Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-27 / 149. szám
Kiskunlacházán a Pereg Termelőszövetkezet 250 hektár őszi árpáját tegnap délutánra már le is aratták (Hancsovszki János felvételei) Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke a Parlamentben fogadta Sütő András erdélyi magyar írót. Véleményt cseréltek arról, hogy Magyarország milyen segítséget adhat az erdélyi magyaroknak. 9 Tőkés László felhívást intézett kormányzatunkhoz és a román politikai erőkhöz, hogy foglaljanak állást a Romániában eluralkodó magyarellenesség ellen. 9 A kormányszervek közül az elsők között az Igazságügyi Minisztériumban fejeződött be az új szervezet kialakítása és a szükséges személyi feltételek megteremtése — jelentette be dr. Baisai István igazságügy-miniszter. PEST MEG YES •••$/{ "hf'.,. j-v'fíí r » ,-w vx < % ;.r£^ 1?': -V* • XXXIV. ÉVFOLYAM, 149. SZÄM Ára: .1,110 forint 1990. JÜNIUS 27., SZERDA Marad a forint és a pénzromlás Címercsere negyedszerre Sajnos a csodák nem ismétlődnek. Bármennyire is forszírozta a sajtó az elmúlt napokban, marad a forint, nem váltja fel sem pengő, sem korona. A Magyar Nemzeti Bank emissziós osztályának vezetője, Koppel László szerint egyáltalán nincsenek csodák. Természetesen tudja, hogy a pengőinflációra a forint megjelenése tett pontot, de az akkori időszakot bemutató legfrissebb kiadványokból furcsa dolgok olvashatók ki. Az az infláció mesterséges folyamat következménye volt, mely pártérdeket szolgált. A beindított bankópréssel egyidősen készleteket halmoztak fel, s megteremtették az aranyfedezetét is a forintnak. S amikor előrukkoltak az új pénzzel, csodák csodája, az nem értéktelenedett el, s lehetett rajta vásárolni... Semmiféle párhuzam nem vonható a jelenlegi és az akkori helyzet között, már csak ezért sem volna értelme a pénz megváltoztatásának. Arról nem is szólva, hogy a szakember szerint most egyáltalán nincs infláció! Akkor miféle „gazdasági csodabogár” miatt romlik a pénzünk vásárlóereje? Valószínűleg ez is mesterséges folyamat, amely éppen arra irányul, hogy csökkenjen a pénz vásárlóereje, ezáltal több maradjon az államkasszában, s így kisebb legyen az államháztartás hiánya. Lehet, hogy kissé bonyolultan hangzik, pedig az elv egyszerű: nem kell a fizetésekből levonni, elég ha a boltokban kapható termékek árát emelik; a végeredmény ugyanaz. Szóljunk inkább az ötezer forintos bankjegyről. A kz ár elfen úszva ILLETLEN KÉRDÉSEK Furcsát kérdez tőlem nagykőrösi olvasónk-levél- írónk. Tőle átkeresztelhetik naponta az utcát, ahol lakik, de „miért én fizessem az új házszámtábla árát, miért én csináltassak új névjegyeket, miért én szaladgáljak hivatalból hivatalba .. .”? S írt ezt követően valamit, ami igazán elgondolkoztató. „Ilyen kérdéseket azonban ma nem lehet feltenni, mert egyből lekommunistázzák az embert.” Valóban: szaporodnak az illetlennek tetsző kérdések. Mert már megkérdeztem — Pest M. Hírlap, május 16., Honszék —, mire fel az üres székek a Parlamentben, hol vannak (jól) fizetett honatyáink, -anyáink?! A válasz látható: még több az üres hely. Illetlen kérdésnek hangzik, miért kell állami közpénzekből támogatni a pártokat; a volt párthelyiségeket miért pártok kapták meg a megye sok helyén, s miért nem értelmesebb célt szolgálnak; miként hozhatnak pártok határozatot arra, mit tegyen a tanács; ki gondoskodik a megyében azoknak az intézményeknek az elhelyezéséről, amelyek jelenlegi épületeit visszakéri valamelyik egyház; ha egyáltalán tettek vagyonnyilatkozatot az új kurzus politikusai, miért nem lehet tudni azokról; a megyében az ún. listás képviselőket — azaz a megyei pártlistákon megválasztottakat — kötelezi-e valami a választókkal vqló rendszeres találkozóra ... ? Folytathatnám, folytathatnánk. Valóban rengeteg a kérdés, rengeteg az illetlennek látszó, tetsző, annak kinevezett kérdés. Ahogyan a pártelitek erőre kapnak, ahogyan elfészkelik magukat a hatalomban, úgy szaporodnak az illetlennek kinevezett kérdések: a kényelmetlen kérdések. Egy nőtől nem illik megkérdezni a társasági fecsegés közben, szűz-e, mert ez legbensőbb magánügye, ám egy politikustól, e<rv párttól bármit lehet(nel kérdezni, hiszen arra vállalkoztak politikusságukkal, pártságukkal, hogy felelnek, felelnek, felelnek ... Az illetlennek kinevezett kérdések sokasodása rossz közérzetet teremt. A rossz közérzet közömbösséghez vezet... Ismert út. Ismétlődő irány?! <M) parlamenti huzavona miatt még mindig nem tudható, milyen címer kerüljön az új papírpénzre. Ha augusztusig nem születik meg a döntés, a bank kénytelen lesz a jelenlegi címerrel nyomatni. A későbbi átállás sem ennél, sem a többi, meglévő pénzünknél nem okoz gondot. Mondhatnánk úgy is, már megszokták ... Hiszen a 1947- es, az ’50-es és az ’57-es után most negyedszer cserélik a nemzeti jelképet. A bank emberei drukkolnak: ha netán a Kossuth-címer mellett voksol a T. Ház, elővehetnék az 1947-től 1949-ig használt nyomóformákat, s azzal készíthetnék az „új” húsz- és százforintosokat. Lehet, hogy az ötvenesek helyébe már nem nyomnak másikat, mert 1994-re, mikorra a jelenlegiek kikopnak, fémpénzre cserélik. A Széchenyi-ötezres után, melynek másik oldalán a Magyar Tudományos Akadémia épülete látható majd, jön a tízezres ... De mikor? Ezt még Koppel László sem tudja, s ez újabb bizonyíték arra, hogy valójában nincs infláció. — Mátrai — Főid-- után boltrsndezés ? Kisgazdák nagy tervei Az egykor virágzó hazai henteskisipart igyekszik ismét megalapozni a Húscéh. E célból felajánlotta szolgálatait az összes érdekeltnek: a vállalkozók országos testületének, a SZÖ- VOSZ jogutódjának, a Kisosz-nak, valamint azoknak a pártoknak, amelyek programjaikban kiváltképp elkötelezték magukat a kistermeléssel — egyebek között a Kisgazdapártnak. A Húscéh nem kevesebbet ígér, mint azt, hogy szakmai szolgáltatásokkal, a lehetőségek feltárásával és szakmai menedzseléssel felkarolja mindazokat, akik érdeklődnek a hentesszakma iránt. E fenti közleményt Remény Ervin, a Húscéh igazgatója adta közre. Lapunk pedig a Pest megyei Kisgazdapárt vezetőinél tudakolta : számíthatunk-e egyéb, a vidék életét elviselhetőbbé tevő akcióra'! — Az FKgP régen a gazdák, a munkások és a polgárok pártja volt. Programunkban eddig főként a parasztság birtokviszonyainak rendezése kapta a hangsúlyt, a közeli jövőben azonban — ahogyan nevünkben is szerepel — a polgárok, munkások ügyét is a zászlónkra tűzzük — mondja Izsó Mihály, a párt megyei főtitkára. Hamarosan kiderül: a kisgazdák már több kezdeményezést próbálnak sikerre vinni. így például a Pest megyei kiskereskedők számára kisgazdapiacokat nyitnának Budapesten, a Hangya-szövetkezeti mozgalom felélesztése során pedig olcsó vásárokat, kiárusításokat szerveznének. Sőt, azt is tervezik, hogy gyári munkások magánpénzét ugyancsak bevonják a Hangya-szövetkezetek létesítésénél, résztulajdonossá tennék őket, így kívánják megoldani, hogy a futószalag mellett dolgozók olcsó, jó minőségű élelemhez jussanak. Mint elmondták, támogatják azt a törekvést, hogy a boltjuktól megfosztott kereskedők, műhelyükvesz- 'tett kisiparosok tulajdonjo gát is rendezzék. — Ha sikerül felfuttatni a mezőgazdaság termelését, a vidéknek nagy szüksége lesz a szolgáltatások olyan mértékű kibővítésére, mint amilyet például egy holland faluban láthatunk, nem nélkülözhetjük hát a kereskedelem, a kisipar magántulajdonon alapuló fejlesztését — mondják a megye kis< gazdái. TBE Kedden a. reggeli‘órákban mintegy kétszáz szemétgyűjtő és -szállító jármű gyűlt össze a kelet-berlini városi tanács székhelye, a vörös városháza körül. A meghatározatlan ideig tartó sztrájkba lépett „kukások” azt követelik a tanácstól, hogy július 1-jétöl a nyugat-berlini szemétszállítókéval azonos bért kapjanak. A januárban már sztrájkakcióval fellépő kelet-berlini szemetesek állítása szerint normájuk az utóbbi tíz évben a kétszeresére emelkedett, ugyanakkor fizetésük változatlan maradt. Javaslatuk értelmében a béremelés fedezetét a szemétszállítási és -elhelyezési díjak emeléséből lehetne előteremteni. Ez utóbbi, annál, is időszerűbb, mivel jelenleg Ke- let-Berlinben egy tonna szemétnek a hulladéktelepre való szállítása és lerakása 2,35 NDK-márkába kerül, míg ugyanezért a szolgáltatásért Nyugat-Berlinben 135 nyugatnémet márkát kell fizetni. A városi tanács közösségellenesnek minősítette és elítélte a szemetesek sztrájkját, mivel nézete szerint a szemétdíjak fölemelése nyomán befolyó, összeget semmiképpen sem béremelésre, hanem a szeméttelepek égetően szükséges szanálására kellene fordítani. Elutazott a norvég külügyminiszter Hivatalos látogatásának befejeztével kedden elutazott hazánkból Kjell Magne Bondevik, a Norvég Királyság külügyminiszteré, aki Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívására tartózkodott Magyarországon. As hSóiárás kedvez tsz aratásnak Az árpásokban dőlnek a rendek A napsütéses, csapadék- mentesebb napok kedveznek az őszi árpa aratásának. Pest megyében közel tízezer hektárról takarítják be, a gabona termését. A térség déli körzeteiben, köztük az abonyi József Attila, valamint a Ságvári Tsz-ben, továbbá J ászkaraj enőn, Cegléden és a Nagykőrösön található mezőgazdasági nagyüzemekben van már aratási hangulat. Az eddigi vágási eredmények jó közepes termésről tanúskodnak. Lényegesen biztatóbb az árpa hozama a budai térség gazdaságaiban. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Pest megyében 288 ezer tonna árpa felvásárlását jelezte. Eddig ennek 48 százalékára, vagyis 139 ezer tonnára kötöttek szerződést. Értesüléseink szerint a kiskunlac- házi begyűjtőhelyen eddig csaknem 6 ezer tonnányit vettek már át. A Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának összesítése tanúsítja: a nagyüzemek a szokásosnál alaposabban készültek fel az aratásra, a nyári betakarítási munkákra. Nagy gondot fordítanak a raktárak fertőtlenítésére, és a tűzvédelemre. Érthetően, a gazdaságoknál türelmetlenül várják a gyors kormányzati döntést: marad-e az első osztályú búza 5700 forintos tonnánkénti felvásárlási ára, vagy kénytelenek lesznek a régi, s mindinkább ráfizetéses áron túladni a terményen!? A kérdés eldöntése azért sürgető, mert a néhány napig tartó őszi- árpa-aratást követően már a nyári menetrendnek megfelelően, a búza kombájnozása következik. A jókedvű aratásra nagyon rászolgálna a magyar mezőgazdaság! .............. B SLPQUViKAl KKQMKA
