Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-10 / 84. szám
4 1990. Április io., kedd „Ismeretek élő feldolgozása 9 Változásra érett érettségi Kétszáz éve, 1788-ban, Po- roszországoan II. Frigyes Vilmos iskolai főtanácsának rendeleté előírta, hogy a „nyilvános iskolából távozó, minden ifjút előzetesen meg kell vizsgálni az általuk látogatott iskolában, és részletes bizonyítványt kell kapniuk érettségükről vagy éretlenségükről”. Ezzel intézményesítették az érettségi vizsgát, a matúrát. Előírták, hogy a vizsgán jelen kell lennie a tartományi iskolatanács képviselőjének, pénzbírsággal büntették azokat a tanárokat, akik „megkísérelték valamely rosszul felkészített ifjú átsegítését a vizsgán”. * Elő feldolgozás Nálunk, csakúgy mint az osztrák örökös tartományokban, 1851-ben írták elő az érettségi bevezetését. Szabályozták a vizsga célját, helyét, feltételeit, lebonyolítását, tantárgyait és követelményeit. Az akkori szabályzatnak egyes részei ma is időszerűek, mint ahogy az a függelék is, amely a vizsga követelményeit így foglalja össze: „nem a gimnáziumi ismeretek legmagasabb csúcsait írják elő, hanem a tudás szilárd törzsanyagát, ebben azonban nem holt tudást kívánnak, hanem az ismeretek élő feldolgozását”. Jelenkori érettségi vizsgáink célját pedig így határozza meg a pedagógiai lexikon! „...anBeküldött valaki egy nyomtatásban megjelent szöveget. Megjelölte az általa fontosnak ítélt részeket. Véleményemet kérte. Mert a beküldött szöveg a választási küzdelmekben erőteljesen érintett, s az egyik párt megyei prominenseként szereplő személytől származott, a küldeményt félretettem. Kerülendő a vádat, bármi módon is beleavatkozunk a választási harcba. Most, a voksolás végeztével — az illető bekerült az Országgyűlésbe, honatyánk tehát —, a küldemény is, a kísérőlevél is elővehető. A levél írója nyolcvanhét esztendős néptanító, ö írta így, büszkén arra, hogy ötvenkilenc éven át tanított, legtöbbször lehetetlen körülmények között, méltatlanul kevés fizetésért. Amit mutat az is, hogy „...nyugdíjam 4416 forint ebben az esztendőben”. A megalázottság helyzetébe kényszerített emberre oly kevés figyelmet fordító, s még kevesebb együttérzést tanúsító jelenünkben legyinthetnék tehát a levélhez mellékelt szövegre, mondván, az idős embert az ösztönös irigység vezeti, amikor rögtön a kezdő sorokat megjelölte. „Budapest elegáns negyedében, luxuslakásban jéisz, BMW kocsin jársz ... igazán sikeres ember vagy... Mindezt itt, ebben a sokat szidott kommunista rendszerben érted el. Mi indított arra,'•hogy ellenzékivé válj?” A kérdésre az érintett így kezdi a választ: „... ami az anyagiakat illeti, én valóban mindig jó körülmények között éltem.” Már-már kedvemet szegte a levél is, a nyomtatott szövegben látható sok-sok bejelölés is, igazolódni látszott a feltételezés: a nélkülöző idős ember érzékenysége ez a nélkülözést soha nem ismerő, a jólétet annál inkább élvező, jóval ifjabb helyzete, szavai miatt. Tévedtem! A beküldött szöveg végén ugyanis, az utolsó jelölés ott állt, ahol a nyilatkozó a Kádár-korszakról ezt mondta: „Ebben a három évtizedben a nemzet árulója lett saját magának.” A valahai nak megállapítása, hogy a jelölt szert tett-e a vizsgatárgyak tantervi anyagában alapos tudásra, gondolkodóképességre, össze tudja-e kapcsolni ismereteit a gyakorlattal... kialakultak-e benne, a tantervben meghatározott készségek”. Pontszám semleges Napjainkban, amikor az érettségi nem jelent egyben belépőt a felsőfokú intézményekbe, hanem csak felvételi vizsgára, vagyis jelentkezésre jogosít — némileg csökkent a tekintélye. Csökkent azért is, mert már nem a vagyonos osztály monopóliuma, hiszen egyre többen teszik le a különféle gimnáziumokban, szakközépiskolákban az érettségit. Magyarországon az általános iskola nyolcadik osztályát elvégző tanulók 90 százaléka belép valamilyen középfokú oktatási intézménybe, ám 15 százalékuk nem fejezi be tanulmányait. Akik viszont elvégzik a gimnázium, illetve a szakközépiskola évfolyamait, azok csaknem valamennyien meg is jelennék az érettségi vizsgán. A múlt század derekán Magyarországon az írásbeli érettségi tárgyak között az anyanyelv, a latin, a görög, a matematika és a nem kötelező idegen nyelv szerepelt. Szóbeli vizsgát kellett tenni anyanyelvből, latinból, görögből, néptanító kérdése: „Ha a napi megélhetésért küzdő nemzet fiai, e megélhetésért »árulók« lettek, kérdem én, mennyivel álltak előbb a sorban azok, akiknek telttelik luxuslakásra, drága gépkocsira, mindenkori jó körülményekre ? ” Jogos a kérdés? Jogos1 S még ennél is jogosabb a vélemény: „... kirándulnom nem kellett a nép közé, ha tudni akartam róluk valamit; ott éltem közöttük. S mert annyit láttam a nép tanítóiból (Imrédy! Horthy! Rákosi!) a múltban, a mostan sereglökre is csak azt mondhatom: ezek sem néptanítók ...” A saját magát eláruló nemzet — ma nagyon divatos — vádja jogásztól származik! Egy jogász nyilatkozik ugyanis a levélhez mellékelt szövegben, azaz egy szakember követi el azt a szakszerűtlenséget, hogy egy nemzetet ültet a vádlottak padjára. Talán az ad neki erkölcsi alapot erre, hogy ő már 9 éves korában — 1956- ban — pontosan látott, tudott mindent... Talán az ad erre a vélekedésre (anyagi) alapot, hogy bár luxuslakása sem lehet akárkinek Budapest elegáns negyedében, BMW gépkocsija mindössze 3258 személynek volt tavaly, azaz ilyen magasságból le- vagy rálátni a nemzetet alkotó tömegekre, sajátos nézőpontot kínál. S talán az is lehetséges, hogy a nyilatkozó a nemzetet árulónak, de magát tisztának ítéli. Joga van hozzá. Csak akkor azt nem értem, miért törte-verte magát, miért szállt be az egyik párt színeiben a politikai ringbe, hogy országgyűlési képviselő lehessen? Érdemes egy saját magát elárult nemzetet képviselni? Nem félti a tisztaságát ezektől? Avagy a nép tanítóinak — annyi híres és kétes hírű előd után — majd lesz gondja a néptanítókra és az általuk tanítóitokra, hogy most ne ezek, hanem ... majd a nép tanítói megmondják, kik legyenek ...! Mészáros Ottó történelemből, ' földrajzból, matematikából, természetrajzból és fizikából. Noha azóta sokszor változott, bővült a vizsgatárgyak száma — például 1861-ben a vallástannal is — nem változott az, hogy az érettségi írásbeliből és szóbeliből áll. Május közepén az idén is országszerte megkezdődnek az érettségi írásbelik. Valameny- nyi iskolatípusban kötelező magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből érettségezni, az előbbiből írásban és szóban, az utóbbiból csak szóban. A gimnáziumok diákjai egy választható idegen nyelvből szintén írásban és szóban, matematikából csak írásban vizsgáznak. Az ötödik tantárgyat, amelyből kötelezően érettségizni kell, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, a technika, egy idegen nyelv vagv valamelyik gyakorlati fakultatív tantárgy, és bizonyos esetekben ének, zene, rajz és műalkotás tantárgyak köréből választhatják. (A felvételi tantárgyi kötöttségek miatt vannak, akik hat tantárgyból érettségiznek.) A szakközépiskolákban a magyar és a történelem mellett legalább egy szakmai-elméleti tárgyból, valamint szakmai gyakorlatból kell érettségizni és az iskola szakjellegétől függően kötelező lehet a matematika, a fizika, a biológia, az idegen nyelv. Természetesen előfordulhat, hogy az egyik iskolában kiváló eredménnyel érettségizett tanulót a másik iskola közepesen végzett diákja lepipálja az egyetemi felvételin. Az érettségi vizsga eredménye, mint köztudott, nem befolyásolja a felvételi pontszámokat. A tanuló maximálisan megszerezhető 120 pontjábó] hatvanat középiskolai eredményei alapján hozhat magával,' a másik hatvanat a felvételin kaphatja meg. 1952 óta az érettségi elvált a felsőfokú iskolai felvételi vizsgától. Mégis, újabban mód van a kétféle vizsga összekapcsolására. Egyelőre a gimnáziumokból jelentkezőknek csak egyes tantárgyakból, azoknak pedig, akik szakközépiskolából a szakirányú főiskolára jelentkeznek, teljes körűen. Ilyenkor összevont érettségi és felvételi vizsgát tehet a tanuló a főiskola által delegált elnökkel kiegészült vizsgabizottság előtt. Ezen a diák is, a felvételiztető is előnyös helyzetben van: a tanuló megszokott iskolai környezetében felszabadultabban produkál, a főiskola képviselője pedig alaposabban meggyőződhet a leendő hallgató képességéről, hiszen nemcsak a felvételi tárgyakból nyújtott szereplése alapján ítélheti meg. Intő jelként Vannak olyan elképzelések, hogy legyen az érettségi vizsga belépő a felsőfokú iskolába, ne kelljen felvételiznie annak, aki sikeres érettségi vizsgát tett. Ebben van is valami igazság, bár nálunk a tömeges egyetemre jutásnak nincsenek meg a szervezeti, tárgyi, személyi és technikai feltételei. Tény, hogy nálunk az érettségi vizsgák mostani színvonala nem elégíti ki a felvételik igényeit, mert eltérő az iskolák képzési nívója, adottsága, követelményrendszere. De iskolatípusonként még az érettségi vizsgaszabályzat is eltérő. Az új, közös vizsgaszabályzaton most dolgoznak a Művelődési Minisztériumban. E koncepció egyik újdonsága a kétszintes érettségi. Az A szintű megfelel majd a főiskolai, egyetemi felvételiknek, a B szintű csak érettségi bizonyítványt ad. Azt majd mindenki maga dönti el, hogy melyiket választja. Az egyetemi felvételi vizsga-botrány, az érettségi tételek körüli tavalyi és idei visz- szásságok egyaránt arra figyelmeztetnek, a kulturális kormányzatnak sürgősen foglalkoznia kell az érettségi és az egyetemi felvételi reformmal, K. M. Margó NEM NÉPTANÍTÓK, A NÉP TANÍTÓI Jogi tanácsok Rendelkezés az ajándékkal • Kilépett bejegyzés • Korengedményes nyugdíjazás Elévülés megszakadása O öröklési ügyben keresett fel bennünket T. G. váci nyugdíjas. Húsz évvel ezelőtt édesanyjuk halálakor testvéreivel együtt örökségüket édesapjuknak ajándékozták azzal, hogy azt sajátjaként használja. Az özvegyen maradt férfi házasságot kötött és csak most. halála után tudták meg a gyermekek, hogy nincs örökség, mert azt fiktív tartási szerződéssel az új feleség gyermekére íratta. Mit lehet ilyenkor tenni? Az adott esetben több kérdés is tisztázásra szorul. Az ajándékot vagy a helyébe lépett értéket vissza lehet követelni akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adták, utóbb véglegesen meghiúsult és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. A mi esetünkben nyilvánvaló, hogy a gyermekek nem azzal a céllal adták szülőjüknek az ajándékot, hogy azzal más javára rendelkezzen, így tehát édesapjuktól visszakövetelhették volna a számára adott vagyont. Ezt azonban nem tették meg, így követelésükkel csak az örökös ellen fordulhatnának. Tartási szerződés esetében azonban nem az öröklés szabályai érvényesülnek. Az ilyen szerződésben ugyanis mindkét fél nyújt a másik számára szolgáltatást, illetve ellenszolgáltatást, ezért a jogszabály az ilyen szerződéseket ellenérték fejében történő vagyonszerzésnek minősíti, így azt olvasónk nem támadhatja meg eredménnyel. Más a helyzet azonban, ha a tartási szerződés valójában csak színlelt megállapodás volt és arra szolgált, hogy az ajándékozási szerződést elleplezze. Ilyenkor, a felek viszonyait a leplezett Szerződés alapján kell megítélni. Olvasónknak tehát bíróság előtt kell bizonyítani, hogy valójában mi volt a felek által színlelt szerződés mögött, és amennyiben ezt sikeresen teszi, további vitájukat a valós helyzet alapján dönti el a bíróság. Természetesen számolnia kell azzal is, hogy a bizonyítási tehernek nem tud eleget tenni, ez esetben viszont viselnie kell a perveszteség következményeit. • L. G. vácszentlászlói csoportvezető jobb munkahelyet talált, ezért azonnal meg akarta szüntetni munkaviszonyát. A munkahelye azonban nem engedte el. azért kilépett bejegyzéssel kikérte a munkakönyvét. Mi lesz a döntésem következménye? — érdeklődik. Aki munkaviszonyát jogellenes módon szünteti meg, annak számolnia kell azokkal a következményekkel, amelyek kilépett munkakönyvi bejegyzéshez fűződnek. Ezek azonosak azokkal a hátrányokkal, amelyek három évig az elbocsátott dolgozót sújtják. Tehát a kilépés napját követően a korábban szerzett munkaviszonyt figyelmen kívül kell hagyni és ennek megfelelően a dolgozó csak alapszabadságra jogosult. Ugyancsak hátrányos lehet számára az is, hogy nem kapja meg az esedékes jubileumi jutalmat, valamint az is, hogy alacsonyabb összegű munkanélküli segélyre jogosult, ha időközben nem tud elhelyezkedni. • S. P. tápiószelei kőműves egy éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, de sajnos úgy tűnik, hogy az építésvezetőséget fel fogják számolni. Ez év közepén leszek 55 éves, és már több mint negyven éve dolgozom. Azt szeretném megtudni. hogy elmehetek-e nyugdíjba? A korengedményes nyugdíjazás feltételei 1990. I. 18. napjától egyszerűsödtek. Ennek megfelelően az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló 55, illetve (nőknél 50) évet betöltött dolgozóval a munkahely megállapodhat a korengedményes nyugdíjazásban, amennyiben ezzel a helyi érdekvédelmi szerv egyetért. A nyugdíjazásnak ezen felül további feltétele, hogy a dolgozó nő legalább 25, a férfi pedig 30 évi szolgálati idővel rendelkezzék és a munkahely vállalja az öregségi nyugdíj eléréséig a nyugdíj átutalását. Ezen felül van még egy további feltétel, amely olvasónk kérésének elbírálása szempontjából jelentőséggel bír, ugyanis előírja a jogszabály, hogy a munkavállalónak legalább öt éve jelenlegi munkahelyén kell dolgozni. Ez alól csak akkor enged kivételt a rendelet, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje alakult meg, és a dolgozó a megalakulás óta ott áll munkaviszonyban. Mindebből következően tehát kicsi a valószínűsége, hogy a korengedményes nyugdíjat számára megállapítják. Erre csak akkor van lehetőség, ha jelenlegi munkahelyére áthelyezéssel került — ekkor ugyanis az áthelyezés előtti éveket is úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkahelyen töltötték volna le — vagy pedig akkor, ha a munkahely felszámolással vagy jogutód nélkül szűnik meg. Ekkor a munkahely kérheti, hogy a korengedményes nyugdíj összegét a foglalkoztatási alap vállalja át. 0 Sz. J. budapesti nyugdíjas- nak 1986-ban hat hónapi felmondással megszüntette munkaviszonyát a vállalata. A felmondási idő alatt — annak ellenére, hogy a teljes időtartamra a munkavégzés alól felmentették — a munkahely feladatokkal bízta meg, azzal, hogy a tevékenységét majd utóbb elismerik. Ez nem történt meg. hanem a munkahely szóban többször ígéretet tett a kifizetésre. Most már nem bírtam tovább, és levélben kértem járandóságomat, de a munkahely elévülésre hivatkozva elutasított. Abban az esetben, ha a dolgozó munkaviszonyát a munkahely felmondással szünteti meg, a felmondási, idő egy részére a munkavégzés alóli mentességet határoz meg a törvény. A jogszabály szerint a felmondási idő mértéke a munkaügyi szabályzat vagy a kollektív szerződés rendelkezéseinek megfelelően a munkaviszonyban töltött időtől alakul. A munkáltató a felmondási idő alatti munkavégzést maga határozza meg, de 15—30 napig terjedő időre a dolgozót átlagkeresete munkavégzés nélkül megilleti. Az utolsó munkában töltött napon a dolgozó számára munkakönyvét és más hivatalos igazolásait ki kell adni, tehát az is elképzelhető, hogy a munkavállaló nem megy nyugdíjba, hanem máshol helyezkedik el. Mindebből következően tehát, ha a munkahely később bármiféle okból ismételten munkát rendel el a dolgozó számára, ezt csak a vele történt megállapodás alapján teheti meg, adott esetben plusz anyagi elismerésért. A dolgozót a pluszjárandóság mindezek alapján megilletii. Más kérdés természetesen az, hogy a munkaviszonyból eredő követelések három év alatt elévülnek, tehát ez azt jelenti, hogy a tartozás bírói úton nem érvényesíthető. Az elévülést azonban az írásbeli felszólítás, a követelés bíróság előtti érvényesítése, továbbá a megegyezés megszakítja. Olvasónk esetében nem vitás, hogy a tartozás elismerése megtörtént, de csak szóban. Mivel a törvény a tartozásel- ismerésre nem kíván meg írásbeli alakot, a munkahelynek az időközben tett ígéretei miatt . a követelés hatósági úton is érvényesíthető. Dr. Sinka Imre Az ózsai FÉC Konvektorgyártó Kft. felvesz többévi iparvállalati és önálló mérlegkészítési gyakorlatot szerzett számviteli vezetőt, valamint önálló munkaterületre, 2-3 évi gyakorlatot szerzett terv-statisztikust Bérezés: megegyezés szerint. A Konvektorgyártó Kft.-Hez Budapestről gyári autóbusz közlekedik. Jelentkezni lehet a (26)-78-017-es telefon 138-as mellékén vagy levélben, a személyzeti vezetőnél, cím: Ócsa, Kiss János u. 34—38. 2364. k Belvárosi szolgáltató vállalat az érdi kirendeltségére felvesz temetésrendezőt Elsősorban Érdről és a környező falvakból várnak jelentkezőket. Érdeklődni lehet Tóth Béla kirendeltségvezetőnél, cím: Érd, Janka u. 4. 2030.
