Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám

peer ,WU IF 1990. MÁJUS 12.. SZOMBAT Az oktatásról — kötetlenül À köznevelés holnapja A Magyar Pedagógiai Tár­saság Pest megyei tagozata és a Pest Megyei Pedagógiai In­tézet kiadványszerkesztősége ankétra hívta meg a Közneve­lés című hetilap munkatár­sait. Május 15-én, kedden dél­előtt 10 órától a PMPI-szék- házban kötetlen beszélgetés kezdődik, amelynek fő témá­ja a nevelésügy. Az oktatás- politikával foglalkozó szak­emberek megvitatják az ezzel kapcsolatos időszerű kérdése­ket. Ugyanakkor szóba kerül a lap múltja, jelene és jövője is. Most legyen szép éneked Ballag már a... Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szak- középiskola diákjai ma dél­előtt 10 órakor búcsúznak is­kolájuktól. A ballagási ünnep­ség mottójául — stílszerűen — Petőfi Sándor-idézetet vá­lasztottak Az év végén című költeményből: Most legyen szép éneked. Az öt negyedik osztályban összesen 131-en végeznek az idén. A szakmunkások szak- középiskolájának levelező ta­gozatát befejező harmadiko­sok pedig — összesen 28-an —■ köszönnek el az oktatási intézménytől. Hogyan látják Törökbálinton Nehezen kibogozható Nemrég úgy döntött a ha­lásztelki általános iskola ta­nári kara, hogy nyolc eszten­dő után abbahagyják a Zsol­nai-féle értékközvetítő és ké­pességfejlesztő kísérleti okta­tási programot. Korábban már az ügyben megszólaltak a helybéli pedagógusok, majd pedig a szülők. Vajon a Tö­rökbálinti Kísérleti Általános Iskola vezetői miben látják a váltás okait? Mennyire tud­ták figyelemmel kísérni az ottani helyzet alakulását? Mennyit tudtak segíteni? S mi a véleményük a halásztelki szülők javaslatáról, mely sze­rint a régi, nyolctantermes is­kolában lehetne Zsolnai-mód­szerrel működő oktatási in­tézményt kialakítani? — Ezzel az utóbbival kez­dem — mondja Kiss Éva, a kísérleti iskola igazgatóhelyet­tese. — A tavaszi szünetben a halásztelki szülők meghívtak bennünket egy tájékoztató szülői értekezletre, amelyen részt vettek az első osztályo­sok szülei, a halásztelki ta­nácselnök, az ottani igazgató és Zsolnai József is. Ezen az elhúzódó összejövetelen a ta­nácselnök és az iskolaigazga­tó nagyon kevés kompromisz- szumkészséget mutatott. Vé­gül Zsolnai tanár úr fölvetet­te: ha már nem akarnak együtt élni az e módszer sze­rint tanító pedagógusokkal és tanuló gyerekekkel, s ha a szülők találnak olyan szakem­bereket, akik ott tanítanák a Margó ISMÉT: BELESZÓLNI Az ifjú, lelkes és kollégái szerint kiváló tanár keser­nyés mosollyal nyugtázza, nem nagyon hiszek neki, avagy pártpolitikai prakti­kát gyanítok mondandója mögött. Róla ugyanis min­denki tudja — akt tudni akarja —, hogy elkötelezett híve a Szabad Demokraták Szövetségének. Amit szóvá tett, kifogásolt, az a Magyar Demokrata Fórumot illeti. Ügy véli; úgy vélem, akna­mezőre csalogat. Azt kifogá­solta, az eltűnt pártokosok helyébe újak kívánkoznak, mármint oktatásügyekben, mert ,/ihhoz mindenki ért­het". Tamáskodásom láttán do­kumentumért megy. Elém te­szi a Hírnök, a Magyar De­mokrata Fórum péceli szer­vezete időszakos kiadványa 4., 1990. április 5-én megje­lent számát. Rábök az adott helyre, olvassam. Olvasom. „A péceli szervezet is ki­emelt helyen foglalkozik az oktatásüggyel, és már most is a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk beleszólni. Az el­képzeléseink szerint az egyik legfontosabb, hogy a péceli oktatási intézmények élén megfelelő személyek, arra al­kalmas, jó szakemberek áll­janak.’ MSZMP-csöbörböl MDF- vödörbe? Ezt az ifjú tanár kérdi. Meg azt is, egy párt- szervezet miért igyekszik be­leszólni olyasmibe, ami nem tartozik kompetenciája köré­be? S folytatja a kérdéseket azzal, vajon fontosak-e az MDF helyi szervezetének az elképzelései arról, kik a „megfelelő személyek” az oktatási intézmények élén? Avagy ennek eldöntését — ó, demokrácia! — rá kellene bízni a tantestületre? Esetleg úgy, ha már nincsen biza­lom, hogy az iskolaszék, a majdani helyi önkormányzat erősíti meg — esetleg kifogá­solja és újabb mérlegelésre visszaadja — a tantestületi szavazás eredményét? Megértem az ifjú tanár méltatlankodását. Ű abban hitt... Az ember hajlik ar­ra, hogy naiv hiteinek a rab­ja legyen. Magam is hajlok arra, hogy komolyan vegyem a Magyar Demokrata Fórum programját — elfogadta 1989. március 12-én a szervezet I. országos gyűlése —, amely­nek IV. fejezetében az áll: „Az oktatási rendszer mély­reható reformját kell végre­hajtani a szabadság, az auto­nómia, a demokrácia és a sokszínűség elvei alapján.” Sem a szabadság, sem az autonómia, sem a demokrá­cia nem értelmezhető úgy, hogy egy (helyi) pártszer­vezet beleszóljon abba, ami nem pártügy. Hacsak a sok­színűséget nem értelmezték úgy az érintettek, hogy abba belefér ez a friss sütetű, de nagyon is ismerős (mert is­métlődő) buzgólkodás... S ha április 5-i kelettel úgy vélték (a nagy győzelem előtt) az MDF péceli tagjai, hogy „már most is” bele­szólnak az oktatás ügyébe, akkor vajon a nagy győzelem után miként vélekedhetnek a „lehetőségeinkhez mérten”- ről...? S ha szerintük — „el­képzeléseink szerint” — ke­resni kell a „megfelelő sze­mélyeidet, az „arra alkal­mas, jó szakembereket” az oktatási intézmények élére, akkor nyilvánvaló: a mosta­niak nem, vagy csak kevés­bé alkalmasak. Egy pártszer­vezet minősít így olyasmit, aminek minősítése nem tar­tozik illetékessége körébe! A véleményalkotás jogát vonnám kétségbe? Ugyan! Csakhogy ennek (már!) meg­vannak a demokratikus for­mái. Talán meg kell várni a helyhatósági választásokat. S az ott kialakuló eredmény­nek megfelelően a pártok­nak módjuk van — testületi jelenlétüknek megfelelően — a képviselő-testületben kép­viselni az álláspontjukat. Az vagy érvényesül, vagy nem. Szavazás, demokrácia függ­vénye. Ez a szűrő elengedhe­tetlen. Ha nincs ez a szűrő, akkor ugyanaz a gyakorlat következik, amely éppen elég bajt okozott az oktatásban, a pártállami metódus idején. S talán az sem lenne baj — gondolom én. pártprogra­moktól nem befolyásolva —, ha végre-valahára hagynák a pedagógusokat dolgozni a pártok. Az ifjú péceli tanár kevés esélyt lát erre. Sokat én sem... Mészáros Ottó képességfejlesztő programot, legalább részlegként adják át az egyik iskola épületét erre a célra. 9 A szülők vegyék pártfo­gásba a létesülő iskolát? _ — Tudomásom szerint ők már több ízben írtak a ta­nácselnöknek, azonban meg­oldási lehetőséget, ötletet tar­talmazó érdemleges választ nem kaptak. Eh ezt a javas­latot mindenképpen jónak tar­tom. Mivel úgy látom, hogy Halásztelken — számomra is nehezen kibogozható okok miatt — a tanárok és a szü­lők között annyira elmérge­sedett a viszony, hogy valószí­nűleg ebből a testületből nem­igen akad folytatója a prog­ramnak. Meglehetősen kevés esélyt látok egy új intézmény működtetésére. Csak akkor, ha megtalálják a megfelelő személyeket. @ Ha igen: mivel támo­gatnák azt az iskolát? — Amivel minden magyar- országi Zsolnai-iskolát támo­gatunk: szaktanáccsal, tanesz­közzel, továbbképzésekkel. Amikor a programot elkezd­tük, még csak tizenegy oktatá­si intézményről kellett gon­doskodni, de valójában akkor sem volt biztosított igazán a taneszközellátás. Később pe­dig fölment a nyomdakölt­ség, a papírfélék ára, nem tudtuk már lecsípni a kutatá­si pénzből az ehhez szüksé­ges összeget. Mindezek miatt nagyon drága lett a taneszköz, az iskolák egyre kevésbé tud­ták megvásárolni. Itt Török­bálinton ugyan működik egy innovációs központ három dol­gozóval, a Képesséfejlesztés Országos Központjaként. Fel­adatuk az első, illetve a ké­sőbb induló második osztá­lyokról való gondoskodás. Ezek szeptembertől összesen 65 iskolában fognak működ­ni. Ugyanakkor húsz-huszonöt fölsőbb osztállyal is kellene törődniük. A dolog megérté­séhez tudni kell, hogy ezek között léteznek olyan isko­lák, amelyekben hosszabb ide­je, nyolc éve követik a prog­ramot. Aminek alapja a nyel­vi kommunikáció. Ahol tehát tanítanak régi nyelvi kom­munikációs pedagógusok, vagy még a képességfejlesztő prog­ram kísérleti szakaszában kapcsolódtak ehhez, ott kine­velődtek jó szakemberek. Szá­munkra garanciát jelentettek arra, hogy náluk a program pedagógiája is érvényesíthe­tő. Ilyen volt Halásztelek is. D Hogyan értesültek az igazgatóváltás után keletkező problémákról? — Jómagam leginkább ab­ból a levélből, amelyben érte­sítettek bennünket a meg­szüntetésről. A tanév elején, októberben szakavatott kollé­ganőnk, Balázs Éva — aki 1981-ben kezdett a kutatócso­port tagjaként és jelenleg is az Oktatáskutatóban dolgozik — rövid szakmai látleletet ké­szített Halásztelken. A jelzett gondokat nem tartom olyan aggasztónak, hogy azokból a megszüntetésre lehetett volna következtetni. Készítettünk egy másik kimutatását is az I—IV., iletve az V. osztályról: kik tanítanak azokban, milyen tárgyat, elegendő-e a tanesz­köz, részt vett-e a pedagógus általános vagy szakmai felké­szítésen. Az értékközvetítő és képességfejlesztő programnak ugyanis saját pedagógiája van. Éppen ezért majdhogynem fontosabbnak tartom az álla lános pedagógiai felkészítést. Hogyha megnézzük a halász telkiek részvételét ezen — nem biztos, hogy mindannyian kompetensen kezdtek ott ta­nítani ebben a pedagógiában. Ha jól látom, a konfliktus helyzetet a nyolcadik osztály állapota robbantotta ki. Mivel nem volt elegendő taneszköz, az igazgató — szerintem na­gyon helyesen — ’78-as tan tervre állította át az iskolát. A tanév elején én magam hirdettem ki az oktatási intéz mények közt ezt a lehetőséget. A ’78-as tankönyvek haszná­lata mellett a képességfejlesz­tő pedagógiai kúítura nyu godtan maradhatna az iskolá­ban. Én úgy gondolom, hogy Halásztelken nem ez történt. ® Amennyiben a szülők valamilyen úton-módon talál nak anyagi fedezetet egy Zsolnai-iskolára, fölvállalnák- e a kedvezőtlen tapasztalatok ellenére? — Természetesen. Vennes Aranka Színházi levél Shakespeare — angolul Utoljára 1972-ben járt ná­lunk jelentős angol (vagy, a szigetországi szóhasználat sze­rint: brit) színtársulat. Akkor a Royal Shakespeare Company (a Királyi Shakespeare Társu­lat) játszotta a Vígszínházban, Peter Brook rendezésében a Szentivánéji álmot. Előtte is ők jártak itt, a Lear király és a Tévedések vígjátéka előadá­saival, 1964-ben. Ez a két lá­togatás megvilágosító erejű volt a magyar színház számá­ra. Napnál világosabban kide­rült, amit a szakma java egyébként tudott, csak alkal­mazni nem tudta: van másféle színjátszás is, mint a szta- nyiszlavszkiji tanításokra épült úgynevezett szocialista rea­lista színjátszási stílus, és ez a másféle színház stadionhosz- szakkal jár előttünk korszerű kifejezési eszközökben, korsze­rű gondolkodásban, darabér­telmezésben, világképterem­tésben, játéktechnikában, dísz­lettervezésben, s egyáltalán, mindenben, amitől a színház színház. Tizennyolc év után ismét láthattunk jelentős társulatot. A Renaissance Theatre Com­pany ejtette útba világjárása során Budapestet, talán nem véletlenül, s nem véletlenül épp most, hiszen a társulat védnöke Károly walesi herceg, s ő éppen itt járt. A nagyon fiatal Kenneth Branagh vezet­te társulat mindössze három éve alakult, de máris jelentős sikerekre tekinthet vissza. Nem államilag szponzorált színház, különböző cégek tá­mogatják, tagjai több színház ból verbuválódtak, s a társu­lat igen fiatal átlagéletkorú. A színház pedig, amit csinál­nak, szögesen más elveken nyugszik, mint a hajdani Brook-féle előadások. Ök azt vallják: a színpadon a legfon­tosabb a szó és a színész, s az így kifejezhető gondolat. Nem lila „koncepciók”-hoz igazítják a műveket, hanem megpróbálják eljátszani pél­dául Shakespeare-t úgy, aho­gyan „írva vagyon”. Két elő­adásuk — érdekes módon: a Lear és a Szentivánéji álom — ezt igazolta is. Semleges játéktéren, fémes hatású kör­horizont előtt, minden bútor, díszlet nélkül, csak néhány kellék és persze a kosztü­mök segítségével, valóban a szövegre és a színészi játékra koncentráltak. Branagh, aki a két előadást rendezte és ki­sebb szerepeket is játszott bennük, azt tartja, a közön­séget a dráma, a tragédia, a költészet, a humor érdekli, és nem az, hogy a rendező , mit bírt kitalálni”. Ebben az ér­telemben ez a színház igazo­dik választott nevéhez: rene­szánsz, azaz megújuló, a mai színház sok öncélú divatja mellett vállalja az ősi funk­ciót: a játékot. Ettől lesz a Lear véres, de igaz mese, s a Szentivánéji mulatságos, de nagyon valóságos tündérke­dés. Nem relatív erejű színház ez, de ízig-vérig színház, le­nyűgöző mesterségbeli tudás­sal megvalósítva. Takács István EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINTOKM TÁJÉKOZTATÓJA Illcsy Katalin jelenti: A Hungaroringen ezen a hétvégén rendezik a kamion Európa-bajnokság magyarországi futamát. A versenypálya leggyorsabban az M3-as autópályáról közelíthető meg. A parkolókhoz a 18-as vagy a 22-es kilométernél térhetnek le. A programok mindkét nap reggel 8-kor kezdődnek, és körülbelül 16.30-ig tartanak. A reggeli és délutáni órákban az autópályán és a 30. számú főúton a szokásos­nál nagyobb forgalomra kell számítani. A verseny miatt nem tervez­nek forgalomkorlátozást, a verseny szervezői azonban kérik, hogy a Főt—Mogyoród közti összekötő utat a nagy érdeklődéire való tekintet­tel szombaton és vasárnap átmenő forgalom céljából ne vegyék igénybe. Szombat délelőtt országszerte ballagási ünnepségeket rendeznek. Pest megyében is szinte valamennyi városban, az iskolák környékén kisebb forgalomkorlátozásra kell számítani. A gépjárművezetők türel­mét és megértését kérjük. A 11-es főúton a 18—14 km között közműépítési munkákat végez­nek. A fél útpályát lezárták. A munkálatok előreláthatólag június vé­géig elhúzódnak. Hétköznapokon ezért hosszabb menetidőre számít­sanak. A Duna Pest megyei szakaszán valamennyi komp a kiadott menet­rend szerint közlekedik. Az Esztergom és Párkány között közlekedő komp májustól Eszter­gomból 7.30—17.30 óráig. Párkányból 8.00—18.00 óráig óránként indulnak a járatok. MI MENNYI? Az egyes járművezetők a gépkocsik sebességét pontatlanul ítélik meg. A becslési hiba nagysága gyakorlatilag független az életkortól, inkább a rutintól függ. A kiváló vezetők a se­bességet pontosabban becsülik. Korlátozott látási viszonyok között azonban szinte valamennyi autós elveszti távolságbecslő képességét. A szembejövő járművek sebességét általában las- sabbnak ítélik. Egy 130 km óra sebességgel közlekedő jármű esetében a kísérleti becslések átlaga 90 km órát eredménye­zett. A szembejövő járművek sebességének rossz megítélése általában 50 km/óránál magasabb sebességeknél következik be. Ezzel párhuzamosan a távolságot is túlbecsüljük, így foko­zott balesetveszéllyel számolhatunk. Ítélőképességünket nem­csak az esős idő, a köd befolyásolja hátrányosan, hanem a meleg is. A melegfront általában a szervezet erőit mozgósítja, többek között ingerlékenységet, türelmetlenséget okoz. Van, akinél agresszivitást vált ki, másoknál pedig depressziót. Nyo­mott hangulatban megnő a reakcióidő. A járművezetőik által okozott balesetek fő csoportjai is a sebesség helytelen meg­választásából erednek. ITTA MÁK MA? Megdöbbentő adatot hallottam: a gépkocsivezetők közül minden harmadik alkoholt fogyaszt vezetés előtt. Ki többet, ki kevesebbet. Van, aki arra hivatkozik, hogy a szomszédos — s nálunk fejlettebb — Ausztriában a sofőr elfogyaszthat egy üveg sört, mások viszont magyarázat nélkül gondolják úgy, hogy nekik szabad. Nem akarok előhozakodni most a közis­mert adatokkal, mennyivel romlik a reflex, hogyan növekszik a reakcióidő az elfogyasztott szesz hatására. Azzal sem akarok érvelni, hogyha — akár csak egy pohár sört ivott is a vezető és — balesetet pkpg, egész életében bánthatja a lelkiismeret: ■hátha meg tudott volna állni, ha nem iszik ... Csak arra sze­retnék emlékeztetni: a rendőrség szigorúan bünteti az ittas vezetést ! ELNÉZŐEK VOLTAK mmPlSi- 'V, '•* "**■ .'I Néhány napja műszaki ellenőrzést tartottak a 4-es úton, a Katalin csárda előtti parkolóban. A megállított hetvenhá- rom gépkocsit műszerekkel teszteltek. Mérték a szén-dioxid-ki- bocsátást, valamint a gépkocsik lassulását, tehát a fékezhető- ségét. Vizsgálták a gumiabroncsok állapotát is. Megdöbbentő eredményre jutottak. Mindössze 27 gépkocsi bizonyult hibát­lannak. Nagyon sok gépkocsi kereke volt kopottabb a meg­engedettnél. Az egyik sódert szállító teherautó gumiabroncsán tenyérnyi felületen már a szövet kandikált elő. Mivel a pót­kerék sem volt jobb állapotban, a bírságoláson kívül műszaki vizsgára utasították. Így járt még hat gépkocsi-tulajdonos, a többiek megúszták kisebb-nagyobb pénzbüntetéssel. Nem egé­szen három óra alatt 6200 forintnyi büntetést róttak ki, s nem is voltak szigorúak. A műszaki ellenőrzés mellett öt gépkocsi- vezetőt szabálytalan előzés miatt állítottak meg. Közlekedésbiztonsági Tanács Rovatunk a Pest Megyei ***I^*r támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Mátrai Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom