Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-19 / 116. szám
Nemzetköz! fesztivál Amatőr • filmeseknek Május 25-én és 26-án kerül sor a XI. vöröskeresztes, egészségügyi és környezetvédelmi amatőr filmek nemzetközi fesztiváljára — a nagykőrösi Arany János Művelődési Központban. A két napon bizonyára számtalan érdekes filmet tekinthet majd meg az érdeklődő közönség. AUTOSVERSENY Sokan segítettek Bár már lassan feledésbe merül, mégis szívesen adunk helyet a legutóbbi autós szlalomversenyt rendezők azon kívánságának, hogy nyilvánosan is megköszönjék a szponzorok és a részvevők segítségét. A Balázs Gyula versenyvezető és Szabó Balázs szervezőbizottsági elnök által aláírt nyílt levél hangsúlyozza, hogy a MÉH, a Timea divatáru, az Andi ajándéküzlet, a Nívó virágüzlet, a Kőrös-sport butik, a Marika divatáru, Berényi fotó, Puma-szaküzlet, a Bála butik, a Gerbera virágüzlet, s a Ceglédi Tejipar segítsége nélkül nem kerülhetett volna sor a sok száz embernek örömet okozó versenyre, de külön köszönik a városi rendőr- kapitányság munkáját is. NAemoRösi A keresztény erkölcs volt a mérvadó Anyának lenni a legszebb hivatás A kecses garnitúra, melynek foteljába süppedek, állítólag úgy járt, mint a hindu kése. Kétszer született. Vázának maradványaiból reparaît új bútort a kárpitos, így aztán a derék hindu módján felteszi talányát a háziasszony: En bútorom-e a bútorom? Szemben a faragott komódhoz nein fűződik elmecsiszoló anekdota, a maga eredetiségében prezentálja a ház lakkéinak lelkületét, avagy inkább szépízlését biedermeier stílusában. Röviden így rajzolható le a szobai tágas tér, kellemmel ötvözött, a szükségletekhez mért egyszerűség. Jobbra a kis szobában viszont nagy a gazdagság, házikönyvtár kincsei sorolnak a polcon faltól falig. m Ahhoz képest, hogy a ház asszonya állítólag első ízben nyilatkozik újságnak, igazán kedélyesen vállalja a szituációt. Igaz, előre megegyeztünk, amennyire lehetséges, elkerüljük a politikát. A családról fogunk beszélgetni, amely dr. Kulin Sándoréknál a politikai karrier alapvetően fontos háttere. Így aztán egy egyszerű, inkább csak udvariassági kérdéssel kezdem: — Mit jelent az ön életében az, hogy férje a város legnépszerűbb politikai személyisége lett? — Válaszom is szokványos, ml mást lehet erre mondani, mint azt, hogy végtelenül örülök férjem sikerének. — Hogyan vélekedett általában férje közéletiségéről? — Én soha nem politizáltam, de ez nem jelenti azt, hogy nincs meggyőződésem. Nézeteinkben nincs különbség, mindketten olyan családból származunk, ahol a keresztény erkölcs volt a mérvadó. E szellemiségnek köszönhetem, hogy a nő legszentebb hivatása, a családanya szerepét betölthettem. Az emancipációt én nem ellenzem, de élni nem tudtam, nem is akartam vele. Elsősorban feleség, anya akartam lenni, otthont teremtő, hogy hozzátartozóim tehetségük szerint boldogulhassanak. Nos, én ezt vállaltam a politikából. — Mint orvos felesége, nyilván könnyebb helyzetben volt, mint mondjuk egy gyári munkás asszonya. — Ne értsen félre, nekem mindig is volt munkahelyem, csak a gyerekek születése után maradtam itthon egy-egy évre. Műtősnőként kezdtem, majd orvosasszisztens lettem. Jóllehet, vezető nővéri állást is felajánlott a hajdani városi párttitkár, de erkölcstelennek tartottam elfogadni annak a hatalomnak a képviselőjétől, amelynek szellemiségével nem tudtam közösséget vállalni, noha a párttitkárt, mint embert, tiszteltem. — Gyerekeik milyen pályára jutottak? — Tehetségük, hajlamaik szerint egyengettük útjukat. A legidősebb, Kati, hegedűtanárnő. Sándor orvos lett, Ágota szintén az egészségügyben dolgozik. El ne felejtsem, a két hónapos Sára nagymamája vagyok, a legszebb unokáé. — Mellékesnek tűnhet a kérdés, de Kulinék esetében nem kerülhető ki. A képviselő úrról köztudott, hogy kényes az étrendjére. Háziasz- szonynak nem kis gond lehet az, ha a hét minden napja húshagyó ... '— Ne higgye. Férjem tányérjáról egyedül a hús hiányzik, azt pedig könnyen lehet helyettesíteni. Édesanyámnak is mindig könnyű ételeket kellett főzni, így nem volt gond a franciás konyhát bevezetni. A család többi tagja nem tartózkodik a hústól, igaz, nagyon keveset fogyasztunk. Jó lenne, ha mindenki eljutna odáig, hogy felismerné a táplálkozás és egészség közötti összefüggéseket. Bizony, ha a test beteg, sokszor azért van, mert a gondolkodásmód is olyan. — Ígértük, nem nagyon politizálunk. Mégis. Férje törekvései között mit tart a legfontosabbnak? — Amit ő is elsődlegesen szívügyének tekint. Nagykőrös korszerű egészségügyi ellátásának megteremtését. My. J. A szomszéd rétje tán zöldebb A ceglédi kapcsolat vég napjai? Az önkormányzat léte, formája, lendö felépítése rengeteg találgatásra ad okot Naygkőrösön (is). Talán nincs egyetlen politikai szerveződés sem, amelyik ne foglalkozna ezzel. Sőt abban is nagy az egyetértés — programjaikat olvasva —, hogy egyfelől a mai, szovjet mintára felépített tanácsrendszer helyett korszerűsített, de mégis a hagyományokból Is építkező módozatot találnának szerencsésnek. Persze, önmagában a változtatás helyi szinten elképzelhetetlen, hiszen a legutóbbi parlamenti döntés az úgynevezett társadalmi vitát is a múlt eszköztárába (lomtárába?) száműzte. KÉSŐ BÁNAT Nagykőrösön ezek a viták úgy 40-60 ember részvételével zajlottak le, más kérdés, s sokan állítják, hogy a mai többpártrendszerű világban sincsenek sokkal többen az igazán aktívan politizálok. Ami a fontosabb, az az, hogy a városi tanács testületé mellett hónapok óta működik egy törvényileg elő nem írt fórum, ahol a városban működő pártok első kézből kapnak információkat a legkülönbözőbb városfejlesztési kérdésekről, tárgyalásokról. Ez a fórum — nevezzük városi kerékasztalnak — valahol a végrehajtó bizottság és a tanács között helyezkedik el. Teljesen bizonyos, hogy a pártok —általában vett — egyetértése nélkül nem kerül semmi sem a tanács elé. Ez a mai helyzet persze újólag felveti, hogy így a tanácstagok vannak — bizonyos értelemben — korlátozva döntéseikben, s bár késő bánat, mégis, újra le kell szögezni, sokkal, de sokkal szerencsésebb lelt volna az országgyűlési és a helyhatósági választásokat egyszerre tartani. A mai helyzetben a tanácstagok érzik, hogy döntési felelősségük — lehetőségük teljességgel formális. Nem véletlen, sőt, éppen ebből eredeztethető az is, hogy testületi üléseken a mëgjêîêriési arány egyre rosszabb. Jellemző, hogy újabban alig akarják a szünetet engedélyezni, nehogy elszökjön a városatyák egy része, így határozatképtelenné váljék az ülés ... S az is sokat mondó tény, hogy legutóbb, amikor az utcanevek megváltoztatása szerepeit napirenden, végeredményben alig másfél tucat ember szavazata döntött arról, legyen vagy ne legyen változás. (Miután akkor 38-an voltak jelen, s a fele kell az érvényes döntéshez.) A valódi önkormányzat megteremtésében persze édesmindegy, hogy a mai testület mit csinál, sőt, az sem lesz sokkal többre képes, aki a jövendő képviselőtanács? szenátus? — ki tudja — tagja Nem csak a diákoknak főznek lészen. Ugyanis az önkormányzat akkor lenne — lehetne az, ha lenne tulajdona, azokból származhatna — az államilag garantált juttatások mellé, mint amilyen a személyi jövedelemadó — bevétele, s azt felelősen tudná elkölteni, úgy városműködtetésre, mind fejlesztésre. Igen ám, de a várost a megye egyértelműen a sorsára hagyta. Pest megye amúgy is különc a maga székhelynélküliségével, de Nagykőröst ráadásul egyfajta bűnös városként is kezelték a népi demokrácia évtizedeiben. Ennek oka még az 1949. május 15-i választás, ahol a nagykőrösiek tankönyvekben emlegetett módon szavaztak a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjei — ellen. A megtorlás — hiszen a városbéliek ezt annak tartották és tartják a mai napig — nem maradt el. Elvitték a bankokat, bezárták a malmokat, később megszüntették a tanítóképzőt, a helyi állami gazdaságot Ceglédhez csatolták. Még 1982-re is maradt megszüntetendő: Cservenka Ferencné első titkársága alatt a várost megszabadították kórházától és szülőotthonától is. Magyarán, ha tulajdon nélkül marad a város, az önkormányzat — akárminek nevezzék is — egy fél fokkal sem lehet különb elődjénél, a tanácsnál. TISZTA LAPPAL' így aztán talán még az is érthetőnek tűnik, miért nincs egyértelmű jelöltje a polgármester-választásnak (túl azon, hogy annak feladata, megválasztási metódusa teljességgel ismeretlen.) Igen sokan abban látnák a garanciát az önkormányzat megteremtésére, ha a város a szomszédos Bács-Kiskunba igazolna át. A nagykőrösiek- nek a kecskemétiekkel soha nem volt bajuk, a felülről erőltetett ceglédi kapcsolatot ellenben soha be nem vette az egyszerű polgár. (Többen úgy vélik, maga a kapcsolaterőltetés is része volt az oszd meg és uralkodj ősi alapelv végrehajtásának.) Rengeteg minden szólna emellett, közülük is az első a tiszta lappal való kezdés, s rögtön utána — ha nem holtversenyben — a gazdaságosság. Ma egy-egy akármilyen másodfokú ügyet Budapestre utazással lehet csak elintézni, így legkevesebb egy nap kell rá. Kecskemétre egynegyed óra alatt át lehet érni, és bizony ez felsrófolná a kapcsolatot. TÖRVÉNY KELL Természetesen a városban működő politikai pártok véleményét is kikértük. A Magyar Demokrata Fórum képviselője, dr. Kulin Sándor, hangsúlyozottan magánvéleményének adott hangot, amikor kifejtette, hogy megfelelő önkormányzati törvény esetén — például a megyeugrás — kérdésként nem is igen merülhet fel. A képviselő úgy vélekedett, a feladat lesz a lényeges, nem a leendő polgármester megválasztásának módja. A szabaddemokraták véleményét Tóth István ügyvivő fejtette ki. Húsz-negyven fő képviselő-testületet tartana szerencsésnek a polgármesterválasztásnál mind a közvetett, mind a közvetett vála sztárt elfogadhatóbbnak tartják, da szerencsésebbnek azt, ha a város egésze választana. A kisgazdák városi vezetője, Körtvélyesí László a képviselő-testület általi polgármester-választást pártfogolta. Ax MSZP is hajlik arra, hogy a város egésze válasszá meg vezetőjét. Mindezekhez persze törvény kellene — minél előbb! Ballal Ottó A kezdő háziasszony Is tudja, ha vendég áll a házhoz, arányát tekintve olcsóbban jön ki a családi ebéd. A nagy konyhákban pedig fehéren-feketén be lehet bizonyítani e tételt. A Tol- di-iskola éttermét eredendően az intézmény dolgozóinak, tanulóinak ellátására létesítették, de gazdasági megfontolásokból ma már jelentős részt vállal a városi közétkeztetésből is. Népszerűségét — ahogy a vendégek beszélik — a szakácsnők ízletes főztjőnek, és nem utolsó sorban a figyelmes kiszolgálásnak köszönheti (Erdősi Ágnes felvétele) A Fradiból érkezett a hálóőr A kölcsönkapott portás A megyei első osztályú labdarúgó-bajnokság tavaszi idényétől kezdve egy 185 centiméter magas, 80 kilogramm súlyú, 20 éves kapus őrzi a Nagykőrösi Kinizsi hálóját. Ki is ő valójában? Cser Tamásnak hívják, Budapesten él. Vele beszélgettünk. — Mutasd be eddigi pályafutásodat röviden! — 1978-ban kezdtem védeni az MTK-VM-ben. A serdülő korosztályokat végig ott játszottam le,majd ifista koromban kerültem a Ferencvárosba és onnan vonultam be katonának. — Mely országosan is híres játékosokkal és edzőkkel dolgoztál már együtt? — Az Újpesti Dózsa sztárjával, Bácsi Sándorral együtt kezdtem a futballt. Pesten híres edzőnek számít Maki György, akinek a keze alatt dolgoztam leszerelésem előtt. — Gondolom, több tornán és kupán szerepeltél már? — Igen. Főleg serdülő- és Ifjúsági tornákon. Volt köztük hazai és nemzetközi is. Itt, Nagykőrösön Is védtem. A legemlékezetesebb, azt hiszem, a Szegedi Fesztivál Kupa volt, ahol én lettem a torna legjobb kapusa. — Hogyan értékeled önmagadat? Mik az erényeid és esetleg a hiányosságaid? — Sok hozzáértő ember véleménye szerint, az adottságom megvan ahhoz, hogy bár- mit is elérjek, azt hiszem az akarati tényezőkön kell még erősödnöm. — Most az FTC kölcsönjáté- kosaként fél évig Nagykörösön védesz. Van-e különbség az NB I-es tartalékbajnokság és a megyei első osztály között? — Igen, sok különbség van. Előző bajnokságom sokkal gyorsabb, hajtósabb és technikailag képzettebbek a játékosok. — Milyen csapatot ismertél meg a Kinizsiben? Hogyan fogadtak? — Nagyon rendes velem mindenki, a játékosok nagyon lelkesek, jól küzdenek. Ügy érzem, sokat várnak tőlem és én ennek megpróbálok eleget tenni. — Kiket tartasz a csapat húzóembereinek? — A Kinizsi tengelyét tartom erősnek, pontosabban a Virág, Csurka, Soós triót. — Hová várod a Kinizsit a bajnokság végén? — Mindenféleképpen az első három hely valamelyike a cél. Nagyon erős csapat a Szigetújfalu és a Dány, de mögöttük feltétlenül ott vagyunk mi. — Egy kicsit visszatérve rád, mit tartasz eddigi legnagyobb sikerednek? — Feltétlenül a serdülő válogatottságot. — Van-e példaképed? — Szabó György, akinek szakmailag a legtöbbet köszönhettem, valamint az édesanyám és a menyasszonyom. A világ legjobb kapusának Jean-Marie Pfaffot tartom. — Jövőd, célod? — Szeretnék biztos NB I-es kapus lenni. Persze ez egy kicsit később várható még. — Köszönöm a beszélgetést, és sok sikert kívánunk céljaid valóra váltásához! Dér Tamás
