Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-10 / 108. szám

T BMalat húznak védekezésként Elkerülő út ötszázmillióért Négy variációt dolgoztak ki a 2-es fő közlekedési út Vác városát kikerülő sza­kaszának megtervezésére. Bár a város általános ren­dezési tervében már az 1970-es évek óta szerepel az elkerülő út, az eseményeket most felgyorsította az a tény, miszerint a 2-es út melletti általános iskolák­ban tanuló gyermekek szer­vezetében a megengedettnél nagyobb ólomterhelést mu­tattak ki. A vizsgálatok után számos intézkedésre került sor a városban: beszüntet­ték az udvari tornaórákat; hamarosan megkezdik a főút és az iskolák közötti biofalak telepítését; illetve korlátozásokkal, parkolási tilalmak bevezetésével pró­bálják a forgalmat csökken­teni. A végső megoldást azon­ban az elkerülő út megépí­tése jelenti, melynek nyom­vonala — a városi tanács műszaki osztályán megte­kinthető tervek szerint — a leginkább érintett városrész, a Deákvári-lakótelep legkö­zelebbi pontjától is 400-500 méterre halad majd. A la­kossági fórumokra és a ter­vek társadalmi vitájára jú­liusban kerül sor, őszre pe­dig elkészül az a részletes terv is, melynek alapján megindulhatnak a terület- rendezési munkák. Az épít­kezés mintegy 500 millió fo­rintba kerül, és legkésőbb 1993-ra el kell készülnie. . Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára — aki kedden ér­kezett Magyarországra — szerdán elsőként Horn Gyu­la ügyvezető külügyminisz­terrel találkozott. Délután az ENSZ főtitká­ra a Parlamentben találko­zott Antall József kijelölt miniszterelnökkel, a Magyar Demokrata Fórum elnöké­vel. Elárasztjuk Dél-Afrikát? Az afrikai ország elvben üdvözli a szakképzett ma­gyar munkaerő bevándorlási szándékát, de érdemben ed­dig a letelepedési kérelmek­nek csupán a töredékével foglalkoztak. A leendő be­vándorlóknak már a megér­kezésük előtt konkrét állás- ajánlattal kell rendelkez­niük. Ráadásul a fekete munkavállalók szakszerve­zetei élesen tiltakoznak a be­tolakodók ellen. Egyes ér­deklődő üzletemberek azon­ban már felvették a kapcso­latot Budapesttel, hogy fel­térképezzék az elvágyódó magyarok szakmai felké­szültségét. IPES T MEG Y ES XXXIV. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM rímMmLMí atjtôcæm A II. világháború befejezésének 45. évfordulóján eszter­gomi és nyitrai sportrepülők közös kötelékben repültek gépeiken a magyar—csehszlovák határ felett. © Megala­kult a Magyar Bírói Egyesület. ©Magyar Farmer cím­mel új lapot adtak ki a mezőgazdasági kisvállalkozók számára. © Eltörött egy hatalmas szibériai gázvezeték. A magyar fogyasztók ellátásában azonban nem lesz fenn­akadás. © A Phralipe Független Cigányszervezet tiltako­zik az ellen, hogy a március végi erdélyi magyar—román összecsapásokért éppen azokat a cigányokat tették meg bűnbaknak, s börtönözték be, akik véget vetettek a véres leszámolásnak. @ A Magyar Üjságírók Országos Szövet­sége, a Nyilvánosság Klub, a Rádiós és a Televíziós Ka­mara, a Magyar Hírügynökségi Üjságíró-kamara május 12-én a MUOSZ-székházban, a pártokat odavárva, vitát rendez a többpártrendszer és a sajtószabadság kérdései­ről. © A magyar közúti fuvarozók a tavalyinál lényege­sen több, Nyugat-Európába érvényes fuvarengedélyt kap­tak. Jön a hőguta! Sajnos fogalmam sincs, ezúttal a meteoroló­gia hitt a „látványnak”, vagy a lányok a meteorológiának. Mindenesetre tény, a korai nyár szerencsésen találkozott a korai (nap)fürdőzőkkel. Míg az első fecskék tévedhetet- lenül a tavaszt jelzik, az első alig fürdőruhás lányok a nyarat. Szentendre amúgy is bő­velkedett látnivalókban, ezekhez most még felzárkóznak majd a napozó lányok is — nem kis örömére a nézelődő turistáknak. A két hölgy és a 23-25 fokos meleg még csak szolid hőgutát eredményez, de lesz ennél még melegebb is a helyzet... Biztos for­rásból tudjuk, hogy a hőmérő higanyszála még magasabbra is emelkedik, azonkívül nem ment ki a divatból a félmeztelen fürdőzés sem .. . Sőt úgy hírlik, egyre divatosabb a naturizmus. Egyébként az előrejelzés szerint marad a napos, nyárias idő. A szép lá­nyokról nincs prognózis. —ti — Ára: 3JO farín! 1990. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK Az ország minden szabad területe lényegében vadász- terület, haszonbérbe adó az állam. A vadászvizsga 1971 óta 18, a vadászjegy lassan tíz éve 100 forint. Jelképes díjak ezek. S bár 1985 óta tervezik, új vadásztörvény még a mai napig nem került a Parlament elé. Viszont tavaly január vége óta nem a megyei szakigazgatás a törvényességi felügyelő. A vadászat egyre inkább olyan téma, mint a labdarúgás. Kevés a hozzáértő, de véle­ménye majd mindenkinek van. Dr. Balázs István azon ke­vesek közé tartozik, akiket a szakma elismer. Évtizedek óta vadászati felügyelő, me­gyei tanácsos. Elmondta, hogy Pest megyében nap­jainkban 6280 vadászt, 84 területtel rendelkező és 54 terület nélküli, azaz bérkilö­vő vadásztársaságot tarta­nak nyilván. Messze többet, mint bármelyik más megyé­ben. S bár az itteni társasá­gok nagyobb terület gazdái, mint a közigazgatás, mégis itt jut legkisebb birtok egy- egy vadászra. A vadászat körül azonban ma minden bizonytalan. Többszörösére emelkedtek a fegyver- és lőszerárak, és amiért valójában félnek a puskások, ez az új földtör­vény. Már a jelenlegi föld- tulajdonosok is tiltakoznak a mai állapotok ellen, szerin­tük nem az állam, hanem a területgazda adhasson vadá­szati jogot. Valószínűleg csatlakozni fog ehhez az el­képzeléshez minden leendő önkormányzat és számtalan bérlő vagy új tulajdonos. Dr. Balázs István szerint az a fő kérdés, hogy ez eset­ben kié lesz a vad tulajdon­joga? Mert erről mindig el­feledkeznek a vitatkozók. És ha állami kontroll nél­kül kerül magánkézbe a vadgazdaság, akkor tékoz­lástól kell tartani. De milyen státust kapnak például a vándormadarak ? A megyei tanácsos egy másik érdekességre is fel­hívta a figyelmet. Mivel le­zárult egy ötéves ciklus, új vezetőségeket választottak nemrégiben a megyei va­dásztársaságok. Ennek során meglepően sok régi funkcio­nárius került új pozicióba. K. M. Százmillió forintért új gazdája van az egyik legsi­keresebb és legnyeresége­sebb magyar hetilapnak, a Szabad Földnek. Az erről szóló megállapodást a Hír­lapkiadó Vállalat képvisele­tében Vágner Ferenc vezér- igazgató, az új tulajdonos, a Közép-európai Fejlesztési Társaság nevében pedig Demján Sándor írta alá ked­den. A Szabad Föld kiadására egy kft. alakult, amelyben komoly szerepe van a Mai Nap Kiadó Rt.-nek. Kcronar.ézőbsn a trónörökös Hercegi pár a Kiskunságban A walesi hercegi pár ma­gyarországi látogatásának harmadik napján Budapes­ten megtekintette a magyar királyi koronát, majd a Kis­kunsági Nemzeti Parkba tett kirándulást. Délután szállásukon fo­gadták a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság képvise­lőit, akik Nagy Imrc-emlék- plakeítet adtak át Károly hercegnek. Este a Vígszín­házban vendégszercplő an­gol társulat Lear király-elő­adását tekintették meg. Pérez de Cuellar tárgyalásai ELTŰNTNEK NYÍL K ölcsönvettem a világhírű film címét és megtol­dottam egy kérdőjellel. A világhírű film egy emberről szólt, a kérdőjellel bővített cím pedig egy osztályra kíván utalni. Egy osztályra, amelyet — akarva-akaratlanul, tudatosan, véletlenül? — szinte hetek, hónapok alatt eltüntette a politika színpadá­ról a változások forgatókönyve. Ha persze, valóban eltüntette... Mert az is lehet, a forgatókönyv írói nem vették észre, a színen van ez az osztály is... Időszerű-e ma. amikor korábban még port sem törlők vedlettek át tavaszi nagytakarítókká, előho­zakodni az eltűntnek nyilvánítottakkal, a munkás- osztállyal? Egyáltalán, amikor a kiselejtezhetetlen történelem selejtezése zajlik, használható-e még a fogalom: munkás, munkásosztály? A gondolatsort egy beszélgetés indította el. Termé­szetesen munkásokkal. Akik „eltűntek”. Az különö­sebben nem fáj nekik — bár észlelték, megjegyez­ték! —, hogy a Parlament padsoraiban helyet fog­laló képviselők között nekik nem jutott több három főnél. (Összeszámolták, s mint mondták, nagy jóin­dulattal is csak öt fő jön ki.) Megszokhatták az utóbbi időben ezt a feledékenységet, hiszen volt „élcsapa­tuk” utolsó kongresszusára is csupán mutatóba ju­tottak be... Ez tehát nem fáj nekik, különben is, elegük van a formális képviselet statisztikai játékai­ból. Volt benne részük elég, nem volt benne köszö­net, köszönik, nem kérnek belőle. Szemben az előbbiekkel, az viszont tüskeként akadt a bőrükbe, hogy a politikai pártok döntő része — programjaikból kikövetkeztethetően — csupán alkal­mazottakat, vagy bérből és fizetésből élőket ismer, de nem ismer munkásokat. Holott ők, objektív helyzet, vannak. Olyannyira valóságosan léteznek, hogy pél­dául a megyében az ipari foglalkoztatottaknak a 88 ezer fős táborából ők, a munkások, azaz a fizikai munkakörben dolgozó 66 ezren vannak. És ez csupán az ipar! Elsikkadhat-e ennyi embernek az ügye? Felelhető: nem sikkadt, sikkad el. Hiszen szinte minden politikai szervezet figyelemmel volt, van azokra, akik „nem lehetnek mindannyian”(?) vállal­kozók. A bérből és fizetésből élőknek is ígérnek a programok ezt és azt, de azt, hogy kimondottan a fizikai kenyérkeresőknek, a munkásoknak mit, ho­mály fedi. Igaz, eltűnteknek kell-e bármit is ígérni?! Ez a megbocsáthatatlan politikai feledékenység ko­rántsem hiúsági okok, esetleg a politikai presztízs miatt dühíti ezeket az embereket. Hanem azért, mert úgy érzik — és erre a beszélgetéskor nyomatékosan utaltak —, kisemmiződnek! Nincsenek érdekképvi­seleteik, a volt-lesz szakszervezetek, a volt-lesz mun- kás-szocialista-szociáldemokrata pártok sem állnak igazán melléjük, s még kevésbé azok a politikai ala­kulatok, amelyek még a látszatra sem sokat adtak. Ezek az emberek például nagy figyelemmel átolvas­tak egy 160 oldalas pártprogramot. Egyetlenegyszer sem találkoztak azzal a megjelöléssel: munkás. L ehet bármit mondani töprengésükre, félelmükre, dühükre. Attól még van. Objektíve létezik. Még akkor is, ha ma, átmenetileg, ennek a léte­zésnek kevés a visszhangja, ha észrevétlen marad. Nagy jövője lenne annak a pártnak, amely őket szólítaná meg. Ilyen párt ma nincsen. Ök nem látnak ilyet. S ha nem látnak, akkor bármelyik politikai szervezet bárrryt állít is, az „eltűnteknek” kell hin­nünk. Keserű történelmi tapasztalataik hitelesítik igazukat. Mészáros Ottó fén g költöző mméér? Aggódnak a puskás emberek

Next

/
Oldalképek
Tartalom