Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-14 / 138. szám

1990. JÚNIUS 14., CSÜTÖRTÖK

Robog az úthenger.

Na, nem az a bizonyos, filmparódiából oiy jól ismert. Hanem azok az úthengerek tűntek fel Pest megye fó- és mellékútjain, amelyek arra hivatottak, hogy egy kicsit megkésve ugyan, de eltüntessék az elmúlt évről ránk maradt kátyúkat, balesetveszélyes „asz- falíscbeket”. Robog az úthenger, s lassul a forgalom, de türelem, egyszer majd csak befejeződik a nagy munka — vagy folytatódik. Költözvén az úthenger Göd térségéből közelebb Vác- hoz, vagy Dunakeszihez. (Vimola Károly felvétele)

Úttörőktől — úttörőknek

Az idén Visegrádon, a Királyi Palotában, a Mátyás király udvarában elnevezésű országos gyermektalálkozón adták át á Magyar Úttörők Szövetsége által Í986-ban alapított Gyermekekért-díjakat. Az elismerést öt olyan személy, vagy közösség kaphatja, aki, illetve amely az élet bármely területén kimagasló munkát végez a gyerekek humanista neveléséért, illetve nevelésük feltételeinek megteremtéséért és javításáért.

A kitüntetést idén Horgas Béla. az írószövetség titkára adta át Ábrahámné Győrök Margit budapesti gyógypedagógusnak, a nyitott velőcsatornával született és más súlyos fogyatékossággal élő gyermekek védelmében, a szüleiknek nyújtott tanácsadásban kifejtett munkájáért. A miskolci Csodamalom Bábszínház társulatának, akik az elmúlt évadokban az 1350 előadás során több mint 140 ezer kis nézőt szórakoztattak. A Kincskereső című folyóirat 'szerkesztőségének, a gyermekirodalom több évtizede magas színvonalú népszerűsítéséért, valamint gyermekközösségek. Kincskereső klubok alakúlásárrak 'és működésének odaadó segítéséért. Mihály Ottó budapesti pedagógiai kutatónak, a humanista iskola megteremtéséért kifejtett munkásságáért, valamint Rákosa Istvánné and- rásfai nevelőanyának, aki kilenc állami gyermekotthonból kihozott gyermeket nevelt fel és fogadott örökbe.

A díjazottak Erdélyi Józse1 salgótarjáni üvegművész

plasztikáját, valamint egy szép díszoklevelet vehettek át. Az üvegplasztikához egyéneknek 20 ezer, közösségeknek 50 ezer forint jár. A Magyar Úttörők Szövetsége a közeljövőben alapítványt kíván létrehozni, mely — többek között — az ilyen kitüntetések pénzforrása is lesz.

M. I.

A holland paraszt nadrágot cserél

Ha a pacsirta mező fölé szál

Tapasztalatokon alapul az a nézet, hogy ha a pacsirta felszáll a mezők fölé, megszűnik az eső. A napokban én is erre a pillanatra vártam a ta- hitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezet portájára menekülve. A helybeliek nem lehettek ilyen óvatosak. Ha jön a szamócaszüret ideje, akkor szedni kell a kényes csemegét. Különben vihetik az egészet Szentendrére, hogy pálinkát főzessenek belőle.

Ha jün a szamócasziiret

Seffer Sándorné ugyan szakácsnő a szövetkezet konyháján, de szakértője az epertermelésnek is, ami itt a század eleje óta alakult ki. Egykor hajó szállította a termést Budapestre. A négyszáz négyszögölnyi ültetvényen elvész a szabadidő. A munkaigényes növény ekkora területen három ember negyedévi, napi nyolc órai munkáját követeli meg. Évente hétszer, nyolcszor kell kapálni. Permetezni, öntözni, ma már minden évben újra palántázni.

— Mennyi hasznuk marad, milyen órabért számíthatnak maguknak?

— Nézze — kezdi a kalkulációt a fiatalasszony —, mivel a Dunakeszi Konzervgyár csak a szörpnek való apró szemekre szerződött, akár nagyokat, szépeket viszünk délután az átvevőhöz, azért is huszonhárom forintot, fizet kilónként. Emiatt jobb, ha a szebbjét beszállítjuk a Bos- nyak téri piacra. Tehát számítsuk a benzint, a kétszáz forintos napi helypénzt. Aztán meg az idő szintén pénz. Az évente ismétlődő telepítéskor két forint ötven fillérbe kerül egy palánta. Az maga 12-14 ezer forint. Az öntözési díj hat forint volt, de azt beszélik, hogy most tíz lesz négyszögölenként. Arra évente kétszer kerül sor. Én most

A KISGAZDÁK ELŐL MENEKÜL VE

Ferenc Jóska földjén gyakorol a seriff

Joe, a texasi seriff kiugrik autójából, villámgyorsan előkapja coliját, ártalmatlanítja a gyanús személyt, majd elegáns pörgetés után visszacsúsztatja pisztolyát a helyére.

Nagy rendőr hadnagy kiadta a parancsot beosztottjainak, hogy helyezzék rendszeresített szolgálati kézi tüzelőjüket tűz- kész állapotba. Kis rendőr őrmester nem találta a pisztoly- táska gombját, mint kiderült, félrecsúszott nadrágjának sliccét próbálta kigombolni. Közepes tizedes elejtette fegyverét, mert nem tudta, hogy a csöve helyett a markolatot kellett volna markolásznia. Utolsó őrvezetőnek pedig azért nem sikerült elővenni a stukkert, mert az véletlenül hozzáragadt a tízórai mézes kenyérhez.

Ami a két leírt esetben azonos: mindkét országban, az USA-ban is és Magyarországon is már közel egyenlő mértékben agresszív a bűnözés.

Ami a két esetben a különbség az az, hogy Joe seriffnek van hol gyakorolnia a coltforgatást, míg a magyar rendőrök jó, ha kétévente lő- pályához jutnak.

Mert valahogy átok ül a fegyveres erők lőpályáin. A fóti gyakorlóteret egyszerre csak hétvégi telkek vették körül, melyeket a tanács jóhiszeműen parcellázott ki. Hogyne parcellázott volna, hiszen még előttük is „sikerült” eltitkolni a hadititkot, nevezetesen azt, hogy Póton puskával pufogtatnak. A dunakeszi lőtér mellé pedig még csak nem is hétvégi ház, hanem lakótelep épült.

Ezekkel a lőterekkel mindig volt valami baj. Valahogy sosem tudták távol tartani a kirándulókat, nem volt elegendő az őrszemélyzet. Megesett, hogy az éleslövészet kellős közepén kisiskolások jelentek meg a réten, álmélkodva, hogy itt a pitypang helyett

csak töltényhüvely terem. Más alkalommal vadásztársaság hajtői jelentek meg a céltábla előtt nagy kolompolással, s csodálkoztak, hogy vaddisznó helyett majdnem ők kerültek terítékre. Ha pedig túl jól sikerült őrizni a területet, az volt a baj, mert a környék összes üzeme ott kezdte lerakni hulladékát — hiszen arra úgy sem jár senki. Mindezek megelőzésére, valamint a tolvajok elrémítésére riasztóberendezéssel vettek körül néhány megyei lőteret. Ezzel viszont az volt a probléma, hogy napok alatt ellopták összes rézvezetékét, majd az őrtornyok tetején levő vészjelző hangszórókat is.

A legnagyobb veszélyt a lő- terekre azonban mégsem a hulladéklerakók vagy a tolvajok jelentik, hanem a kisgazdák: visszakövetelik a

földterületet. A b iatorbágyi volt munkásőrkiképzőt például először ugyan még a tsz követelte, ma már a tsz-től is perelik a régi földtulajdonosok. Nem csoda, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság illetékesei a tűztérről való

visszavonulás közben a földhivatalokban vetették meg labukat. Itt jöttek rá, hogy egy terület van Budapesten, Pest megyében, ahol nem éri utol őket a kisgazdák offenzívája: ez pedig a Diósd, Budapest és Törökbálint között, a Mechanikai Művek mellett elterülő fennsík. Ez a föld ugyanis már Ferenc József korában is honvédségi terület volt, s ezt nem fogja visszakövetelni senki. (Bár... mit lehet tudni?)

Megvették hát a földet a rendőrök a Honvédelmi Minisztériumtól, s nekiláttak, hogy lőteret építsenek. A tizenötezer négyzetméteres területre százhetven tonna acélt építettek be, felhasználtak százhuszonöt millió forintot.

Az eredmény tízes, ugyanis világszínvonalú pályát sikerült produkálniuk. Világszínvonalú pályát, hogy világszínvonalra küzdjék fel magukat az önkormányzatok leendő seriffjei a lassan szintén világ- színvonalú bűnözéssel szemben ... Tulajdonképpen szomorú pályaavató lesz augusztus húszadikán, s egy kicsit különös is. Rendőrségünk ugyanis a jelenleg hatályos szabályok szerint pisztolyon kívül a következő fegyverekkel rendelkezik: golyószóró,

E hónap közepén különös lövészet színhelye lesz a lőpálya: a Haditechnikai Intézet szakemberei mindenféle lőfegyverrel, mindenféle .lőszerrel minden irányban lőni fognak, kipróbálva, hogy bármi módon kerülhet-e ki golyó a lőpályán kívülre. Eme provokatív lövészet hatását a Pest Megyei Hírlap saját bőrén kívánja kitapasztalni, siker esetén helyszíni tudósítás formájában közölni.

Sikertelenség esetén a tudósítás elmarad.

Tóth Béla Endre

géppuska, géppisztoly. Vajon miért kell golyószóróval bánni egy olyan rendőrnek, aki zsebtolvajokat leplez le, vagy tilosban parkoló autók rendszámát írja fel?

Ezt nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a diósdi határban ezután szaporábban ugat a gépfegyver. Váltják egymást a csoportok reggeltől estig, s lesznek éjszakai lövészetek is. Ha pedig kifogy a rendőrök muníciója, vadászok, solymászok, polgári őrök veszik át — bérbe — a terepet, s itt készülnek fel a rendőrsportolók is a hazánkban megrendezendő, 1991-es rendőrsportjátékokra is.

Lapunk olvasóit természetesen az érdekli leginkább, hogy milyen hatással lesz a lőtér a diósdi, törökbálinti lakosok életére? Hallatszik-e majd a lövések zaja, becsapó- dik-e a kiskertekbe egy-egy eltévedt lövedék? Nos, a pálya építői, parancsnokai szerint mindez teljesen kizárt. Azt mondják, a fegyverropogás még a lőtér kerítéséig sem hallik, annak az esélye pedig, hogy golyó repüljön ki a pálya területéről, egymillió az egyhez. Minderről infrasugár- zású, számítógép vezérelte biztonsági berendezés gondoskodik.

a harmadik szedésnél tartok. Még kettőre számítok. Eddig tizenegy mázsát adtam el. Körülbelül hetvenezer forint bevételre számítok, amiből marad nekem tisztán negyvenezer. Úgyhogy jövőre már felére csökkentem a területet.

Budai Sándorné százötven négyszögölön hasznosítja a család régi tapasztalatait. Azt szeretné, ha legalább 28 forintot fizetne a konzervgyár. Kun József gépészmérnökkel mar indulhatunk a határba, mert a fátyolos ég alatt rázendített a madár, de azért kapok egy nejlonzsákot, ami jól véd majd, ha ismét eleredne az eső.

— Sem az epernek, sem másnak nincs nálunk igazi piaca — vélekedik, amint gördül alattunk a Trabant. — Én ma negyvenöt forintot kaptam a szép eperért egy zöldségestől, aki éppen jött. A tábla szélén parkoló kereskedők érkezése esetleges, ezt szervezetté kellene tenni. Nekem azért megtérül a munkám azon a háromszáz négyszögölön.

Regényi Jánosék is üzemi dolgozók. Emellett nagy vállalkozásnak látszik az ezernégyszáz négyszögöl gondozása. Igaz, a szedés idejére munkaadóvá változnak át, segítőket alkalmazva. Panaszkodnak a szárazságra, az at- kafertőzésre, amiért évente mindig újra kell palántázni. Egy kereskedő saját bevallása szerint ötvenöt forintért adja tovább Pesten, amit felvásárolt, s így kilónként tíz forint lesz a haszna.

Szabadságuk alatt

Marton Zoltán egyelőre még Zsigulija csomagtartójában igazgatja a rekeszeket, s negyvenhárom forintra tartaná a nagy szemű, kívánatos csemegét. Kiss Attila kereskedő szerint neki negyvenért éri meg, mivel negyvenkilenc forintnál többért nem tudja továbbadni.

Erdélyből érkezett szedő- munkásokkal is találkozunk, akik pár hetes szabadságuk alatt forintot szeretnének keresni. A kialakult szokás szerint ötszáz forint és étkezés, meg egy kosár szamóca a napibér nyolc órára: A Nógrád megyei Diósjenőről ezért a pénzért minden hajnalban idevonatozik és kompozik néhány fiatalasszony. Maguk fizetik az útiköltséget, ami alkalmanként oda-vissza kilencven forint.

— Megéri a maradék négyszáztízért?

— Szabadságot veszünk ki. A havi kereset négyezer- nyolcszáz-ötezer forint. Mi nem mehetünfc ennyi pénzből üdülni — válaszolják a váci réven hazatartva.

A megszokás, a hagyomány, a termelői tapasztalat és a reménykedés, hogy valami változik: a sok éve kialakult árakért csak ez motiválja a termelőt, a bérmunkást. Mindenki állítja, hogy rosszul jár. Rosszul, mert rosszabb a forint, több a kiadás. A piac pedig bizonytalan. Hansági Dénes, a szakszövetkezet elnöke elmondta, hogy nagy rábeszélésre szerződött velük régi kapcsolataik miatt Dunakeszi. Pedig neki is ott van még a tavalyi készlete. Az sem biztos, hogy mindent megvásárol. Keresett, kutatott új vevők után a szövetkezet is.

Miből, mennyit, hová ?

— Amit az elnök mond, abból érthetjük meg igazán, mit jelent az a már unásig hangoztatott jelszó, hogy Európába kell megérkeznünk. Mert Európa például egy olasz vállalkozó színeiben azt követeli, hogy a gyümölcsöt virágleveleitől megtisztítva, fóliázva, csomagolva adják neki át. Egy másik cég azt kérte: mondják meg, mikor, melyik náp, hány órára küldjék a kamionokat. Megmondták. A kamionok ott voltak. A szamóca nem. Pçr lett belőle, meg kártérítés. A rekeszekben ott kell találni a termelő nevét. Aki a bomló szemet benne hagyja a ládában, azzal Hamburgtól Tótfaluig oda-vissza megfizettetik a fuvardíjat.

Fertőzés, atka? A holland paraszt majdnem nadrágot vált,, ha egy másik táblába megy át. Idehaza nem lehetett elérni, hogy a permetezés miatt ne vessenek köztes növényeket a palánták közé.

Szóval, külön tanulmány lehetne Hansági Dénes véleménye, amiért kedvem lenne egyszer még nála időzni. Szavai bizonyítják: komoly szakma ez, de nem elég hozzá az ősi hazai tapasztalat. Szemléletet kell váltani, modern termelővé kell válni.

Az már nemcsak helyi gond, s nem egyetlen gyümölcsfajta értékesítésének az akadálya, hogy ma senki sem tudja megmondani: miből menynyit és meddig érdemes? így vagyunk a szamócával, a málnával. Végre tiszta képet kellene alkotni magunknak a saját érdekünkben.

Kovács T. István

Mozi

Dunakeszi, Rákóczi: Június 14- én háromnegyed 6 és 8: A légy II. (színes am. sci-fi), 15—17-én háromnegyed 6 és 8: Nem vagyunk mi angyalok (színes mb. am. vígjáték), 16—17-én fél 4: A herceg menyasszonya (színes mb. am. mesefilm). 18—19-én háromnegyed 6 és 8: Cinema paradiso (színes francia—olasz film), 20-án háromnegyed 6 és 8: Nincs kettő négy nélkül (színes mb. olasz vígjáték).

Dabas, Autós: Június 14—17-én fél 10: A ragadozó (színes mb. am. sci-fi), 18—19-én fél 10: A légy II. (színes am. sci-fi), 20-án fél 10: Egyik kopó, másik eb (színes mb. am. vígjáték).

Érd. Műv. Ház: Június 14-én fél 7: Jákob rabbi kalandjai (színes mb. olasz—francia vígjáték). 17-én ■fél 5: A kis mágus (színes mb. lengyel—kanadai sci-fi), 17-én fél 7: A Vadnyugat fiai (színes am. western), 18-án fél 7 és fél 9: Halálpart (színes mb. am. krimi), 19-én fél 7 : Potyautasok (színes magyar film).

Érd, Autós: Június 14—15-én fél 10: A légy II. (színes am. sci-fi),

16— 17-én fél 10: Karate kölyök III. (színes mb. am. kalandfilm), 18— 19-én fél 10: Tango és Cash (színes mb. am. akciófilm), 20-án fél 10: Harlemi éjszakák (színes mb. am. bűnügyi vígjáték).

Gyál, Dózsa: Június 14-én fél 6: Drágám, a kölykök összementek (színes mb. am. sci-fi), 15—16-án fél 6: Jákob rabbi kalandjai (színes mb. olasz—francia vígjáték*.

17- én fél 4: Csillagember (színes mb. am. fantasztikus kalandfilm), 17-én fél 6: Az országút fantomja (színes am. krimi), 18-án fél 6: Az istenek a fejükre estek II. (színes mb. am. vígjáték). 19-én fél 6: Szorul a hurok (színes mb. am. krimi).

Nagykáta, Rákóczi: Június 14— 15-én 6; Karate kölyök III. (színes

mb. am. kalandfilm), 16—17-én 6

és 8: Bűntény a támaszponton (színes mb. am. krimi), 18-án 6 és 8: Robotpárbaj (színes mb. hongkongi sci-fi).

Pomáz, Szabadság: Június 15-én 6: Harlemi éjszakák (színes mb. am. vígjáték), 16-án 6: Názáreti Jézus I.—II. (színes mb. olasz—angol film), 17-én 6: Szenvedély és hajsza (színes ausztrál krimi), 18- én 6: A rózsák háborúja (színes mb. am. vígjáték).

Ráckeve, Autós: Június 14-én fél 10: Shirley Valentine (színes mb. am. vígjáték), 15—17-én fél 10: Rocky IV. (színes mb. am. akciófilm), 18—19-én'fél 10: Az országút fantomja (színes mb. am. krimi), 20-án fél 10: Drágám, a kölykök összementek (színes mb. am. sci-fi).

Szigetszentmiklós. Kossuth: Június 15-én 6 és 8: A rózsák háborúja (színes mb. am. vígjáték), 16-án 6 és 8; 17-én 6: Halálpart

(színes mb. am. krimi), 18-án 6 és 8: Szuperhekusok (színes mb. olasz vígjáték), 19-én 6: Hívd a rádiót (színes mb. am. film).

Szentendre, Autós: Június 14—17- én fél 10: Lambada, a tiltott táno (színes zenés am. film). 18—20-án fél 10: Rocky IV. (színes mb. am. akciófilm).

Szentendre, Dunakorzó: Június 14-én 5 és 7 : Aranyfiú (színes mb. am. kalandfilm), 15—17-én 5 és

íél 8: A tengeralattjáró (színes NSZK film), 16— 17-én 3: Roger

nyúl a pácban (színes mb. am. vígjáték), 18—20-án 5 és 7: Karate Kid III. (színes mb, am. kalandfilm). .

Százhalombatta, Műv. Ház: Június 16—17-én 7: A légy II. (színes mb. am. sci-fi). 17-én 5: Potyautasok (színes magyar film), 18—19-én 7: A tengeralattjáró (színes NSZK film).