése Nem csak az árak növekednek, tetemesen emelkednek a miniszteri és képviselői fizetések is. Ha a Parlament elfogadja a közeljövőben beterjesztendő javaslatot (róluk van szó, sokat aligha fognak ellenkezni), a miniszterelnök jelenlegi bruttó százezer forintját kell tisztességesen megemelni. (Ennek arányában kapják fizetésüket a képviselők is.) Meglepő, de néhány képviselő jövedelme már ma is alig marad el a miniszterelnökétől, de azért ezek is tovább növekednek. Kónya Imre (MDF), Tölgyessy Péter (SZDSZ), Torgyán József (Kisgazdapárt) úgy százezer forint körül kasszírozhat majd havonta. Ehhez jön még az alapjavadalmazés 30-50 százalékát jelentő költségtérítés, ami több tízezer forintot is elérhet havonta. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA JELVÉNYE EL Múló hóbortnak hittem. Tévedtem. A „Szeress engem!”, a „Fiús napom van”, az „Imádom a funkyt” és a hasonló, féltenyérnyi kitűzők helyébe új kitűzők, pártjelvények kerültek. Van politikai divat is, amint ezt már Jókaitól megtudhattuk. Semmi baj. Magánügy. Azaz csak magánügy?. Akkor kezdtem felfigyelni erre a magánügy-nem magánügy dilemmára, amikor az alföldi város középfokú tanintézményének évzáró ünnepségén nemcsak a diákok egy része tudatta jelvényeivel, kinek hová „hallgatott” a szíve, hanem némelyik pedagógusnak is ott virított az ünnepi öltözékén a párt jelvény. Az ilyen, az olyan, az amolyan. Sem a gyerekek, sem a felnőttek választása ellen nem lehet kifogásom, a legszemélyesebb magánügyük, polgárjoguk oda tartozni, ahová akarnak. Csakhogy: hírein} kell ezt az iskolában? És tovább: a gyárban, a hivatalban? Ugyanis figyeljék meg, mennyien vannak olyanok, akik az új idők új dalait a jelvényre bízzák: zengje, hirdesse. Rendben van, zengje, hirdesse ott, ahol annak a helye van. De helye van-e az iskolában, a hivatalban, a gyári munkahelyen, bárhol, ahol az illető nem politikai szereplőként jelenik meg, hanem nagyon is valóságos diákként, tanárként, tisztviselőként, munkásként? Egy pártrendezvényen, egy politikai gyűlésen, egy falufórumon az ingre, a blúzra, a kabáthajtókára kitűzött jelvény jó helyen van. De jó helyen van-e, helyes-e akkor, amikor másról, munkáról, köteles feladatról van szó? S mert hallani arról is, itt, ott, amott véletlenül, alkalomszerűen, de „halaszthatatlan” ügyekben a munkahelyen összeösszejönnek az egy-egy párthoz tartozók, kérdezhetem a pártjelvényjel, mint valami fonáknak a megtestesülése, nem jele-e szerepzavaroknak, szerep- tévesztéseknek, a politikai szervezetek munkahelyi reinkarnálódásának? S ha ez utóbbiról van szó, akkor nem arról van-e szó, hogy amit szabad (most) Jupiternek, azt nem volt szabad ... na kinek is?! ‘ (M)
