Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-14 / 88. szám

Hanyatló hagyományok Galgamácsán (Cikkünk a 4. o'dckn) Az Országgyűlés alakuló ülése Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke — az érintett pártok képvise­lőivel történt egyeztetés után — az Országgyűlés alakuló ülését az alkotmány 22. parag­rafusa 2. bekezdése alapján 1990. május 2-án 10 órára ösz­Bakondi György alezredes, a határforgalmi osztály ve­zetője az idegenforgalmi hely­zettel kapcsolatban elmondta: a 74 magyarországi határátke­lőhelyen az elmúlt évtized kö­zepe óta folyamatosan növe­kedett az átlépők száma. 1989- ben a határőrök már 90,8 mil­lió határátlépést regisztráltak. A növekedés továbbra is tart, 1990 első negyedévében az előző év hasonló időszakához képest már 20 százalékkal több utas fordult meg hatá­rainkon. Az ugrásszerű növe­kedés elsősorban a kelet-euró­pai változásoknak köszönhető, de tavaly jelentős szerepet ka­pott az ausztriai és i jugoszlá­viai bevásárlóturizmus is. A leglátványosabb növekedés 1989-ben a szovjet kishatár- forgalomban jelentkezett. ahonnan több mint 11 millió átlépést jegyeztek, - ami 438 százalékkal több, mint a kó- rábbi évben. Bakondi György a továb­biakban arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a gazdasá­gi-politikai átalakulás, vala­mint a jelentős jogszabályi MÄI MELLÉKLETÜNK NOSZTALGIA regények PAS KAI LÁSZLÓ NYILATKOZATA ♦ s A kei •esztér lyseg építő erő 1990. Április n., szombat XXXIV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM s Ár«: 7,20 forint Szelektív hcfátíorgalom-ellenőrzés Kereskedelmi és magánvámtarifák egységesítése változások miatt szükségessé vált a határőrizet rendszeré­nek megváltoztatása. Az új követelményrendszer alapja, hogy az ellenőrzés szolgálta­tás jellegű legyen, tehát gyors és kulturált, de garantálja a szükséges biztonságot. Ezért május 1-jétől valamennyi ha­tárátkelőhelyen bevezetik az útlevélkezelés szelektív rend­jét. Ez azt jelenti, hogy külön­választják a magyar állam­polgárokat, a vízummentes és a vízumköteles beutazókat. A magyar állampolgárok eseté­ben csak az útlevél érvényes­ségét vizsgálják, sem a kilé­pésnél, sem a belépésnél nem kerül sor pecsételésre. Ez alól a magyar—csehszlovák határ kivétel lesz, mert ott a kétol­dalú egyezmény értelmében a kilépők útlevelét a magyar határőrség köteles kezelni. Az új koncepció alapján azonban javasolni fogják e szisztéma megváltoztatását is. Misiét lián nef ki leállnak? A kereszténység, az egyház legnagyobb tavaszi ün­nepe, a húsvét alkalmából nyilatkozatot adott Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek. — Négy évtized után, március 25-én, Gyömölcsol- tó Boldogasszony ünnepén megtörtént az első szabad választás, s a magyarok az idei húsvétot már egy de­mokratikus és szabad hazában ünnepük — mondot­ta. —. A társadalmi változások az egyház szabad mű­ködésének a lehetőségét is meghozták. Ezt a válto­zást kiemelkedő események jelezték. Február 8-án Esztergomban országos megemlékezés volt Mind- szenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi ér­sek igazságtalan elítélésének 41. évfordulóján. A Szentatya külön levélben méltatta az elhunyt her­cegprímás személyét. Az egyházi és társadalmi meg­emlékezés jelképesen lezárt egy szomorú időszakot. Február 9-én a Vatikánnal megtörtént a diplomáciai kapcsolat újra felvétele, amely jelképesen egy új kor­szakot nyitott meg a magyar egyház számára. Mind­két eseményen a Szentatya megbízottjaként jelen volt Agostino Casaroli bíboros, államtitkár, aki ün­nepélyes hálaadó misét mutatott be, és a Magyarok Nagyasszonya pártfogásába ajánlotta népünket. To­vábbi jelentős változás, hogy február 12-én hatályba lépett a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló tör­vény. O Manapság sokfelé és sokféle módon reflektál­nak a Közép-Kelet-Európában bekövetkezett társa­dalmi változásokra. Az egyház szerepkörét illetően ön miképp vélekedik erről ? — 1988-ban ünnepeltük országalapító első kirá­lyunk, Szent István halálának 930. évfordulóját. A szent jobb-ereklyét elvittük az ország valameny- nyi székesegyházába, kérve közbenjárását hazánkért. Augusztus 20-án pedig — Szent István király ma­gyarországi ünnepén — ünnepélyesen megújítottuk országalapítónk felajánlását a Boldogságos Szűznek. A történelem folyamán Szent István király volt az első, aki halála előtt népét a Boldogságos Szűz párt­fogásába ajánlotta. A magyar nép ezt a felajánlást drága örökségként megőrizte, és a Boldogságos Szü­zet mint a Magyarok Nagyasszonyát tisztelte. O Az egyetemes kereszténység szempontjából ho­gy on értékeli a magyarországi változásokat? — Az elmúlt négy évtizedben a vallás elleni erős nyomás ellenére is sokan hűségesen és áldozatokat vállalva kitartottak hitük mellett. Lelkiismeretes' munkájuk, becsületes helytállásuk tanúságtétej volt. amellett, hogy az autentikus keresztény élet mindig építő jellegű a társadalomban, még ha ezt'sokan nem is akarják elfogadni. Az egyháznak a történél-: me. folyamán sokszor kellett bizonyítania, hogy a kereszténység nem visszahúzó, hanem építő erő a kö­zösségben, mert azokat az erkölcsi értékeket hordpz- za, amelyek az egész társadalmi élet nélkülözhetetlen alapját alkotják. O A bíboros úr nyilatkozatából leszűrhető-e, hogy, a szabad légkörben sem csökkent a keresztények íár- sadalmi felelőssége és feladata? — A szabadság magával hozza azt a kísértést is, hogy a liberalizmus szellemében az evangéliumi ta­nításból sokan egyénileg válogatva értelmezzék a keresztény életet. Csakis Krisztus tanításának fenn­tartás nélküli elfogadása és követése lehet igazi' vi­lágosság és kovász egy szebb, emberibb ésszábadabb társadalom kialakításában. Ezért folytonosan tanú­ságot kell tenni arról, hogy az evangéliumi tanítás a rendezett társadalmi élet alapját alkotja. BsimMFMAt m&mm Pénteken koalíciós tárgyalások kezdődtek a Magyar Demok­rata Fórum és Kereszténydemokrata Néppárt vezetői között, a KDNP részvételéről az új kormányban. © A megalakuló új kormányban szükségköltségvetés kidolgozását fogja javasolni az év második felére a Magyar Kereskedelmi Kamara, mert a keretszámokat nem érintve a mostani költségvetést felül kell vizsgálni mind a bevételek, mind a kiadások oldaláról. © Könnyítik a hivatalos vízumok kiadását Magyarország és Me­xikó között — ebben állapodott meg pénteki találkozóján Horn Gyula és Fernando Solana Morales, Mexikó külügyminisztere, aki a latin-amerikai régiót képviselő riói csoport delegációjá­nak tagjaként tartózkodik hazánkban. Horn Gyula felvetette, hogy a vízumkényszer feloldását a közeljövőben terjesszék ki a turistaforgalomra is. © A lengyel vámszervek tájékoztatása szerint a Lengyel Köztársaságba belépő külföldi állampolgárok a határnál kötelesek bejelenteni minden náluk lévő árut, bele­értve személyes útiholmijukat is ,a devizanyilatkozatukon pedig jelezniük keil minden náluk lévő fizetőeszközt és devizaértéket is. © A szlovákiai Nemzeti Liberális Párt titkára április 12-én a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőivel tárgyalt, köl­csönösen tájékoztatva egymást szervezeteik helyzetéről, a vá­lasztások tapasztalatairól, illetve a Szlovákiában esedékes par­lamenti választásokkal összefüggő problémákról. © Megala­kult a Délvilág Rt., amely május 1-jétől adja ki a március 15- től Délvilág címen megjelenő napilapot, a korábbi Csongrád Megyei Hírlapot. A 10,5 millió'forint alaptőkével vállalatok és pénzintézetek bevonásával létrejött rt. különvált a korábbi ki­adótól, amely szintén részvényese lett a társaságnak. Az év végére emelni akarják a lap példányszámát, ennek függvényé­ben alakul az újságírók fizetése is. @ A Batthyány Társaság az orvostudomány területén kimagasló tanulmányi eredményt elérő orvostanhallgatók részére Batthyány-ösztöndíjat hirde­tett meg, amelyet első ízben Jakab Csillának (SOTE) és Rácz Klárának (Debreceni Orvostudományi Egyetem) hallgatójának adtak át. Dobi Miklós alezredes, a vám- és pénzügyőrség illeté­kese az elhangzottakhoz hoz­zátette: a vámszervek szintén felkészültek a május 1-jci vál­tozásokra. Ezek természetesen nem jelentenek vámellenőrzés nélküli határforgalmat. A vámkezelést egyébként az uta­sok 99 százaléka maga kéri, mivel a behozott árut értéke­síteni kívánja, ehhez pedig szüksége van a vámokmá­nyokra. Az új vámtörvény be­vezetését 1991. január 1-jére tervezik, énnek alapelve a ke­reskedelmi és a magánvámta­rifák egységesítése lesz. Ezt egyébként GATT-tagságunk teljes körűvé tétele is megkí­vánja. A tájékoztatón a menekült­kérdés is szóba került. El­hangzott, hogy az utóbbi idő­ben a román állampolgárok mellett egyre több szovjet és bolgár turista kér és kap po­litikai menedékjogot. Fogytán az alapanyag az autógyárban A BM Határőrség Országos Parancsnoksága pénteken saj­tótájékoztatót tartott az ide­genforgalmi főidényre való felkészülésről, valamint a ha- tárforgalom-ellenőrzés szelek­tív rendszerének bevezetésé­ről. KELLEMES ÜNNEPEKET! Húsvét után, vagy néhány nappal később, a Csepel Autó­gyár valószínűleg leállítja az Ikarusnak szánt fenékalvázak szállítását. Lukácsy Gábor vezérigazgató tájékoztatása szerint ennyi alapanyag van a szigetszent- miklósi gyártelepen, s abból a szerény összegből, ame­lyet eddig a mátyásföldiek az egymilliárd forintos tarto­zásukból az autógyárnak át­utaltak, nem futja többre. Az autóbuszgyártás sorsa továbbra is kétséges, a szovjet—magyar kereskedelmi tárgyalások a realizálások szintjén még mindig nem vezettek ered­ményre, az Ikarus még min­dig nem jutott hozzá a bank­jától — néhány hete — el­viekben megígért hitelekhez, így csak a napi árbevételek­ből tud törleszteni partne­reiknek. Minden az Ikarustól függ, legalábbis Szigetszentmiklós- ról így látszik a jövő. Amikor elfogy a jelenleg teljes kapa­citást biztosító alapanyag, is­mét ama dilemma elé néznek a gyár vezetői, hogy átcsopor­tosítással, részleges leállás­sal, vagy ismét a gyár nagy részét érintő kényszerszabad­sággal hidalják át az ideigle­nes vagy végleges alapanyag- hiányt. Hiszen, amíg a Csepel Autó nem jut hozzá követelé­seihez, addig ő sem tudja ki­fizetni a neki hitelező beszál­lítókat. S amikor az ördögi kör megszakad, akkor vala­mennyi láncszem lepereg. Bizonytalan napok várnak ismét az autógyáriakra. A gyártól magasabb szinten zajló tárgyalások eredményeit valószínűleg nemcsak a gaz­dasági vezetők, hanem a munkások is türelmetlenül várják. Hiszen nemcsak a \ külkereskedelmi mérleg, nemcsak a magyar gépipar, hanem háromezer ember munkahelyének sorsáról is szó van. Amelyet előbb vagy utóbb, de most már sürgősen rendezni kellene. A bizonyta­lanság. a várakozás talán mindennél rosszabb. — ja Tanácstalanok. Meddig van rájuk szükség? (Vimola Károly felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom