Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-12 / 86. szám

2 1990. ÁPRILIS 1«., CSÜTÖRTÖK Marosvásárhely — román vélemény Jurebie bűnbakot keres Az olasz újfasiszta párt meghívására pánik a pcsolatok felvétele céljából Rómába érkezett a román Nemzeti Parasztpárt al&lnöke, Georghe Jurebie. Szerdán sajtóérte­kezleten azt állította, hogy a véres összecsapásokat Maros- vásárhelyen és Erdély más részein a magyar és román lakosság között „a szovjet KGB szította”. A továbbiakban kijelentette azt is, hogy a Securitate ro­mán titkosszolgálat emberei, valamint „a magyar titkos­Közeledés a regionális kér­déskörökben, tartózkodás és további tapogatózás a leszere­lési és az európai ügyekben Moszkva és London között — ez szűrhető le Douglas Hurd szerdán Moszkvában megtar­tott sajtóértekezletéből. A brit külügyminiszter nagyon hasz­nosnak és gyümölcsözőnek, őszintének nevezte Eduard Sevardnadzéval kedden és szerdán folytatott tárgyalá­sait, Mihail Gorbacsovval le­zajlott eszmecseréjét, s meg­jegyezte: a brit—szovjet kap­csolatok felfelé ívelő szakasz­ban vannak. Hurd szerint a nyugati or­szágok jogi megfontolásból sem fogadhatják el a balti államok 1940-es bekebelezését, de tudatában vannak annak, hogy a válság túlságosan is kockára teszi a kelet—nyugati kapcsolatokban elért eredmé­nyeket. — Csakis tárgyalások­kal, párbeszéddel lehet ezt a kérdést megoldani, s Gorba­csov biztosított arról, hogy Moszkva nem a korábbi év­tizedek gyakorlatának megfe­szolgálat” közösen szemez­ték ezeket az eseményeket, amelyek végső soron a Nem­zeti Megmentés Frontjának „manőverei a hatalom meg­tartására a nemzetiségi gyű­lölködés felszításával”. Jurebie szerint, ha a meg- mentési front győz a válasz­tásokon, Románia továbbra is „a kommunisták kezében marad”. Arra a minden ol­dalról záporozó kérdésre, hogy milyen érdeke fűződött volna a magyar titkosszolgá­latnak az ellentétek szításá­hoz. nem tudott válaszolni. mával, a gazdasági szállításo­kat sem állítják le — mondot­ta Hurd. Megverték ai elnököt „Fizet" a belügyminiszter A hét elején huligánok egy csoportja betört az örmény legfelsőbb tanács elnöksé­gének épületébe, megverte az elnököt, s az épületben ga­rázdálkodva jelentős károkat okozott — írja szerdai számá­ban a Komszomolszkaja Pravda. Az örmény belügyminiszté­rium közleményére hivatkozó tudósítás szerint a jereváni legfelsőbb tanács épülete előtt hétfőn rendezett nagy­gyűlés idején elszabadultak a szenvedélyek, s ezt kihasz­nálva törhetett be az elnök­ség épületébe huligánok egy csoportja. Az örmény KP KB irodája kedden rendkívüli ülésen ítélte el a rendbontó akciót. Az eset kapcsán levál­tották az örmény belügymi­nisztert. JtüSföIdi események - egy mendafhcm „Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság” legyen Csehszlo­vákia új hivatalos elnevezése — erre tett javaslatot együttes ülésén a csehszlovák szövetségi, valamint a cseh és a szlo­vák parlament elnöksége. A A Világbank először nyújt hitelt, 200-300 millió dollár összegben a magyar gazdaságpolitikai programokhoz •— erről csütörtökön kezdődnek a tárgyalások Washingtonban. A Fordult a kocka, s ma már a szovjet nagy- vállalatok keresnek törvényben biztosított egyenlőséget a szö­vetkezetekkel, bérlet formájában üzemelő vállalatokkal. A A Mongol Népi Forradalmi Párt rendkívüli kongresszusán a kül­döttek egy része határozottabb lépéseket követelt a társada­lompolitikai válság megoldására. A Hatszáz vegyes vállalat­ról — ennek 86 százaléka nyugatnémet vegyes vállalkozás — írtak alá szerződést NDK-beli cégek külföldi vállalatokkal, s további 400 létrehozására kerül sor április végéig. A Az Iz­vesztyijának'adott interjújában Nyers Rezső úgy fogalmazott: a mostani választások eredményeit nem nevezi vereségnek, hiszen az MSZMP nem számított sikerre. A A nyugatnémet kancellár személyesen állt ki az egykori szocialista országo­kat sújtó exporttilalmak rendszerének enyhítéséért. A Kína lezárta a külföldiek előtt számos városát, az ország távoli, északnyugati részén, a hírek szerint etnikai zavargások miatt lelően foglalkozik e probíé-* ‘ muzulmánok és kínaiak között. Hurd moszkvai sajtóértekezlete Kockáztatott eredmények Húsvéti árengedményes vásár Szigetszentmiklóson Női, férfi- és gyermekcipők féláron, tavaszi és nyári ruhák, szoknyák 300 és 400 Ft-os egységáron. Ezenkívül pólók, blúzok, konfekció- és rövidáruk, lakástextíliák nagy választékával várja kedves vásárlóit a Mórko-Skóla Aruház Szigetszentmiklós, Ifjúság útja 16. Mindegy, mennyi van a szerződésben A hivatal illetékes — El sem tudom mondani, milyen boldogok voltunk, mi­kor megvettük ezt a félkész házat — meséli régi ismerő­söm, a kétgyermekes fiatal- asszony. — Pénzünk persze alig maradt, így a férjem és az apósom láttak neki, hogy befejezzék. Négy hónap múl­va — bár akkor még messze nem volt kész — be is köl­töztünk. Aztán kijöttek az il­letékhivataltól és felértékel­ték. Hiába bizonygattuk, hogy a házat már mi tettük lakha­tóvá, nem fogadták el az adás­vételi szerződésben levő árat, s az illetéket egy jóval maga­sabb összeg után szabták ki. — A vádak ellenére, mi egyáltalán nem feltételezzük az ügyfelekről, hogy csalnak, és a valódi vételár helyett ala­csonyabb összeget írnak a szerződésbe — mondja Szűcs Gáspárné, a Pest Megyei Ille­tékhivatal vezetője. — Nem vonjuk kétségbe, hogy ki le­het fogni alkalmi vételt. Köny- nyen elképzelhető, hogy vala­ki valamilyen oknál fogva sürgősen meg akar szabadul­ni ingatlanától, és hajlandó olcsón eladni. Csakhogy a tör­vény szerint az illetéket nem a vételár, hanem a minden­kori forgalmi érték alapján kell megállapítani! □ Tehát az is megtörtén­het, hogy a hivatal túl magas­nak tartja a vételárat, és ala­csonyabb forgalmi értéket ál­lapít meg? — Akadt már ilyen esetünk, de ez valóban nagyon ritka, annál is inkább, mert az in­gatlanok ára irreálisan magas lett az utóbbi két-három év­ben. Az inflációtól való féle­lem miatt az emberek lakás­ba, telekbe fektetik a pénzü­ket. Mióta feloldották az in­gatlanszerzési korlátozást — tehát mindenkinek több laká­sa, háza, telke lehet —■, azóta különösen sok munkánk van. □ Gyakori panasz, hogy egy- egy ügy évekig is elhúzó­dik ... — Évekig csak aktkor tart a procedúra, ha az érintettek többször fellebbeznek, de az tény, hogy az államigazgatás számára előírt 30 napos ügy­intézési határidő nálunk mesz- sze nem tartható. Az illeték- hivatalok 1986. július 1-jével kaptak értékelési hatáskört, korábban ezt a feladatot a tanácsok végezték. A vevők vagy az örökösök az iratokat a földhivatalnak nyújtják be. Mi csak a tulaj­donjog bejegyzése után lá­tunk munkához, de sokszor ezt az időt is az illetékhiva­tal lassúságának rovására ír­ják. A hozzánk beérkezett papírok az értékelőkhöz ke­rülnek, akik két héttel előre értesítik a tulajdonost a hely­színi szemle időpontjáról. Ha az illető nem ér rá, akkor újabb időpontot kell kitűzni. A forgalmi érték megállapí­tása és az illetékkiszabás után az ügyfél természetesen fel­lebbezhet. Olyan esetekben, ha több örökös is van, általá­ban sokáig tart egy-egy ügy lezárása. A személyi jövede­lemadó bevezetése szintén to­vább, bonyolította a dolgun­kat. Azóta nem csak az ille­téket fizető vevőt, de az el­adásból származó jövedelem után adózni kénytelen régi tulajdonost is értesítenünk kell, sőt ő is fellebbezhet! □ Az ingatlanok ára szin­te napról napra nő. Hogyan tudják az értékelők hosszú hónapokkal később megálla­pítani, hogy az adásvétel idő­pontjában mennyi volt egy ház vagy egy telek forgalmi értéke? — összehasonlító értékada­tok alapján dolgozunk, össze­sen 20 szakemberünk van, ez 10 csoportot jelent, mert ér­tékelni csak párosán lehet. A tíz pár között felosztottuk a megyét, s mindegyik mindig ugyanabba a körzetbe, jár. Az értékelőink nagyon jól isme­rik a saját területüket, s ter­mészetesen egy-egy címre úgy mennek ki, hogy előtte a hi­vatalban átnézik a hasonló időpontban kötött hasoriló szerződéseket. • -« • ■* • □ Mitől függ, hogy kimén- nek-e az értékelők a hely­színre, vagy elfogadják a szerződésben feltüntetett ösz- szeget? — A törvény nem írja elő, hogy minden ingatlant meg kell néznünk, de ez képtelen­ség is lenne. A lakótelepi la­kások esetében általában nem megyünk ki. Aki a budaörsi lakótelepen 50 lakást látott, az már asztal mellől is tud ér­tékelni, mert a lakások egy­formák. Telkeket ugyancsak nem mindig nézünk meg, csa­ládi házakat és nyaralókat vi­szont igen, mert ezek között nagyon nagy értékkülönbség lehet. □ A magas árak ellenére még mindig nagy a forgalom az ingatlanpiacon? — Sokkal nagyobb, mint amire korábban számítottunk. Az adásvételek száma 1987- ben ugrott meg, s azóta sem csökkent. Tavaly a megyéből 50 ezer szerződést nyújtottak be hozzánk, ezek egy része persze örökösödési ügy volt. Ennyi munkát tíz értékelőcso­port alig tud elvégezni. Ez évi tapasztalataink alapján úgy tűnik, hogy a forgalom nem nő tovább, bár mi már tavaly is azt hittük, hogy nincs az embereknek pénzük ingatlan­ra ... K. Á. Szakszervezeti közös nyilatkozat Vagyonfelosztás A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöké­nek kezdeményezésére kon­zultációt tartottak az MSZOSZ munkájában részt nem vevő szervezetek és szakszervezeti szövetségek, valamint az MSZOSZ képviselői a SZOT- vagyon felosztásának kérdé­seiről, a SZOT XXVI. kong­resszusa állásfoglalásának ér­telmezéséről. Az MSZOSZ elnöke készsé­gét fejezte ki arra, hogy az újonnan alakuló szakszerveze­tek működési feltételeik meg­teremtéséhez a volt SZOT-va- gyonból kapjanak segítséget, amit a vagyonnal kapcsolatos későbbi döntések során figye­lembe vesznek. Tapasztalatgyűjtés a munkaügyi reformokhoz Munkanélküliség külföldön Hét elején érkezett haza Nürnbergből egy munkaügyi szakemberekből álló delegá­ció, melynek a vezetője Pe- ráth Béla, a Pest Megyei Ta­nács osztályvezetője volt. 9 Mit tanulmányoztak az NSZK-ban? — Kormányközi egyezmény született árról, hogy a néme­tek segítik a magyar munka­ügyi igazgatás reformját. Elő­adásokon, konzultációkon vet­tünk részt, miközben alapo­san megismerhettük az ottani viszonyokat. Az utolsó héten összeállítottunk egy írásos anyagot is, melyben vázoltuk, hogyan képzeljük el az itthoni munkaügyi reformokat. A dolgozatot majd május 11-én Berlinger úrral — ő a Szövet­ségi Hivatal kelet-európai re­ferense — egyeztetjük. A vég­leges változatot az NSZK-kor­mány ajánlásaként nyújtják át a magyar illetékeseknek. — Ez egy meglehetősen vaskos iromány. Melyek azok a gondolatok, amelyek a köz­vélemény érdeklődésére legin­kább számot tarthatnak? — Az vitathatatlan, hogy Magyarországon szükséges a munkaügyi rendszer gyökeres átalakítása, s ennek a párt­harcoktól függetlenül kell végbemennie. Csak a szakmai szempontokat kell és szabad figyelembe venni. Nvugat- Németországban a miniszté­rium csak törvényességi fel­ügyeletet gyakorol a munka­ügyi szervek felett. Helyi szinten a munkáltatókból, munkavállalókból, állami kép­viselőkből álló önkormányzati testület jelenti az érdekkép­viseletet. Az alapvető straté­giai döntéseket ők hozzák. Még 1927-ben építették ki ezt a rendszert, s bár azóta sokat változott a világ, az alappillé­rek maradtak. Csak ahol kel­lett, ott finomítottak rajta. Náluk mintegy 70 ezres appa­rátus végzi ezt a munkát. Úgy gondolom, hogy hasonló ön- kormányzati rendszert ná­lunk is ki lehetne építeni. • Olyan világban élünk, amikor sok embernek bizony­talanná vált és válhat a munkahelye, a munkanélküli­ség nálunk is egyre nagyobb mértéket ölthet. Az NSZK- ban hogyan kezelik ezt a sú­lyos társadalmi problémát? — Nyugat-Németországban 2,1 millió munkanélkülit tar­tanak nyilván. 1990-re 4—4,5 százalékos gazdasági fellendü­lést várnak, s hogy ennek el­lenére nem csökkent ez a szám, az elsősorban annak tudható be, hogy az NDK-ból és Kelet-Európából sok mene­kült érkezett hozzájuk. A munkanélküliek számától egy­általán nincsenek kétségbees­ve, ezt a szintet normálisnak tartják. Inkább azt figyelik, hogyan alakul a tartósan munka nélkül maradók ará­nya. A segélykérést biztosítás­ból fizetik. A munkaadók és munkavállalók közösen fede­zik ezt, amely a bér 4.3 szá­zaléka. Nem választható, ha­nem kötelező. A munka nél­kül maradt állampolgár — akinek volt biztosítása — fél évig úgynevezett munkanél­külipénzt kap. Az összeg ki­számítása meglehetősen bo­nyolult, leegyszerűsítve azt mondhatnám, hogy körülbelül a dolgozó átlagkeresetével egyezik meg. Hat hónap eltel­tével — ha az illetőnek még mindig nincs munkája — szoriális segélyt kaphat. Ez az előbbinél már kevesebb pénzt jelent. Ilyenkor megvizsgálják a kérelmező vagyoni helyze­tét, családi állapotát, azt, hogy milyen egyéb bevételei van­nak, s hogy milyen erőfeszíté­seket tett azért, hogy munkát találjon magának. Véleményem szerint a biz­tosítási rendszert nálunk is be lehetne vezetni. Társadalom- biztosításra amúgy is túlságo­san sokat fizetünk, azt csök­kenteni lehetne. Az átmeneti időszakban a kompenzációról természetesen gondoskodni kellene. A megváltozott gazdasági helyzetben aktív munkaerő­piaci politikát kellene folytat­nunk. Nemcsak azzal kellene törődnünk, hogy miből és mennyi segélyt fizessünk. A veszélyeztetett helyzetben lé­vőket fel kellene készíteni ar­ra, hogy új szakmát tanulja­nak, átképzésen vegyenek részt vagy vállalkozásba fog­janak. A pályaválasztás előtt álló fiatalokkal is törődni kel­lene. Láttuk, hogy az NSZK- ban komoly apparátus foglal­kozik ezzel is. A fiataloknak igyekeznek az összes létező szakmát bemutatni, s ha a gyerek mégsem tud választa­ni, akkor pszichológusok, or­vosok foglalkoznak vele, segí­tenek a döntéshozatalban. • Ezekre a feladatokra ná­lunk vannak felkészült szak­emberek? — Egyelőre elegendő szak­ember sincs, s az a tapaszta­lat, van, amikor a jogszabály létezik, de nincs elegendő nénz a megvalósításra. Fontosnak tartom, ho-,y minél előbb ki­dolgozzák a foglalkoztatási törvényt, amely meghatároz­ná, mi a munkaügyi igazgatás célja, feladata, mechanizmu­sa. H. £. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom