Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-28 / 123. szám

1990. MÁJUS 28., HÉTFŐ TË&dem 5 Tilitoli o tanácson „A pátyi Muri Dani több évtizedes kábultságában is vi­lágosan látta, hogy miként pusztul az acélos búzát, a hamvas gyümölcsöt, harmatos szőlőt és friss zöldséget termő föld. Látta, miként lesz Csá­ki szénája az állatállomány, miként válnak egyre közöm­bösebbé, igénytelenebbé, nya­kasnak, büszkének ismert gazdatársai a közös iga alatt.’’ A fenti idézetet a Pátyi Fó­rum. az MDF helyi szerveze­tének időszakos, május 10-i kiadványában olvastam, s örömmel kölcsönvettem, mert igazán jól jellemzi a faluban hosszú idő óta dúló háború fő csapásvonalait. Az egyik irány ugyanis a téeszt céloz­za. a másik meg a „közös igatartót”, a tanácsot. A tanácselnök és a vb-tit- kár már a felmondási idejét tölti, nem akarták megvárni, hogy azt mondják nekik: itt a lapát, tessék ráülni! De pa­kol a szakigazgatási szerv he­lyettes vezetője, szökni készül a pénzügyi és műszaki előadó, valamint a garnesz vezetője is. Rövidesen tehát elnök és vb- tilkár nélkül marad a falu, s ha a többiek is felkötik tal­pukra az útilaput, két-három hónapra, a helyhatósági vá­lasztásokig bizonyára elnépte­lenedik a községháza. A vihar előtti csendben is érezhető volt a hullámverés, már több mint egy esztende­je. Kinőtt a szakálla a Vá- rady-kastély témájának, any- nyit ostorozták miatta a téeszt, hogy hagyta lepusztulni az épületet. Most újabb lapot adtak a pártok és az állam­polgárok kezébe, pontosabban a földjét adta bérbe a téesz a HÓGÉP Vegyipari Szolgál­tató Kisszövetkezetnek, akik viszont tetemes mennyiségű, II. veszélyességi osztályba tartozó hulladékot tároltak igen felelőtlen módon az in­gatlanon. A tanácsiak? Hát kérem, azok is huncut gazemberek. — Hogy Is van ez? — kér­dezem dr. Andráskóné dr. Horvath Olga vb-titkárt, aki legutóbbi találkozásunk óta a felére fogyott az idegharcban. — A polgármesteri posztra tudomásom szerint minden he­lyi párt állít jelöltet, azaz lesz az MDF-, a kisgazda-, az SZDSZ- és szociáldemokrata színekben induló — mondja a vb-titkár. — A vb-titkár kinevezett, noha most meg kell majd pá­lyázni ezeket az állásukat. Miért megy inkább el? — Mert nem tudok olyan légkörben dolgozni, ahol nap nap után gúzsba kötve táncol­tatnak nemcsak engem, de az egész apparátust és a ta­nácstestületet is. Utóbbiak­kal sikerült elhitetni, hogy ők semmire se jó bólogató já- nosok, már csak könyörgésre hajlandók eljönni a tanács­ülésre, s számolják a napokat, mikor lesz vége pellengér­re állításuknak. — Mit ért azon, hogy gúzs­ba kötve táncolnak? — Azt például, hogy nem­csak pártok vannak nálunk, hanem megalakult a VEPEK, azaz a Volt Ellenzéki Pártok Egyeztető Kerekasztala is. Nos ők a vb-ülések előtt. találkoz­nak majd, s minden egyes anyagot véleményeznek. Ez persze még nem volna baj, csak sikerülne fontos kérdé­sekben dűlőre jutni. Nem tu­dom felfogni például, miért ellenezték a pártok az egész­ségház felújítását, hiszen el­lenkező esetben lesz még égy Várady-kastélyunk. Ráadásul e munka kapcsán mód nyílt volna a szerkezet megemelé­sével egy orvosi szolgálati la­kás kialakítására, enélkül. ugyanis Mába írtunk ' ki -pá-- lyázatot, nem kaptunk gyer­mekorvost a községbe. Ügy tartja a mondás, az em­ber a szüleit nem, csak a ba­rátait válogathatja meg. En­nek pandantjára mondhatni: véletlen, ha egy házaspár mindkét tagja szerepel a köz­életben, s néha-néha ez elke­rülhetetlenül egyikük, esetleg mindkettejük gyengítéséhez vezet. Nos dr. Horváth Olga annak a dr. Andráskó József­nek a felesége, aki a 10. vá­lasztókerületben — ahová Pátv is tartozik — az MSZP színeiben indult országgyűlé­si képviselőjelöltként. A férj nem jutott be a Parlamentbe, viszont feleségét alaposan ki­kezdték Pátyon a hites ura miatt. Azzal vádolták, hogy a férje aztán igazán tudhatja, mikor kell mennie a kopogta­tócédulákért. Az asszony e vád hallatán másnap már be se akart menni dolgozni, de végül ez ügyben sikerült kon­szenzusra jutni: a pártok be­látták, hogy a választások le­bonyolításában nélkülözhetet­len szerep a vb-titkáré, s megígérték, hogy nem vonják kétségbe pártatlanságát, s addig meg sem jelentetik az akkor még ellenzéki lapnak számító Pátyi Fórumot, Eszten­dők alatt számos tüske se­bezte a vb-titkárt, nyelte, nyelte a keserű pirulákat. Most úgy döntött, elég, nem csinálja tovább. — Majdnem biztos vagyok benne, hogy ahová most jog­tanácsosnak elszegődöm, nem fogom jól érezni magam, mert én megtaláltam a helyem az államigazgatásban és megta­nultam, megszerettem ezt a számát — mondja a vb-tit- kár. Találkozásunk másnapján a vb-titkár levélben értesített arról, hogy a tanácsiak ügye Váratlan fordulatot vett. Idé­zek a levélből: „Szabó Zoltán- né ma délután mondta, hogy úgy döntött, mégis marad, a választásokig biztosan az el­nöki székben ül. Így az sem bizonyos, hogy az apparátus­ból, akik mondták elmep- nek-e? Ügy látszik, még min­dig érnek meglepetések. Azt hittem, hogy amit nekem mondanak, az úgy is van.” Fazflkas Rsztar Mmsssrak, viharágyúk, rakéták Kátyúba jutott jégelhárítás A nagyidő elöl egy tanyára húzódtam be. mely Dabas és Bugyi közt lapít az akácfák közt. A lila-fekete felhők jeget sejtettek, bár májusban ritka az ilyen. — A fene tudja ... — nézett a gazda az alacsonyan hömpölygő felhőkre, majd mert villám cikázott, betette az ajtót, kintirekesztve a mennydörgést. — Már az időjárás sem a régi. feje tetejére állt az egész termé­szet — motyogta a pipája mögül. Kint zuhog, bent beszélgetünk, szóba kerül az elmúlt har­minc év jégkárja. Gazduram visszaemlékezése szerint vala­mennyi közül az 1987-es volt a ,,leggaládabb’% pedig Pest me­gyét csak a „sleppje csapta meg”, az országos egymilllárd fo­rintos kár a megye mezőgazdaságát csak tíz százalékban súj­totta. harfelhőket 1896 Űrnapján a schmitzbergi állomáson le­adott lövésekkel”. Példáját má­sok is követték, rövidesen 33 lövőállomást létesítenek a kör­nyéken. A kezdetleges mozsár­ágyúkat egy Unger nevű la­katos tökéletesítette az úgy­nevezett hangtölcsér alkalma­zásával, s megkezdi a vihar- ágyúk sorozatgyártását. A Stiger-Unger viharágyúk (vélt) effektus lényege: a fel­felé irányuló lőporgázok kel­tette légörvények, másrészt a robbanáskor keletkező hang­rezgések eltérítik, illetve csökkentik a viharfelhők ha­tásfokát, kivált a jéghullást. Amit ez idő tájt még nem tud­tak: a jég 2000 méteren felül képződik, míg az ágyúk kel­tette lég- és hangörvény 200 méteren túl már hatástalan : volt. Nem véletlen tehát, hogy . a Magyar Királyi Meteorológiai Intézet már 1907-ben kimond­ta: márpedig a viharágyúknak semmi jelentősége a jégve­szély elhárításában. Ennek el­lenére még 1930-ban is el-el- durrant egy-egy viharágyú, , kivált a Balaton és a Főt kör­nyéki szőlészetekben. A jégeső elleni küzdelem új : korszaka kezdődött, a jégeső- ! képződés elméletének kidolgo­zása. A kutatók rájöttek, a fel­hőket nem lehet elriasztani, . viszont minimálisra csökkdttti-..; hető a jégszemek mérete, ha ' ezüst- vagy ólomjodidot jut- , tatnak fel abba a régióba, ahol a jégszemek képződnek. A szovjetek és amerikaiak után Magyarországon is meg- ' indult a szervezett jégeső-el- ' hárítás, ezt megelőzően egy fiatal magyar meteorológus, dr. Wirth Endre ENSZ ösztöndí- ' jasként az USA-ban tanulmá- 1 nyozta a rakétás jégelhárítást. Az első állomást Dél-Bara- nyában állították fel s 1976 1 július 23-án röppent fel elő- ■ szőr ezüstjonidos rakéta a ' Tenkesről. 1987-ig összesen 15 állomást építettek ki az or- 1 szágban milliós nagyságrendű ] értékben, üzemeltetésüket az j Országos Meteorológiai Szolgá­lat látta el, de a költségek az ■ Állami Biztosítót terhelték. Hidegfront 1 Most térjünk vissza 1987. ; július 25-re, amit fekete be­tűkkel jegyeznek a százéves ,s magyar meteorológia történel­mében. Dióhéjban az esemény kronológiája: július utolsó de- kádjában a szinte egész Euró- i pa fölött örvénylő ciklon hi- '■ degfrontja Csehszlovákia és Ausztria fölött hullámzott, a hidegfront fölé Észak-Afriká­— Emlékszem, akkoriban mindenki erről beszélt, szidták a jégeső-elhárítókat. Aztán szép. lassan elaludt az ügy, so­ha nem tudtuk meg az igazsá­got. Idővel tényleg feledés borul mindenre, kivált ha valakifk) érdekét is szolgálja a felejtés. Az 1987-es jégkár viszont nem tartozik ebbe a kategóriába, mint azt a napokban megtud­tam, az akkor lehullt és rég elolvadt jég keserű levét az idén issza meg az Országos Meteorológiai Szolgálat 300 dolgozója. Mozsárágyúk Az egykori lapokat böngész­ve a legenyhébb vád, ami a jégeső-elhárítás ellen elhang­zott: szolgálati hanyagság és hozzá nem értés. Valóban ez állt fenn. valóban ez történt? A jégeső-elhárításnak kü­lön történelme van s orszá­gonként változik. Két példa: 1806-ból származó feljegyzé­sek tanúsága szerint Francia- országban 4—500 kg lőport is ellövöldöztek egy-egy zivata­ros idényben, ugyanezért har­minc évvel korábban Mária Te­rézia deresre húzatta a tékoz­ló lövöldözőket. Az elemek elleni szervezett összefogás 1896-ban kezdődött Stájerországban, lévénj hogy az előbbi év rendkívüli időjá­rását jócskán megsínylette az ottani szőlészet. Bizonyos Sti- ger Albert úr, Windisch- Feistritz polgármestere — maga is szőlész — egy általa eszkábált szerkezettel „megál­lította a hömpölygő hehéz vi­OTT LETT DÍSZPOLGÁR, AH ^1———1a—I»™ Tapintat kellett a testvércéghez Gazdag község Biatorbágy. Van vagy másfél díszpolgára. Persze Hernádi Károly azl mondaná erre, kettő az a másfél, de mindenki tudja jól a lényeget. Sok-sok évvel ezelőtt, az elnök nem Is élt még akkor, már laktak itt Brucknerek. Franz úr pedig, aki nem volt se Franz, se úr az idő tájt, leg­feljebb ha Ferkó, Fercsl, Ferike, nyomdászként dolgozott Bu­dapesten. Közelebbről az Ö utcában, ismétli most vagy har­madszor el, és nagyokat mosolyog hozzá. Alacsony, ősz hajú, joviális férfi. Azt mondja, hatvankilenc éves. 0 lenne tehát az a fél. barátságot, azért rengeteget tettek mindketten. Peter Kiefner csak annyit szól ehhez, ápolni kell a kap­csolatot, ha már egyáltalán el­jutottak idáig. Mert eleinte nehezen ment a közeledés, „sok pecsétre és tapintatra volt szükség”, ő persze cso­dálkozik ezen, de mi tudjuk, Európa keleti felén mindig is engedélyek és pecsétek ját­szották a főszerepet. Itthon sem volt könnyű a dolog, erő­síti meg Hernádi Károly. Sem a megyei tanács, sem a párt­bizottság nem támogatta az ügyet. Neveket is említhetne, teszi hozzá, ki hogyan tor- pedózta meg a tonbágyiak szándékait, ám ne rontsuk el ezzel a napot. A fő, hogy a község elérte, amit akart, van már testvérvárosa, sőt két díszpolgára is. Áz előbbiről kiállított okmány ugyan csak a kultúra és a sport területén körvonalazza az együttműkö­dést, de nincs kizárva a gaz­dasági segítség sem. Most például egy, a művelődési ház építését támogató csekkel ér­keztek Biatorbágyra a néme­tek. Hát így változik lassacskán a világ, szólal meg nagy soká­ra Bruckner Ferenc. A köz­ség. ahonnan egykoron elül­dözték a családját, pénteken díszpolgárrá fogadta. Arcára kiül a felismerés, lám, furcsa dolog ez a történelem. Jól megforgatja az embert, do­bálja ide és oda, de néha elég­tételt is szolgáltat. Közhely- szerű a gondolat, ám egy mo­solyhoz elég. És már mosolyog is Bruckner Ferenc. Falusy Zslgmond Biatorbágy tanácselnöke (baloldalt) a község két új díszpol­gárával, Peter Kiefnerrel és Franz Brucknerrel (Vimola Károly felvétele) ból száraz, forró levegő áram­lott. Mindezek hatására ha­zánk időjárása is változékony volt. 25-én délelőtt — kivált az észak-északkeleti me­gyékből. de Pest környékéről is — jelentős, de nem veszé­lyes záporokat jeleztek. A későbbi zivatargócok előbb Klangenfurt térségében jelen­tek meg a reggeli órákban, majd mintegy 100 km/óra se­bességgel kialakult egy hatal­mas viharlánc, mely gyakorla­tilag Milánótól Magyarorszá­gig húzódott. A front terjedé­sét a radarok pontosan jelez­ték, ám a radarok és az elhárí­tás közti szinkron, az észlelés és a cselekvés közti interval­lum túl kevés volt ahhoz, hogy az ember felvehesse a harcot az elemekkel. (Ma, számító­gépek' bevonásával több az esély, de ez sem holtbiztos.) Szakértők szerint az ún.' szupercellás zivatarfelhőkkel szemben nincs sok esélye az elhárításnak, szerencsére ilye­nek ritkán fordulnak elő, 50 év óta nemhogy, Magyarorszá­gon, de Európában sem je­gyeztek ilyen intenzitású ziva­tart és öt centiméter átmérőjű jégszemeket, melyek gyakor­latilag mindent letaroltak, g a leginkább érintettebb megyé­ben, Baranyában. 700 millió forintos kárt okoztak (a töb­bin Bács-Kiskun és Pest me­gye osztozott). Az AB betársul A lefolytatott vizsgálat nem mutatott ki mulasztást, mind­azonáltal az Állami Biztosító leült és számvetést csinált: mi kifizetőbb, az elhárítást fi­nanszírozni, mely nem teljes értékű garancia a jégkárelhá­rításra, vagy vállalni a jégkár minden anyagi konzekvenciá­ját élhárítás nélkül. Az utób­bi mellett voksoltak, s így a rakétás jégelhárítás is arra a sorsra jutott, mint a mozsár­rendszerű viharágyúk a század elején, következményeként 300 ember kereshet új munka­helyet az év második felében. Egy eszköz, egy elmélet el­avulhat, de a tudományág, mely létrehozta, tovább él, művelői tovább kutatnak — vallja a két legérdekeltebb, dr. Wirth Endre és Molnár Károly meteorológus. Egy fran­cia jégelhárító technológiát to­vábbfejlesztve rövidesen sor kerül egy új eljárás kikísérle­tezésére Magyarországon, nem kizárt, hogy pont a megyénk­ben. Ennek lényege: a talaj­közeiben, generátorban elége­tett ezüstjonidot a légáramlá­sokra bízva juttatnak fel a zi­vatarfelhőbe, minimálisan csekély költséggel. Ha beválik, 300 helyett 15 embert fog fog­lalkoztatni az új jégelhárító szolgálat. A kutatási költségek­be, úgy hírlik, az Állami Biz­tosító is betársul. Pedig — és ezt a meteoroló­gusok sem vitatják — a ter­mészet dolgaiba csak beleszól­hatunk, de a végső szót a ter­mészet mondja ki. Matula Gy. Oszkár Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Ka­rinthy Frigyes út 3.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomás. Az Általános Építőipari SZKV felvételre keres festö-mázolőt, vil­lanyszerelőt és kőművest változó munkahelyre. Jelentkezni lehet: Bp. X., Mázsa u. 18. Tábori Györgynél. Jó megjelenésű 30 év alatti nő vagy férfi jelentkezését várják sa­ját gépkocsival, jogosítvánnyal, középfokú kereskedelmi végzett séggel. A választ levélben kérik amiben jelezze anyagi igényeit Cím: Borsodi Sörgyár, 2220 Ve esés, Üj Ecseri út. Pf. 10. A WAV Körzeti Uzemfőnökségc Rákosrendezőre (Bp. XIV., Teleki Blanka u. 19—21. Tel.: 140-2943) felvesz 18. életévüket betöltött, f álalános iskolai végzettségű, orvo­silag alkalmas férfiakat az alábbi munkakörökre : kocsirendező, net­tó: 15-10 000 Ft/hó, sarus, nettó 16-18 000 Ft/hó. A kiképzési idő « hét, melynek idejére 7500 Ft/hó alapbért (átképzési támogatást) biztosítanak. Munkarend: 12/24, ill. 12/48 folytonos, havi 174 óra kötelező munkaidő mellett vezény­lés alapján. Túlórázás! lehetőség, kulturált munkásszálló. A dolgo­zónak és családtagjainak díjmen­tes utazás, egy év után külföldre is. .Széles körű üdülési lehetőség, magas színvonalú orvosi ellátás. A PENOMAH ceglédi gyára fel­vételt hirdet a következő szak­mákban: gépszerelő, géplakatos, villanyszerelő, villamosberendezés- szerelö, húsipari szak- és betaní­tott munkás, hűtőgépszerelő és ka­zánfűtő. Ezenkívül szakmunkás- tanfolyamot indítanak a 8 általá­nost végzett és a 16. életévüket betöltött férfi és női munkavál­lalók részére. Cím: Cegléd, Do­hány u. 14. A Fősped 4. sz. üzemegysége felvételre keres tehergépkocsi-fu­varozásban és szállítmányozásban jártas, tárgyalóképes üzletkötőt. Jelentkezni lehet: Bp. X., Gyöm- rői út 105. Telefon: 147-7154, 147-1524. A másikat Péter Kiefner- nek hívják, és annak a vá­rosnak a polgármestere, mely — ha hihetünk a táblának — éppen 860 kilométerre van a torbágyi tanácstól. Herr Kief­ner természetesen tősgyökeres német, és ezt külön hangsú­lyozni kell, minthogy itt egy­valami mozgat mindent : a származás. Bruckner Ferenc például ezért került az NSZK-ba. Amikor 48-ban ha­zatért az orosz fogságból, nem várta senki. A családját kite­lepítették, meséli, ami nem meglepő, lévén hogy a falu há­romnegyedével ugyanez tör­tént. Járta hát két hónapig a hivatalokat Bruckner úr, pró­bálta visszahozni a feleségét. Aztán nekivágott. A határon megállították, úgy mondja, szólt a bakáknak, engedjék el. Rendesen dolgozott Sztálin elvtársnak, ideje már meg­nézni, mi van az asszonnyal. Erre tényleg elengedték. Ogy látszik, voltak akkor is cso­dák. Herbrechtingen kis város. magyarázza később a polgár- mester, jó, ha 12 ezer embert számlál. Van 50 egyesülete, so­kan lakják Kelet-Európából, jugoszlávok, lengyelek és persze magyarok. Köztük 300 torbágyi. Hát itt kezdték el, 860 kilométerre az otthontól Bruckner Ferencék szervezni a Szülőföld Bizottságot. 1959-et írtak akkor. Pontosan negyed­század múlt el aztán, mondja .immár Hernádi Károly, mi­re a hajdani kitelepített svá­bok jelezték, hogy kapcsolatot szeretnének létesíteni hazá­jukkal és szűkebb pátriájuk­kal. Egy évre rá megtörtént az első találkozás, ezt kölcsö­nös látogatások követték, majd tavaly végre a testvérkapcso­latokról is aláírták a hivata­los okiratokat. Már akkor megfogalmazódott, így a ta­nácselnök, hogy Kiefner úr­nak és Bruckner Ferencnek díszpolgári címet adományoz­nak. Nemcsak kitelepítettek lakják ugyanis Herbrechtin- get, és hogy az ottani néme­tekkel elfogadtassák ezt a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom