Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-18 / 115. szám

1990. MÁJUS 18.. PÉNTEK 5 Zsámbéki szombatok Sajátos hangulatot teremtenek Maholnap évtizedes múltra tekint vissza a Zsámbéki szombatok rendezvénysoro­zat. Ezerkilencszáznyolcvan- három óta minden nyáron, hétvégeken a romtemplom kö­rül gyülekeznek a művésze­tek művelői és kedvelői. Be­lőlük már valóságos törzskö­zönség alakult ki. A különbö­ző színjátszó csoportok és ze­nei együttesek közül többen évről évre visszatérnek. Hi­szen a műemléki környezet sajátos hangulatot teremt, s ezt máshol nem találják meg. Komédiák, tragédiák, kép­zőművészeti-, fotó- és nép- művészeti kiállítások az idén is szerepelnek a programban, s most sem feledkeztek meg a gyerekekről. A június 2-án kezdődő, s július 14-ével zá­ródó szombatok alkalmával főként Pest megyében élő al­kotók és együttesek adják a műsort. Délelőttönként leginkább távlatok várják a Zsámbékra érkezőket a művelődési ház­ban. Kass János bélyegtervei­től kezdve Bicskei Zsolt grafi­káinak és festményeinek be­mutatásáig igen széles a mű­vészeti skála. Június 9-ére a Heves megyei díszítőművésze­ti és fotókiállítás megnyitása mellé még egy sakkversenyt is betervezték a rendezők. Epri és helybeli versenyzők mérik össze tudásukat, ügyes­ségüket. Ugyanezen a napon — stíl­szerűen — az egri Harlekin bábegyüttes bizonyítja be a gyerekeknek, hogy Minden egér szereti a sajtot. A Pest Megyei Színkör Csukás István: Árvácska című mesejátékával jelentkezik június 16-án dél­után. A rút kiskacsa történe­tével a biatorbágyi Prospero bábegyüttes ismerteti meg a közönséget július 7-én. Újra láthatjuk a debreceni Színjátszó Stúdiót, az egri Gárdonyi Géza- és a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­ház előadásait is, ugyanak­kor az erdélyi Kós Károly Népház szereplői is bemutat­koznak. A gödöllői Diákszín­pad nagy sikert aratott ko­médiája — Édesapám, édes­apám, kibújt ám a szög a zsákból — szórakoztatja a közönséget július 7-én. Szokatlan rendezvényre is sor kerül mindjárt a nyitónap délelőttjén. A Pest megyei ál­talános orvosok VII. konfe­renciájukat tartják a műve­lődési házban. Mindezeken túl állandó és rendkívüli programok szolgál­ják a szórakozni vágyókat. Június 8-án délben a Ki nyer ma? közkedvelt rádióműsor jelentkezik 12 óra 20 perckor a kultúrházból. Ha akadnak érdeklődő csoportok, még ide­genvezetőt is biztosítanak a műemléki sétákhoz. Látoga­tást szerveznek a budakeszi vadasparkba, a perbáli falu­si galériába, a toki Szőlésze­ti- es Borászati Múzeumba, a zsámbéki galériába és a Lámpamúzeumba. A toki Pat­kócsárda mellett még lovasbe­mutatóra is sor kerül. Hogy a fővárosból érkezők­nek ne okozzon gondot a köz­lekedés, színházi autóbuszjá­ratok indulnak a megszokott útvonalakon. Aki pedig több napot szeretne eltölteni a fes­tői szépségű környezetben, megszállhat a tanítóképző fő­iskola kollégiumában. V. A. Megpályázták a KDSB-rcél: 15 milliót kaptak Az idegenforgalom fejleszté­sével az infláció, a szűkülő anyagi lehetőségek ellenére is kiemelten kell foglalkozni — hangzott el a Közép-Dunavi- déki Intéző Bizottság tegnapi testületi ülésén. Fábján Lajos főtitkár elmondta, hogy a 34 milliós idegenforgalmi alapot 3 millióval emelte meg az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal. Ebből a Dunakanyar fejleszté­sére 19 és fél milliót fordíta­nak. Az ülésen értékelték a bi­zottság elmúlt évi munkáját, s az idei tervekről is szóltak. Tavaly üzembe állt Tahitótja­lúba?! a Szentendrei-sziget el­ső szennyvíztisztító telepe, amelynek megépítését az inté­zőbizottság hárommillió fo­rinttal támogatta. A KDIB se­gítette Vácott a várfal ásatási és feltárási munkálatait, s Gödön a fürdő fejlesztését. Az idén Visegrádon szeretnének egy szabadidőparkot létesíteni. Leányfalun bővítik a strandot, az ehhez szükséges területet már kisajátították. A Leány­falutól Szentendréig húzódó kerékpárút Duna-parti sza­kaszát is megépítik. Nagyma­rosnál az most a gond, hogy a megkezdett vízlépcső-építke­zés után a terepet hogyan tud­ják visszarendezni. A vízi tu­rizmus fejlesztését szeretnék támogatni a térségben. Az előzetes hírekkel ellentétben az idén is folytatódik a rácke­vei szerb templom restaurálá­sa. Az ülés résztvevői beszá­molót hallgathattak meg ar­ról is, hogy az Országos Ide­genforgalmi Hivatal hogyan támogatja a Közép-Dunavidék ABC-hálózatának fejlesztési programját. Pest megyéből a dunaha- raszti, a dunavarsányi és a ráckevei ABC, illetve bevá­sárlóközpont építésének támo­gatására nyújtottak be pályá­zatot. A bírálók úgy döntöt­tek, hogy a dunaharasztiak ki­lenc-, míg a dunavarsányiak hatmillió forint támogatást kapnak az idegenforgalmi alapból. Dunaharasztiban a Nyugat-Pest Megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat épít egy 800 négyzetméteres ABC-t, míg Dunavarsányban a Petőfi Tsz egy 452 négyzetmé­ter alapterületű bevásárlóköz­pont létesítésén fáradozik. A bírálók véleménye szerint a két beruházás nemcsak az adott település, hanem a tá- gabb üdülőkörzet idegenfor­galmi ellátását is javítaná. A ráckevei bevásárlóközpont építését azért nem támogat­ják, mert még az engedélye­zési és kivitelezési tervek sem készültek el. A támogatásra javasolt két pályázattal szem­ben, a ráckevei bevásárlóköz­pont pénzügyi háttere — saját erőforrások híján — nem tű­nik megalapozottnak. H. É. Bottal vert barackos Nagy a nyüzsgés az Alagi Állami Tangazdaság barackos ültetvényében. A bőséges ter­méssel kecsegtető őszibarack­fákat különböző tortúráknak vetik alá. Megkezdődött a termés szemenkénti, botozá- sos, metszőbllóval és végül vegyszeres úton való ritkítása. Valamennyi felsorolt műve­let türelmet és szakértelmet igényel. Guttman Vilmostól, a tangazdaság szobi kerületének igazgatójától szerzett infor­mációk szerint legalább egy hétig eltart e munka. Az idő sürgeti a gyümölcsösben szor- goskodókat, mert a ritkítási akciót azért kell mielőbb végrehajtani, hogy a zsúfolt fákon ne a termés fejlődése, a barackok minősége lássa a kárát. Szakmai kifejezéssel él­ve, a gyümölcsösben még nem fejeződött be az úgyne­vezett sejtlefüzési folyamat. A betakarításig ugyan még néhány hónapot várni kell, de a gazdaság már most azon serénykedik, hogy valami fi­gyelmességgel is meglepje a vásárlókat. Gondoltak arra, hogy jócskán vannak még olyanok, akiknek nincsen gép­kocsijuk, de természetesen azért szeretnének eljutni a barackosba. Felvették tehát a kapcsolatot a Volánbusz vá­ci üzemigazgatóságával. Re­mény van arra, hogy a Volán­busszal együttműködve idén különjáratok indulnak, s azokkal, stílszerűen szólva, a fák alá fuvarozzák a vásárló közönséget. Mivel a gyümölcsöskertek­ben mindig akad munka, ezért változatlanul igényli a gazda­ság a lengyel diákok foglal­koztatását. A Demisz építőtá­borokat szervező irodájával kiépített jó kapcsolatok ered­ményeként idén is háromhe­tes turnusokban találnak munkát lengyel középiskolá­sok a vámosmikolai ültetvé­nyeken. (gyócsi) Hangszerkészítés és csuhéjfonás Augusztus 5-e és 12-e kö­zött népzenei tábort és C ka­tegóriás zenekar- és népdal- kör-vezetői tanfolyamot ren­dez a táborfalvi Csutorás együttes — a kunszentmiklósi Általános Nevelési Központ Művelődési Házában. A részt­vevők többféle népi hangszer­rel ismerkedhetnek meg, ezek között található citera, furu­lya, tekerőlant. koboz, vonós hangszerek, ütőgardon. Szabadidőben lehetőség nyí­lik hangszerkészítésre, szal­ma- és csuhéjfonásra, közös népdaltanulásra. Svábok a Néprajzi Múzeumban A megnyitó hangulatát fokozták a sváb dalok és táncok elő­adásával .1 * 1 e Magyarország már a XIII— XIV. században fogadott né­met telepeseket, de többségük a XVIII—XIX. század folya­mán érkezett hazánkba. A tö­rököktől felszabadított Délke- let-Európa új lehetőségeket kínált, s a boldogulás remé­nyében ezrek vállalták az át- település nehézségeit. A bevándorlók nagy része Dél-Németországból jött, s a 2. világháborút követő kite­lepítések során a mai Baden- Württemberg tartományba tér­tek vissza. E szoros kötődés alapján vállalta a tartomány a Duna menti sváb népcsoport feletti védnökséget. Ennek je­gyében nyitották meg a Német települések Délkelet-Európá- ban című kiállítást Budapes­ten, a Néprajzi Múzeumban. A kiállítás a Duna menti svá­bok történetét mutatja be, (Erdősi Ágnes felvétele) akik a Dunántúli-középhegy­ségben, Tolnában, Baranyá­ban, a mai Pest megyében, Szatmárban, s a mai Jugoszlá­via. valamint Románia egyes területein kezdtek új életet. A svábok nagy hatást gya­koroltak e térség gazdaságára és kultúrájára. A parasztok a növénytermelés, állattenyész­tés módszereit hozták maguk­kal, a kézművesek és a keres­kedők a városi polgárság erő­södését segítették. A betelepü­lők elhozták kultúrájukat, szokásaikat, népviseletüket, s évszázadokon keresztül meg is őrizték. A június 17-ig látható kiállítás megismerteti a láto­gatókat a németek elíildöz- tetésével és visszavándorlásá- val, valamint a Stuttgart kör­nyéki letelepedésével is. K. Ä. \ HUSS szerint huss az osztaléknak Nincs többé akadálya an­nak, hogy nyugatnémet elkép­zelés szerint modernizálják a HUSS Gépgyártó Kft.-t. Az év elején, a csepeli Egyedi Gép­gyár és a brémai HUSS Ma­schinen Fabrik részvételével alapított vegyes vállalatban nemrég 50 százalékosról 95 szá­zalékra emelték az alaptőke nyugatnémet részarányát. Az addig csak bérelt gépgyári épü­letekkel együtt így a döntési jogot is megvásárolta a külföl­di partner; az adósságokkal bajlódó csepeliek véleményével ellentétben érvényesíthetik azt az elképzelésüket is, hogy az első három évben ne történjék osztalékfizetés. A nyereséget ez idő alatt ugyanis vicszaforgat- ják az alaptőkébe, hegy meg­teremtsék a termelési eszkö­zök felújításának anyagi fel­tételeit. A HUSS Gépgyártó Kft. nehézgépszerkezeteket. ezen belül főleg vidámparki acélszerkezeteket készül gyár­tani. Á cl kult a műsorfüzet Pomázi Híriíiondő A Pomázi Hírmondó koráb­ban reklámcélú műsorfüzet­nek számított, s mint ilyen, in­gyen került az olvasók kezé­be, Májustól azonban 10 forint 50 fillér az ára. s megváltozik a rendeltetése is. Ezentúl he­lyi sajtófórum lesz. Ehhez se­gítőtársakat keresnek. akik igényesen, áldozatkészséggel, ötletekkel. írásokkal járulná­nak hozzá, hogy minél több olvasója és előfizetője legyen Pomáz lapjának. A vihar nem teçnap kereke­dett ebben az ügyben. Sze­rény szigethalmi ismereteim szerint a kézségben nem is ez az egyetlen. A főszereplőt vi­szont cs-ií azok a vonatkozá­sok. érdeklik, amelyek az ö személyével, az ó tevékenysé­gével függenek össze. Urbán Szabó József — mert róla van szó — több ponton is sérelmes­nek tartja az április 23-án megjelent cikket, amelyből többek között az is kiderül, hogy az általa Irányított Szi­gethalmi Magánkereskedők Munkás Sportklubja (a továb­biakban SZMMSK) idején még zoknira sem futotta a labda­rúgóknak. A felkészült emberek maga- biztosságával érkezett a szer­kesztőségbe, s amikor helyet foglalt, vastag dossziét pakolt le maga elé. Amikor beszélt, végig egyfajta konok eltökélt­ség látszott rajta. Olyan ember benyomását keltette, mint aki az igazáért a végsőkig képes harcolni. — Kérem, én nem az a típus vagyok, aki szeret villogni — vágott bele mondandójába a szigethalmi vendéglős —, va­lamit azonban talán mégis jól csinálok, mert nem tudok ki­fogyni a hozzám fordulókból, a közérdekű ügyekben jelent­kező kuncsaftokból. S az is az igazsághoz tartozik, hogy erőmtől függően szívesen is teszem, amit tehetek a helyi közösségért. Én magam már régen lezártam volna az SZMMSK-t, az azzal kapcso­latos utólagos okoskodásokat, ha a másik tábor nem melegíti fel ezt a témát. A jelenlegi sportköri vezetés — Németh Gáborral, a tanácselnökkel az élen — viszont olyasmiket ál­lít, amik nem felelnek meg a valóságnak. Jómagam nem reflektálnék ezekre, ha nem lennék nyakig benne a „Sziget­halomért Társadalmi Szövet­ség'’ munkájában, ahol a tag­társaim ragaszkodtak a leírtak tisztázásához. Itt csak egy szusszanásnyi szünetet tartott Urbán Szabó József, s máris zúdította az információkat. Hogy az 1986 júniusától 1988 augusztusáig működött SZMMSK elnöke­ként ugyan nem ő indította be a birkózószakosztályt, viszont igenis keményen küzdött an­nak ismételten tervbe vett megszüntetése ellen. Azzal kap­csolatban pedig, hogy ő mit ígért és mit tett, a következő­ket mondta: — A fejemhez vágták, hogy „ráztuk a rongyot”, meg hogy „ígért ő mindent”, és így to­vább. Azután meg jött az az ominózus példálózás a zoknik­ról. Ezekkel szemben tény, hogy gazdasági tevékenységet végeztünk, amihez a szintén vitatott mérlegképes könyvelő alkalmazását is elengedhetet­lennek tartottam, hiszen én nem mertem volta az évi 30-35 milliós árbevételt kezelni! Ami pedig azt illeti, hogy „a befolyó pénz még véletlenül sem arra csordogált, amerre kellett volna”, hát ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy 1987/88. folyamán a gazdasági tevékenység nyereségéből mintegy másfél millió forintot utaltunk át igazolható módon a sport finanszírozására. Igaz, a pénz nagyobb része a kevés­bé látványos oldalra került, tudniillik, a tömegsport finan­szírozását szolgálta. Én ugyanT is azt is a tömegsport feleim alá könyvelem. hogy az SZMMSK két éve alatt a kü­lönböző korosztályokban rend­szeresen 150-en kergették ' a labdát. Ma pedig ez a létszám az akkori törtrészére zsugo­rodott, miközben például a Marylin-telepen a napokban lezajlott lakógyűlésen arra pa­naszkodtak, hogy nem engedik be a pályára a gyerekeket. Urbán Szabó József a leg­hangosabban vitatott vállal­kozásuk, az 1988-as, Kecske­méten lebonyolított gokart vi­lág- és Európa-bajnoksággal kapcsolatos anyagi vállalások­ról, illetve a jelenlegi sport­kör vezetésének címére a mai napig is érkező számlákról ugyancsak szólt. — Nem tudom, mennyi az ezzel kapcsolatos ráfizetés, de a dolgokat régesrég tisztázni1 lehetett volna, ha szabálysze­rűen megtörténik a felszámo­lás, amit viszont a magát jog­utódnak nevező Szigethalmi SK a mai napig sem tett meg. Mindez azonban Urbán Sza­bó szerint már nem az ő fel­adata. Öt csak annyiban ér­dekli a dolog, hogy az említett cikk megjelenését követően nem élvezi azt a nagy tekin­télyt a községben, mint ko­rábban; számosán ugyanis el­bizonytalanodtak vele kapcso­latban. — Márpedig én továbbra is akarok és fogok Szigethalo­mért tevékenykedni, mégpedig mindenféle pártoskodástól mentesen. Mi ebben az álta­lam 1989. május 11-én alapí­tott, a cégbíróságnál önálló jo­gi személyként bejegyzett szö­vetségben mindig valami újat akarunk, állandóan kezdemé­nyezünk! A megalakulásunk óta eltelt alig egy év alatt lét­rehoztuk a nyugdíjasok, a horgászok és a természetba­rátok klubját, de működtetünk ifjúsági klubot is, amelynek keretében éppen a napokban tartotta meg első edzését a kick-box szakosztály. Azt sem titkolom, hogy a helyhatósági választásokkal kapcsolatosan hallatni akarjuk a hangunkat, mint a 290 tagunkkal a tele­pülés toronymagasan legnép­szerűbb, szervezett közössége. Célunk világos: minél többet tenni a szigethalmiak emberi, szakmai és szellemi értékeinek hasznosításáért, a közösség ja­vára. Akinek mindez szívügye, az előbb-utóbb bizonyosan részt vállal a ránk váró fel­adatokból. Jocha Károly ENGEDETT A TAGOK KÖVETELÉSÉNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom