Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
10 1990. JtNIUS 2.. SZOMBAT A ráckevei képviselő tudja a gyógyírt A FŐIDET PARCELLÁZZÁK, A TÖRVÉNYT HALOGATJÁK ^ A szövetkezeti földek eladásának azonnal! leállítása mellett ^ kardoskodik dr. Vona Ferenc, Ráckeve képviselője is. A ki- árusítást már az előző Parlament is megpróbálta megfékezni, N de akkor a téeszlobby megtorpedózta a törvényjavaslatot. Vona § Ferenc akkor és azóta is ellensége az ellenőrizetlen földeladási § ügyleteknek, akkor még független képviselőként, most az MDF ^ színeiben. Ebben az ügyben a többpárti törvénykezésnek sincs ^ könnyű dolga — két napig folyamatosan vitatkoztak e uapi- ^ rendről, s végül is elnapolták a döntést. Cserekereskedelem kezdő íarmergazdaknak Öreg traktor, de forintért — Én mindenképpen az azonnali stop mellett fogok szavazni, hiszen a téeszek nem a saját földjüket kótyavetyélik el, hanem a tagok jogos tulajdonét. Ráckevén például hatezer forintért árusítja az Aranykalász Tsz a mezőgazda- sági területen fölparcellázott telkeiket. A fanyilasi földeket üdülőtelekként adják, pedig annak kritériuma a teljes közműves ellátottság. Itt pedig csak a villanyt vezették be eddig. A közművek kiépítéséről, miint az eladás feltételéről a tanács határozott. Közben pedig már alapozzék a házakat. Mint tanácstag, javasoltam, hogy vizsgálják meg ezeket az építkezéseket. Hiszen vagy engedély nélkül építkeznek, vagy a tanács a saját rendeletét kijátszva adott ki engedélyeket. Az ilyen visszaélések miatt lenne sürgős a moratórium felmondása, méglhozzá a folyamatban lévő ügyletekre is, és azonnali hatállyal. • Mekkora területeket Árusítottak ki? — Ráckevén már több száz holdat, a fanyilasi területnek is elkelt már a fele; de hatalmas földekről van szó szerte az országiban. • Sürgős volna az új földtörvény. — Nagyon várják rhár a mi vidékupi'kön is. Ráckeve, Döm- söd, Kisikunlacháza, Bugyi, Al- sónémedii igencsak mezőgazda- sági terület, s az emberek szeretnék, ha rendeződne a föld körüli áldatlan állapot. De szerintem erre őszig várni kell. ® On mit szeretne az új törvényben látni? — A föld jogos tulajdonosára kellene bízni, kíván-e gazdálkodni vagy sem, s ha a gazdálkodás mellett dönt, akkor önállóan akarja-e vagy szövetkezeti formában. 9 Az ön választási körzetében vannak jól menő téeA Nagykátai Földhivatal iratait három helyiségben őrzik. Kettő ezek közül a városi bíróság épületében található.' A ház falai vagy másfél méter magasságig vizesek. A padokat a folyosó közepe felé húzták, távol az ujjnyi vastagon álló fekete penésztől. Ilyen az irattári szoba is, ahol a három méter magas polcokon szíjjal, zsineggel átkötött aktatartók sorakoznak, néhol egymás mellett, másutt .egymás hegyén- hátán. Eddig kevesen jöttek — Az 1945-ös telekkönyvi betéteket már levetettem a legfelső polcról — mondja Tóth József, a földhivatal vezetője. — Bár eddig még nem sok esetben volt szükség ezekre. Tudom, hogy a megye több területén megnövekedett az érdeklődés az 1947-es tulajdoni lapok iránt. Nálunk azonban csupán néhányan jelentkeztek ilyen kéréssel. Nyilván a parlament döntése után többen jönnek. szék. Nem fél attól, hogy egy ilyen törvény szétverné azokat? — Meggondoltuk ezt is, s úgy látjuk, hogy a fiatalok már nemigen alkarnak gazdálkodni. Az istállókat már garázzsá alakították, nincsen szakértelmük, nincsenek gépeik, s nincs, ákd hitelezné a beruházásaikat. De ha valaki ennék ellenére, vagy mert nem ilyen, mégis az önálló gazdálkodás mellett dönt, akkor ebhez meg kell kapnia a lehetőséget. Ezért látjuk úgy az MDF-ben, hogy nem hordanák szét a téesz földjeit. Egyébként ezek a jól menő téeszek, mint a dunaivarsányi Petőfi, a ráckevei Aranykalász, a dömsödi Dózsa, a kiiskunlac- háziak, már csak voltak jól menőek. A szabályozókkal sikerült eléggé tönkretenni őket. És a gigantománia sem használt nekik. A tapasztalat pedig azt bizonyítja, hogy a kis szövetkezeteknek, az önálló társulásoknak van jövőjük. • Ezek szerint a leendő földtörvény a szövetkezetek újjáalakitását segítené? — így is lehet mondani. De új szövetkezeti törvényre szükség lesz, hiszen a jelenlegi nem alkalmas arra, hogy a tagok önállóan dönthessenek minden őket érintő kérdésben. • Rendezés helyett a káosz rémével ijesztgetnek azok, akik ellenzik a 47-es állapotukhoz való visszatérést. ön hogyan vélekedik erről? — A kisgazdák elképzelését, hogy állítsuk vissza a 47-es tulajdoni állapotokat, nehezen tudom elképzelni a valóságban. Először is, már egy Fejér megyei területtel kevesebb áll művelés alatt. Másodszor, ha a földtulajdoniban visszatérünk ehhez a kiinduláshoz, akkor a többi tulajdonnal is ezt kellene tenni. Nem látom kivitelezhetőnek ezt az elképzelést; A hivatalvezető személyesen foglalkozik azokkal az ügyfelekkel, akik a 47-es tulajdoni lapok iránt érdeklődnek. Ennek oka egyszerű: az ilyen előkeresés annyira bonyolult, hogy gyakorta két-három nap vagy egy hét is rámegy, mire sikerül egy-egy benyújtott irat alapján megtalálni az érintett területre vonatkozó bejegyzéseket, aktákat. Ha tartani akarják a harmincnapos ügyintézési határidőt, akkor ezekkel a keresésekkel csak a hivatal- vezető, esetleg a nyilvántartási csoportvezető tud foglalkozni. Nagykátán viszonylag ritka, de máshol gyakoribb, hogy egyes dokumentumok nem kerülnek elő az irattár mélyéről. Vagy a világháború idején pusztultak el, vagy az 56-os események során semmisültek meg, de az is előfordul, hogy valamilyen adminisztrációs hiba folytán — például, hogy az 1952-es betétszerkesztéskor nem pótolták az iratokat — az 1947-es állapot visszakeres- hetetlen. legföljebb kiindulópont lehet a tulajdoni vitáikban. • A kisgazdák a koalíciós tárgyalásokon végig ragaszkodtak a 47-hez. A koalíciót az ön pártja megkötötte velük — ebből az következik, hogy méltányolták partnerük követelését. — Ez az elképzelésük valószínűleg be sem kerül a törvénytervezetbe. Addig még számtalan egyeztetésen megy keresztül a javaslat, s valószínűleg mindenki enged majd valamennyit. Bízom abban, hogy egy egészséges, három- párti koncepció kerül majd a plénum elé vitára. • Igen sok munka vár a képviselőkre, sokuk már panaszkodik Is a tempó miatt, ön hogy bírja? — Én nem vállaltaim bizottsági tagságot, így kevesebb a dolgom a Házban. Nem tartom helyesnek azt, amikor a képviselő hétfőtől péntekig a Parlamentben ül, aztán hétvégén fehérasztal mellett elbeszélget a választékkal. Én nem szeretnék főállású képviselő lenni, ezt deklaráltam is a választáskor. Sorban akarok állni az áruházban, úgy, mint a többiek, s naponta találkozni a körzetemben lakókkal. Hat község állatorvosa vagyok, s ezt sem szándékozom föladni. Ülések előtt, ülések után kimegyek a betegekhez, s nincs is nap, amikor ne hívnának. Nem szeretnék elszakadni a választóimtól, a községektől, s azt hiszem, ők sem egy Budapesten ücsörgő képviselőt gondoltak ed maguknak. • Talán az állatoknak Ie gyógyír lesz az új földtörvény. — Rájuk férne, mert nagyon visszaesett az állattartás. A sertés hatvan, a baromfi hetven százalékát a kisgazdaságokban nevelik, de a szarvas- marhát szinte már sehol. Esélyük lehet a marháknak, ha földendülnek az egyéni gazdaságok, hiszen a ráckevei téesz- ben hatezer hektáron mindösz- sze háromszáz tehenet legeltetnek. Nincsenek állatok a téeszekben — s ennél hatásosabb ellenpropaganda nem is kell a szövetkezeteknek. — Sokán mondogatják mostanában, amikor a földhivatalok képtelenek a nyomára akadni régi tulajdonoknak, hogy bezzeg a régi telekkönyvben mindig, minden rendben volt. — Igen, a régi telekkönyvék — válaszol Tóth József, és az egyik irattári polcról vaskos, nagyalakú könyvet emel le. Felüti, és egy 1906-os keltezésű bejegyzésre bök — Látja, a régi telekkönyv nem felelt a területért, csupán a helyrajzi számot jegyezték be. Am ennek alapján a könyvből lehetetlen volt megállapítani, mekkora területet jelöl a szám. Az 1896-os kataszteritérképekhez készítettek helyrajzi mutatókat. El tudja képzelni, mit jelentett, ha valamelyik irat eltűnt? Vagy amikor — például egy téeszalakításkor — két hét alatt kellett föld- rendezést végrehajtani? — Gondolom, amikor a gazdák beléptek a termelőszövetkezetekbe, pontos nyilvántartás készült a bevitt vagyonról, a földekről, az állatokról, a szerszámokról. Hol vannak ezek a dokumentumok? Amit jó lenne tudni — Azt jó lenne tudni. Rendszerint a szövetkezetekben vagy a községekben maradtak. Ott viszont másképpen selejA dömsödi gazda kedvtelve nézegette a zöld John-Deere traktort, majd sietve a nyergébe pattant. Az első mozdulatra felbőgött a motor. Miközben leszállt, az arcára volt írva: jó, jó csak pénzem nincs rá. Bezzeg felderült, amikor meghallotta, fizethet terményben, sőt élő állattal is. A farmergazdaságok elterjedésének két legnagyobb gátját a gépellátás hiányosságában és a felvásárlási rendszerben látják ma a szakemberek. Az a kezdeményezés, amely nek megismertetésére a Duna —Steel Acélkereskedelmi Kft. a héten tartott bemutatót — a Szigetszentmiklós határában található telepén — példa értékű lehet. Hiszen nemcsak teznek, mint itt a hivatalban. És a szövetkezetek is gyakran költöztek. Hiszen valamikor egy településen három közös gazdaság is dolgozott, ma esetleg kilenc falunak van egy. A hurcolkodások során ugyancsak eltűnhettek a dokumentumok. Igaz, a földhivataloknak is több gazdájuk volt az elmúlt évtizedekben. Ennek erhléke többek között a nagykátai helyzet: az irattár egy része a bíróságon található. Ma a föld- művelési tárca felügyelete — tehát tulajdonképpen kisgazda-irányítás alatt dolgoznak. Nem bírálják a földkérdés tervezett rendezését, de tartanak attól, hogy a döntéshozók nincsenek tisztában azzal, mit is jelent a gyakorlatban az 1947-es állapotok hitelt érdemlő rekonstruálása. A félreértett ajánlat S hogyan látják a helyzetet az ügyfelek, azok, akik előtt a Kisgazdapárt földprogramja megcsillantotta a reményt, hogy jogtalanul elvett földjeiket, javaikat visszakaphatják. Idős nénivel elegyedek szóba a hivatal előtt. Kérdezés nélkül is előadja, miért jött: testvéreivel együtt szeretnék visszakapni harminckét kataszteri holdnyi, 18 aranykoronás földjüket. A viszonylag elérhető áron kínál a növénytermesztő vagy állat- tenyésztő gazdáknak használt traktorokat és munkagépeket, hanem arra is lehetőséget teremt, hogy a gazdák a gépért áruval fizessenek. — Olyan szép, hogy nem is lehet igaz. — Pedig igaz — válaszol kétkedésemre Arany Dénes, a kft. ügyvezetője. — Egy NSZK- beli céggel állunk kapcsolatban. Nekik tucatnyi telepük van, ahol egy-egy helyen félszáz használt, de még jó állapotban lévő traktor vár vevőre. Am, mivel a gazdákat minden kedvezmény arra ösztönzi, hogy munkagépüket kétévente korszerűbbre cseréljék, ott nem igazán van pinagyméretű, értékes tanyaépületek ügyében nincs mit kereskedniük, hiszen azt a téesz — amely miatt 1950-ben betagosították a családi gazdaságot —, elbontotta és az anyagból a faluban építkezett. Amikor elárulom, hogy újságíró vagyok, a néni arcára páni félelem ül ki. Csak meg ne írjam, hogy ki ő, s honnan való. Mert él még az, aki az elbirtoklás ellen lázadó testvérét rendőrkézre adta. Ha az adatokat elhagyom, akkor bizonyosan nem ismernek rá, mert e tájékon mindenfelé így ment a téeszszervezés az ötvenes években — mondja. — Ök nem bajt akarnak, csak a földjükért megfelelő árat vagy járadékot kérnek, mert a föld az terem és termett negyven évig. A néni kezében adatlapot szorongat. Nem töltötte ki, nem is érti egészen, mire való. A Pest Megyei Földhivatalban tudom meg; találkoztak a Független Kisgazdapárt nyomtatványával, amelyet sok postaládába bedobtak falun. Ennek a lapnak címzettje a tanács, s nyilván, ha a földet visszaigénylő pontosan kitölti és a birtokában levő — tulajdonosi mivoltát bizonyító — iratok fénymásolatát is csatolja, a párt segít majd tulajdona visszaszerzésében. Többen — nyilván félreértették a kisgazdák ajánlatát — a kitöltött papírokat egyenesen a földhivatalokba vagy a helyi tanácsokhoz továbbították. De nyilván sok igénylés valahol összegyűjtve, fiókban várja a benyújtásra alkalmas időt. Móza Katalin aca ezeknek a még sokáig eredményesen használható traktoroknak. Fendt, John- Deere, 1HC, FIAT, Massey— Fergusson gépek közül választhatnak most az érdeklődök. A huszonhat lóerőstől a százhúszasig mindenféle megtalálható itt, mint ahogy van ezer és hétezer üzemórát futott gép is. Ennek megfelelően az árak igen eltérőek: egy használt autó árától egészen egymillióig terjednek. Az NSZK cég, amely a Duna—Steellel vegyes vállalattá szeretné előléptetni az üzletet, otthon nagy telepeket működtet, ahol a traktortól a növényvédő szeren, vetőmagon és palántán át a virágföldig minden kapható. Ebben a hálózatban sok magyar farmergazda termékének helye lehet. Például, hamarosan biohumuszért jut három traktorhoz egy bio- gilisztákkal foglalkozó vállalkozás. Persze,, hiába a sok kedvezmény — a néhány hónapus részletfizetési kamat mentesség, vagy a közös üzemeltetési forma — a szemlélet nehezen változik. Mint például azé a gazdáé, aki kinézett egy jó gépet (láthatóan pénze is lett volna rá), ám az afa miatt elállt az üzlettől. Sőt, arra kapacitálta az eladókat, kérjenek többet, csak ne legyen az árban adó. (Nyilván elvből nem akart fizetni az államnak a munkaeszközért.) Ügy tűnt, a bemutatóra érkező gazdák igen pontosan tudták, mit akarnak. Volt, aki fűkaszát a traktor után, más az almozáshoz szükséges kiegészítőket. Az érdeklődök között termelőszövetkezeti vezetők is akadtak. Ki vesz traktort ilyen bizonytalan időkben? Nem a téeszek. Ok inkább együttműködésre jelentkeztek, átadótelep létesítéséről tárgyalni. Talán mert ők is megértették az idők szavát? M. K. Lónak a fogát, traktornak a motorját kell mustrálni A cím fölötti kép: Az öreg traktor első próbálkozásra indult J. A. Ezzel akár útépítésbe is foghat a farmergazda (Erdősi Agnes felvételei) Terem és termett negyven évig is Aktahegyek között buidokol a múlt Nem tudom, a földtörvény módosításával foglalkozó jogalkotók, honatyák jártak-e már földhivatali irattárakban. Tudják-e, milyen procedúra visszakeresni az 1947-es tulajdoni állapotokat. Ez jutott eszembe, amikor beléptem a Nagykátai Földhivatal egyik irattárába. Pontosabban, nem is abban a pillanatban, hanem kicsit később. Amikor már kissé magamhoz tértem, s a szinte homlokon csapó dohszag után meglóduló gyomrom valamennyire megnyugodott. A
