Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-15 / 112. szám

1990. MÁJUS 15., KEDD O mondta Póker Okosodik az ember, ha olvas. Például a Népszabad­ságban (máj. 11., 6. old.) az Ungár Klárával készült in terjút. A Fidesz országgyű­lési képviselője elmondta, bár a Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem pénzügy szakán végzett, de „nem volt kedvem” vállalathoz menni. Ott ugyanis „ öt-hat év alatt lehet ki­sebb »karriert« csinálni talán a főkönyvelőségig is vihettem volna ...”, de ki nek kell az ilyesmi? El­ment tehát kutatónak majd a Fidesz gazdasági szakértőinek egyike lett. őszintén sajnáljuk azo kát, akik öt-hat év alatt „csak” a főkönyvelőségig vitték, mert lám, juthattak volna többre is. Igaz, saj­nálnunk kell U. K.-t is, mert „sokat vívódtam hogy indulhatok-e”, már­mint az országgyűlési vá­lasztásokon. Hiszen „Ez egy konzervatív ország.. ahol egy elvált asszonynak lehet-e keresnivalója a je­löltek között? A vívódást megértjük, csak azt nem értjük, mivel U. K. a Fi­desz országos listájáról ju­tott be a Parlamentbe, ér­demes volt-e vívódnia egy ilyen konzervatív ország választópolgárainak előíté­letei miatt, hiszen a listá­ra e polgárok sok-sok átté­tellel voksoltak. Az áttéte­lek következtében aligha tudhatták a konzervatív ország polgárai, személy szerint ki lesz a birtokosa igenüknek, s aki az lett, az elvált-e, avagy hajadon, házas... Megkapja a magáét U. K.-tól a Fidesz maga is, amelynek „a vezetői az utóbbi időben úgy visel­kednek,, rnint egy rossz.,pó­kerjátékos”. Ezt legjobban U. K.-nak és társainak kell tudniuk, hiszen ők a Fidesz parlamenti képviselői, azaz őrizkedünk a rossi meg a jó póker játékosok közötti különbség taglalásától. U. K.-nál jobban ki tudhatná, hogy a rosszak rosszak, a jók jók?! Arról már nem írva, vajon egy konzerva­tív országban értenek-e egyáltalán a gyalogpolgá­rok a pókerhez, ehhez a ha­zárd kártyajátékhoz? Leg­jobb esetben is csak kibi- cek lehetünk ebben a pó­kerjátszmában. A baj az, hogy e szerencsejáték a szó szoros értelmében a bő­rünkre megy... KLIENS gadtatásuk. Az igény jószeri­vel a különböző fajtájú gyü­mölcskészítményekben jelent­kezik. Az egyébként széles terméklistára feliratkozott i paradicsom alapanyagú étel­ízesítő család is. A nagykőrösiek gazdálko­dásra és szerződéskötéseire mindinkább a nagyfokú óva­tosság a jellemző. Mivel a szélesedő vevőkör a nemzet­közi szabványelőírásoknak megfelelő minségű árura tari igényt, ezért nagyon alaposan meggondolják, hogy mely ha­zai termelőkkel és alapanyag­szállítókkal kössenek együtt­működési szerződést. Bizony­talan a jövő évi szovjet ren­delések száma, s jószerivel az egész szocialista piaci. Ameny- nyiben a jelenlegi forgalmuk 40 százalékát kitevő rubelel­számolás jövőre dollárra te­vődik át, akkor az megerősít­heti a Nagykőrösi Konzerv­gyár külpiaci és pénzügyi hely­zetét. Mivel nem kívánnak a hazai, piacról sem kiszorulni, ezért jövőbeni terveik között szerepelnek az olcsó és vá­lasztékos áruk. (gyócsi) Osztrák—magyar Hungaroweiss Mindent szállítanak Az Igazgató szerint a Keres­kedelmi és az Ipari Miniszté­riumtól is minden támogatást megkaptak. Az .osztrákok harmincmilli­ót invesztáltak az üzletbe. A Depó Vállalat nem pén ;/.el vesz részt a vállalkozásban, hanem a 600 négyzetméternyi raktár- és irodahelyiség b?f;e- ti jogát tőkésítették. Nyolcas stábbal dolgoznak' az ügyve­zető és az egyik alkalmazott osztrák, a többiek magyarok. Az igazgató reméli, hogy a kft. megalakulásával a Depó 25 tagvállalatának is új szol­gáltatásokat tudnak nyújtani, s ha ezáltal új partnereket sze­reznek, akkor a meglévő rak­tárkapacitásukat is jobban ki­használhatják. A kft. május 2-án kezdte meg működését, s szerdán ér­kezik az első hűtőszállítmány Ausztriából. Az osztrákok már nagyon várják a munkakez­dést, az üzletből szeretnének mielőbb hasznot is látni. Az igazgató elmondta még, hogy a Depó-vállalat konté­nerek tárolására és javítására egy újabb kft.-t szeretne ala­pítani. Ez ügyben osztrák és magyar cégekkel is tárgyal­nak. H. É. Külföldi tőke bevonásával egyre-másra alakulnak ha­zánkban a kft.-k. A minap Hungaroweiss néven új vegyes tulajdonú kft. kezdte meg mű­ködését Törökbálinton is. A két alapító tag az osztrák Ge­brüder Weiss és a Depó Szol­gáltató Közös Vállalat. Ezál­tal Ausztria és Magyarország között május közepétől nap .n- ta indulnak, mindennemű áru­ból összeállított gyűjtőszó lít- máhyok. A Depó-vállalat igazgatója, dr. Berényi Csaba elmondta, hogy szállítmányozási része­gük már régóta üzleti kapcso­latban állt az osztrák céggel. Szomszédaink természete .en nem nosztalgiázásból, hanem jól megfontolt üzleti érdekek alapján döntöttek a kft. ala­pításáról. Arra számítanak, hogy a magyar gazdasági élet fellendülésével megélénkülnek az árucsere-kapcsolatok is, s ehhez a fuvarozási szolgá’tí- tások bővítésére lesz szükség. Bíznak abban, hogy megvet­hetik lábukat a magyar piacon is. Az alapító szerződést tavaly decemberben írták alá, a mű­ködéshez: szükséges engedé­lyeket január végén kapták meg, Ezúttal a magyar ügyin­tézés sem volt bürokratikus. Nagy a verseny az iparvál­lalatok között a minél előnyö­sebb piaci pozíciók kialakítá­sáért, az új vevőkör meghódí- ' tásáért. A hazai konzervgyá­rak is ringbe szálltak, hogy megmérettessenek a mind éle­sebbé váló külpiaci verseny­ben. Az ágazat jelentősebb nagyvállalatai évtizedeken át abban a megnyugtató tudat­ban gazdálkodhattak, hogy az államközi szerződésekkel szen­tesített szovjet piac garantál­tan az első számú zöldáru- és gyümölcsvásárló. A szovjet export csaknem nyolcvan szá­zalékát a zöldségfélék szállí­tása jelentette. A legújabb in­formációk szerint húsz-har­minc százalékos kereslet-visz- szaesés mutatkozik az említett terményekből. Természetesen a gazdákat mindezek kevéshé érdeklik,,azt vallják, hogy ők maximálisan biztosítják az alapanyagot, s a többi már a feldolgozó iparon múlik. A Dunakeszi Konzervgyár­ban zöldségértékesítési prob­lémák nem jelentkeznek, mert jó másfél évtizede már an-, nak, hogy felhagytak a zöld­áru feldolgozásával, azon egy­szerű oknál fogva, hogy a gép­parkjuk alkalmatlanná vált a termelésre. Az időközben vég­rehajtott technikai korszerű­sítésnek köszönhetően a gyü­mölcsfeldolgozásra tértek át. A profilváltás eredményeként a fogyasztók körében gyors karriert futottak be a rostos ivóié- és szörpcsaládok, vala­mint a dzsemfélék. A már vá­zolt szovjet piaci értékesítés visszaesése a dunakeszieket alig érinti, mert az éves ter­melés 20 százalékát tette ki a* szovjet export. Az áruterí­téssel ennek ellenére gondok vannak; a belkereskedelmi igények nem sok jóval kecseg­tetik a konzervipart. Az országos hálózat következik Ingyenkonyha Budapesten Országos ingyenkonyha-há- lózat kialakítását tervezi a hátrányos helyzetűek megse­gítésére hirdetett akcióprog­ramja keretében az Orvosok Világszövetsége — mondotta Diener György, a hazánkban negyedik hónapja működő francia jótékonysági szervezet magyarországi igazgatója. Kifejtette: a szegényprogram kezdeti lépéseként, próbaként megnyitják az első ingyen­konyhát június elején Buda­pesten. A próbaüzem egy hó­napig tart, ' száz személynek napi egyszeri étkezést nyújt. A próbahónap eredményeként döntenek majd az országos há­lózat megszervezéséről. köt saját édesapja, dr. Tőkés István teológiai tanár áldja meg, a fiú lehajtott fejjel, tér- denállva fogadja az áldást at­tól, akiről később így szól a püspöki beköszöntőben: Szív­béli köszönettel fordulok fe­lé, aki megtanított az Egyház és a Nép szolgálatára. Sola Fide; Csak a Hiti Ezt a jelmondatot választotta a Ki- rályhágómelléki Református Egyházkerület a megtisztulás, íz újraépülés, az újrakezdés iörténelmi pillanatában, ezt ilvasni a megújult püspökség íj címere alapján. — Egyházkerületünk életé- Den az Úr 1990-ik esztendeje íj fejezet kezdetét jelenti —■ mondotta Tőkés László a be­köszöntőben. — Egyházunk új vezetősége a társadalom for- •adalmi átalakulásának körül­ményei között veszi át tisztjét, ;örténelmünk legsötétebb kor­szakát magunk mögött hagy­va, új viszonyaink az egyházi megújulás páratlan lehetősé­gét kínálják, és cselekvésre ndítanak. Luther Márton az egyház ,babiloni fogságának” nevez- ;e a reformáció előtti korsza­kot. Hasonló fogságból szaba- lult a romániai társadalom — és ezen belül, részben, az irdélyi kisebbség — 1989 de- :emberében, ám előttük áll még egy hosszú „pusztai ván- iorlás”, melynek során hiába várnák az égből lehulló, élte­tő mannát, ezt nekik kell megteremteni — fizikai és Tőkés László szellemi értelemben egyaránt. A királyhágómelléki reformá­tusoknak mindeneik előtt a megüresedett parókiákat- kell feltölteni, hisz ez idő szerint a 277 egyházközösségből 57-nek nincs lelkipásztora. Hiába 400 éves Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája, ha a bibliából nincs ki magyarul szóljon a ma- gyarajkúaknak, ha ma is kí­sért a rém (ma kísért csak igazán!): Erdélyben végleg el­némulnak a magyar templo­mok harangjai. Az egyházról, a vallásról ekképpen nyilatkozott a püs­pök úr a beiktatás utáni sajtó- tájékoztatón: — Az egyház és a vallás volt az egyetlen szervezett, intézményes és potenciális politikai erő, mely átvészelte a kommunizmust, még akkor is, ha esetenként indokolatlan volt a politikából való kivo­nulása, a hatalommal szembe­ni meghunyászkodás nem szolgálta az egyház és az ál­lam kapcsolatának pozitív alakulását. Egyházunknak továbbra la következetesen vállalni kell ember- és történelemformáló hivatását a társadalom szol­gálatában, pontosabban az ed­diginél fokozottabb formában kell cselekednünk. — En vagyok a jó pásztor, aki engem követ, jó útra lel — hirdette Krisztus. A jelek sze­rint a királyhágómelléki hét — többnyire magyar lakta — megye reformátusai is jó. fő­pásztort kaptak, s a főpász­tor kálváriája is véget ért, révbejutott a Körös-parti vá­rosban, Nagyváradon. Matula Gy. Oszkár Percek alatt a helyszínre érnek Életmentő szitakötő Van, aki filmforgatásra tip­pel, más azt hiszi, mezőgazda- sági helikopter hibásodott meg, az áll az M3-as főút par­kolójában. Akadnak olyanok is, akik hallottak valamit ha­rangozni az Aerocaritas szol­gáltatásairól és mentést kér­nek a lerobbant kocsijukhoz; javítsák meg a kilyukadt hű­tőt, cseréljék ki a defektes ke­reket. A kísérlet mégis egyér­telműen sikeresnek mondható, az új S. O. S. mentési rendszer bevált. Bevált még akkor is, ha eleinte nehezen illeszkedett be honi mentési rendsze­rünkbe. Szokatlan volt, hogy nem katonai céllal gépek röp­ködjenek hazánk légterében. k légvédelemmel ugyancsak akadtak nézeteltéréseik, máig tisztázatlan — állítólag —, hogy mi történjék a súlyos se­besülttel a mentőhelikopter­ben, ha a néphadsereg „zárja" a légteret, s nem engedélyez felszállást. A kezdeti nehézségekkel szemben a mérleg másik ser­penyőjében viszont azok az esetek vannak, amikor a gyors segítségnek köszönhe­tően sikerült megmenteni a balesetes életét. Hogy . hány ember köszönheti nekik máso­dik születését — nem tudható, mert — szerencsére — az el­lenpróba nem végezhető el: mi történt volna, ha nem ér­nek oda időben. De odaér­nek ... A „hideg motorú” he­likopter két perc alatt képes felemelkedni, s szintén percek kellenek a baleset helyszíné­nek eléréséhez. Gödöllőn túl­ról — mert itt van az Aero- caritás telephelye az M3-ason — tizenkét perc alatt elérhetik Budapestet is. S mint Sipos György men­tős tiszttől megtudtam, nem csak az autópálya tartozik a munkaterületükhöz; akár öt­ven kilométerre is elrepülnek, ha riasztás érkezik. Az idén március 21-től indult a szol­gálat, azóta nonstop tart az ügyelet. A körülmények nem tekinthetők ideálisnak, hiszen a szolgálat emberei sátorban várják a riasztásokat, de ha­marosan kényelmesebb lakó- konténert kapnak. A tizenhat méter hosszú „dobozban” lesz háló, pihenő és ügyeleti he­lyiség is, s télen-nyáron lak­hatóvá teszik. Bővítik a men­tőszolgálatot. Eddig csak az Ml-es, az M3- as, az M5-ÖS és az M7-es autó­pályák mentén tartottak ügye­letet. Jövőre kiterjesztik mű­ködésüket a 2-es, a 4-es, a Két perc alatt a levegőbe emelkedhetnek 6-os és a 8-as fő közlekedési útvonalakra. A riasztások már az eddigi útvonalakon is bebi­zonyították, hogy szükség van a mentőszolgálatra. Átlagosan minden napra jut egy olyan riasztás, bejelentett baleset, amelynek feltételezett sérült­jét helikopterrel kell menteni. Amikor ott jártam, már túl voltak a napi „esedékes” fel­szálláson. Nem messze a telep­helyüktől, tehergépkocsi bo­rult az árokba. A szemtanúk szerint a sofőr aligha élhette túl. Azonnal indultak, leszáll­tak a felborult, s összetört ve­zetőfülkéjű pótkocsis teherko­csi mellé. A vezető pedig — szerencsére egyetlen karcolás nélkül megúszta — ott szent­ségeit már a rakomány mel­lett. A mentőszolgálat embe­rei természetesen nem sértőd­tek meg... Igaz, fölöslegesen tették meg az utat, de ez a kisebb baj. Mielőtt arra gyanakodnánk, hogy a balesetes páciens álla­potát jelentősen rosszabítja a gondolat, hogy mennyibe fog a repülős mentés kerülni, elő­re kell bocsátani: a mentés díjtalan. Az alapítvány száz- forintos pártoló tagsági iga­zolványok értékesítéséből tartja fenn magát. Ha valaki tíz ilyen igazolványt vásárol, és Európában balesetet szen­ved — Románia és Szovjet­unió kivételével —, négy órán belül indulnak érte, s haza­hozzák, a vele utazó négy sze­méllyel együtt. Az Aerocaritas több más A legszükségesebbek az élet­mentéshez — mutatja Sípos György (Erdősi Agnes felvételei) szolgáltatása mellett mégis a gyors segítségadás a legfonto­sabb. Érdemes azonban meg­említeni, hogy az autópályák fölött repülőgép járűrözik. En­nek személyzete sárga angyalt küld, ha felmutatják nekik az elakadásjelző háromszöget, orvost, ha a kocsi tetejére te­szik a mentődobozt, és rend­őrt, ha netán ruhadarabbal köröz valaki maga előtt — M. T. — Dolláros üzleti kilátások a konzervgyárakban A miniüveg is valutát hoz Dr. Sági Lajos, a Dunakeszi Konzervgyár igazgatója, a la­kosság gyors életszínvonal­romlásával magyarázza azt, hogy miért nem keresik és igénylik az iparág termékeit. Reményt keltőnek tűnnek vi­szont az illetékes külkereske­delmi vállalatoktól származó előrejelzések. Ezek szerint Arábia országai — köztük Omán, Kuvait — könnyen po­tenciális vásárlókká léphetnek elő. Ománi kereskedők a du- nakesziektől már rendeltek száraztésztát és dzsemet. Ez utóbbit — bármilyen meglepő —, 30 grammos üvegecskék- ben is kérik, mintegy jelezve, hogy a vevők esetenként a legszokatlanabb csomagolású árukra kötnek szerződést. A dunakesziek, ha szerény tételekben is, de dzsem- és gyümölcsital-féleségeikkel ott •vannak a nyugati és a skan­dináv piacon is. A Tetrapack csomagolású, Óceán nevű ros­tos gyümölcsital már kivívta az NSZK-beli, a svájci és a svéd fogyasztók elismerését. Alapanyag-ellátási gondok nem nehezítik a gyár meg­nyugtató gazdálkodását, vi­szont a munkaerőfronton bal­jós jelek mutatkoznak. Amíg stabil és megfelelő képességű munkásgárdával nem rendel­keznek, csak nagy nehézségek árán teljesíthetik reményt kel­tő exportkötelezettségeiket. A Nagykőrösi Konzervgyár is az útkereső vállalkozások időszakát éli. Bögre Ferenc. igazgató szerint, az utóbbi években sikerült megvetni lá­bukat a nyugat-európai pia­con. Termékeik közel negyven százaléka már kimondottan kemény devizát hoz az állam­kasszába. Ez a nagyvállalat is jelen kíván lenni az arab pia­con. Dubaiban, Libanonban és Szaúd-Arábiában biztató a fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom