Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-15 / 112. szám

/Négyei /f Oai PEST MEG ¥ El \í>. ma : p O ti 1 Ti KA [ N APUI IP 1 '■ A V ■> J sIMSa XXXIV. ÉVFOLYAM, 112. SZÄM Ára: 5,80 («ríni 1990. MÄJUS 15., KEDD A japán üzlet nem köttetett meg \ Maradt a bérmunka meg a partnercsalogatás Az utóbbi egy, másfél év­ben gyakran hallottunk ahogy mondani szokás, fel­sőbb helyről meg nem erő­sített híreket arról, hogy az Elegant Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége, a vi­lághírű japán Brader cég kiemelt kelet-európai refe­renciaüzeme lesz. Egymást követték a tárgyalások, s azután, kénytelen-kelletlen, az anyavállalatnak tudomá­sul kellett vennie, hogy megbízható tőkéstársra csak akkor találnak, ha az Ele­gant is tőkeerős, tehát ren­delkezik a fejlesztéshez és együttműködéshez nélkülöz­hetetlen pénzzel. A ceglédiek egyébként nem véletlenül kerültek a szakmai és piaci érdeklődés középpontjába. A ruhagyár­nak sikerült kialakítania egy, a legmodernebb divat- irányzatokhoz jól i&szndó, termékprofilt, s megszervez­ni az ezt előállító varrónői gárdát. A színvonalas mi­nőségi munkához azonban megbízható gépparkra, tech­nikai és technológiai hó.ttér- re is mindinkább szüksége van a gyárnak. Nos, az Pártok levelei a fóti tanácsnak Várjanak a földkiadással! Foton a Független Kisgaz­dapárt helyi szervezetének tudomására jutott, hogy a nagyközségi tanács és a Vörösmarty Tsz értékesíteni kívánja a MAFILM és az Alagi Tangazdaság bejárata, valamint az M3-as autópá­lya és a Budapest—Főt kö­zötti és a főváros határától a tsz gyümölcsöséig terjedő AZ ÁR ELUN ÚSZVA FINTOROK Olvastam. Hallottam. Láttam. A kommentárokat. A véleményeket. A nyilatkozókat. Â paktumról. A két legnagyobb párt egyezségéről. Ha nektek ez, ak­kor nekünk az... Aggodalmak. Sóhajok. Félszek. Fintorok. Mert így, mert úgy. A tagság, a középve­zetők feje felett. A két pártelit. Micsoda dolog ez?! Es miféle veszedelem lehet még belőle! Mert ko­rántsem csak egy-két közjogi méltóság betöltéséről volt itt szó. Sokkal többről. Fintorok. Mert „veszedelmes út”. Mert „a külföld­nek tett gesztus, bizalomnyerésért”. Mert „bár a sze­mélyek ellen semmi kifogás, de az eljárás módja ...!” Mert... mert... mert... Mi a baj ? Mi ez a kényes­kedés, ez a fintorgás? összeült a két agytröszt. Vi­tatkoztak, egyezkedtek, döntöttek. Ahogy ez hazánk­ban szokásos. Hagyomány. De bezzeg nem hagyo­mány, hogy a döntést nyilvánosságra hozzák. Ök most megtették! Aki akarta, olvashatta. Olvashatta azt, amit közzé tettek. Akkor? Mi a baj? '„Nem kérdezték meg a tagságot.” Igaz? Igaz. Na de mikor kérdezték ebben a hazában a tagságot? Hagyomány? Hagyomány. „Legközelebb a mi pár­tunk is részt kíván venni az ilyen tárgyalásokon.” Ezt a koalíciós partnerek egyikének a prominens személyisége mondta. Mennyire igaz! Legközelebb ... De mert most minden lényeges eldőlt, lesz-e legkö­zelebb? S lesz-e addigra koalíciós partner ez a párt? Különben is, amiről döntöttek, az a két párt belügye. Ki vitathatná ezt? Akkor meg: miért a fintorok? „Vajon a szavazatok ilyesmire is felhatalmazást ad­tak?” Rossz kérdés! A szavazatok sem ilyesmire, sem olyasmire nem adtak felhatalmazást. Arra voksolt a polgár, kiket, mely pártot, pártokat akar látni a kor- mányrúdnál. Azokat látja? Azokat. Akkor tehát? A többihez mi köze a voksolónak? Bizony, semmi. Ha nem tetszik, akkor majd a következő választás­nál másra adja az igent. Szabadon. Demokratikusan. Ahogyan most is tehette, tette. Akkor tehát: mi a baj? Mire jók ezek a fintorok?! (M) Hasban van a búza, kalászai az árpa Napfényben a határ területet. Ez körülbelül 420 hektárt jelent. A hír hallatára az FKgP, a KDNP, az MDF, az SZDSZ, a Gazdakör és a földigénylő bizottság helyi szervezete nyílt levelet kül­dött a tanács végrehajtó bi­zottságának és a Vörös­marty Tsz vezetőségének. A szervezetek felszólították a címzetteket, hogy a Fót bel és külterületéhez tartozó földek és egyéb, köztulaj­donban lévő vagyon érté­kesítéséről és hosszú távú hasznosításáról a helyi ön- kormányzat hivatalba lépé­se előtt ne döntsenek, illet­ve szerződést azokra ne kössenek. Kérték, hogy a folyamatban lévő tárgyalá­sokról a helyi szervezeteket értesítsék és rendszeresen informálják. A nyílt levelet aláírta dr. Kiss Róbert országgyűlési képviselő is. Kedvező hírt kaptak az Esztergomi Városi Tanács vezetői a Suzuki gyártására alakult vegyes vállalat Ja­pánból visszatért vezetőitől. Eszerint megszületett a vég­leges döntés arról, hogy mindenképpen Esztergom­ban építik fel a Suzuki Swift személygépkocsik összeszerelésére alkalmas új üzemcsarnokot. Ez év elején írták alá a szerződést Budapesten a Su­zuki személygépkocsikat gyártó japán—magyar ve­gyes vállalat megalakításá­ra, s már akkor Esztergomot jelölték ki az új gyár telep­helyéül. Rövidesen azonban bizonytalanná vált, hogy Esztergom kapja-e meg a sok előnnyel járó gyárépítés jogát. Időközben ugyanis még 5-6 magyar város pá­lyázta meg a letelepítési jog megszerzését azzal az ígéret­tel, hogy az esztergomiaknál jobb feltételt, infrastruktú­rát biztosítanak a Suzuki- gyár felépítéséhez, működte­téséhez. E városok pályáza­tát is gondosan mérlegelve döntött most Esztergom ja­vára a japán cég. Így az épít­kezés az év második felében már megkezdődhet. A ter­vek szerint 1992 második fe­lében indul a gyártás, s ettől kezdve a harmadik év végé­re ötvenezer darab 1000 és 1300 köbcentiméteres, ötaj­tós Suzuki személyautót sze­relnek össze Esztergomban. Ebből harmincezret értékesí­tenek Magyarországon. űxmoűom 9 Amerikai és szovjet tudományos csúcstalálkozó lesz Budapesten május 15. és 17. között. ® Az amerikai Rock­well International elnöke Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettessel tárgyalt. 9 A mezőgazdaságban dolgo­zók közül többen a Magyar Köztársaság Csillagrendje ki­tüntetést kapták. 0 A szabad iskola és az állam címmel hatnapos nemzetközi kollokvium kezdődött Velencén. § Irodalmi díjakat adtak át az Európa Könyvkiadóban. © Közös bojkottot hirdetett a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében működő pártok közül az MDF, az SZDSZ, az FKgP és a Fidesz az Üj Néplap című megyei lap ellen, mert véleményük szerint változatlanul a pártállam idejé­re jellemző szemlélettel irányítják. © Heller Lászlóról el­nevezett oktatási alapítványt írtak alá a Műszaki Egye­temen. Mzosi&s kérdésekéi kapSeak Hová tovább az érettségi után? Szokatlan közleményre kapták fel a fejüket a rádió- hallgatók, tévénézők tegnap reggel. Pontosan 8 óra 5 perckor felolvasták a ma­gyar nyelv és irodalom érett­ségi tételeit. A tavalyi visz- szásságok elkerülése érdeké­ben ezt a módszert válasz­tották a tételek kihirdetésé­re, amelyeket a miniszterhe­lyettes néhány perccel ko­rábban választott ki. Bokor Miklósné, a Pest Megyei Tanács művelődési és sportosztályának munka­társa — egyben gyakorló középiskolai tanár — a téte­leket nagyon jónak, a gyere­kekhez közelállónak tartja. — Nem hiányolja a világ- irodalmi kérdéseket? — Nem, mert azok a szó­beli anyagában lesznek. Bokor Miklósné tájékozta­tása szerint egyébként a me­gyében 1420 gimnáziumi ta­nuló és 1169 szakközépisko­lás, összesen tehát 2589 kö­zépiskolás írásbelizik. Eddi­gi ismereteink szerint a gim­náziumi tánulóknak körül­belül 70 százaléka jelentke­zik továbbtanulásra, míg a szakközépiskolásoknak 45-50 százaléka. Ám az utóbbi években a gimnazistáknak csupán 40-45 százaléka, a szakközépiskolásoknak pe­dig 35-40 százaléka került felsőoktatási intézményekbe. Ez az arány várhatóan az idén is hasonlóan alakul. Az érettségi további me­netrendje az előző évekéhez hasonlóan alakul. A tegnapi magyar nyelv és irodalom írásbeli után ma matematika következik azokban az isko­lákban, ahol ez kötelező érettségi tárgy. Egyes szak- középiskolákban ugyanis a fizika választható helyette. Ott ma fizikából írásbeliz­nek. Majd pedig a nyelvek és az egyéb fakultációk kö­vetkeznek. A szóbelikre jú­nius második és harmadik hetében kerül sor — ahogy ezt az iskolák meghatároz­zák. — Találnak-e munkát a frissen érettségizettek — kérdeztük Szabó Ferencet, a Pest Megyei Pedagógiái In­tézet munkaügyi szolgáltató irodájának vezetőjét. — Sajnos előfordul, hogy az iskolapadból kikerülő fia­tal nem találja meg azonnal az egész életére szóló hiva­tását, és rövid távon meg kell elégednie szakmai igé­nyeinek kevésbé megfelelő munkával. Megélhetési gondjai azonban a megyé­ben senkinek nem lesznek, legfeljebb átmenetileg lej­jebb kell adnia igényeit. El kell mondanom, hogy ahhoz képest, amennyien a munka- nélküliségre panaszkodnak, meglehetősen kevesen kere­sik fel intézetünket. Igaz, mindenkinek mi sem tu­dunk segíteni, ez azonban nem indokolja a pályakez­dők érdektelenségét. (Érettségi riportunk a 4. ol­dalon) utóbbiak hiánya egyre sür­getőbbé tette a partnerkere­sés felgyorsítását. Mivel a japán üzlet nem jött létre, ezért a vállalatnál jobbnak látták belföldi partnerek felkutatását. Most itt tarta­nak. A Május Î. Ruhagyár ceglédi gyáregysége pilla­natnyilag még mindig az anyavállalat egyik legjelen­tősebb tőkés piacra termelő üzeme. Számos ismert nyu­gat-európai kereskedelmi cég, butik és áruházi lánc számára varrnak bérmun­kában kis és nagy tételű kollekciókat. Jobbára a ve^ vők által küldött anyagok­ból dolgoznak. Báliok Ferenc, a ceglédi gyáregység néhány hónapja kinevezett igazgatója el­mondta, hogy az esztendő második felétől üzemük egy belföldi társaság keretében működik majd. A partner nevét üzletpolitikai megfon­tolásból még nem volt haj­landó megmondani. Azt vi­szont nem hallgatta el, hogy változatlanul keresik az út- ját-módját annak, miként tudnák becsalogatni a nyu­gati tőkét ebbe a technikai és gépparkcserére nagyon megérett üzembe. (gyócsi) Bebizonyosodni látszik az a régi megállapítás,_ misze­rint a májusi eső aranyat ér. Idén a természet kegyeibe fogadta a gazdálkodókat, mert az utóbbi két hónap­ban a sokéves átlagot 120—• 160 százalékkal haladta meg a lehullott csapadék meny- nyisége. Pest megye déli, homokos területei erősen megsínylették a szinte több mint hat éven át tartó aszá­lyos időjárást. Most már mindenütt virul a halár. A rozs, az árpa kalászol, míg a búza, a szakemberek szó- használatával, hasban van. Lényegében úgyis nevezhe­tő, fejlődőben van, mint az anyaméhben a gyermek. A napokban fejeződött be a kukorica vetése. A nagy­üzemek és az állami gazda­ságok ebből a fontos takar­mánynövényből a tavalyi­nál többet vetettek. Az 55 ezer hektáron a talajba jut­tatott mag jelentős terüle­ten mint silókukoricának való fejlődhet. A bőséges égi áldás elősegítette a műtrá­gya gyors és hatékony talaj­ba jutását, s felszívódását a növények gyökér- és ér­rendszerébe. Burgonyát a megyében 2740, zöldséget pedig több mint hatezer hektáron ve­tettek. Erősen megcsappant a szójahasznosítási kedv. A balul sikerült, technológiai­lag elhibázott szójatermesz- tési és -felhasználási prog­ram miatt mindössze vala­mivel több, mint kétszáz hektáron ültettek ebből a pillangós növényből. Nem várt módon csökkent a borsó vetésterülete. A kon­zervgyárak piaci bizonyta­lansága és a felvásárlási árak gátat szabtak a ter­mesztésnek. Vissza van még a paradicsom kipalántázása. Ha továbbra is tartja eddigi jó formáját a természet, ak­kor a kalászosok biztosítani fogják az ország kenyerét, sőt, az exportot is. Gy. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom