Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-11 / 85. szám
PEST MEGYEI ma ti; „a. ITIRAI N á p i L A P ■ ■■ 1 XXXIV. ÉVFOLYAM, 83. SZÄM Ára: 5,80 íurinl 1990. ÄFRILIS 11., SZERDA Szeptemberre befejeződ Naprakész iMemterv Szeptember közepéig mindert szovjet katona eltávozik Ko- máti'om-Esztergom megyéből. Erről írásban tájékoztatta a megyei tanács és az érintett települések helyi tanácsainak vezetőit a Magyar Honvédség vezérkari főnöksége. A tanácsoknak elküldött kimutatásból naprakészen nyomon lehet követni a csapatkivonásokat. Elsőként március végén a Baj községben állomásozó szovjet katonai alakulat kezdte meg a kivonulást, s azóta Esztergom- ban, Komáromban, Táton és Császáron is megkezdték a csomagolást, útnak indították az első szerelvényeket. A felszabaduló objektumokat — a csapatok által elfoglalt területeket; laktanyákat, lakóházakat, lőtereket — a Honvédelmi Minisztériumnak adják át a szovjetek, a hasznosításáról a Magyar Honvédség dönt majd. Nagykőrösön kukoricát fognak morzsolni Elfogyott a zakuszka Befejezték a zakuszkagyár- tást a Nagykőrösi Konzervgyárban, s talán örökre. A gyárnak ezen a telepén jelenleg karbantartási munkákat végeznek, s készülnek az átállásra. A szovjetek egyik kedvenc csemegéjének számító vágott savanyúság helyett a szezonban már kukoricát fognak morzsolni, s a földolgozás után dollár elszámolású piacra szállítják. Mondhatnánk, hogy az ilyenfajta rugalmas váltások kikényszerítése volt a legfőbb oka a híres-hírhedt rubelexportstopnak. Ezzel Görbe Ferenc, a konzervgyár vezérigazgatója is teljes mértékben egyetért, csak azt teszi hozzá, hogy ami egy-egy üzemben megvalósítható, azt nem lehet egyik napról a máA nagyszámú munkanélkülire való tekintettel Pécs és vonzáskörzete után Bátonyterenyét, Egercsehit, Recsket és Özdot is kritikus körzetté nyilvánították. E települések kiemelt támogatást kapnak a foglalkoztatási alapból. (9 A kutatások feltételeinek megteremtésére, a tehetséges fiatal kutatók támogatására 13 milliárd forintot tart szükségesnek a következő négy évben az MTA. © Demokratikusan választott főszerkesztőt az Élet és Tudomány szerkesztősége. A megválasztott főszerkesztő. Oláh Tamás feladatául szabták, hogy a lapot tegye nyereségessé, növelje a példányszámot. ® Országos vizuális konferenciái tartanak Győrött a rajztanárok. @ Csúcs- technológiák Lehetséges átadásáról folytatott tárgyalásokat az Ipari Minisztérium szakembereivel Budapesten egy amerikai szenátusi küldöttség. ® Az erdélyi románok és magyarok közötti megbékélésre szólít fel az S. O. S. Recinel nevű nemzetközi emberi jogi mozgalom román, francia és magyar szervezetei által kiadott felhívás. © Kreatív pedagógiai módszert igyekeznek meghonosítani egy táborozás keretében április 9. és 13. között a MÉM nevelőintézetében, Nagykovácsiban. © Üjságiróképzés indul Esztergomban a Vitéz János Tanítóképző Főiskolán. síkra végrehajtani az egész gyárban. Nagykőrösön ugyanis a termékek majd felét rubelelszámolású piacokra viszik — illetve vitték, amíg vihették*. Vihetnék persze tőkés piacokra is az NDK és a Szovjetunió helyett, de ahhoz meg kell változtatni a receptet, a csomagolást többek között, s ezek időigényes dolgok. Nem beszélve arról, hogy piacot kell keresni, szerződéseket kell kötni, szóval, a dolognak Görbe Ferenc sokkal hosszabb időt engedélyezne, mint amennyit a minisztérium. A vezérigazgató titkolta, hogy milyen egyéb piaci lehetőségei vannak Nagykörösnek a két legfontosabb demokratikus partner helyett. Azt mondta, vannak komoly tárgyalásaik, de pillanatnyilag az a helyzet, hogy a gyár dolgozik, nem voltak látványos kényszerszünetek, s ezeket a most elkészülő konzerveket most kell kiszállítaniuk, a meglevő partnereknek. Ugyanis Nagykőrösön az év első öt hónapjában még a tavalyi termésből dolgoznak, a rubelexport leállítása óta raktárra. Jelenleg 4 ezer tonna zöldség és gyümölcs, és savanyúság várja állhatatosan, hogy útnak indulhasson a biztos piac, de a bizonytalan fizetők felé. Az új termésig még kétszer ennyi konzerv készül el a gyárban, viszont a szovjetekkel még mindig nem kötötték meg a konkrét szerződéseket. S ha lenne, akkor is kérdéses, hogy mit tudnak ajánlani a meggybefőttért cserébe. A bizonytalanság Nagykőrösön ugyanolyan biztos tény, mint a Csepel Autóban, és a többi, Keletre exportáló cégnél. Bizalmunk csak abban van, hogy a második negyedév meghozza a várva várt szállítási engedélyeket, s már nemcsak raktárra termelhetnek. Nagykőrösön, igen szkeptikusan abban is bíznak, hogy elfagynak a gyümölcsösök, meg az aszálytól elúszik a zöldség, s akkor egy csapásra megoldódik az exportstop. A gyár és a dolgozók sorsa már nem az intézkedő minisztérium hatásköre. Persze akkor is ott a lehetőség; a kukorica- morzsolás. J. a. Csöpög a só, csurog a tej Budaörs nem dobozol A magyar élelmiszeripari termékek minősége miatt nem lenne szégyenkeznivalónk, ám a csomagolásuk! A konzervek ízléstelen dobozokban, a tej csöpög, a só, cukor kiszóródik a zacskóból. Mindez épp elég bosszúságot okoz a vásárlókFmntús kapitány - filléres gmdokkel Tengeralattjáró ríikvercben Forintos Gyulának filléres gondjai vannak. Olvasóink talán még emlékeznek rá. ő az a megszállott taxisofőr, aki a dunakeszi otthonában tengeralattjárót barkácsolt. A furcsa járgány csaknem teljesen elkészült, hamarosan vízre bocsátják. Hároméves munkával, nyolcszázezer forintnyi beruházással s rengeteg munkaórával született a nagy mű. Készítője, a leendő kapitánya — aki természetesen ugyanaz — akár indulhatna is az útra, a tengerek meghódítására, de nincs miből. Ügy tűnik' — stílszerűen szólva —, o vállalkozás léket kapott a vállalatok közönyén. Igaz, az akkumulátorgyár akkumulátort adott, a kábelgyár kábeleket, a baj csak az, hogy nincs „pénzgyár”, ahonnan tőkét szerezhetett volna. A tengeralattjáró építője azonban nem csügged. Ha kell, eladja az autóját, s annak árából szerzi be az útra- valót. Azt azonban hozzáteszi, ne számítsanak azok a vállalatok utólag szerződésre, melyek vezetői most nem merik kockáztatni a pénzt. Persze érti ő, miért nem érkezett válasz a megkeresett harminc vállalattól. Nemet sem mernek mondani, mert hátha mégis útra kél a tengeralattjáró, s akkor nem akarnak kimaradni a reklámból. Bólintani se mernek, mert akkor meg a pénztárcájukba kellene nyúlni. Forintos Gyula szerint nyolcszázezer forjnt Forintos Gyula még szárazföldi kapitány hiányzik a ..világ meghódításához”, pénz nélkül viszont mehet a víz alá száradni, fh- dekes, hogy a leginkább vaskalaposnak és rugalmatlannak hitt intézménytől kapta a legtöbb segítséget: a hadseregtől. Annak idején a flottilla műszaki gárdája „segítette világra” a nem mindennapi szörnyeteget. A ház melletti sufniból ők hozták elő a kertbe. És most a vízrebocsátásra is vállalkoztak. Tőlük teljesen függetlenül — anélkül, hogy összebeszéltek volna — megjelentek a kecskeméti repülőalakulat tisztjei is, és különleges műszerekkel örvendeztették meg a hajóépítőt. Azóta is ápolják a barátságot. Előfordul, hogy Dunakeszi fölött száll el a repülő, olyankor megbillegteti a szárnyát, s tiszteletkört ír le, úgy üdvözli Forintos Gyulát. Barátai „szorítanak érte”, viszont meglepően sok az ellendrukker is. A tengeralattjáró építője érti, miért találkozik annyi gáncsoskodóval, s miért legyintenek sokan — amikor a vállalkozásáról hallanak — hozzátéve, bolond az az ember. Azért, mert valamennyiünknek vannak régen dédelgetett. álmaink, de a legtöbbünk elő sem mer hozakodni ezekkel. Irigylik őt, aki belevágott. S nem csak a munka elkezdéséhez volt mer- sze, hanem végigcsinálta, s vállalta a kudarc, a kinevet- tetés kockázatát is. Napokon belül eldől — ha vízre teszik a tengeralattjáróját — hogy komoly gépezetet alkotott, vagy csak gyermekjátékot. Szép is volna, ha már eny- nyi nehézségtől visszariadna a kapitány, amikor jól tudhatja, hogy mielőtt a tengert megpillantaná, tengernyi „papíron” kell átverekednie magát. Az északi sarkkört érintve el akar jutni Amerikáig. Megfelelő kérvényt irt az amerikai parti őrségnek, a budapesti nagykövetségen keresztül el is juttatta azt a címzetthez. Két hét múlva jött a válasz; útjának nincs akadálya. Azt reméli, a hazai hatóságok is egy-két hónap alatt megadják majd az engedélyt. —M. T.— nak, ráadásul emiatt verseny- képes élelmiszereink sem értékesíthetők a nyugati piacokon. A magyar csomagolástechnika évtizedek óta megújításra vár, s most végre jelentős előrelépés történt az ügyben. A svéd Tetra Pak cég, a Világbank leányvállalata, az IFC és az OTP Tetra Pak Hungária Rt. néven részvény- társaságot alakított, amely új, korszerű csomagolóanyag- gyárat hoz létre Budaörsön. A tervek szerint a 2,7 milliárd forintos beruházással épülő gyár másfél év alatt készül el. Az Ml-es autópálya mellett, a törökbálinti elágazásnál már folyik a tereprendezés. 1991 végére elkészül az üzem, és 1992 elején már teljes kapacitással működik majd. A világszínvonalú műszakitechnikai berendezésekkel felszerelt cég évente 800 millió doboz előállítására lesz képes. ÁLLÁS FOGLALÁS A Pest Megyei Hírlap szerkesztőségi kollektívája 1990. április 4-én munkaértekezletet tartott és a lap jövőjét érintő fontos kérdésekről négy tartózkodással az alábbi állásfoglalást alakította ki: 1. A szerkesztőség a Pest Megyei Hírlapot szerkesztéspolitikai jellegét illetően a jövőben a nemzeti média részének tekinti. Ennek megfelelően a lapnál dolgozó újságírók különös figyelmet fordítanak arra, hogy esetleges pártpolitikai elkötelezettségük szerkesztői, illetve publikálási tevékenységükben ne érvényesüljön. 2. A szerkesztőség szükségesnek tartja, hogy független szellemi műhelyként, a legteljesebb autonómiával működhessen. Ennek garanciájaként igényli, hogy a Szocialista Párt a laptulajdonosi — lapalaipiitói — jogkört, amennyiben arról lemond, a szerkesztőségi kollektíva részére adja át. Természetesen ezzel együtt vállalja a laptulajdonosi kötelezettségeket is. Levél az újságíró-szövetség elnökségének A Pest Megyei Hírlap szerkesztősége korábbi állásfoglalása szellemében tegnap az alábbi szövegű levelet juttatta el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnökségéhez: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnöksége a közelmúltban állásfoglalásban fejtette ki véleményét a megyei napilapokról. Következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy ezek a tömegtájékoztatási eszközök pártoktól függetlenül, nemzeti médiákként működjenek. Az újságíró-szövetség ennek szellemében nem értett egyet azokkal a törekvésekkel sem, amelyek bár jogilag taián támadhatatlanul, de etikailag kétségbe vonható- an, a nyilvánosság megkerülésével átjátszottak az újságokat külföldi tulajdonosoknak, megkérdőjelezve ezzel a megyei napilapok nemzeti média jellegét. Hasonló törekvésekkel a Pest Megyei Hirlap szerkesztőségében is találkozhatunk. Magyarázza ezt, hogy a megyei napilapok helyzete rendezetlen, sorsa kétséges, a szerkesztőségi dolgozók aggódnak jövőjükért, egzisztenciális helyzetükért és a sajtószabadságért. A jelenlegi kétségtelenül bizonytalan helyzetben kinyilvánítjuk gz alábbiakat. 1. Sem a főszerkesztő, sem a szerkesztőség, vagy a lap vezetőinek megbízásából más. nem kezdeményezett tárgyalásokat az Axel Springerrel, vagy más esetleges külföldi laptulajdonossal a lap, vagy a szerkesztőség eladásáról, vagy átjátszásáról. Az esetleges ilyen jellegű magánkezdeményezést etikátlannak tartjuk. 2. Sürgetjük, hogy a Szocialista Párt, mely már kinyilvánította szándékát arról, hogy lemond a lapról, adja át a tulajdonjogot a legilletékesebbnek, a szerkesztőség alkotóközösségének. 3. Független médiává válásunk másik lehetőségeként nem zárjuk ki, hogy a lap az állami tulajdonúvá váló Hírlapkiadó Vállalat orgánumaiként jelenjen meg a jövőben, amennyiben garantálják a lap függetlenségét, további megjelentetését, a szerkesztőség jogát arra, hogy demokratikusan dönthessen saját ügyeiről, például vezetőiről. 4. Mivel a szerkesztőség igyekezete, hogy helyzetét rendezzék, mindeddig semmiféle eredménnyel nem ■ járt, ezért a szakma és a közvélemény sürgős segítségét kérjük az áldatlan, s korántsem egyedi helyzet megoldása érdekében. Ez nem csupán a lap, a szerkesztőség, az olvasók, hanem az egész magyar sajtó és a demokratikus nyilvánosság közös érdeke. Dárd András Körmendi Zsuzsa főszerkesztő MUOSZ-titkár kepe. Nem is akarnak sajtómonopóliumot  Springer visszautasít Az Axel Springer—Budapest Kft., melyet az utóbbi napokban több közleményben, újságcikkben azzal vádoltak : az üzleti életben legalábbis szokatlan módon jutott több megyei napilaphoz, s hogy sajtómonopóliumra törekszik, tegnap nyilatkozatot tett közzé. Ebben többek között a következőket állítja: A szóban forgó lapok esetében nem is arról van szó, hogy elorozták volna az újságokat. hanem csupán arról, hogy a szerkesztők és munkatársak beszüntették a munkát korábbi kiadójuknál abból a célból, hogy ezentúl az AS—B-nél dolgozzanak. Az Axel Springer nyilatkozatában a továbbiakban kijelenti« hogy nincs szándéka sajtómonopóliumot szerezni Magyarországon, csupán arra törekszik, hogy olvasócentrikus, a pártoktól és az államtól független sajtó jöjjön létre. S bár ezt már nem írják a közleményben, de talán úgy is'értelmezhetjük az olvasottakat, hogy a neves cég szándékait sokan botor módon minden alap nélkül félreértettük, ök ugyanis ezek szerint pártatlanul, elsősorban emberbaráti szeretetből cselekedtek, s nem is a monopóliumot, hanem a demokráciát, a sajtószabadságot hozták el nekünk. Cs. A. A FÖLDHIVATALOK ÚJRA A MÉM-HEI TARTÓINAK Megszűnt a kettős irányítás Szó szerint rendet teremthet a Minisztertanácsnak a földügyi szakigazgatási tevékenységéről és annak szervezetéről alkotott rendelete, amely a Magyar Közlöny idei 3. számában jelent meg. A rendelet ugyanis kimondja, hogy a földügyi szakigazgatási munka központi irányítását ezentúl a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter látja el, A MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának illetékese elmondotta: ezzel megszűnt a földhivatalok 1971 óta tartó kettős irányítása, amely szervezetileg a megyei tanácsokhoz csatolta a hivatalokat, míg szakmai feladataikat továbbra is a MÉM határozta meg. A földhivatalok anyagi fenntartását a megyék költségvetéséből finanszírozták — ám mivel közvetlen hasznot a tanácsok számára nem hoztak —, gyakorlatilag terhessé ’ váltak számukra. Ezért különféle szolgáltatások (például földmérési és különféle adminisztrációs feladatok) ellátására kényszerültek. Az infláció erősödésével annyira megemelkedtek a földhivatalok fenntartási költségei, hogy idejük igen jelentős részét kényszerültek szolgáltató munkára fordítani, s ez viszont már veszélyeztette eredeti funkcióik ellátását. A gondokat tetézte, hogy a legtöbb helyen a megyei tanácsok nem fordítottak elég pénzt a földhivatalokban dolgozók munkakörülményeinek javítására, a nyilvántartáshoz szükséges eszközök felújítására, gyarapítására. A MÉM szakértője szerint a Minisztertanács rendelete a földhivatali munka korszerűsítésének jogi alapot biztosító első lépés. Ugyanakkor tény, hogy önmagában sem ez, sem a közeljövőben megjelenő végrehajtási rendelet nem biztosítja a hivatalok és a dolgozók helyzetének azonnali javulását. Az adminisztratív intézkedések ugyanis csak a lehetőséget adják ahhoz, hogy a földhivatalok belső szervezeti átalakulása is megkezdődjék.
