Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-16 / 113. szám

PEST MEG . . mm ~ WÊÊÊtÊtU Pl ■ - “1" 9LITIK AI N API ] LA! 1 “MlÆ .'• iWJI XXXIV. ÉVFOLYAM, 113. SZÄM Ára: 5,80 forint mÈ»J>iAjus 1S., SZERDA AZ ÁR ELUN ÚSZVA HONSIÉK Képsorok. Közvetítés a Parlamentből. Á régiből. Mármint az épületből. Az régi. A parlament: új. Látható a képsorokból is. Űj honatyák, honanyák, új honszékeken. Ha. Ha éppen ott ülnek a hon egy- egy darabkáját jelképező székeken. Mert előfordul­hat : kivonultak. Azért nincsenek ott. Frakcióilag ... Meg persze egyénileg. Képernyő. Üres honszék. Hol a tulajdonos? Kiment. Visszajön? Egyszer vissza. Most nem. Halaszthatatlan hivatali ügy? Elodázha­tatlan fizikai szükséglet? Egy kávé? Fecsely a folyo­són? Késedelmet nem tűrő párttárgyalás? Jön haza a gyerek az iskolából? Randevú? Ki tudja? Ki tud­hatja? Kinek mi köze hozzá? Azaz. 7. Van egy munkaadó. A magyar nemzet. De vannak munkavállalók is. A képviselők. Akik nem társadalmi munkában, mint elődeik, nem szívességből, hanem főállásban. Fizetésért. Bruttó 32 500. Plusz költségtérítés. Plusz pótdíj. A bizottsá­gok elnökeinek 80, a jegyzőknek 20, a bizottságok tagjainak 40, a képviselőcsoportok vezetőinek 80 szá­zalék a pótdíj... így már csinosabb az összeg. Na persze, nem vethető egybe a kft. elnökének javadal­mazásával, a menő butikoséval, a nőgyógyászéval... de azért... Azért nem kevés. És biztos. Munkaköny­ves állás. Mégis: üres honszékek. Hol a tulajdonos? S hol lesz — nem tudhatjuk képsorok híján — a bizottsági üléseken? Ott lesz? Remélhetőleg. Hiszen a szerelő- szalag mellett is ott kell ülnie a munkásnőnek. A vá- jatban ott kell lennie a bányásznak. Az orvosnak a rendelőben, a tanárnak az osztályteremben... Ez a dolguk. Munkaköri kötelességük. Természetes tehát, ha ott vannak, ahol lenniük kell. Természetes tehát, ha a honatyák, -anyák ... Avagy mégsem természe­tes? Az üres helyek valamire emlékeztetnek. A min­denki egyenlő, de vannak egyenlőbbek orwelli té­telére ... (M) VERSENYFUTÁS A RIVÁLISOM, úb mim a mmmmimmi Francia kalander Vácott Az időjárás mindig kiegyenlíti tartozását gyümölcsbefőtteket részesíti előnyben. Mindezek mellett sikerült parkettakészítéshez szükséges anyagokat szállí­taniuk az NDK-ba is. Idén januártól létezik a szövetkezeten belül kialakí­tott Fotszer Kft. Tevékeny­ségében első helyen szerepel a külföldön dolgozni szándé­kozók kiközvetítése, s a hi­vatalos ügyek, okmányok rendezése. Ez évben előre­láthatóan a Fotszer Kft. közreműködésével legalább százan kapnak munkát az NSZK-ban, egyebek között a BMW autógyárban. Amint azt Balogh Vilma, a tsz el­nökhelyettese elmondta, mindinkább erősödik a kon­kurencia szorítása. Minden üzletkötés, illetve megálla­podás magában hordozza a kockázatot. Ezért óvatosan kezelik az előszerződéseket is. A Fótimpex idei szállí­tási listáján egyebek között uborka, meggy, szilva és körte szerepel. Mivel java­részt szezonárukról van szó, s a várható termést jószeri­vel csak becsülni képesek, így különösen ildomos az óvatosság. Az elnökhelyettes asszony szerint a konkurenciát is­merik, de nem vesznek róla tudomást. A külpiacon ugyanis azoknak a cégeknek terem babér, akik a szállí­tási határidők tartásában s a minőség és a választék te­kintetében egvenletesen jó teljesítményt produkálnak. A fótiak még versenyben vannak. Gy. L. Jobb lesz-e a levegő Cse­pelen, ha a vasmű, a kerület egyik legszennyezöbb üzeme elnyeri a Montán Unió, az Európai Szón és Acél Közös­ség támogatását? — erről tájékoztatta az MTl-t Simon Béla vezérigazgató-helyettes. Mint elmondta, a Montán Unió Magyarország és Len­gyelország nehéziparának modernizálására felajánlott 200 millió ECU — 230 mil­liárd dollár — összegű hite­léből pályázat útján részesül­hetnek a vállalatok. A vas­mű az elbírálás első szűrőjén átjutott; ha elnyerik a szük­séges összeget, akkor a cső­gyártás területén alapanyag­takarékos és környezetkí­mélő termelésre térhetnek át. A modernizáció során új hengersorokat és tüzelőbe­rendezéseket rendszeresíte­nének, a dolgozók fizikai igénybevétele csökkenne, a csöminőség javulása újabb, Nyugat-Európában keresett csőtípusok gyártá­sát is lehetővé tenné. A vasmű évente 12 millió forint környezetvédelmi büntetést fizet. Az új tech­nológia bevezetésével a je­lenlegi termékmennyiséget kevesebb tüzelőberendezés működtetésével állíthatnák elő, így sor kerülhetne az elavult martinkemencék végleges leállítására. Tudósak a politikáról Budapesti csúcs Szovjet—amerikai tudo­mányos csúcstalálkozó kez­dődött kedden Budapesten. A szakértők háromnapos eszmecserét kezdtek a talál­kozó két fő témájáról — a tudósok és a tudományos eredmények politikamentes cseréjéről és szabad áramlá­sáról; valamint a tudósok szerepéről a nemzetközi po­litikai folyamatok alakításá­ban, különös tekintettel a kelet—nyugati együttműkö­désre. Nem ritka a száraz tél, az aszályos tavasz Nincs ok feltételezni azt, hogy az időjárás hosszabb távon kedvezőtlenre fordul, mint azt sokan vélik a vi­szonylag száraz, csapadéksze­gény tél, illetve aszályos jellegű tavasz láttán — mon­dotta Dunay Sándor, az Or­szágos Meteorológiai Szol­gálat osztályvezetője. A ta­pasztalatok, különösen pedig a csaknem egy évszázados adatok bizonyítják, hogy az időjárás a „csapadékellátás­ban” is mindig kiegyenlíti „tartozásait”. Szélsőségei ugyan kellemetlenek, gyak­ran a gazdálkodást hátrál­tatják, nemegyszer kárt okoznak, ám még a sokat emlegetett hét szűk, hét bő esztendő sem ismétlődik rendszeresen. A legutóbbi és az azt meg­előző, viszonylag kevés csa­padékot hozó tél sem ritka­ság. Jó példa erre, hogy csu­pán ebben az évszázadban — amióta megbízható adatai vannak a meteorológiai in­tézetnek — már volt több hasonlóan száraz tél. A szá­zadforduló óta a csapadék­ban legszegényebb tél az 1924—25-ös volt, amikor október 1-jétől március 31- ig mindössze 126 milliméter csapadékot mértek, 1948— 49 telén pedig 129 millimé­tert. 1988—89 telén 152 mil­limétert, a most mögöttünk maradt télen pedig 130 mil­limétert regisztráltak. Az időjárás alakulásának kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy míg 1948—49 telének végén az ország északkeleti megyéi voltak a legszára­zabbak, addig idén a délnyu­gati országrész (Zala és So­mogy megye) talajai kapták a legkevesebb téli csapadé­kot. Az időjárás kiegyenlítő jellegét mutatja, hogy a meglehetősen száraz kora ta­vaszi időszakot követően ta­valy és idén is megérkeztek a kiadós esők. Pedig a gaz­dák, a kertművelők és az ivóvízhiánytól félők már majdnem pánikba estek. A meteorológus szakember azt is elmondotta, hogy je­lenleg a talaj felső fél méte­rében megfelelő a vízellátás, a kedvező telítettségi álla­pothoz képest mindössze 25- 30 milliméter csapadék hiányzik, ez pedig egyálta­lán nem számottevő. A víz, mint egyik fontos feltétel, adott a szárba szökkent, ka­lászt növesztett búza fejlődé­séhez, valamint a szépen so­roló kukorica és más tavaszi vetésű növények megerősö­déséhez. Utcasarki dialektika Keskeny kis utcára fordu­lunk le a 2-es főútróí Gö­dön, Láthatóan új a sarki kerítésre erősített utcatábla. Nem is lehetne nagyon ré­gi, hiszen a felirat rajta: Nagy Imre utca. No, vajon hogy éli meg a régen óhaj­tott változást a köznép? — kérdezném, de a kertek nép- telenek, a családi házak la­kói a vasárnapi ebéd után a hűvösben ejtőznek. A rövidke utca másik vé­gén látunk egy asszonyt, a veteményesben gyomlálgat. — Hogyan lett a maguké Nagy Imre utca? — fagga­tom. — Hogyan lett, hogyan lett? Tudja a fene. Azok az ötvenhatosok most feljön­nek, emezek meg lemennek, hát így. Gondolom én. — örülnek a változásnak? — Minek örüljek? Hát nem mindegy, hogy milyen nevű utcában lakik az em­ber? Na persze, ez is csak bonyolítja a szegény ember életét. Mert ugye, innen még Münnich Ferenc, amon- nan meg Nagy Imre az utca. Mondtam is a szállítóknak, mikor a bútort vettem: ha a jó útról jönnek, Nagy Imre, ha a rázóson, akkor Mün­nich Ferenc. Ezt nevezik utcasarki dia­lektikának. Nem csak zöldséget kínálnak Harmadik éve tevékeny­kedik a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet Fótim­pex nevű külkereskedelmi vállalata. A cég munkája rendkívül szerteágazó, hi­szen a zöldség-, gyümölcs- és faféleségek mellett munka­erő forgalmazásával is fog­lalkozik. A jelentkezők java­részt az NSZK-ban kapnak a szakmájuknak megfelelő munkát, s elsősorban a gép- és járműiparban találják meg számításaikat. A fótiak felvevőpiaca job­bára az NSZK-beli cégekkel kialakított együttműködés­nek megfelelően az uborkát, a burgonyát és a különböző Űj üzemcsarnokot adnak át e hónap végén a Taurus Gumiipari Vállalat váci gyá­rában. Drexler Jánosné gyár­vezető-helyettes elmond­ta, hogy világbanki hitelből finanszírozták a 297 milliós beruházást. Egyik standard terméküket, a csatorna- és tetőszigetelő fóliát gyártják majd itt. A hitelszerződést 1988 ok­tóberében írták alá, s a kül­ső kivitelezők tartani tud­ták a szoros határidőt, öt­ven ember dolgozik majd az üzemben, s munkájukat jelentősen megkönnyíti, hogy a gyártásra a jövőben egy helyiségben kerül sor. Futószalagszerű lesz majd a termelés. Csupán a kormo­zókeveréket — ami bepisz­kítaná az anyagot — gyárt­ják külön. A vezetők remé­lik, hogy több és jobb minő­ségű fólia hagyja el az üze­met. A minőségjavítás érde­kében a világbanki kölcsön­ből egy francia gyártmányt kalandergépet is vásároltak Ezzel pontos méretbeállítás érhetnek el, s így nem kévéi anyagot is megtakaríthat­nak. A tervek szerint évent« kétmillió négyzetméter fó­liát gyártanak majd. Első­sorban a belföldi piacra szál­lítanak, az építkezők mái eddig is szívesen szigeteltél háztetőiket a váci fóliával Termékük külföldre is elju­tott, a Távol-Keleten ugyan­csak kedvelt csatornaszige­telő. H. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom