Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
Duna-parti alkonyat (Vimola Károly felvétele) Egykor nem kótyavetyélték el, mint ma A kenyeret, a nyugalmat adja Az elmúlt négy évtizedben a pártállam a hatályos alkotmány rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva, önkényesen erőszakkal elvette, vagy be- kényszerítette a magyar parasztot és földjét a termelőszövetkezetbe. Megfosztotta létalapjától, földönfutóvá tette ... VÁCI I nn m 1 A szó szerint idézett mondatok a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt által kibocsátott földigénylö- lapon szerepelnek — s szerepel az is, hogy „Európaiságunkhoz a fölcltulajdon rendezése nélkülözhetetlen, amely egyben záloga is egyéni boldogulásunknak”. — Valóban ez a záloga egyéni boldogulásunknak, használható még a fogalom: földéhség? — kérdeztük Szarka Győzőtől, a Kisgazda- párt váci szervezetének titkárától. — Magyarországon nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak, a földművelésnek, s az erőszakolt iparosítás egyszer már kudarcot vallott. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a zöldségtermelés, a primőrök előállításáról nem is beszélve, kis gazdaságokban történik, s csaknem ugyanez mondható el az állattartásról is. Szerintem nem avult el a földéhség kifejezés, létezik ez. az érzés. — Körülbelül egy hete jelent meg a felhívásuk: aki vissza akarja igényelni földjét, jelentkezzen önöknél. Milyen volt az érdeklődés? — Egy hót alatt húszán jelentkeztek Vácott. A helyi szervezet ezeket és a további igényeket támogatja a születű új földtörvény értelmében, s ha az igénylők kérik, eljár Szanatórium-vendégkáz Zebegènyben Az idős emberek menedéke , Éppen egy esztendeje, hogy Zebegényben a szanatóriumként emlegetett valamikori villa alapos föl- újítás után mint szociális vendégház működik. A váci Szőnyi Tibor Kórház külön osztályaként létrehozott részleg megoldást kínált és kínál jelenleg is azoknak a családoknak, ahol az év bizonyos heteiben, hónapjaiban nem biztosított az idős szülők, nagyszülők felügyelete. A közvetlenül a Duna partján levő tekintélyes épületnek 1—2—3—4 ágyas szobái vannak, amelyekben a társaságra vagy éppen a magányra vágyó vendégek egyaránt jól érezhetik magukat. Operáció után a lábadozás időszakában biztosak lehetnek abban, hogy itt szakszerűen gondoskodnak róluk. A szükséges diéta betartására is lehetőség van, hiszen az intézmény saját konyhájában főznek az ott lakókra. Egyszerre 17 személyt fogadhatnak. Az év bizonyos hónapjaiban telt ház is van, de nem panaszkodhatnak arra, hogy csak nyáron volna vendég. Zebegény az év minden szakában nyújt valami rendkívülit, erről a természet gondoskodik. így az elmúlt egy évben soha sem állt üresen az épület. Kovacsics Ferencné, a vendégház részlegvezetője erről részletesebben is be tud számolni : — Egy éve, de még ma is szokatlan dolog, amivel kísérletezünk. Szeretnénk olyan magas fokú szállodai szolgáltatásokat nyújtani, amelyek alapja az egészségügyi személyzet felkészültsége, egy megbízható kórházi háttérrel. Mindez nem azt jelenti, hogy beteg, ágyhoz kötött embereket várnánk. De mindazokat igen, akiknek megváltozott életkörülményeik miatt szükségük van ilyen szanatóriumi ellátásra. — Tudjuk, hogy mindezt térítés ellenében vehetjük igénybe. Milyen tapasztalataik vannak: azok az idős emberek is megengedhetik ezt maguknak, akiknek nincsenek jól kereső gyermekeik? — Több olyan vendégünk volt, leginkább télen, akik saját nyugdíjukból fizették a költségeket. Elbeszélgetve velük, megtudtam, hogy tulajdonképpen áttelelni jöttek ide. Ilyenkor nem kell tüzelőt beszerezniük és az étkezésre se kell külön költeni. Mégis biztonságban vannak, ahol barátságok is köthetők. — Mennyire terjedt el az önök híre az országban vagy esetleg külföldön? — Az országból nagyon sokfélül érkeztek az elmúlt egy év alatt. Az Alföldről éppúgy, mint a Dunántúlról. Népszerűsítjük külföldön is, talán lesz olyan külföldön élő, de hazatelepülni szándékozó magyar, aki ha átmeneti időre is, amíg a dolgai egyenesbe jönnek, nálunk szeretne lakni. Azt is el tudom képzelni, hogy az átalakulás előtt álló hazai biztosítási rendszer lehetővé tegye az időseknek az itt fölmerült költségek kifizetését — mondta végül Kovacsics Ferencné, aki maga is egészségügyi végzettségű, magasan képzett nővér, de itt üzletasszonnyá, menedzserré vált. Dudás Zoltán Szállodai szolgáltatás kórházi háttérrel __ ( A szerző felvételei) Voltak, akik csak áttelelni jöttek ide... _ érdekükben. Nem vállaltunk eleve kötelezettséget, egyelőre csak az igények összegyűjtését, felmérését végezzük. — Milyen földeket igényelnek vissza? — Általában ezek a város közigazgatási határán belül vannak, s többnyire ma is mezőgazdasági területek, vagy legalábbis, nincsenek beépítve. — És ha már beépített területre vonatkozna az igény? — A párt álláspontja szerint, ami a beépítés miatt nem adható vissza, azt hasonló értékű földdel kell pótolni. A lényeg az, hogy a tulajdonjogot vissza kell adni, ennçk alapja az 1945-ös földtörvény, s az 1947-es bejegyzett telekkönyvi állapot, ezt a tulajdonos megművelheti, bérbe adhatja vagy eladhatja. Ha a régi tulajdonosnak nincs örököse, akkor az a föld juttatható például, azoknak a téesztagoknak, akik a földdel dolgoztak, de sohasem volt tulajdonuk... n-a Uí:s — ök nyilván értenek is hozzá... De mi lesz azokkal, akik saját akaratukból vagy gazdasági kényszerből térnek vissza a mezőgazdaságba? — Terveink szerint a közeljövőben felvesszük a kapcsolatot a mezőgazdasági szak- középiskolával, hogy megpróbáljunk egy gazdatanfolyamot indítani. Szeretnénk az iskolában oktató szakembereket megnyerni a tematika kidolgozásához, természetesen, a váci és környékbeli gazdák igényeit figyelembe véve, s az ő segítségükkel megvalósítani a továbbképzést. E. Kurdi Károly a háború éveiben ismert mintagazdaság birtokosa volt Vácott, a Papvölgy dűlőben. (A téeszesítés- nél a kisváci parasztság csak akkor volt hajlandó belépési nyilatkozatot aláírni, amikor látta, hogy E. Kurdi Károly is megtette.) Fiának, Kurdi Lajosnak tehát nem idegen a föld ... — Emlékezem gyerekkoromra — mondta Kurdi Lajos —, amikor apám azt mondotta: fiam, a földet sosem szabad elhagyni, az adja a kenyeret és a nyugalmat, csak cirógatni és szeretni kell, és a jóisten áldásával meghozza gyümölcsét... — Meghozná most, jelenlegi állapotában is? — Jelenleg az egész földterület gyalázatosán néz ki. Az útmenti diófákat kivágták, törzsét elvitték, koronáját a szántóföldön hagyták. A gyümölcsös egy része parlagon van. Édesapánk halála után kérvényeztük, adják vissza használatba, de elutasították. 68-ban arra hivatkoztak, hogy táblán belül van, de ez nem igaz, egy teljesen különálló föld: a Diósvölgyi úttal és a vasúttal határos terület. Nagy- üzemileg művelni nem lehet, mivel rajta a ház és a jóistenre bízott parlag gyümölcsös ... 01 — A földet tehát továbbra is vissza akarják, kapni? — Ha mégis jogállamban élünk, akkor testvéreim nevében is kérem, illetve követelem az édesapánk földjét, örökösödési jogcímen. Hiszen az őseinknek azért nagyon keservesen meg kellett dolgozni, s akkor nem kótyavetyélték el a földet, mint a mai világban. B. J. Egri facse iné lék■ Felajánlások a környezetért A váci környezetvédelmi napok iránt országosan, is nagy az érdeklődés. Talán a helyi lakosságtól is ez remélhető valamilyen mértékben ... Biztató, hogy még jóval a rendezvény előtt két felajánlás is született a város szebbé tételének érdekében. Láss csodát, ezúttal nem az idegenforgalom által leglátogatottabb „kirakati” részeket vette célba a jó szándék, épp ellenkezőleg. Azokat az eldugott területeket, amelyek takarítására anyagiak híján nem adott megbízást a városi tanács. A fölajánlást tevő kommunális költségvetési üzem saját fejlesztési keretéből 100 ezer forintot kínált annak a közösségnek, amely vállalja a város két végén a nagytakarítást. A vállalat ehhez szerszámokat és szakmai irányítást, vagyis egy művezetőt is fölajánlott. Hamar akadt jelentkező: a Madách Imre Gimnázium tanulói vállalták a munkát. Megtudtuk, hogy a pénzt közösségi célra szeretnék felhasználni. A másik önzetlen ajánlat az erdőtervezési irodától érkezett, melynek munkatársai vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a kórház és környéke erdőtelepítési tervét. Facsemetékre sem kell költenie a városnak, mert az Egri Erdőgazdaság ingyenesen biztosítja a terv megvalósításához szükséges fácskákat. —(lás A tűzoltók tragédiája Meghalt két tűzoltó. Nem hivatásuk teljesítése közben érte őket a baleset, hanem a huszonnégy órás szolgálat leteltével. Hétfőn reggel hét órakor végeztek. S feltehetően, rögtön utána elindultak, hogy a másodállásban vállalt munkájukat elvégezzék. Fakitermelőként dolgoztak. Estig nem érkeztek haza, ekkor keresni kezdték őket. A családok sejtették, hogy haj van: egyikük sem ivott, egyikük sem volt kima- radós ... Kedden reggel vagy kora délelőtt találtak rájuk. Fák között. ahová kocsijuk berohant vagy berepült. A fatörzsek összenyomták a kocsit, s benne a két fiatalembert. Bartos István tűzoltó főtörzsőrmester gépkocsivezetőt és Szaszovszki Csaba törzsőrmester első sugárvezetőt. A hírt kétségbeesett parancsnokuktól és barátjuktól tudtuk meg. S azt is, hogy a 242 órás szolgálat után egyikük sem vitt haza fizetéskor tízezer forintot. A többi már csak kombináció: mind a ketten építkeztek, in ind a kettőjüknek két gyerekről kellett gondoskodnia, szükség volt a kiegészítő keresetre, s mentek akkor is, ha a huszonnégy órás szolgálat után pihenniük kellett volna. Hogy valójában mikor és ml történt, felelős-e valaki a balesetért, majd a vizsgálat dönti el. Ez a rendőrség dolga. A mi dolgunk viszont az, hogy ne csupán együtterezzünk a gyászolókkal, hantéin vonjuk le a következtetést is ebből a tragédiából. Az illetékesekkel együtt. .. (Borgó) Botrány a láthatáron ? Apró csak sok pénzt akart Vannak ügyek, nagyok, kicsik, aprók. A szó legszorosabb értelmében is. Most az Apró-üggyel kell szembenéznünk. Mielótt bárki azon kezdene el meditálni, miről, illetve kiről van szó, elárulom : Apró Istvánról, « Szegedi Dózsa, pontosabban ma már az NB I-es Szeged SC kózépcsatárá- ról. Tehát egy újabb iabdarú- góbotrány van láthatáron? Attól függ, hogy vesszük. Lehet ügy, lehet botrány, egv biz- tos: nagyon érdekes történet, íme! Nehéz ma a magyar fociban jó csatárt igazolni. Két okból is. Először az a gond, hogy igen kevés szaladgál belőlük a pályákon, másodszor meg az a néhány igen drága. Szóval, a menőket nem könnyű megszerezni, de éles szemmel találhatunk csiszolatlan gyémántokat alsóbb osztályokban is. így volt ezzel tavaly a Váci Izzó, hároméves szerződést kötött Apró Istvánnal, az NB II-be akkor felkerülő Szegedi Dózsa gólvágójával. Nagy volt az öröm itt fent a Duna partján, igen sok gólt vártak az új szerzeménytől. Aki azután az idény végén — családi okokra hivatkozva — nem jött. Mit volt mit tenni, a Vác egy évre kölcsönad la (?) a játékost volt klubjának (természetesen a vételára így csökkent). Eltelt az egy év, Apró Istvánt még kétéves szerződés köti az Izzóhoz, ö azonban Csongrád- ban marad, az első osztály újoncához, a Szeged SE-hez szerződött a napokban. Hogy is van ez, két klub játékosa egyszerre? — Apró István valóban a Szeged játékosa — mondta érdeklődésemre László Attila, a Váci Izzó szakosztályvezetője. — Türelmünk elfogyott, elküldtük az ide sem érkezett labdarugót. — Érdekes és kicsit furcsa, amit mond. Mi történt valójában? — Tavaly családi okokra hivatkozva maradt Szegeden Apró. Megértettük gondjait, belementünk, hogy maradjon a Dózsánál. Közben ott is leállt, elhagyta őket, elment a Csong- rádhoz. Félévkor csatárgondjaink miatt megkerestük, arra hivatkozott, hogy sérült. Csapatunk orvosa megvizsgálta, és rendben találta. Erre kérte, adjuk ki. amihez természetesen nem járultunk hozzá, így a Tatabánya elleni bajnoki mérkőzésünk előtti héten megjelent Vácott, néhány edzésen részt is vett. Megbeszéltük vele a fizetését, megnézte leendő lakását, elintéztük visszaigazolását a Szegedi Dózsától. Hazament azzal az ígérettel, hogy ekkor és ekkor jön, beáll a sorba, végzi a Csank János által kijelölt munkát. Mivel hiába vártuk, telefonálgatni kezdtünk utána. Egy hét múlva megjelent, azt mondta, hogy azért nem jelentkezett, mert az egyik gyereke megbetegedett és a felesége befeküdt vele a hódmezővásárhelyi kórházba, ő pedig a másik srácra vigyázott. Próbáltuk rávenni, hogy vegye komolyan az NB I-et, oldja meg családi problémáit, és jöjjön. Erre felállt és közölte, hogy csak akkor marad, ha előre fizetünk neki. — Ha jól tudom, van egy ligahatározat, ami tiltja a szerződési pénz előre kifizetését. — Igen, ezért nem is adhattunk semmit, bár az igaz, hogy a nyáron ezt megígértük neki. Közben aztán jött a rendelet. Az előzetes megállapodások szerint 900 ezer forint volt Apró vételára, ebből — miután háromból két év lett — 600 ezerrel tartoztunk volt klubjának. Úgy döntöttünk, nem fizetünk, inkább búcsúzunk a labdarúgótól. — Ilyen könnyen lemond egy jó csatárról az Izzó? — Nincs értelme annak, hogy erővel idehozzunk valakit. Olyan játékos jöjjön csak Vác- ra, aki a piros-kék színekért akar dolgozni. Apró-féle beállítottságú labdarúgókra nincs szükségünk. Tény, hogy sok időt szenteltünk rá feleslegesen, de egy biztos: megvizsgáltatjuk, hogy a Szeged fizet-e neki előre. Az állítólagos menedzsere ugyanis kijelentette, hogy védence olyan NB I-es csapatban fog játszani, amelynél előre fizetnek neki. Majd meglátjuk, olyanba kerül-e — mondta végül László Attila. A Vác tehát elengedte a tavaly oly1 jó fogásnak tűnt Aprót. Hogy hiba volt-e mindez, nem tudni. Lehet, hogy kellett volna valamit tenni, hiszen egy szerződés alól miért lehet ilyen könnyen kibújni? Mintha egy joghézaggal állnánk szemben. Persze, érthető is a Vác Visszalépése, hiszen fizetni kellett volna. Egy link, nem megfelelő hozzáállású labdarúgóért. Talán valóban jobb is így, mert ilyenekre nincs szükség a váci pályán. Széles Tamás
