Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-26 / 148. szám
1990. JÚNIUS 26., KEDD .m vei 3 Törvényességi kérelem Szigeteséiről Kamatostól visszakapják a kamatadót Régi az ügy, de új a kormány Mit tesz az új hatalom, a nép által demokratikusan választott parlament kormányának államigazgatása az elmúlt rendszer sikerlovagjaival, a kisebb-nagyobb korrupciókat, visszaéléseket elkövető, basáskodó vezetőkkel? Talán példa értékű lehet ennek eredményességét illetően egy Pest megyei eset. Mint lapunkban már többször hírül adtuk, a szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezet vezetőjét, dr. Németh Lukácsot jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésért és magánokirat-hamisításért egy év és öt hónap szabadságvesztésre, valamint ötvenezer forint pénzbüntetés megfizetésére ítélték. A két esztendőre felfüggesztett ítélet ez év január 4-én jogerőre emelkedett. Azonban dr. Németh Lukács a tárgyalóteremből egyenesen munkahelyére, a tsz-elnöki irodába indult vissza, s mind a mai napig továbbra is beosztásában maradt. Lehet, munkáját kiválóan ellátja — bár a tények sajnos nem egészen erre utalnak —, s lehet, vezetési stílusa megváltozott — bár ennek inkább ellenkezőjéről hallani —, ám az igazi gond azonban az: milyen alapon ítélhetnek el egy teherautóvezetőt tilosban parkolásért, ha egy téeszelnök jogszabály ellenére is a helyén maradhat? Ez foglalkoztatja az érintett községek lakosait is. Bízván az új kormányban, levelet intéztek a Legfőbb Ügyészségre és dr. Balsai István igazságügy-miniszternek — ha már a megyei tanács nem, a cégbíróság még nem, legalább az új, a bizalmat kapott és bizalmat élvező vezetés tegye meg a szükséges lépéseket. Az Igazságügyi Minisztériumtól egyelőre nem érkezett válasz, igaz, erre még idejük sem lehetett elegendő. Már június 8-án érkezett viszont levél a Legfőbb Ügyészség általános felügyeleti és polgári, jogi főosztályáról, melyben azt írják, hogy a Pest Megyei Főügyészségnek adták tovább a benyújtott törvényességi kérelmet. A Pest Megyei Főügyészség már négy nap múlva reagált a beadványra. Idézünk a levélből: „A Pest Megyei Főügyészség hivatalból felhívást intézett a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságához, az ön által is helyesen idézett jogszabályban megfogalmazott kötelezettsége elmulasztásának okát, és azt tudakolva, hogy az ellenőrző bizottság kíván-e élni azzal a jogával, hogy az elnök felmentését kezdeményezi. A nemleges válaszra tekintettel, a főügyészség még 1990. május 2-án indítványt nyújtcrtt be a Pest Megyei Bírósághoz mint cégbírósághoz, abban indítványozva, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény (pontos megnevezéssel) alapján dr. Németh Lukács elnöki működését függessze fel, a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságát írásban figyelmeztesse jogköre gyakorlásának elmulasztása miatt, végül a tsz közgyűlését hívja össze dr. Németh Lukács felmentése és az új elnök megválasztásának előkészítése érdekében. Sajnos, a cégbíróság az ügyészi indítványról még nem döntött, s az ügyészségnek nincs is eszköze arra, hogy a döntést sürgősséggel kikényszerít- se ... A főügyészség szorgalmazni fogja, hogy indítványát a cégbíróság mielőbb bírálja el." Itt tart tehát jelenleg az ügy, s egyelőre még nem tudni, milyen fordulatokat vehet még. A tsz területén fekvő községek lakói azt suttogják, Németh Lukács az amnesztiára várt, s most már korlátlan ideig a hatalom birtokosa marad. Így lesz-e ez valóban? Erre lapunk is kiváncsi, az Igazságügyi Minisztérium és a cégbíróság álláspontját — ha megszületik — közöljük olvasóinkkal. Tóth Béla Endre Izgalmas pártpolitikai csatározások zajlanak a Parlamentben az unalmas törvénykezési munka helyett. Tegnap délelőtt — persze már szokás szerint — napirenden kívül folytatódott az egész országot izgalomban tartó gombnyomási botránnyal: hogy vajon Hámori Csaba (MSZP Szolnok megyei lista) megnyomta-e hiányzó képviselő- társa, Demény Pál helyett a gombot vagy sem. Illetve, a kérdés már nem is volt kérdés, hiszen Torgyán József, az ügyben elsőként hozzászóló nem hagyott kétséget afelől, amely egyébként már a köztudatban is úgy él, hogy Hámori Csaba igenis megnyomta azt a bizonyos gombot. Párbaj Torgyán József elemében volt. Bár aktív ügyvéd, mégis vádbeszédet tartott Hámori Csaba ellen, amelyet az MSZP egész frakciója sem tudott hatásosan kivédeni. Ravasz jogászi fogással — az egész ház derültségére — együttérzéséről és sajnálatáról biztosította a szocialista képviselőket, különösen kiemelve Hámori Csabát, akiről senki nem föltételezne ekkora politikai baklövést. Torgyán József tanult ügyvéd, így a rizsporos paróka nélkül, a képviselői helyről megtartott vádbeszéd — éppencsak a gunyoros könnyek hiányoztak a kisgazdavezér arcáról —, elevenébe vágtak a szocialistáknak. Hámori Csaba viszont nem azért edzett politikus. hogy újabb labdákat adott volna föl ellenfeleinek. Torgyán József ugyanis azt nehezményezte. hogy imigyen, a Szocialista Párt csalása folytán nem kerülhetett a koronás címer minden hivatalos helyiségbe és az állampolgárok okirataiba. Hámori Csaba ugyanis a Kossufch-címerre szavazott — mindkét kezével. Ez annál is inkább fájdalmas, mondta Torgyán képviselő, mert így az egész szocialista frakció becsületessége kérdőjelezhető meg. hiszen azt senki nem meri elhinni, hogy Hámori Csaba nyomta meg — a vitát egyébként el nem döntő — gombot. Fölkérte hát a kisgazdáit frakcióvezetője a szocialistákat, hogy válasszák ki önmaguk közül a bűnbakot, s azt mondassák le, fosszák meg mandátumától. Az eset ugyanis vért kíván, mondta a tanult ügyvéddoktor. szerinte ugyanis okirat-hamisítás — a szavazási lista — hamisításának ténye forog fenn. A kesztyűt a szocialistáktól Pozsgay Imre vette föl, aki több ízben ŐSKÖVÜHT K önnyed tolikezeléssel őskövületnek, egészen pontosan sztálinista őskövületnek minősítette lapunkat — sző- röstül-bőröstül — olvasóink egyike. Folyamatosan megtisztel bennünket leveleivel, s azokban az említettekhez hasonló véleményének ad kifejezést. Az ok egyszerű: valamelyik írásunk nem tetszett neki, nem egyezett az ő véleményével. S ha nem, akkor a más vélemény: sztálinista. Másnak a véleménye: ősk,övület. A világ, vagy érjük be, a haza egyetlen érvényes véleménye az övé. Az önértékelésnek ez a túlzott magabiztossága azért nem magánügy, mert — egyrészt — mind többeknél egyre agresszívebb módon ölt politikai köntöst, s azért sem — másrészt —, mert tapasztalhatjuk itt a lapnál valamennyien: rohamosan gyarapodik azoknak a száma, akik egyetlen igazságot ismernek, a saját véleményüket. Mindenhez értő, mindenbe beleszóló, bármiről véleményt nyilvánító botcsinálta bírákkal korábban is volt bajom elég. Azzal a különbséggel, hogy ezek a bírák örökösen többes számban írtak, beszéltek, ítéltek. A. mai, nem kevésbé botcsinálta, mindenhez értő, mindenbe beleszóló, bármiről véleményt nyilvánító bírák viszont ezt a sejtelmes többes számot — „mi úgy látjuk...” — elhagyták. Ha demokrácia, akkor egyes szám első személy. S valóban, az „én”, a „nekem” sokasodása egyéni véleményeket kellene, hogy megjelenítsen, ámde: az egyéni vélemények belebújnak a politikai, a pártköntösbe, csak éppen most több a köntös, mint volt korábban. Ennyi a különbség. Ami a dolog lényegét illeti, a megfel- lebezhetetlen „igazságot”, ott nincsen semmi különbség a volt és a mai bírák között. Annál inkább visszatetszőnek érzem ezt, mert a megyében tevékenykedő pártok helyi, illetve megyei testületéitől növekvő számban kanjuk a másféle elismerést. A mértéktartásért, az objektivitásra való törekvésért, a hír és a vélemény különbségének nyilvánvalóvá tételéért. Testületek így, személyek úgy? Éppen lehet ilyen eset is, ámde tapasztalom: másról van szó! Arról van szó, hogy a különböző pártok nevével, politikai súlyával, szándékaival visszaélve, személyek egy bizonyos çsoportja semmit sem kímélő partizánháborúba kezdett. Ahogyan zavaró, ha valaki városi pártelnöki működését azzal kezdi, hogy visszaigényli a szülők valaha volt 243 holdnyi földjét, ugyanúgy zavaró, ha az egyéni gyűlölködés, a magánszámlák benyújtása, a szabadjára engedett indulat, vagy éppen a feltűnési viszketegség tesz valakit hite szerint közéleti emberré, demokratává, az új rendszer támogatójává. Az új rendszernek aligha vannak veszedelmesebb sírásói, mint azok a visszataszítóan hangosak, akik pártköpönyégbe bújva, dilettáns módon ostobaságokat adnak elő. S emmi nem hiányzik annyira napjainkban, mint a profizmus, azaz a magas fokú hozzáértés a politika, a gazdaság, a kultúra egy- egy szakterületéhez, a „mindenben perfekt” rossz emlékű buzgalmáéinak az újjászületése viszont éppen ezt akadályozza. Akadályozza, mert a hajmeresztő hozzá nem értést mutató tartalmak, a dilettantizmusról árulkodó formák annak hitelét is elveszik, ami helyes, igaz, profizmus teremtette megoldás. Ha csupán a szerkesztőség észlelné a tartalmi-formai dilettantizmus felerősödését, akkor maradhatna belügy a dolog, nem pazarolnám rá a papírt, nem venném igénybe az olvasó türelmét. Sainos nem pusztán a szerkesztőségben csapódnak le a dilettantizmus hordalékai, a más véleményt nem tűrök agresszivitásának következményei. Táguló körben vagyunk tanúi ennek. Ami azt mutatja, a demokrácia értelmezésá- nek kezdő léocsőfokán állunk, s ügyelnünk keü közösen arra: merre és hogyan tovább. Mészáros Ottó Imét módosították a földtörvényt Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát folytatva, tegnap megtárgyalta a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról, a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről és a bányászatról szóló törvényjavaslatokat. Ismét módosították a földtörvényt. A plénum megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Solt Pált, legfőbb ügyésszé pedig dr. Györgyi Kálmánt. Több órán át folyt az általános vita, az állam- és közbiztonságról szóló törvényerejű rendelet módosításáról. Több mint egyórás vita alakult ki még a napirend előtt, a múlt heti botrányos szavazás miatt. A legélesebb pengeváltásra Torgyán József és Pozsgay Imre között került sor. Az elnöklő Szabad György azzal zárta le a vitát, hogy a házbizottság vizsgálja majd ki az ügyet. Dr. Balsai István igazságügyminiszter terjesztette elő a bírósági népi ülnökök megbízatásával foglalkozó törvény- javaslatot, amelyet a képviselők egy hozzászólás után 242 igen szavazattal elfogadtak. Ennek lényege, hogy december 31-ig meghosszabbították a népi ülnökök megbízatását. A képviselők úgy határoztak, hogy sürgősséggel tárgyalják a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának elosztásával kapcsolatos indítványt. A kormány ugyancsak sürgősségi tárgyalást kérve benyújtotta a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, a helyi önkormányzati képviselők és • a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot, és a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Ház egyetértett a három összefüggő törvényjavaslat sürgős tárgyalásával, amelyre a jövő héten kerül sor. Mindenki visszakapja a lakás céljára fölvett állami kölcsön után befizetett adóját, ráadásul 10 százalékos kamattal megfejelve. Az erről szóló most elfogadott törvényjavaslat az igazságosság és a célszerűség elvét követi, szögezték le a honatyák. Ismételten módosították a földről szóló törvényt: a május 31-én elfogadott módosítás most már nem akadályozza a lakóház építésére szolgáló telkek és értékesítés céljára szánt lakások magánszemélyek általi megvásárlását, továbbá a bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlanok jelzáloggal történő megterhelését. Módosították a bányászati törvényt is, alig félórás vita után. E szerint az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, irányítása alá tartozik ezentúl a Minisztertanács közvetlen felügyelete helyett. Az Országgyűlés holnap fél tizenegykor az állam- és köz- biztonságról szóló törvényerejű rendelet módosításának részletes vitájával folytatja munkáját. Hitelesítették Az országos választási bizottság hétfői ülésén hitelesítette az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán országgyűlési képviselő által összegyűjtött, a köztársasági elnök megválasztásának módjáról népszavazást kezdeményező aláírásokat. Az ovb elfogadta az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelentését, miszerint a 199 ezer aláírásból 160 ezer hitelesíthető. A többi aláírást nem lehetett figyelembe venni, mert azok olyan személyektől származtak. akiknek nincs választójoguk, illetve többször is aláírtak, valamint azért, mért nem magyar állampolgárok. Ezenkívül sok aláiróív hibásan volt kitöltve. Az Országgyűlés hivatala hétfőn újabb 41 ezer aláírást továbbított az ÄNH- hoz, de az ovb úgy döntött, hogy ezeket már nem kell ellenőrizni, mert a népszavazás kiírásához elegendő 100 ezer érvényes aláírás. Az ovb a hitelesítés fényéről haladéktalanul tájékoztatta az Országgyűlés elnökét. Eredetvédelem Jön a szőlőháború? A magyar borok fajta- és eredetvédelmével kapcsolatos jogszabályok előkészítésén már munkálkodnak a kormányzat szakemberei — jelentette be Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter hétfőn Kecskeméten, a szőlészek- borászok világtalálkozójának megnyitásán. Ugyanitt a kormány nevében ígéretet tett arra. hogy minden lehetőséget kihasználnak a borkivitel növelése érdekében, de ez nem lesz könnyű dolog. Még a tavalyi értékesítési gondoknál is súlyosabbakat vetít előre az idei várható rekordtermés. A szerződéskötések vontatottan haladnak. A gyors változásra pillanatnyilag nincs esély. é'.-é - 44.4 4 4 4 :4-4 - 4 4 4 4 4'.4:4-4-.4.4 4 44444444444444444444 © « kikérte pártja nevében a becsületsértő megjegyzéseket. Ebben pedig nem volt hiány, hiszen Pozsgay hozzászólása alatt is többször hangzott el a „hazudik” bekiabálás az SZDSZ-frakció soraiból. Persze Pozsgay sem fukarkodott a jelzőkkel, álnok följelen- töknek. besúgóknak minősítette azokat, akik Hámori Csaba kezét figyelték az ominózus, múlt heti szavazáson. Mondhatnánk, hogy megint — mint pártja életében már annyiszor —, ismét Pozsgay vitte el a balhét, a megfontoltan hallgató Hámori helyett. Már éppen azon izgult a publikum. hogy mikor rántanak kardot, vagy pisztolyt eme becsületbeli ügy kapcsán a honatyák, s nevezik meg segédeiket, amikor Tölgyessy Péter, a szabaddemokraták frakcióvezetője azt javasolta tanult kollégájának, a szocialistáknak, s az egész Háznak, hpgy fejezzék be ezt a méltatlan vitát, hiszen nem csak Hámori Csabáról van szó. Még tizenkét szavazat hitelessége kétséges, s vannak köztük az MSZP-seken kívül MDF-esek. SZDSZ-esek és kisgazdák is. Tölgyessy szerint, amíg a házbizottság nem dönt arról, hogy emel-e vádat a mandátumokkal való visszaélésekről, addig inkább függesszék föl a terméketlen vitát. Beszéljenek inkább a tények. Svindli a dologban A tények azonban labilisak ebben az esetben. A múlt rendszerből örökölt házszabályok nem tartalmaznak szankciókat ilyen esetekre, s a rendszerváltáskor bevezetett számítógéprendszer sincs a helyzet magaslatán. Az okos gépek ugyanis — okos kezelőik utasítására — csak azokat a szavazógombokat kapcsolják ki, amelyek az igazoltan bejelentett képviselők asztalán vannak. A szó nélkül távolmaradók készüléke mindvégig működik. csak az nem szavaz rajtuk, aki nem akar. A számítógép memóriája mindössze annyit jegyez meg, hogy szavaztak-e arról a helyről, vagy sem. De hogy ki nyomta meg a gombot — bizonyíthatatlan. Egy biztos: ha többen szavaztak, mint ahányan jelen voltak, akkor valami svindli van a dologban. Tudta ezt Hámori Csaba is, meg a többi képviselő is, amikor nemcsak a technikát, hanem a még mindig érvényben lévő házszabályt próbálták meg — az eddigi jelek szerint — eredményesen kijátszani. Szabad György, a Ház elnöke ugyanis azt mondta el lapunknak. hogy az örökölt és érvényben lévő házszabályok szerint jogi elmarasztalásban nem részesülhetnek sem a „kétkezes szavazók”, sem a mandátumokat átjátszók, sem pedig az igazolatlanul távol lévők. Ezért is. az ilyen visz- szásságok elkerülése miatt volna fontos, hogy legkésőbb őszre megalkossák a honatyák az új házszabályt. Persze, ha ráérnek a szópárbajok közben. Ki a bohóc ? Mit lehet hát tenni? Szabad György szerint is, de ezt a jogot tanult honatyák is elmondt- mindössze erkölcsi felelősségre vonásról lehet szó. Torgyán József egyenesen arra szólította föl Hámori Csabát, hogy mondjon le mandátumáról. Erre ugyanis lehetőség van, sőt. a házelnöktől kapott információ szerint a listás képviselőt pártja is „kicserélheti”. Pozsgav reagálásaiból azonban úgy tűnik, erre az MSZP pillanatnyilag nem készül. No de mit szól ehhez az érdekelt, Hámori Csaba? — Nyugtasson meg. hogy ilyen hibát nem követett el tapasztalt politikus létére. — Nem tudom megnyugtatni. A politika nehéz játszma, s látni kell, hogy itt egyáltalán nem a gomb megnyomásáról vagy me? nem nyomásáról van szó. Az SZDSZ politikai hadjáratot folytat ellenünk, a szocialisták ellen, s ez a botrány is ebbe illik bele Arról van szó. hogy az SZDSZ a politikai dühét amely a népszavazási kérelemre összegyűlt maid kétszázezer aláírás miatt gyűlt bennük, most ezzel akarja levezetni. — Itt bohócot próbáltak csinál« ni a szocialistákból. — Igen, de nagyon finoman fogalmaz. Politikai indítékai vannak a dolognak, nemcsak olyan személyes ellentétek, mint amilyen Torgyán József és közöttem fennáll. Sokkál inkább az SZDSZ és az MvSZP közötti ellentétekről, aminek holnap várható a folytatása. Hámori Csaba Hack Péter SZDSZ-képviselő mára tervezett interpellációjára utalt, amely « közelmúlt vezető politikusai esetleges bűncselekményeinek kivizsgálását kérné számon a belügyminisztertől. Az MSZP képviselője arra tippel, hogy az SZDSZ koncepciós perre készül ; mivel más eszköze nincs — a kissé hiányos házszabály miatt — a szankciókra, imigyen próbálnak lemondásra kényszeríteni egyes szocialista képviselőket. Van-e ilyen terve a mai interpellációval az SZDSZ- nek. erre Hack Pétertől kértünk választ. — Szó sincs róla. hogy valamilyen koncepciós per készülne a szocialisták ellen. Mi azt szeretnénk, ha tisztességes módszerekkel folyna a politizálás. Ezért erkölcsi kérdésnek tartjuk, hogy a szocialista pártiak vonják le a szavazási csalás következményeit, a belügyminisztertől pedig azt várjuk el. hogy a múltban elkövetett csalások fölött az akkor érvényben lévő törvények szerint Ítélkezne. — Hámori Csaba neve szerepel az interpellációjában? — Neveket nem akarok mondani. sem az interpellációmat nem akarom előre elmondani. Inkább az elvekről van szó, mint konkrét személyekről. Kit érdekel? Miközben a tegnapi nap a gombnyomási botrány jegyében telt. olyannyira, hogy a délután megkezdődött tényleges törvénykezési munka közben az SZDSZ jó néhány képviselője az egyik sarokban az MSZP vezető személyiségei a folyosó másik ficakjában vitatták a történteket, aközben Körösfői László (MSZP) és Vass István (SZDSZ) képviselők — egymástól teljesen füg. getlenül — egybehangzóan ér- tékelték a parlamenti színjátékot. Mindketten azt mondták. hogy az emberek saját körzetükben türelmetlenül várják az érdemi döntéseket A többi nem igazán érdekli őket. Jakubovits Anna