Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-13 / 137. szám
\ 1990. JÚNIUS 13., SZERDA 5 Páni, a nagy szülőit segítsége nélkül Lisztcsemagoló Ibse az „emlékműből”? ^ Kiss Sándort, Pánd tanácselnökét 1987-ben ismertem meg, ami- ^ kor nyugállományba vonult elöd.ie helyébe lépett. A bemutató- ^ nak szánt beszélgetésből nagy vihar kerekedett. Megkérdeztem ugyanis tőle, hogy ő is úgy fogja-e igényelni a falu nagy szii- S lőttének, Gáspár Sándornak a segítségéi, mint elődje? Az új el- X nők igen diplomatikus formában — hogy senkit meg ne sért^ sen — elmondta, a túlméretezett művelődési ház, a Tápióbics^ kére tervezett, de helyette itt megvalósuló vízprogram nem tett ^ jót Pándnak. A környező települések joggal orrolnak rájuk. S ^ a nagy patrónus sem lesz olyan magasan mindig. Kiss Sándor i azt vallotta, Pándnak végre a nagy szülött különleges figyelme S nélkül kellene boldogulnia. Mindketten megkaptuk a fejmosást ezért a cikkért. Akkor nem volt olyan vicces, de most, hogy újra találkoztunk, már felszabadultan tudtunk derülni a dolgon. Hiszen az új tanácselnök jó jósnak bizonyult, s az idő igazolta, helyesen cselekedett, amikor nem folytatta a régi hagyományt, nem szaladgált folyvást segítségért a ,.nagy” szülötthöz. — Emlékszik, akkor megbeszéltük. hogy majd 1990-ben találkozunk — mondja Kiss Sándor. — Akkor azt hittük, hogy már a helyhatósági választások után leszünk. Előtte Vagyunk. Nem titkolja, indulni szeretne ismét az elnöki posztért. Igaz, nem ezért merült annyira mélyre az államigazgatái belső dolgaiban. — Komolyan érdekel t Pándhoz hasonló kistelepülések jövője, léte — mondja. — Mi most. amikor a tanácsi gazdálkodás a személyi jövedeDidkiáhsr a Polcolsz ige ten Játékos nyelvtanulás A TIT Pest megyei szervezete 75 órás intenzív angol nyelvtanfolyamot indít közép- iskolásoknak június 25. és július 13. között. A napi ötórás kurzus részvételi díja: 3600 forint, helye: Budapest XI. kerület, Karinthy F. út 3. Vácott, a Pokolszigeten bentlakásos táborban tanulhatnak az idén a felső tagozatos gyerekek angol és német nyelvet. A tanfolyam július 25-től augusztus 2-ig tart, a részvételi díj : 5000 forint. A továbbképző jellegű kurzuson naponta 5 órát foglalkoznak a választott nyelvvel, játékos módszerekkel tanulnak. A délutáni órákban szabadfoglalkozások keretében hajókirándulást, sportversenyeket és vetélkedőket szerveznek számukra. Mindkét tanfolyamra lehet még jelentkezni. Felvilágosítást a TIT Pest megyei szervezetében lehet kérni, telefon: T85-0492. lemadóra épül, forráshiányos községnek számítunk, állami támogatásból működtetjük intézményeinket. fejlesztésre alig jut valami. Pedig ez a falu el tudná tartani magát, sőt virágzó gazdaság léphetne a vegetálás helyébe. Meglepő szavait tényekkel erősíti Egészen 1822-ig kereste vissza a Pánd községre vonatkozó adatokat. Ezek szerint az új önkormányzatnak mintegy ezer hektárnyi földhöz lenne jussa. És micsoda földekhez?! Olyanokhoz, amelyeken nyugati exportra, vetőmagnak valót lehetne termelni, és a legjobb minőségű búzát. — Pándnak volt két termelőszövetkezete, egy állami gazdasága és egy malma — sorolja. — És ma nincs semmink. A szövetkezeteket sorra egyesítették, ma a központ Tápió- bicskén van. A malom pedig a Pest Megyei Gabonaforgaimi Vállalaté, és a hasznot Budapestre viszik. A környéken a legjobb lisztet a pándi malcm adta. Nem mintha olyan kimagasló lett volna a szakértelem, hanem mert ebben a határban termett a legkiválóbb búza. És tudja, mit őrölnek újabban a pándi maiamban? Rozsot. Anélkül, hogy bárkit megkérdeztek' volna. Nemhogy minket, a beszállító gazdaságokat sem. Nem tudom mit szólnának a gabonaforgalminál, ha visszakövetelnénk a malmunkat. Pedig úgy gondolom, ha megvalósul a valódi önkormányzat, akkor nekünk jussunk van arra a malomra, mint ahogy a jalu határában a kiváló minőségű földekre is. Leáldozott az íróasztal mögött üldögélő, nyakkendős tanács elnököknek, állítja Kiss Sándor. A községi vagyonnal gazdálkodni kell. A vezető legyen üzletszerző, menedzser. Pán-don ma gyakorlatilag nincs munkalehetőség a téeszen kívül. Az emberek Pestre ingáznak. De mii lesz, ha a munkáltatók nem vállalják át az utazási költségeket, ha — mint ahogy beszélnek róla — száz százalékkal emelik a közlekedési tarifákat? — Most is van néhány munkanélküli a faluban, de lehet, hogy őszre már nyolcvanan- szó.zan lesznek. Rájuk is gondolni kell. Svtjd kerssztesnűvérek, premontrshk Zsámbéki apácaképző ? Zsámbékon is visszakérik volt ingatlanjaikat az egyházak. Ez a szép fekvésű település bővelkedik régi, szép épületekben, melyek valaha különféle felekezetek birtokában álltak. — A svájci keresztesnővérek a volt csecsemőotthont és a két valamikori általános iskolát igénylik — mondja Zink Imre tanácselnök. — A csecsemőotthont újoncházként, azaz az új apácák kiképzőoit- honaként működtetnék, míg a két régi iskola egyikében — abban, ahol most az öregek napközije található — hittantermet létesítenének. Hozzátenném, hogy az értesüléseim nem végleges, eldöntött tényekről szólnak. hajain szándékokról. Hiszen még jogszabály sincs az egyházi ingatlanok visszaadására. Hogy valóban nem tényekről van szó, jelzi az is, hogy nemcsak a svájci keresztesnővérek, hanem a premontreiek is jelentkeztek régi tulajdonjogaikért. Ez a rend főképp oktatással. továbbképzéssel foglalkozott a történelem folyamán, s felmerülhet a kérdés: lehet, hogy a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolát is visz- szaigénylik? Ez a kérdés már csak azért is izgalmas, mert a fent említett, másik régi általános iskolában — melyet a svájci keresztesnővérek kérnek — jelenleg a tanítóképző főiskola diákotthona üzemel. Sokadkézből szerzett, s hivatalosan meg nem erősített értesülésünk szerint a keresz- tssnővérek Svájcban élő. főnöknője kiadta az utasítást: minden egyházi ingatlanra igényt tartanak. Ebbe beletartozik a tanítóképző főiskola épülete, valamint igen jelentős földterületek is. Erről a Belügyminisztérium illetékes osztályának vezetőjétől szerettünk volna részletesebben hallani, lapzártáig azonban ez nem sikerült. Bővebbet talán lapunk holnapi számában közölhetünk. Tóth Béla Endre Kiss Sándor gondol is. Hárem éve számomra álmodozásnak tűnt egy-két terve. Most már nem mernék így fogalmazni a mai elképzeléseiről. A tanácselnök ugyanis — aki maga is egyéni gazdálkodó, sertést tart, dohányt termel — külkereskedelmi jogot akarna Pándnak. A városi igényekhez méretezett — a „nagy” szülött közbenjárására mintegy emlékművének épült — művelődési házban Kiss Sándor liszt- csoonagolót rendezne be. A külker jog a községi földeken termelt vetőmagvak exportjához, a csomagoló a malomhoz és a pándiaik foglalkoztatásához kellene. A tanácselnök tagja a Faluszövetség országos választmányának. Pánd a megyéből elsőként csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, amely az ilyen hátrányos helyzetű kistelepülések életben maradásáért, fejlődéséért küzd. Ma jó szívvel senkinek sem ajánlaná, hogy Pándon telepedjen le. Bár sok pesti család vett erre mostanában házat. Hiszen a környezet gyönyörű. de innen naponta eljárni, pláne itt élni. nem olyan könnyű. Kiss Sándor azonban makacsul hiszi, hogy jobb lehetne. Eltűnődöm azon, amit búcsúzóul mond: — Rengeteg tervem, ötletem van. Olyanok, amelyek biztosan megvalósíthatók, és valami egészen újat, valami sokkal jobbat hozhatnak Pánd számára. De, tudja, még nem választottak meg. Nem játszom ki minden adumat. Megállapodtunk hát. egy év múlva ismét találkozunk. Móza Katalin Ott tál i rácson... A börtönök lakói valószínűleg még sohasem várták olyan nagy izgalommal a Parlamentből érkező híreket, mint most. A zárkák mélyén is tudják, hogy a képviselők az amnesztiatörvény tervezetét vitatták. A közkegyelem kihirdetése előtt beszéltem a tököli börtön parancsnokával, akkor, amikor még ugyanúgy bizonytalan-sápban éltek, mint két vagy három héttel ezelőtt. Vincze Tamás ezredes elmondta, csak annyit tudnak, hogy a kormány előzetesen már tárgyalta a tervezetet, s valamelyest módosított az eredeti elképzeléseken. Ismerve a Kétmillió forint elúszott Becsületbeli ügyek nem évülhetnek e Farkas Gyula ha nem is Budakeszin született, tősgyökeresnek számít, a család 1947-ben települt le a községben, s az bizony nem tegnap volt. Nem mellékes tényező: a felszabadulás utáni községi közigazgatásnak Farkas Gyula az első vezetője, akit nem ejtőernyősként pottyantott ide a felső hatalom, hanem a lakosság választott közakarattal, szembeszállva az akkor még létező pártakarattal. Ü Elnök úr, eddigi információink szerint ön megértéssel viseltetett a Hódi Tóth József által képviselt lakossági panasszal kapcsolatban. Mi a véleménye az ügy „lezárásáról”? Ön is tudja, én örököltem ezt az „aktacsomót”, az ügy jóval az én megválasztásom előtt kezdődött. Akkoriban a HNF helyi elnöke voltam és mint ilyen tanácstag is, tehát alkalmam volt részt venni néhány olyan ülésen ahol ez a téma is terítéken volt. Szeretném már most leszögezni, hogy a véleményem, az álláspontom szubjektív, bár belátom, jogi szempontból megkérdőjelezhető az a hozzáállás egy dologhoz, melyben a szubjektív érzés dominál. S3 Miből táplálkozik ez a szubjektív érzés? Abból, hogy nagyon jól ismerem a kérdéses utcák lakóit. általam nagyrabecsült, talpig becsületes emberek. Ennek alapján már 1986-ban felvetődött bennem a kétely: elképzelhető. hogy ezek az emberek olyan igényeket támasztanak, aminek nincs semmi reális alapja? A Hódi Tóth József ambícióját is mérlegre tettem. Ami időt elpazarolt az igazság bizonyítására, az alatt jóval többet megkereshetett volna a szakmájában, mellékállásban. mint amennyi a követelt összegből ráesne. Tehát kizárt a jogtalan anyagi előny- szerzés gyanúja. Akikor miért csinálja? Nyilván mert megrögzött igazságkereső. §i Akkor azzal is egyetért, hogy az elődje — esetleg mások is — bűnös nemtörődömsége miatt károsult meg a 194. család? Ügy sommáznám az egész ügyet: ez nem budakeszi jelenség, hanem országos szindróma. Hosszú évtizedekig a helyi lakosság érdekeit pártolták, képviselték legkevésbé az akkori vezetők. Tegyük nagyító alá ezt az esetet: a beruházó és kivitelező egyazon „céghez” tartozik, a megyei tanácshoz. Már ez sem fair dolog szerintem. Ráadásul a tanács egy olyan nyugdíjast alkalmazott műszaki ellenőrnek, aki azelőtt a kivitelező főmérnöke volt. Ez már abszolút etikai melléfogás, visszaélésekre és gyanúsítgatásokra egyaránt okot ad. H Vagyis: ha megyei tanács elrendelte volna a teljes körű feltárást, ez olyan lett volna, mintha önmaga ellen kér eljárást, mivel a kivitelező tanácsi vállalat. Jól értettem? Erről van szó. A megyei tanácsnak védenie kellett a mundér becsületét, ezért a Hódiék ügye eleve vesztésre volt ítélve. Elődöm sok más melléfogása mellett azt tartom a legsúlyosabbnak, hogy nem váltotta le azonnal a műszaki ellenőrt, amikor Hódiék jeleztek egy sor visszaélést vagy nevezzük melléfogásnak ... flj Az előd nem. tett semmit, sőt megpróbálta eltussolni a dolgot. De mit tett ön miután átvette az elnöki posztot? Abból indultam ki, ha a tanácsi vezetés elmarasztalható, legyen elmarasztalva, ha van konkrét bűnös, vállalja az ügy ódiumát. A fizetés elől sem zárkóztam el, bár nem dúskálunk a pénzben. Véleményem szerint nem lehet egy tanács olyan szegény, hogy adósa maradjon az állampolgárnak. Az emberek kapjanak elégtételt anyagilag is, becsületükben is — ezzel az alapgondolattal adtam át az ügyet kivizsgálásra, elbírálásra a megyei jogtanácsosi irodának. Azért nekik, mert nekünk nincs megfelelő jogászi és műszaki gárdánk, másrészt érdekeltek vagyunk a dologban, tehát nem léphetünk fel mint pártatlan fórum. Hl Másra számított mint amit végül is tükröz a levél? Igen. Nem értek egyet az elévülési megokolással. Szerintem egy becsületbeli ügy nem évülhet el soha. S ez becsületbeli ügy a javából! Megengedem, hogy jogilag nem ül a logikám, támadható, de e! kéne már érjünk egyszer oda, hogy ne a logika kedvéért alkossunk törvényt, hanem az emberekért. Van egy gyanúm: Farkas Gyula aligha lett volna hosszú távon tanácselnök a „régi szép békeidőkben”, ilyen szemlélettel hamar kitelt volna a becsülete az Olimposz csúcsán ülő hatalmasoknál. Persze Hódiékon ez ma már mit sem segít, legfeljebb az ő kárukon mások okulnak, s nem kérik majd a tanács közreműködését, ha gázt vezetnek a lakásba. iyiatula Gy. Oszkár honatyák aktivitását, elképzelhetőnek tartotta, hogy a Parlament tovább finomítja a készülő törvényt. Csak a törvény elfogadása után tudják majd, kikre és milyen feltétellel vonatkozik a kegyelem. Az ezredes szerint — ha az Országgyűlés a terveknek megfelelően dolgozik — a hét végén kezdhetik el a konkrét végrehajtási munkát. A parancsnok elmondta, emberileg érthető, hogy mindenki olyan döntést vár, amely számára kedvező. Természetes, hogy ezek a napok a felfokozott várakozás izgalmában telnek el. Szerencsére itt elkerülték a más fegyintézetekben előfordult lázadást, zendülést. A nevelőknek, a pszichológusoknak, a börtönbe járó, s ott hitoktatást tartó lelkészeknek sikerült őszinte kapcsolatot kialakítani az elítéltekkel. Igyekeztek, hogy az elmúlt hónapokban senkiben ne ébresszenek oktalan reményeket. A rabok tudomásul vették, hogy ők törvényes büntetésüket töltik, s a várható kegyelem nem pótlólagos igazságszolgáltatás. Az elítéltek elfogadták, hogy az amnesztia kedvezmény, ami egyeseiknél megrövidítheti az egyébként megérdemelt büntetést. Az ezredes szerint a törvény életbe lépése után megnyugszanak a kedélyek. Azok is beletörődnek majd sorsukba, akikre nem vonatkozik az amnesztia. Az is emberi tulajdonság, jobb a biztos rosz- szat megtudni, mint bizonytalanságban élni. H. É.
