Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám

1990. JÚNIUS 26., KEDD .m vei 3 Törvényességi kérelem Szigeteséiről Kamatostól visszakapják a kamatadót Régi az ügy, de új a kormány Mit tesz az új hatalom, a nép által demokratikusan vá­lasztott parlament kormányá­nak államigazgatása az el­múlt rendszer sikerlovagjai­val, a kisebb-nagyobb kor­rupciókat, visszaéléseket elkö­vető, basáskodó vezetőkkel? Talán példa értékű lehet en­nek eredményességét illetően egy Pest megyei eset. Mint la­punkban már többször hírül adtuk, a szigetcsépi Lenin Ter­melőszövetkezet vezetőjét, dr. Németh Lukácsot jelentős va­gyoni hátrányt okozó, folyta­tólagosan elkövetett hűtlen kezelésért és magánokirat-ha­misításért egy év és öt hónap szabadságvesztésre, valamint ötvenezer forint pénzbüntetés megfizetésére ítélték. A két esztendőre felfüggesztett íté­let ez év január 4-én jogerő­re emelkedett. Azonban dr. Németh Lukács a tárgyalóteremből egyenesen munkahelyére, a tsz-elnöki irodába indult vissza, s mind a mai napig továbbra is beosz­tásában maradt. Lehet, mun­káját kiválóan ellátja — bár a tények sajnos nem egészen erre utalnak —, s lehet, veze­tési stílusa megváltozott — bár ennek inkább ellenkező­jéről hallani —, ám az igazi gond azonban az: milyen ala­pon ítélhetnek el egy teher­autóvezetőt tilosban parkolá­sért, ha egy téeszelnök jogsza­bály ellenére is a helyén ma­radhat? Ez foglalkoztatja az érin­tett községek lakosait is. Bíz­ván az új kormányban, levelet intéztek a Legfőbb Ügyész­ségre és dr. Balsai István igaz­ságügy-miniszternek — ha már a megyei tanács nem, a cég­bíróság még nem, legalább az új, a bizalmat kapott és bizal­mat élvező vezetés tegye meg a szükséges lépéseket. Az Igazságügyi Miniszté­riumtól egyelőre nem érkezett válasz, igaz, erre még idejük sem lehetett elegendő. Már jú­nius 8-án érkezett viszont le­vél a Legfőbb Ügyészség ál­talános felügyeleti és polgári, jogi főosztályáról, melyben azt írják, hogy a Pest Megyei Fő­ügyészségnek adták tovább a benyújtott törvényességi ké­relmet. A Pest Megyei Főügyészség már négy nap múlva reagált a beadványra. Idézünk a le­vélből: „A Pest Megyei Fő­ügyészség hivatalból felhívást intézett a termelőszövetkezet ellenőrző bizottságához, az ön által is helyesen idézett jog­szabályban megfogalmazott kötelezettsége elmulasztásá­nak okát, és azt tudakolva, hogy az ellenőrző bizottság kíván-e élni azzal a jogával, hogy az elnök felmentését kezdeményezi. A nemleges vá­laszra tekintettel, a főügyész­ség még 1990. május 2-án in­dítványt nyújtcrtt be a Pest Megyei Bírósághoz mint cég­bírósághoz, abban indítvá­nyozva, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szó­ló törvény (pontos megneve­zéssel) alapján dr. Németh Lu­kács elnöki működését füg­gessze fel, a termelőszövetke­zet ellenőrző bizottságát írás­ban figyelmeztesse jogköre gyakorlásának elmulasztása miatt, végül a tsz közgyűlését hívja össze dr. Németh Lukács felmentése és az új elnök meg­választásának előkészítése ér­dekében. Sajnos, a cégbíróság az ügyé­szi indítványról még nem dön­tött, s az ügyészségnek nincs is eszköze arra, hogy a dön­tést sürgősséggel kikényszerít- se ... A főügyészség szorgal­mazni fogja, hogy indítványát a cégbíróság mielőbb bírálja el." Itt tart tehát jelenleg az ügy, s egyelőre még nem tudni, mi­lyen fordulatokat vehet még. A tsz területén fekvő községek lakói azt suttogják, Németh Lukács az amnesztiára várt, s most már korlátlan ideig a ha­talom birtokosa marad. Így lesz-e ez valóban? Erre lapunk is kiváncsi, az Igazságügyi Minisztérium és a cégbíróság álláspontját — ha megszületik — közöljük olvasóinkkal. Tóth Béla Endre Izgalmas pártpolitikai csa­tározások zajlanak a Parla­mentben az unalmas törvény­kezési munka helyett. Tegnap délelőtt — persze már szo­kás szerint — napirenden kí­vül folytatódott az egész or­szágot izgalomban tartó gomb­nyomási botránnyal: hogy va­jon Hámori Csaba (MSZP Szolnok megyei lista) meg­nyomta-e hiányzó képviselő- társa, Demény Pál helyett a gombot vagy sem. Illetve, a kérdés már nem is volt kér­dés, hiszen Torgyán József, az ügyben elsőként hozzászóló nem hagyott kétséget afelől, amely egyébként már a köz­tudatban is úgy él, hogy Há­mori Csaba igenis megnyomta azt a bizonyos gombot. Párbaj Torgyán József elemében volt. Bár aktív ügyvéd, mégis vádbe­szédet tartott Hámori Csaba el­len, amelyet az MSZP egész frak­ciója sem tudott hatásosan kivé­deni. Ravasz jogászi fogással — az egész ház derültségére — együttérzéséről és sajnálatáról biz­tosította a szocialista képviselő­ket, különösen kiemelve Hámori Csabát, akiről senki nem föltéte­lezne ekkora politikai baklövést. Torgyán József tanult ügyvéd, így a rizsporos paróka nélkül, a kép­viselői helyről megtartott vádbe­széd — éppencsak a gunyoros könnyek hiányoztak a kisgazda­vezér arcáról —, elevenébe vág­tak a szocialistáknak. Hámori Csa­ba viszont nem azért edzett poli­tikus. hogy újabb labdákat adott volna föl ellenfeleinek. Torgyán József ugyanis azt ne­hezményezte. hogy imigyen, a Szocialista Párt csalása folytán nem kerülhetett a koronás címer minden hivatalos helyiségbe és az állampolgárok okirataiba. Hámori Csaba ugyanis a Kossufch-címerre szavazott — mindkét kezével. Ez annál is inkább fájdalmas, mond­ta Torgyán képviselő, mert így az egész szocialista frakció becsüle­tessége kérdőjelezhető meg. hiszen azt senki nem meri elhinni, hogy Hámori Csaba nyomta meg — a vitát egyébként el nem döntő — gombot. Fölkérte hát a kisgazdáit frakcióvezetője a szocialistákat, hogy válasszák ki önmaguk közül a bűnbakot, s azt mondassák le, fosszák meg mandátumától. Az eset ugyanis vért kíván, mondta a tanult ügyvéddoktor. szerinte ugyanis okirat-hamisítás — a sza­vazási lista — hamisításának té­nye forog fenn. A kesztyűt a szocialistáktól Pozs­gay Imre vette föl, aki több ízben ŐSKÖVÜHT K önnyed tolikezeléssel őskövületnek, egé­szen pontosan sztá­linista őskövületnek mi­nősítette lapunkat — sző- röstül-bőröstül — olva­sóink egyike. Folyamato­san megtisztel bennünket leveleivel, s azokban az említettekhez hasonló vé­leményének ad kifejezést. Az ok egyszerű: valame­lyik írásunk nem tetszett neki, nem egyezett az ő véleményével. S ha nem, akkor a más vélemény: sztálinista. Másnak a vé­leménye: ősk,övület. A vi­lág, vagy érjük be, a haza egyetlen érvényes véle­ménye az övé. Az önérté­kelésnek ez a túlzott ma­gabiztossága azért nem magánügy, mert — egy­részt — mind többeknél egyre agresszívebb módon ölt politikai köntöst, s azért sem — másrészt —, mert tapasztalhatjuk itt a lapnál valamennyien: ro­hamosan gyarapodik azoknak a száma, akik egyetlen igazságot ismer­nek, a saját véleményü­ket. Mindenhez értő, min­denbe beleszóló, bármiről véleményt nyilvánító bot­csinálta bírákkal koráb­ban is volt bajom elég. Azzal a különbséggel, hogy ezek a bírák örökö­sen többes számban írtak, beszéltek, ítéltek. A. mai, nem kevésbé botcsinálta, mindenhez értő, minden­be beleszóló, bármiről vé­leményt nyilvánító bírák viszont ezt a sejtelmes többes számot — „mi úgy látjuk...” — elhagyták. Ha demokrácia, akkor egyes szám első személy. S valóban, az „én”, a „ne­kem” sokasodása egyéni véleményeket kellene, hogy megjelenítsen, ám­de: az egyéni vélemények belebújnak a politikai, a pártköntösbe, csak éppen most több a köntös, mint volt korábban. Ennyi a különbség. Ami a dolog lényegét illeti, a megfel- lebezhetetlen „igazságot”, ott nincsen semmi kü­lönbség a volt és a mai bírák között. Annál inkább visszatet­szőnek érzem ezt, mert a megyében tevékenyke­dő pártok helyi, illetve megyei testületéitől nö­vekvő számban kanjuk a másféle elismerést. A mértéktartásért, az ob­jektivitásra való törekvé­sért, a hír és a vélemény különbségének nyilván­valóvá tételéért. Testüle­tek így, személyek úgy? Éppen lehet ilyen eset is, ámde tapasztalom: más­ról van szó! Arról van szó, hogy a különböző pártok nevével, politikai súlyával, szándékaival visszaélve, személyek egy bizonyos çsoportja semmit sem kímélő partizánhá­borúba kezdett. Ahogyan zavaró, ha valaki városi pártelnöki működését az­zal kezdi, hogy vissza­igényli a szülők valaha volt 243 holdnyi földjét, ugyanúgy zavaró, ha az egyéni gyűlölködés, a magánszámlák benyújtá­sa, a szabadjára engedett indulat, vagy éppen a fel­tűnési viszketegség tesz valakit hite szerint köz­életi emberré, demokra­tává, az új rendszer tá­mogatójává. Az új rendszernek alig­ha vannak veszedelme­sebb sírásói, mint azok a visszataszítóan hangosak, akik pártköpönyégbe bújva, dilettáns módon ostobaságokat adnak elő. S emmi nem hiányzik annyira napjaink­ban, mint a profiz­mus, azaz a magas fokú hozzáértés a politika, a gazdaság, a kultúra egy- egy szakterületéhez, a „mindenben perfekt” rossz emlékű buzgalmá­éinak az újjászületése viszont éppen ezt akadá­lyozza. Akadályozza, mert a hajmeresztő hoz­zá nem értést mutató tar­talmak, a dilettantizmus­ról árulkodó formák an­nak hitelét is elveszik, ami helyes, igaz, profiz­mus teremtette megoldás. Ha csupán a szerkesztőség észlelné a tartalmi-formai dilettantizmus felerősö­dését, akkor maradhatna belügy a dolog, nem pa­zarolnám rá a papírt, nem venném igénybe az olvasó türelmét. Sainos nem pusztán a szerkesz­tőségben csapódnak le a dilettantizmus hordalékai, a más véleményt nem tű­rök agresszivitásának következményei. Táguló körben vagyunk tanúi en­nek. Ami azt mutatja, a demokrácia értelmezésá- nek kezdő léocsőfokán ál­lunk, s ügyelnünk keü közösen arra: merre és hogyan tovább. Mészáros Ottó Imét módosították a földtörvényt Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát folytatva, tegnap megtárgyalta a bírósági népi ülnökök megbízatásának meg­hosszabbításáról, a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófize­tésről és a bányászatról szóló törvényjavaslatokat. Ismét mó­dosították a földtörvényt. A plénum megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökévé dr. Solt Pált, legfőbb ügyésszé pedig dr. Györgyi Kálmánt. Több órán át folyt az általános vita, az állam- és közbiz­tonságról szóló törvényerejű rendelet módosításáról. Több mint egyórás vita ala­kult ki még a napirend előtt, a múlt heti botrányos szava­zás miatt. A legélesebb pen­geváltásra Torgyán József és Pozsgay Imre között került sor. Az elnöklő Szabad György azzal zárta le a vitát, hogy a házbizottság vizsgálja majd ki az ügyet. Dr. Balsai István igazságügy­miniszter terjesztette elő a bírósági népi ülnökök megbí­zatásával foglalkozó törvény- javaslatot, amelyet a képvise­lők egy hozzászólás után 242 igen szavazattal elfogadtak. Ennek lényege, hogy december 31-ig meghosszabbították a népi ülnökök megbízatását. A képviselők úgy határoztak, hogy sürgősséggel tárgyalják a nem pártként bejegyzett tár­sadalmi szervezetek költség­vetési támogatásának elosztá­sával kapcsolatos indítványt. A kormány ugyancsak sür­gősségi tárgyalást kérve be­nyújtotta a helyi önkormány­zatokról szóló törvényjavas­latot, a helyi önkormányzati képviselők és • a polgármeste­rek választásáról szóló tör­vényjavaslatot, és a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényja­vaslatot. A Ház egyetértett a három összefüggő törvényja­vaslat sürgős tárgyalásával, amelyre a jövő héten kerül sor. Mindenki visszakapja a la­kás céljára fölvett állami köl­csön után befizetett adóját, ráadásul 10 százalékos kamat­tal megfejelve. Az erről szóló most elfogadott törvényjavas­lat az igazságosság és a cél­szerűség elvét követi, szögez­ték le a honatyák. Ismételten módosították a földről szóló törvényt: a május 31-én elfogadott módosítás most már nem akadályozza a lakóház építésére szolgáló tel­kek és értékesítés céljára szánt lakások magánszemélyek álta­li megvásárlását, továbbá a bankhitel fedezetéül szolgáló ingatlanok jelzáloggal történő megterhelését. Módosították a bányászati törvényt is, alig félórás vita után. E szerint az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium, irányítása alá tartozik ezentúl a Minisztertanács köz­vetlen felügyelete helyett. Az Országgyűlés holnap fél tizenegykor az állam- és köz- biztonságról szóló törvényere­jű rendelet módosításának részletes vitájával folytatja munkáját. Hitelesítették Az országos választási bi­zottság hétfői ülésén hitelesí­tette az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán országgyűlési képviselő által összegyűjtött, a köztársasági elnök megválasz­tásának módjáról népszavazást kezdeményező aláírásokat. Az ovb elfogadta az Állami Népességnyilvántartó Hivatal jelentését, miszerint a 199 ezer aláírásból 160 ezer hitelesíthe­tő. A többi aláírást nem lehe­tett figyelembe venni, mert azok olyan személyektől szár­maztak. akiknek nincs válasz­tójoguk, illetve többször is aláírtak, valamint azért, mért nem magyar állampolgárok. Ezenkívül sok aláiróív hibásan volt kitöltve. Az Országgyűlés hivatala hétfőn újabb 41 ezer aláírást továbbított az ÄNH- hoz, de az ovb úgy döntött, hogy ezeket már nem kell el­lenőrizni, mert a népszavazás kiírásához elegendő 100 ezer ér­vényes aláírás. Az ovb a hitelesítés fényé­ről haladéktalanul tájékoztatta az Országgyűlés elnökét. Eredetvédelem Jön a szőlőháború? A magyar borok fajta- és eredetvédelmével kapcsolatos jogszabályok előkészítésén már munkálkodnak a kor­mányzat szakemberei — jelen­tette be Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter hét­főn Kecskeméten, a szőlészek- borászok világtalálkozójának megnyitásán. Ugyanitt a kor­mány nevében ígéretet tett arra. hogy minden lehetőséget kihasználnak a borkivitel nö­velése érdekében, de ez nem lesz könnyű dolog. Még a ta­valyi értékesítési gondoknál is súlyosabbakat vetít előre az idei várható rekordtermés. A szerződéskötések vontatottan haladnak. A gyors változásra pillanatnyilag nincs esély. é'.-é - 44.4 4 4 4 :4-4 - 4 4 4 4 4'.4:4-4-.4.4 4 44444444444444444444 © « kikérte pártja nevében a becsü­letsértő megjegyzéseket. Ebben pedig nem volt hiány, hiszen Pozsgay hozzászólása alatt is több­ször hangzott el a „hazudik” be­kiabálás az SZDSZ-frakció sorai­ból. Persze Pozsgay sem fukarko­dott a jelzőkkel, álnok följelen- töknek. besúgóknak minősítette azokat, akik Hámori Csaba kezét figyelték az ominózus, múlt heti szavazáson. Mondhatnánk, hogy megint — mint pártja életében már annyiszor —, ismét Pozsgay vitte el a balhét, a megfontoltan hallgató Hámori helyett. Már éppen azon izgult a publi­kum. hogy mikor rántanak kar­dot, vagy pisztolyt eme becsület­beli ügy kapcsán a honatyák, s nevezik meg segédeiket, amikor Tölgyessy Péter, a szabaddemok­raták frakcióvezetője azt java­solta tanult kollégájának, a szo­cialistáknak, s az egész Háznak, hpgy fejezzék be ezt a méltatlan vitát, hiszen nem csak Hámori Csabáról van szó. Még tizenkét szavazat hitelessége kétséges, s vannak köztük az MSZP-seken kí­vül MDF-esek. SZDSZ-esek és kisgazdák is. Tölgyessy szerint, amíg a házbizottság nem dönt ar­ról, hogy emel-e vádat a mandá­tumokkal való visszaélésekről, ad­dig inkább függesszék föl a ter­méketlen vitát. Beszéljenek in­kább a tények. Svindli a dologban A tények azonban labilisak ebben az esetben. A múlt rendszerből örökölt házszabá­lyok nem tartalmaznak szank­ciókat ilyen esetekre, s a rend­szerváltáskor bevezetett szá­mítógéprendszer sincs a hely­zet magaslatán. Az okos gépek ugyanis — okos kezelőik uta­sítására — csak azokat a sza­vazógombokat kapcsolják ki, amelyek az igazoltan bejelen­tett képviselők asztalán van­nak. A szó nélkül távolmara­dók készüléke mindvégig mű­ködik. csak az nem szavaz raj­tuk, aki nem akar. A számító­gép memóriája mindössze annyit jegyez meg, hogy sza­vaztak-e arról a helyről, vagy sem. De hogy ki nyomta meg a gombot — bizonyíthatatlan. Egy biztos: ha többen szavaz­tak, mint ahányan jelen vol­tak, akkor valami svindli van a dologban. Tudta ezt Hámori Csaba is, meg a többi képviselő is, ami­kor nemcsak a technikát, ha­nem a még mindig érvényben lévő házszabályt próbálták meg — az eddigi jelek szerint — eredményesen kijátszani. Szabad György, a Ház elnöke ugyanis azt mondta el la­punknak. hogy az örökölt és érvényben lévő házszabályok szerint jogi elmarasztalásban nem részesülhetnek sem a „kétkezes szavazók”, sem a mandátumokat átjátszók, sem pedig az igazolatlanul távol lévők. Ezért is. az ilyen visz- szásságok elkerülése miatt volna fontos, hogy legkésőbb őszre megalkossák a honatyák az új házszabályt. Persze, ha ráérnek a szópárbajok közben. Ki a bohóc ? Mit lehet hát tenni? Szabad György szerint is, de ezt a jogot tanult honatyák is elmondt- mindössze erkölcsi felelősségre vonásról lehet szó. Torgyán József egyenesen arra szólította föl Há­mori Csabát, hogy mondjon le mandátumáról. Erre ugyanis le­hetőség van, sőt. a házelnöktől kapott információ szerint a lis­tás képviselőt pártja is „kicserél­heti”. Pozsgav reagálásaiból azon­ban úgy tűnik, erre az MSZP pil­lanatnyilag nem készül. No de mit szól ehhez az érdekelt, Hámori Csaba? — Nyugtasson meg. hogy ilyen hibát nem követett el tapasztalt politikus létére. — Nem tudom megnyugtatni. A politika nehéz játszma, s látni kell, hogy itt egyáltalán nem a gomb megnyomásáról vagy me? nem nyomásáról van szó. Az SZDSZ politikai hadjáratot foly­tat ellenünk, a szocialisták ellen, s ez a botrány is ebbe illik bele Arról van szó. hogy az SZDSZ a politikai dühét amely a népszava­zási kérelemre összegyűlt maid kétszázezer aláírás miatt gyűlt bennük, most ezzel akarja leve­zetni. — Itt bohócot próbáltak csinál« ni a szocialistákból. — Igen, de nagyon finoman fo­galmaz. Politikai indítékai vannak a dolognak, nemcsak olyan sze­mélyes ellentétek, mint amilyen Torgyán József és közöttem fenn­áll. Sokkál inkább az SZDSZ és az MvSZP közötti ellentétekről, aminek holnap várható a folyta­tása. Hámori Csaba Hack Péter SZDSZ-képviselő mára tervezett interpellációjára utalt, amely « közelmúlt vezető politikusai eset­leges bűncselekményeinek kivizs­gálását kérné számon a belügymi­nisztertől. Az MSZP képviselője arra tippel, hogy az SZDSZ kon­cepciós perre készül ; mivel más eszköze nincs — a kissé hiányos házszabály miatt — a szankciók­ra, imigyen próbálnak lemondás­ra kényszeríteni egyes szocialista képviselőket. Van-e ilyen terve a mai interpellációval az SZDSZ- nek. erre Hack Pétertől kértünk választ. — Szó sincs róla. hogy valami­lyen koncepciós per készülne a szocialisták ellen. Mi azt szeret­nénk, ha tisztességes módszerek­kel folyna a politizálás. Ezért er­kölcsi kérdésnek tartjuk, hogy a szocialista pártiak vonják le a szavazási csalás következményeit, a belügyminisztertől pedig azt várjuk el. hogy a múltban elkö­vetett csalások fölött az akkor ér­vényben lévő törvények szerint Ítélkezne. — Hámori Csaba neve szerepel az interpellációjában? — Neveket nem akarok monda­ni. sem az interpellációmat nem akarom előre elmondani. Inkább az elvekről van szó, mint konkrét személyekről. Kit érdekel? Miközben a tegnapi nap a gombnyomási botrány jegyé­ben telt. olyannyira, hogy a délután megkezdődött tényle­ges törvénykezési munka köz­ben az SZDSZ jó néhány kép­viselője az egyik sarokban az MSZP vezető személyiségei a folyosó másik ficakjában vi­tatták a történteket, aközben Körösfői László (MSZP) és Vass István (SZDSZ) képvise­lők — egymástól teljesen füg. getlenül — egybehangzóan ér- tékelték a parlamenti színjá­tékot. Mindketten azt mond­ták. hogy az emberek saját körzetükben türelmetlenül várják az érdemi döntéseket A többi nem igazán érdekli őket. Jakubovits Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom