Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-16 / 140. szám
Ha nincs látnivaló, nincs vendég sem Inkább mennek, mint jönnek ^ Két esztendeje jártam családommal az NDK-ban, Suhl megyében, ahol az erlaui kempingben megismerked- 5 tünk egy családdal. Ök már másodszor nyaraltak e he- ^ lyen, lakóhelyüktől mintegy 15 kilométerre. Mi ma- ^ gyarok csodálkoztunk, hoogy ilyen közel töltik szabad- ^ ságukat, ám ők ebben nem láttak semmi kivetnivalót. ^ Azt válaszolták: az előző esztendőben is e helyen nya- Ji raltak, jól érezték magukat, ezért ismét eljöttek. Ugye, nem hideg? Kissé ugyan még hideg a Duna vize, ezekben az esős napokban- mégis akadnak bátor vállalkozók, akik belcmerész- kednek a folyóba. Pedig sokak szerint az igen csak szennyezett Duna egyáltalán nem alkalmas a fürdőzésre (Vimola Károly felvétele) Talán ha Andreát kevésbé szép arccal áldotta volna meg a természet, nem tűnnének fel szomorú szemei. Ezek a szemek sok szenvedésről árulkodnak. Andreát két évvel ezelőtt szörnyű baleset érte. Egy figyelmetlenül 'Vezető' "autós elütötte a motort vezető barátját és őt. A fiú meghált, ő súlyosan megsérült, hogy iábáí amputálni kellett. 17 éves volt akkor, középiskolás, leigazolt kézilabdázó. A fiatalság és az akaraterő diadala, hogy talpra állt. Szó szerint is. Befejezte az iskolát, leérettségizett, körzeti nővérként dolgozik, autót vezet. Csak a szenvedés a műtétekkel nem ért véget. Lábát olyan helyen kellett amputálni, hogy a protézist csak keservesen tudja használni. Most lehetőség nyílt arra, hogy egy németországi kórház — pontosabban, magánklinika — jóvoltából hozzájusson egy igen korszerű, az emberi agy parancsának engedelmeskedő műlábhoz. A költségek felét állná a klinika — ám az összeg másik fele, amelyet neki kellene előteremtenie, még mindig másfél millió forint... Andrea bízik abban, hogy meglesz ez a pénz is. Már valamennyi össze is gyűlt, s a hírek szerint a szobi művelődési központ egy rendezvényének bevételét a kislánynak Ahányan voltunk, mind kínosan feszengtünk — a helyőrség-parancsnokság tisztjei, a katonai rendészek, s magam is —, a kocsi pedig csak nem jött... Már nem volt miről beszélni. A nyugállományú alezredes már elmondta, hogy miért nem hajlandó kiköltözni a garázsból, az aktív alezredes pedig többször is kérte volt kollégáját, ne nehezítse meg helyzetüket, nyissa ki a garázsajtót, ne kelljen feltörniük. — Legalább azt mondtad volna, hogy kihordod holnapra, akkor elmegyünk — mondta az aktív alezredes. — Nekünk ez nagyon kellemetlen ... Szégyen ... Miért nem érted meg, hogy a fellebbezésedet elutasította a felsőbb szerv, jogerős a döntés, további fellebbezésnek nincs helye. Ez nem rajtunk múlik, hanem agy jogszabályon ... — Én megmondtam, hogy nem nyitom ki, törjétek fel, rakjátok ki — mondta a nyugállományú alezredes —, és kiajánlotta fel, de segít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is. Ez utóbbi vállalta, hogy viszi és hozza Andreát. Szeptemberre várják őt az NSZK-ba, egyelőre csak vizsgálatra — amely eldönti, hogy kell-e előzetes operáció —, jövőre pedig 'már beépítenék a ma legkorszerűbbnek tartott művégtagot- (Juntán már csak áz ötévenkénti kontroll lenne hátra.) Andrea nagyon akar élni. Aki a történtek után is képes megőrizni életszeretetét, az valóban megérdemli a segítséget, a támogatást. (Anélkül, hogy feltennénk a kérdést, miért pont őt támogatjuk, amikor rajta kívül is még rengeteg a rászoruló.) Aki csak egyszer is találkozott ezzel a tizenkilenc éves lánnyal, az nem is gondolkodhat másként. Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat váci megbízottja vállalta az adományok összegyűjtését. Szabó Ferencet a váci városi tanácson lévő máltai irodában lehet felkeresni (I. emelet 134 ), ő veszi át a Laczkó Andrea szobi kislánynak szánt pénzadományokat a félfogadási időben (hétfőn 14—18 óra között, szerdán és pénteken 10— 12 óra között). A vállalatok a szeretetszolgálat számlájára utalhatják át adományaikat. Borgo János ki vállalja a felelősséget! Jogom van meggyőződni róla, hogy az új vezetésnek mi az álláspontja. Azt fogadom el hitelesnek ... Az úgynevezett tiszti házak udvarán lezajlott kínos jelenet előzményei huszonegy évre nyúlnak vissza. Ugyanis, 1969 júniusában kelt a városi tanács engedélye, amely lehetővé tette," hogy a Honvédelmi Minisztérium kezelésében levő telken garázsokat építsenek az ott lakó katonatisztek. Három évvel később a HM saját kezelésébe vette ezeket a garázsokat — a 10 ezer 100 forint elismert építési költségből 7 ezer 575 forintot beszámítva és lelakhatóságát elismerve —, ám az akkor még aktív tiszt ezt a szerződést nem írta alá. A következő konfliktus akkor következett be, amikor az alezredes szolgálati lakását visszaadta a honvédségnek. A vonatkozó rendelkezés szerint, a lakásbérleti jogviszony megszűnésével együtt ugyanis, megszűnik a garázsbérlet is. A nyugállományú alezredes ebbe nem nyugodott bele, fellebbezett, ám elutasították. Végül a helyőrség parancsnokát kérte, hogy függessze fel a végrehajtást, addig, amíg a minisztérium jogi főosztálya nem nyilatkozik. A helyőrségparancsnok erre nem volt haj- handó, a kilakoltatást parancsra végrehajtó alezredes szerint azért, mert így is túlzottan türelmesek voltak. A nyugállományú alezredes nem nézte végig, hogy az odarendelt kocsi megérkezik, a bizottság jelenlétében feltörik a garázsajtót, leltárba veszik’ az, abban talált holmikat, majd felrakják a kocsira,'és elszállítják egy raktárba. Ö ezt a sztálini jogrendszerre épült törvényesített törvénytelenségnek tartotta, ugyanúgy, mint a hetvenes évek elején az általa épített garázs honvédség általi „bekebelezését”, amely ráadásul az állam tulajdonát képező telken állt. A katonák háborújában talán még lesznek utócsatározások, ám az érvényben levő jogszabály már győzött. De nem is biztos, hogy a rendszerváltás után ennek nem ! így kellett volna történnie. B. J. 1986-ban az ELTE BTK által szervezett tanári továbbképzés keretében záródolgoza- ti témaként egyháztörténeti feladatot kaptam : Dr. Pétery József püspöki tevékenysége. Történelem szakosként nem volt egészen ismeretlen előttem a legújabb kor magyar egyháztörténete, ismertük az igazságot (és a hivatalos verziót is) Mindszenty József, Grösz József „népellenes” tevékenységéről. Pétery József váci, Badalik Bertalan veszprémi püspök és a többiek szerepe azonban valahogy szerényen meghúzódott a háttérben. Megdöbbentem, amikor először betekintettem életrajzi adataiba. Meglepetésem csak fokozódott, amikor utánaszámolva az éveknek kiderült, hogy a „liberális” Kádárrendszer csaknem négyszer annyi évet sózott rá, mint az átkos személyi kultusz időszaka. Dr. Pétery József Miskolcon született 1890. június 21-én. Az egri egyházmegye kispáp- jaként Innsbruckban végezte teológiai tanulmányait, ahol doktori fokozatot szerzett. Hazatérve Egerbe, a papnevelőintézetben dogmatika tanár, majd egyben 18 éven át lelki Magyarországon még nehezen képzelhető el hasonló eset, hiszen akármilyen áron, de ma is sikk a Balatonnál nyaralni, még akkor is, ha egyre drágább ott az élet. A nagymarosiak és a környékbeli községek lakói nemrég még terveket szőttek, s rendbe téve felesleges szobáikat, kikerült a kapura az a bizonyos felirat: szoba kiadó, illetve Zimmer frei. Reménykedtek a szobákat kiadók, hogy az erőmű-építkezés kapcsán jönnek majd ide nyaralni ismerősök, családtagok Ausztriából. Vajon az idei nyári szezon mit hoz a konyhára azoknak az embereknek, akik Nagymaroson vendégek fogadására rendezkedtek be? Elmaradnak Erről a kérdésről egy nagymarosi vendégfogadóval beszélgettünk, aki arra kért, hogy nevét ne tüntessük fel, ám a többiek nevében is elmondta, milyen a jelenlegi helyzet. Mindenekelőtt első szavai kérdésünkre ezek voltak: Semmit sem várnak. S hogy miért? Ezt is megindokolta. Egyelőre sehol nincs vendég, s a nyugati vendégforgalom nem indult be, hiszen az június végére, július elejére várható. Beszélgetőpartnerem, aki hat esztendeje foglalkozik vendégek fogadásával, elmondta, hogy kezdetben elég sok magyarországi család kereste fel, így Gyuláról, Debrecenből és más városokból voltak visszajárok. Ám akármilyen jól érezték magukat, dicsérték a vendéglátást, mégis elmaradtak, mert a nagyközségben semmiféle látnivaló nem volt. Ezért ha kirándulni akartak, akkor maradt a főváros, Vi- segrád, Szentendré. Tehát jobbnak látták, máshol vendéghelyet keresni, Azután jött az erőmű-építkezés, ami szintén a vendéglátóknak valamit hozott a konyhára, ám ma már ebben sem reménykedhetnek. A vendégfogadók a Duna bal partján nem nagyon hisznek a helyzet javulásában, mert az erőmű-építkezés nagy felfordulást teremtett a falvakban. Eltűntek, illetve feltöltöttek a szép Duna-parti sétányokat, ezzel együtt megszűntek a fürdési lehetőségek is. Még az olcsó szálláshelyek sem kellenek, üresen állnak a szobák, s a panziók sem bővelkednek vendégekben. Beszélünk a falusi turizmusról, ám hogy a vendéget főigazgató lett. Később kanonok és székesegyházi plébános. Hanauer Árpád István megyéspüspök után XII. Pius pápa a megüresedett váci püspöki székre nevezi ki. Serédi Jusztinián szenteli püspökké Egerben 1942. november 8-án. Váci tevékenységét először a székesegyház belső rendezésével és kifestésével kezdte. A papi utánpótlás kérdése foglalkoztatta a legmélyebben. Evégből a Burgundia utcában a Duna-parton örökségbe kapott nagy kertes kúriában az Isteni Megváltó leányai szér- zetes nővérek gondozására bízta a „tarziciusokat”, vagyis a gimnazistákat, akikből sokan később papok lettek. A nagyobb gimnazisták részére kétemeletes kisszemináriumot létesített Csongrádon. a plébánia kertjének felhasználásával 1948-ban. Az glíöldi i tanyavilág gócpontjaiban, központjaiban lelkészségeket és kihelyezett káplánságokat állított fel. A fővárosi peremvárosokban 15 új plébániát hozott létre. Jellemét legjobban példázza háború alatti tevékenysége. A háború közeledésekor megtiltja papjainak, hogy helyüket elhagyják. („A pásztornak a nyáj mellett a helyei”) Ű magadni tudják, ahhoz nemcsak szobára van szükség, hanem meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, ahol szórakozhatnak, sportolhatnak. Persze ebben talán majd a megalakuló önkormányzatok tehetnek valamit — azonban nem biztos, hogy csak tőlük várhatunk ebben a kérdésben előrelépést. Csoportosan — Ha nem jönnek, mennek-e? — Isztambul kifújt — tájékoztattak a Neo Tours utazási irodában, amikor arról érdeklődtünk, hogy milyen a kereslet a külföldi utak iránt. — Elsősorban a valutarendelkezésekben keresendő ennek az oka... — Bécs is lecsengett már — mondta Szentiványi András, a cég vezetője —, eddig is csak azért tudtunk bécsi utakat szervezni, mert kétszázötven forintért és húsz schil- lingért kínáltuk. Bár a Neo Tours elsősorban buszvállalkozás, és nem utazási iroda, az általa szervezett utakon azért jól lemérhető az érdeklődés, s jó támpont az is, hogy milyen utakra veszik igénybe Neoplan autóbuszait. ga jár elöl jó példával. Amikor százával, ezrével menekültek a váciak a püspöki palota emeletes pincéibe, óvóhelyeibe, ő maga is itt élt heteken át. A vihar elültével tevékenyen részt vesz az élet újraindításában. A kiteljesedő egv- párti diktatúra azonban már nem ismert pardont. A katolikus. egyház intézményeit és a rendszerrel „szembehelyezkedő” főpásztörait koncentrált támadások érik. A váciak még emlékeznek azokra a gusztustalan bolsevik .jtömegde- monstrációkra”, amelyekre kihajtották őket a püspöki palota elé... („Pétery Jóska gyere ki, vár a kötél ideki . ..”) S íme: egy alkalommal valóban kijön, áldást os?t, a „tiltakozó” tömeg pedig letérdel. Keményen védi egyháza érdekeit. így természetesen nem illik bele Rukosiék képletébe. Mivel „nem találta meg a békés koegzisztencia útját”. 1953. április 6-tól. húsvéthétfőtől a Borsod megyei Hejce községbe kellett visszavonulnia aZ egyházmegye kormányzásától. 1956-ban mindszentek napján a Váci, Forradalmi Tanács megbízásából visszahozzák vá— Ezen a nyáron a sztár Velence — mondta Szentiványi András. — Huszonhat-huszonhét útra foglalták le autóbuszainkat, s az utak hetven százalékát váciak. A májustól októberig tartó szezonban, az eddigi jelentkezések alapján, mintegy két és fél ezer ember indul Velencébe. — Ez az út, amely sokak számára megfizethető — magyarázta az iroda vezetője. — Este indítjuk az autóbuszt, reggelre Velencébe ér, s egynapos tartózkodás után, este vissza is indulunk. Nem kell szállást fizetni, s ez olcsóvá teszi az utat. Ezerötszáz forintért viszonylag sokan megláthatják Velencét... Lehetőségek Az elmondottakból és a további beszélgetésből az is kiderült, hogy az igények nagyobbak, mint a lehetőségek. Sokan szeretnének saját szervezésű útjaikhoz — mivel ezt olcsóbb megoldásnak tartják — buszokat bérelni. A Neo Tours ezért további autóbuszok vásárlását tervezi, s természetesen kísérletezik saját szervezésű utakkal is. Mint megtudtuk, nem tettek le arról sem, hogy újra megpróbáljanak isztambuli csoportokat indítani — most már nem úgynevezett bundatúrákra. H. E.—B. J. ci híveihez. „Virágerdős volt Pétery püspök útja a Hernád- tól a Dunáig”,, olvastam Czoll- ner László helyszíni tudósításában. (Üj Váci Napló, 1956. november 3.) Az egyházkormányzatban érdemben nem vesz részt, a kritikus hónapokban inkább betegségét gyógyíttatja. Ezért is meglepő, hogy a Kádár-rendszer ismét visszaparancsolja a belső száműzetésbe 1957-ben, a névnapján. Rabságából csak a halál váltja meg. 1967, november 25-én mindenkivel megbékélve halt meg Hejcén. A váci székesegyházi altemplomban nyugszik. Miután hosszas huzavonát követően a rendszer engedélyezte ide temetését, itt helyezték örök nyugalomra, 1967. december 2-án. Június 21-én lesz születésének 100. évfordulója. A Magyar Köztársaság és a római katolikus egyház már rehabilitálta a ..főbűnösöket”. Mindszenty József és Grösz József személye ma már tisztán áll előttünk. Az időben legtöbbet szenvedő egykori váci főpásztor pedig mintha a feledés homályába merülne. Születésének centenáriumán úgy érzem, méltó és igazságos lenne öt is rehabilitálni minden tekintetben. Berta László Dr. Pétery József püspök születésének 109. évfordulóján, június 21-én. 18 órakor emlékmisét tart Marosi Izidor megyéspüspök a nagytemplomban. HÉTKÖZNAPJAINK Tárgyak forradalma ? Föllázadtak ellenem a tárgyak, szomorkodik Jóska, lépcsőházi ismerősöm. Apósomék egy évig használták a Junoszty tévét, aztán odaadták nekünk, mert vettek egy színeset. Pár hónapig jó volt, most annak is örülünk, ha öt percig nem szalad a kép ... Múltkor, amikor napokig esett az eső, egy esőszünetben kimentem, hogy kimerjem a Trabantomból a vizet. Szerencsére úgy álltam meg vele, hogy csak a. csomagtartójánál ázott be. Tízéves, ősszel vettem harmincezerért, az egyik féltengelye már eltörött, s a hangja után ítélve, nemsokára a másik is követni fogja. Amíg a vizet mertem, az esernyőm egyre összébb csúszott, persze rossz a rugója, s végül már a fejemre simult, mint egy sapka. Az elemlámpámnak a körtéje égett ki, így aztán félig sötétben, a fejemre borult ernyő alatt lapátoltam a vizet a kocsim csomagtartójából, s amikor kész lettem, bementem, s lezuhantam egy székbe. A tévé elé, amelynek képe változatlanul jutott ... Te, vígasztalom Jóskát, ez nem forradalom! Ezek a tárgyak nem lázadtak, ezek egyszerűen haldokolnak! Dr. Bartha Gyula A klinika messze van Andrea járni akar Nézze meé az ember:... ... hirdették Kismaroson a művelődési házban rendezett, Otthonunk címet viselő kiállítást, amelyen kézimunkákat, népviseleteket mutattak be, s külön kis kiállítást rendezett a szövő szakkör is (Sintár Antal felvétele) A pásztornak a nyáj mellett a helye... Egy „elfelejtett” váci püspök t I
