Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-24 / 120. szám
1990. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK ^£Maa 5 A tömegközlekedés az áldozat A munkanélküliség dőlő dominói Száműzik a nitrátot. Elviselhetetlenné vált a Buda környéki települések vízminősége a nitrát miatt. A regionális vízhálózat kialakításának egyik bázisa a Budajenő határában épülő tározó, amely a Tatabányáról érkező karsztvízzel egyenlíti ki a vízfogyasztásból eredő nyomáscsökkenést. A kétszer 100 köbméteres tartályokat a Vízgép Vállalat budapesti dolgozói építették, amelyek közül az egyik most szivárgási próba alatt áll. Várhatóan jövő évre elkészülnek azok a gerincvezetékek is, amelyek behálózzák Zsámbék, Telki, Budajenő és Páty térségét. (Vimola Károly felvétele) Kérnyezetkímélő bányaművelés Sebek a dombok lankáin — Érdemes megnézni ezeket az aláírásokat — ajánlja Matzák István, a Volánbusz szigethalmi üzemigazgatója. Megfogadom a tanácsát. A levelet Alsópakonyból írták. Hogy hol van ez a falu? Ez nem falu. hanem egy tanya- központ Felsőpakony — Gyál társközsége — után, az Ócsa és Üllő között vezető út mentén. Vélhetőleg mindenkinek — aki Alsópakonyban él — a neve megtalálható a levélen, amelyben kérik, csaknem követelik, hogy a Volán változtassa meg az egyik délutáni buszjárat indulását. Az aláírás súlya — Az alsópakonyiak azon kevesek közé tartoznak, akiknek a kérését teljesíteni tudtuk — mondja másik beszélgetőpartnerem. Kurali István forgalmi osztályvezető. — Ugyanis nem egy megszüntetett járat visszaállítását, csupán egy buszcsatlakozás számukra előnyösebb megváltoztatását kérték. Tehát ha tudunk, segítünk. De ezt a levelet hetvennyolcán írták alá, s láthatóan az, aki éppen otthon volt, valamennyi ott lakó helyett szignált. Valóban, Rézműves aláírásból hét is szerepel a lapon, ugyanattól a kéztől. Csak érdekességképpen kérem az osztályvezetőt, kerestesse ki. milyen volt a forgalom azon a bizonyos 16.50-es járaton. Május 15-ét és 16-át nézzük: egyik napon egy nyolc- és egy négyforintos — gyermek- — jegyet, másnap egyetlen nyolcast adott el a buszvezető. Al- sópakonyiaknak tíz darab 65 forintba kerülő tanulóbérletet adtak el májusra erre a vonatra. A Volán helyközi autóbusz- járatain az idén február elseje óta átlagosan egy forintba kerül egy kilométernyi utazás. Az önköltség ugyanennyi távolságra 18 forint. Vagyis ahhoz, hogy ráfizetés nélkül dolgozzon a járat, legalább tizennyolc utast kell szállítaniuk. Az üzemigazgató asztalán Válságintézkedések a Volánbusznál címmel egy nyolcoldalas terv fekszik. A cég tehát válságban van. Ezt az utazóközönség a bőrén tapasztalta április elején, amikor is például a szigethalmi üzemigazgatóság területén csaknem havi negyvenezer kilométerrel csökkentették a járatok hosszát. Magyarul: egész sor, rendkívül Dunakeszi, Rákóczi. Május 24— 2ö-én háromnegyed 8 és 8: Az országút fantomja (színes mb. am. krimi), 28—27-én fél 4: Az erdő kapitánya (színes magyar raizfilm), 26- 27-én háromnegyed 6 és 8: Vé- nuszcsaDda (színes NSZK erotikus film), 28—30-án háromnegyed 6 és 8: Szorul a hurok (színes mb. am. krimi). Dabas, Autós. Máius 24—27-én 9: Az istenek a feiükre estek n. (színes mb. am. krimi). 28—36-án 9: Az országút fantomja (színes mb. am. krimi). Érd. Műv. Ház. Máius 24-én fél 7: Szenvedély és hajsza (színes ausztrál krimi), 27-én fél 5: Olivér és társai (színes mb. am. rajzfilm). 27-én fél 7: A hal neve Wanda (színes mb. angol vígjáték). 28-án fél 7 és fél 9: Kincsvadászok (színes mb. am. fantasztikus kalandfilm). 29-én fél 7: Kettős szerepben (színes mb. am, film). GvAI, Dózsa. Május 25-én fél 6: Rózsák háborúia (színes mb. am. vígjáték). 26-án fél 8: Országúti diszkó (színes zenés am. film). 27- én fél 6: Matador, (színes spanyol erotikus film), 28-án fél 6: Rémálom az F.lm utcában II. (színes mb. am. horror). Nagykáta. Rákóczi. Május 24— 23-én 6: Harapás (színes olasz horror). 26—27-én 6 és 8: Született 1ú- lius 4-én (színes mb. am. film). 28- án 6 és 8: őrület (színes mb. francia—am. krimi). Pomáz, Szabadság. Máius 23-én 6: Vaklárma (színes mb. am. vígjáték). 26—27-én 6: Erotikus fantáziák (színes olasz erotikus film). gyenge kihasználtságú napközbeni vagy éjszakai buszt töröltek a menetrendből. Apor- ka, Majosháza, Lórév, Makád lakóit természetesen nagyon kellemetlenül érintették ezek az intézkedések. S aki a megszüntetett járat miatt e falvak valamelyikéből csak többórai várakozással vagy többszöri átszállással érheti el ezután úti célját, az nem elégszik meg azzal a válasszal, hogy a Volán vagy az ország nehéz helyzetben van. Pedig ez igaz. Szigethalmon a hetvenhét autóbuszból tízet leselejteztek, s dolgozóik tizedét már elbocsátották. — A feloldhatatlan ellentét ott van, hogy a takarékossági intézkedés akkor célravezető és eredményes, ha egy buszt és egy sofőrt teljesen kivonunk a forgalomból — magyarázza Kurali István. — Így megszabadulunk az üzemanyag- és karbantartási költségektől, megmarad a béralap. Csak- hpgy még a legkihasználatla- nabb vonalon is volt egy-két jobb menet, amikor csaknem megtelt a jármű. S akik ezzel mentek, azoknak most várni kell öt-tíz percet a következő buszra. S akik azelőtt megszokták, hogy Kiskunlac- házától a Csepel Autógyárig a buszon ülni tudtak, s ezentúl állniuk kell, azok közül sokan tollat ragadnak, tiltakozó levelet írnak, sőt kiállnak a megállóba, és többtucatnyi utastársukkal is aláíratják. Lacházától állva A szigethalmi üzemigazgatóság menetrendjének mintegy gerincét adta a Gyártelepre, a két gyáróriásba irányuló forgalom. Műszakváltáskor és kezdéskor is egymást érik a buszok. Kérdés, meddig lesz ez így. Hiszen április óta drasztikus utasszámcsökkenés tapasztalható ezeken a munkásjáratokon. A bevételkiesés már több százezer forint. Különösen a bérletvásárlás esett vissza. Ám ezeket a munkásjáratokat nem lehet megszüntetni, de még ritkítani sem addig, amíg nem tudni, mi lesz tulajdonképpen a megye legnagyobb vállalatával, a Csepel Autógyárral. Hasonló a helyzet a Pestvidéki Gépgyárral is, azzal bonyolítva, hogy a cég kétmillió forinttal tartozik a szigethalmi Volánnak. Arról is aggasztó hírek érkeznek az utasoktól, hogy egyes munkáltatók — kft.-k, kisszövetkezetek — 28- án 6: Olivér és társai (színcr mb. am. rajzfilm). Ráckeve. Szabadság. Máius 26-ár fél 6 és fél 8, 27-én 6: A fehér fé- re" búvóhelye (színes ansol horrorparódia), 28-án fél 6 és fél 8. 29- én 6: Arizonai ördögfióka (színes mb. am. vígjáték). Ráckeve, Autós. Május 24-én 9: Rózsák háborúja (színes mb. am. vígjáték), 25—27-én 9: Jákob rab kalandjai (színes mb. am. vígjáték). 28—29-én 9: Aranyfiú (színes mb. am. film). 30-án 9: Kék bársony (színes am. erotikus film). Szentendre, Autós. Máius 24— 27- én 9: Az istenek a feiükre estek I. (színes mb. am. vieiáték) 28— 30-án 9: Szorul a hurok (színes mb. am. krimi). Szentendre, Dunakorzó. Máius 24—25-én 5 és 7: Aszex (színes magyar film). 26—27-én 3: Lolka és Bolka vadnyusaton (színes mb. lenivel raizfilm). 26—27-én 5 és 7: Hívd a rádiót (színes mb. am. film). 28—29-én 5: Krokodil Dundee II. (színes mb. ausztrál—am film). 28—29-én 7: A 29-es vágánv (színes mb. am. film). 30-án 5 és 7: Kincsecském (színes angol krimi). Szigeíszcntmiklós, Kossulh : Május 25-én 6 és 8: Kincsvadászok (színes mb. am fantaszt'kuft kn- landfilm). 26-án 6 és 8: Az ulolsó csepp (színes am. kalandfilm). 2"- án 6 és 8: 29-én 6: Született iúliur 4-én (színes mb. am. film). Százhalombatta. Müv. Közp. Május 28—27-én 7: Aranyfiú. (színes mb. am. krimi). 28—29-én 7: Tan gó és Cash (színes mb. am. ak- cíófilm), 28-án 9: Aszex (színes magyar film). a jogszabályok ellenére sem akarják téríteni dolgozóiknak a távolsági bérletek árának 80 százalékát. Messze a szép idea — Egyedül a diákbérlet-vá- sárlás nem csökken — mondja az osztályvezető. — De mig a leggyakoribb — tíz kilométeres távolságra szóló — tikett ára a dolgozóknál 530 forint, addig a gyerekek ezért csak hatvanöt forintot fizetnek. Hol vagyunk már attól az ideától, hogy a legkisebb településeket is be kell kapcsolni az ország vérkeringésébe a tömegközlekedés segítségével? Ma már annak is örülni kell, ha egyáltalán a munkába eljárókért buszt tudnak küldeni. A tömegközlekedés támogatására fordított állami dotáció évről évre csökkent. Miközben a nagy személy- szállító vállalatok, így a Volán sem emelhette olyan mértékben árait, mint ahogy az üzem- anyagárak emelkedtek. Az olló szárainak nyílását legföljebb az utazás minőségét rontó intézkedésekkel lehet ideig- óráíg késleltetni. Azaz lehetett, hiszen a szigethalmi Volán már ezt a lehetőséget is kiaknázta. Talán nem egészen tipikus az a kép, amely a tömegközlekedés helyzetéről most elénk rajzolódott. Hiszen a szigeten csődöt mondó gyárak egyfajta dominóelvrendszerben a környék egész életét gyökeresen megváltoztatják. A munkanélküliség dőlő dominói előtt csak egy a tömegközlekedés. Móza Katalin „Csupán” eme feltételeken kellene hirtelenjében változtatni, hogy többen juthassunk szebb otthonokhoz. Ennek ellenére, a jelenlegi helyzetben is Pest megyeiek, kitelepülő fővárosiak, betelepülő erdélyiek, áttelepülő borsodiak, szabolcsiak tízezrei vágnak bele az építkezés művészetébe. A fent leírt körülmények persze, már évtizedek óta kísértenek, s nem volt ez másként tavaly sem, mikor e sorok íróját kívánta meggyőzni valamennyi igaz barátja: ne kezdjen építkezésbe, beszéljem le magam ebbéli szándékomról. De én nem tudtam lebeszélni magam. Akkor menjek el pszichológushoz, hangzott a jó tanács. Nem mentem el pszichológushoz. — Akkor verd a fejed a falba! — fakadt ki erre egy jó szándékú kollégám, akinek meg is fogadtam volna tanácsát. de nem volt falam, amibe a fejemet verhettem volna. így hát kénytelen voltam építeni egyet. Majd még hármat, hogy akkor már a tetőt is legyen mire biggyesztenem. Igen de akkor még 18,60 volt a falba való tégla darabja, a maltert 172 forintos ceAz agyag- és kőbányák sebet ejtenek a természeten, bár művelésük, kiaknázásuk mindinkább igazodik a környezetvédelmi előírásokhoz. A törvénynek, a jogszabályoknak érthetően csak akkor lehet érvényt szerezni, ha az érintett iparvállalatok a jószándékon kívül a korszerű bányaműveléshez, divatos szóval élve az öreg bánya feltöltéséhez, a rekultivációmentből kevertem. Ma ugyanez 40, illetve 400 forintba kerül. Milyen tanácsot is adhatnék annak, aki most akar házat barkácsolni? Csak egyet: ne kezdjen építkezésbe, de tudom, ennek úgysem lesz foganatja. Pedig a helyzet valóban egyre kilátástalanabb. Az építkezőnek ugyanis eddig, ha háza nem is, de mentsvára akadt: a házilagos kivitelezés. Az, hogy szakemberek nélkülözésével saját kezűleg, legfeljebb rokoni, baráti segítséggel emelhette a falakat. így épült fel jó néhány ház: lassan, de olcsón. Mára azonban az árak emelkedése gyorsabb ütemű, mint a falaké. Ennek „köszönhetően” jó néhány, saját kezével, hétvégeken építkezőt az a meglepetés érhet, hogy jövőre többet kell építőanyagra költenie, mintha az idén fizetett vállalkozóval emeltette volna a falakat, s szintén még ez évben megveszi az épülethez hoz, elegendő pénzzel rendelkeznek. Pilisvörösvár és Pilisszent- iván között százmillió tonnákban mérhető dolomitva- gyon fekszik. A felszíni bányaművelés óhatatlanul is együtt jár a természet meg- bolygatásával, az erdők irtásával. Az Érc- és Ásványbányák Vállalat dunántúli művénél jelenleg is tart a bányabővítés. Az említett teszükséges többi anyagot is. Talán jó megoldás lehetne, ha a vakmerő építgető számára megítélt OTP-, vállalati- s egyéb kölcsönök, juttatások összegét bent hagyhatná valamely pénzintézetünk fiójában kamatoztatni (mondjuk, a kamat mértéke megegyezne az építőanyagok árának emelkedésének ütemével), s csak éppen annyi pénzt venne ki, amennyi éppen kell — téglára, cementre, cserépre. A valóság azonban az, hogy a tanácsi telket vásárló építtető öt esztendőn belül köteles felhúzni házát, s éppen ezen öt esztendő alatt kell kifizetnie hitelre vett építési telkének fennmaradó részleteit. Banki kamattal, havonta több ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy a lakáslesők végképp a padlóra kerülnek anyagilag. Persze, eme lehetetlen állapotért nem az OTP, annak megyei vagy helyi szervezete a felelős, hanem a — volt — pénzügyi kormányzat. Tapasztalatom szerint az OTP (amennyire körülményei engedik) a lehetőségekhez képest a legrugalmasabban próbálja a kiszolgáltatott helyzettől meg menteni ügyfeleit, s aziránt sincs kétségem hogy szabadabb mozgástérben, nagyobb önállósággal képes volna az építési hitelügyletek még jobb bonyolítására. rületeken, közel húsz hektárnyi erdőt irtanak ki. Szakemberek információja szerint minden hektárnyi erdőt a legnagyobb körültekintéssel számolnak fel. Pilisborosjenőn, a Budai Téglaipari Vállalat egyik legnagyobb kapacitású gyárában évente több mint 50 ezer köbméternyi agyagot dolgoznak fel. Rövidesen sort kerítenek a régi, kiapadóban lévő bánya mellett új nyitására. Ennek érdekében két hektárnyi területet vizsgáltak meg. A bányanyitás, illetve -művelés, valamint a rekultiváció nagy összegeket emészt fel. A vállalatnak a pilisbo- rosjenői bánya nyitása, művelése ötéves időszakot véve alapul, 100 millió forintjába kerül. Égyébként Pilisborosjenőn már tíz éve folytatnak környezetkímélő bányaművelést. A téglaipari cég szerződést kötött a Bánhalmai Állami Gazdasággal, hogy készítsenek elő egy évre elegendő, szabadban pihentetett, gyártásra alkalmas alapanyagot. A környezetvédelem napjainkban központi kérdés. Érthetően az említett bányák közelében élők számára sem mindegy, hogy milyen intenzitással, s ami lényeges, milyen eredménnyel járnak a rekultivációs munkák. A téglagyáriak több elképzelés birtokában kívánják az évtizedek során kitermelt alapanyag helyét olyan hulladékkal feltölteni, amely nem tesz kárt a talajban, a környék klímájában. A pilisborosjenől téglagyár vezetője e témával kapcsolatban határozottan kijelentette, hogy nem kívánják a ki merül ötéiben lévő régi bányát a főváros szemétlerakó helyévé változtatni. Tehát ide kommunális hulladékanyagokat nem szállíthatnak, viszont tárolható hasznavehetetlen építőanyag. Az építőipari hulladékok nem idegenek a környezet számára, s ha megfelelő vastagságú meddőréteg- gel fedik be, elérhető a rekultiváció. (gyócsi) T. B. E. Tanácsom, ha lehetne, inkább a pénzügyi, településfejlesztési szakemberekhez volna, semmint az építkezőknek, Előbbieknek az hogy csináljanak végre valami« utóbbiaknak, hogy inkább valami mást csináljanak, mint házat. T. B. E. Mozi AZ MÁK GYORSABBAN EMELKEDNEK, MINT A FALAK Saját kezűleg drágább? A pénz, amit hajdanában az „átkos” kapitalista még beletett bukszánkba otthonteremtés céljára, már régen nincs a zsebünkben. Az olcsó panellakás, amit — az ígéret szerint — alacsony bérünkért is megkaptuk volna, már nem épül. Sze rencsére. Vagy ha igen, nem olcsón. Az építőipar, amely építőanyagot gyártana azért, hogy — állam bácsi helyett — mi magunk készíthessünk fészket belőle, még nyögi a szaktudást, technológiát nyomorító panelkorszakot, hogy a politikai korszakok hatásairól ne is beszéljünk. Telek, amire házat építhetnénk, nincs. A hitelfeltételek, melyek révén pénzhez, kölcsönhöz juthatunk, katasztrofálisak. A kamatterhek kis- és nagykeresetüt éppúgy padlóra küldenek.
