Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-29 / 151. szám

PEST MEG YEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Ára: 5,80 forint 1990. JÚNIUS 29., TÉNTEK Meghosszabbítják az l es vonalát Többször kell ótszóllni Naponta sok ezer Pest me­gyei ingázó érinti az Árpád hídnál lévő távolsági busz- végállomást, ahonnan buda­pesti munkahelyére kék busszal, villamossal vagy metróval utazik tovább. Az ingázó legtöbbször ugyanaznap még egyszer visszafelé is megteszi ezt az utat. A BKV az ő érdekeikre szintén gondol, amikor július 1-jétől meghosszabbítja a budapesti 1-es villamos vo­nalát, s egyúttal több buszét módosítja. A változtatásokra azért volt szükség, mert a korszerű tömegközlekedés megköveteli, hogy a Buda­pestre érkezők lehetőleg ne kényszerüljenek előbb met­róval bemenni a Deák téri városközpontba, s onnan cikcakkban egy másik met­róvonalon kifelé utazni a vá­ros peremén lévő munkahe­lyükre. Ezt a célt szolgálják a mostani útvonal-módosítá­sok is. Eszerint az Árpád hídhoz Vác, Dorog, Pilisvö- rösvár, Piliscsaba, Szentend­re, Visegrád, vagyis a Bör­zsöny felől érkező utas Bu­dapest külső körgyűrűjén, a Belváros érintése nélkül tö­megközlekedési eszközökkel könnyedén juthasson el fő­városi munkahelyére. Marial BUPOUNKAä KRÓNIKA ..............................■ "Ű'M ----------------------- ------­B udapesten tartja csúcsértekezletét a Kereszténydemok­rata Internacionálé. A kétnapos konferencia témája: a ke­let- és közép-európai országokban bekövetkezett változá­sok. • Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága meghallgat­ta a bécsi és a párizsi nagykövetjelölteket. Mindkét dip­lomata jelölését elfogadták. # Megalakult a Magyaror­szági Cigányszervezetek Nemzetiségi Tanácsa. Ez a csúcs­szervezet a magyarországi cigányság érdekképviseletét .kívánja ellátni. 3 A Magyarországi Zöld Párt a közleke­dési és környezetvédelmi miniszterhez eljuttatott nyílt levelében tiltakozott a levegő szennyezése ellen. • A Külügyminisztériumban a csehszlovák nagykövetnek át­adták az 1968-as eseményekkel kapcsolatos dokumentu­mokat, ugyanakkor köszönetét mondtak a néhány napja átvett, az 1956-os magyarországi forradalommal kapcso­latos csehszlovákiai dokumentumokért. AZ AR ELLEN ÚSZVA Fi NTH Ói JÖTT Hatvanan, hetvenen lehetnek a teremben. Tagto­borzó, programismertető gyűlést tart a nagyköz­ségben az egyik párt, amelynek héttagú szerveze­tét ideiglenes vezetőség irányítja. Lelkesek a szer­vezők, igyekeznek. Sok évtizede tisztelem azokat, akik bármilyen jó ügyért buzgólkodnak, tisztelem tehát ezeket a helyi szervezőket is, akik tüstén­kednek az érdeklődők körül, egészen addig ... Egészen addig, míg meg nem érkezik a jeniről jött úr. Attól a pillanattól kezdve megszűnt a világ minden más dolga, csakis a fentről jött úr létezik. Hogy jól utazott-e, ismeri-e a települést, mi újság A KÖZPONTBAN és így tovább, így tovább. Nyelek egyet, mert félelmetes, amikor a dolgok milliméternyi pontossággal ismétlődnek meg. A fentről jött úr a párt országos központjának egyik tisztviselője, jizetett alkalmazott, ha akarom — és miért ne akarnám? — pártbürokrata. Mint az egy- párti elődei voltak. S ahogy azok, ő is tudja, mi a módi. Szerepel. „Mi úgy látjuk...”, meg „na per­sze, országos összefüggésben ez más megvilágítást kap..és „úgy kell dolgozni a vidéki szerveze­tekben, hogy.. Mosolygók. Sírni kellene. Sírni, mert szinte má­solópapírral készített figura a fentről jött úr, csak éppen úrnak és nem elvtársnak titulálják. Ugyan­úgy beül az elnökség közepébe, mint elődei, ugyan­úgy lapos általánosságokat mond, mint elődei, szin­te azonos szavakkal okítja a hallgatóságot, mint a korábban volt pártbürokraták arról, miként lássák községüket (amiről ő semmit sem tud), a feladato­kat, a központ döntéseit... S ha csak itt, ha csak ezen az egy helyen ... De egyre többször, egyre több helyen találkozom megint ezekkel a fentről jött urakkal, akik fenn- sőbbséggel hirdetik az igét, akik fejedelmi többes­ben tudatják, mi ott A KÖZPONTBAN... Évti­zedeken át sok keserves-kudarcos csatám volt elő­deikkel. Nem lep meg tehát feltámadásuk. Csak elszomorít. Mert sejtem a folytatást... (M) A változtatások a követ­kezők: az 1-es villamos vég­állomása kijjebb kerül, a je­lenlegi Kacsóh Pongrác út helyett a Thököly útnál lesz. Az 55-ös gyorsjárat megszű­nik a Népliget és Öbuda kö­zött, az 55-ös alapjárat útvo­nala rövidül, vagyis a feke­te 55-ös a Népliget és az Er­zsébet királyné útja között közlekedik. A 106-os vonala hosszabbodik, a Bogdáni út —Római úti lakótelep közti járat végállomását az Árpád hídig tolják ki, így a távol­sági busszal érkezők ezentúl könyebben jutnak el Óbudá­ra. A 106-os busz megválto­zott vonalához igazodik a 34-es buszé, arról közvetle­nül lehet átszállói a 106-os- ra. A 133-as busz vonala hosszabbodik, a megszűnő 184-est pótolva. Ez ugyan­csak az Árpád hídhoz érkező helyközi járatokhoz alkal­mazkodik. Az utasoknak kezdetben valószínűleg gondot okoznak a változások. Az átállás mú­ló kellemetlenségeinél azon­ban nagyobb problémát je­lenthet az utasok körülbelül öt százalékának, hogy na­ponta várhatóan többször kell átszállniuk, és egy-más- fél százalékkal hosszabb a menetidő. Viszont környe­zetvédelmi szempontokból eredményt ígérnek a változ­tatások. A villamosközleke­dés arányának mostani nö­vekedése a buszközlekedés rovására egyúttal azt is je­lenti, hogy évente 400 ezer liter üzemanyagot takarít meg a BKV. Egyre romló levegőjű fővárosunk szem­pontjából ez korántsem lé­nyegtelen. Az 1-es villamos végállomá­sa a tervek szerint később a Soroksári útig tolódik ki, ez ugyancsak a körgyűrű kiépí­tési terveit szolgálja. K. K. Bőrruhában a kánikulában Nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok, akik most kint melegben végzik munkájukat, pláne, ha — mint a képünkön is látható ívhegesztő — a munkavédelmi előírásoknak megfele­lően bőrkabátban, bőrsapkában kénytelenek dolgozni. Felvéte­lünk egyébként Százhalombattán készült, ahol a Duna Menti Hőerőmű rekonstrukciója során a 1G colos gázcsövet hegeszti össze Szabó János a tűző napon (Ilancsovszki János felvétele) Nyolc egyház képviselője intézett nyílt levelet dr. Andrásfalvy Bertalan műve­lődési és közoktatási minisz- tprhcz. Politikailag hibásnak tart- k a megállapodást, melyet a miniszter kötött az akkor hét egyházat képviselő dr. Harmati Béla evangélikus püspökkel. Ügy ítélik meg, hogy az egyezség sérti az egy­házak jogegyenlőségét is, mi­vel annak kimunkálásából huszonhét egyházat kire- esztettek. Ügy gondolják, feszültsé­geket okozna, ha a hitokta­tókat a tantestület tagjaivá tennék, s igazságtalannak tartanák, ha az egyházak missziós tevékenységének tartott hitoktatást a pedagó­gusok bérkerete szenvedné meg. Ellenzik a vallásoktatás­ban való részvétel tényének feltüntetését a bizonyítvány­ban, mert az később, a to­vábbtanulásnál diszkrimi­nációra adna módot. Szerintük ez a megállapo­dás társadalmi feszültsége­ket gerjeszt, ezért kérik a rendelet bevezetésének el­halasztását, s a hitoktatás kérdésének ismételt megvi­tatását, úgy, hogy valameny- nyi egyház képviseltethesse magát. Jóvátétel Föld a láthatáron? Az Agrárszövetség Orszá­gos Választmánya felhívás­sal fordul a kormányhoz, hogy a demokratikus átala­kulás helyi biztosítékaként szolgáló önkormányzati be­rendezkedés olyan törvényi koncepción és olyan gazda­sági-társadalmi feltételrend­szeren alapuljon, amely fi­gyelembe veszi a vidéken élő lakosság érdekeit, biztosítja a mezőgazdasági termelés folyamatosságát. Ehhez elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy az önkormányzati törvénnyel egy időben szülessék elfogad­ható parlamenti döntés a föld tulajdoni és használati viszonyairól, határozott el­képzelés a mezőgazdasági termelés jövőjéről, az önkor­mányzat rendelkezésére ál- ’ó helyi adóztatás rendszeré­ről, a szükséges és méltá­nyos jóvátételről minden tu- Mjdonra és minden sérelme­zett társadalmi rétegre vo­natkozóan. Székely és sváb vendégek Budajenön A bíboros ismét felszenteli Tavaly még nemzetiségi találkozónak nevezték azt a rendezvényt, amelyet ak­kor a Hazafias Népfront Szervezett Budajenön és Telkiben. Az idén kilence­dik alkalommal kerül sor erre Kulturális baráti talál­kozó címmel,' a Székely Kör Budajenő—Telki csoportjá­nak, valamint a két község közös tanácsának és népiét ajkú lakosai baráti körének rendezésében, június 29-től július 1-ig. Budajenőről és Telkiből — mint ismeretes — 1945-ben kitelepítették a sváb nernze- tiségűeket. Ők Stuttgart környékén lévő városokban telepedtek le, de rendszere­sen visszatérnek a két falu­ba, a még itt élő családtag­jaikhoz, barátaikhoz. A má­sodik világháború után az ő otthonaikba érkeztek a Szé­kelyföldről kitelepítettek. Gyergyóremetéből Telkibe, Ditró községből Budajenő- re. Most első alkalommal nemcsak német ajkúak jön­nek zenekarral Stuttgart mellől, hanem a két székely községből is idelátogatnak együttesek. A némzetiségi . találkozóból ezért lett baráti találkozó. . A külföldi vendégek teg­nap, csütörtökön érkeztek és gyülekeztek Budajenön. Ma, pénteken hajókirándulást szerveztek számukra Eszter­gomba, ahol idegenvezető mutatja be a bazilikát és -a múzeumokat. Holnap, szom­baton kötetlen program ke­retében Budapesttel ismer- kèdnek. Este 8 órakor a köz­ség általános iskolájának udvarán (rossz idő esetén a művelődési házban) bált ren­deznek. Vasárnap délelőtt fél li­kőr kezdődik az ünnepi szentmise a budajenöi kato­likus templomban. Nemrég a hívek adományaiból elké­szült 16 pad és az új oltár; két helybéli asztalos. Reiser Lőrinc és Balázs József mun­kája. A restaurált templomot újjászenteli Paskai László bí­boros, esztergomi érsek, és szentmisét is celebrál. Ezt követően a templom előtti téren emléktáblát , avatnak a két település háborús áldo­zatainak emlékére. Délután térzenét adnak az általános iskola udvarán felállított szabadtéri színpadon az NSZK-ból — Backnangból — és Erdélyből — Ditró köz­ségből — érkezett zeneka­rok, együttesek. A rendezvényen befolyt összeget a szervezők mint alapítványt kívánják föl­használni idegen nyelv okta­tására. Terveik között szere­pel egy kuratórium létreho­zása, amelyet a tanács vég­rehajtó bizottsága 100 ezer forinttal támogat, de segít­ségüket ajánlották fel a kör­nyék vállalatai és termelő- szövetkezetei is. M. I. Akárcsak az NDK-nak Nyugatnémet hitel Üjdonság, hogy az NSZK nemcsak az NDK, hanem Magyarország számára is lét­rehoz egzisztenciaalapítási hitelkeretet. Erre a célra 100 millió márka értékű alap létesül, amelyet a magyar kormány ugyanilyen értékű forintösszeggel kiegészít. Az NSZK kormánya vállalja, hogy a hitelkeretet — ha az kimerül'— azonnal és folya­matosan feltölti. A. magyar kormány pedig érdekelté te­szi a bankokat a pénz folyó­sításában, hogy a‘ hitelkeret gyorsan és tömeges méretek­ben legyen lehívható»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom