Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-09 / 83. szám

1999. Április 9., hétfő

^£Mao

5

i

__i.... >

K

ft PEST K

||«í “ >, "% , Vfc* 'Vÿ ■JfeSC. ^0 ’ ” i ;

Hová lettek a telkesjáratok?

Évekkel ezelőtt indultak először a fővárost és az agglomeráció üdülőterületeit összekötő telkes autóbuszjáratok. Nagy előnyük volt, hogy Budapest környéki telkükre csomaggal, gyerekekkel útnak induló emberek utazását elviselhetővé tették. Ezek a piros ,.T”-vel jelzett buszok nyaranta soktonnányi gyümölcsöt, zöldséget is befuvaroztak. Vajon miért kellett ezeket a járatokat megszüntetni ? Erről beszélgettem Kövesdiné Sághi Emesével, a Budapesti Közlekedési Vállalat forgalomszervezési osztályának vezetőjével.

— A telkesbuiszoik általában két járat útvonalán mentek keresztül átszállás nélkül. Például, ha a Moszkva térről Solymárra indult valaki, nem kellett a Hűvösvölgyben át- szállnia. A telkesj áratokon ezért értelemszerűen két vonatjegyet kellett érvényesíteni, és mint a betűs járatokéin általában, itt sem volt érvényes a bérlet vagy utazási igazolvány. Tehát, akinek egyébként volt bérlete, annak pluszkiadást jelentett a két buszjegy. Az időközben többször bekövetkezett tarifaváltozás miatt az utazás egyre drágább, a kereslet egyre kisebb lett. S ez pont a nagycsaládosaik és nyugdíjasok telekre járó eszköze volt. Így már a múlt évben csökkenteni kellett a telkesjáratok számát, mert menetrend szerint üresen közlekedtek. Joggal bírálták sokain a BKV-t, amiért a drága járműveket üresen közlekedtetik. Ugyanakkor érkezett a panaszáradat, hogy nem férnek fel a piros 56-os buszra.

A múlt szezonban már úgy hirdettük meg a járatot, hogy reggel három indulás volt a városból kifelé és délután három vissza. Változatlanul gyér volt a kihasználtság, de azért még így is üzemeltettük. Idén azonban egy vonaljegy már tíz

Myagszálhtási nehézségek

Űj állomás Ócsán

Készülget az ócsai vasútállomás új épülete — mondják a helybeliek, mert nem igazáh haladós a tempó. Mintha visz- szafogta volna a munkáji a Dabasi Agroép ÉSZKV. Legalábbis az utasok napokig néptelennek látták az építkezés területét. Nem véletlenül terjedt el a híre, hogy levonult a' kivitelező, mert nem biztos abban, hogy munkájáért megkapja a fizetséget.

Nos, az Agroéptől kapott tájékoztatás szerint mégis lesz állomás, csak néhány napos volt a fennakadás anyagszállítási nehézségek miatt.

örülünk a jó hírnek, akárcsak az ócsai polgárok, akik éppúgy büszkék lehetnek majd az új létesítményre, mipt a kivitelező, vagy a terveket elkészítő szegedi vasút- igazgatóság.

A. L. A.

forintba kerül, ami azt jelenti, hogy oda-vissza négyet számolva, fejenként negyven forintba kerül kijutni a telekre. Az emberek inkább az átszállással járó kényelmetlen- seget választják. Egyébként is a Budapesten élő emberek nyolcvan százaléka bérlettel közlekedik a közigazgatási határig, onnan pedig elég egy buszjegy.

A tavalyi jegyáremelés után is megcsappant már a kereslet, természetesen sejteni lehetett, hogy az idén még kevesebben fogják igénybe venni a telikesjáratokat. A BKV is nehéz gazdasági helyzetben van. Az árak emelkedése mellett a másik oldalon több kiadás is jelentkezik, tehát többletbevétel nincs, s ilyen helyzetben üres gépkocsikat indítani bizony luxus. Még akkor is, ha a mostani csak félmegoldás.

Ez utóbbi megfogalmazás igencsak találó. Hiszen telek- , re járó vagy éppen kiránduló

I

ma sincs kevesebb. Erről megbíz,anyasodnii gyerekjáték, csak meg ,kelil próbálkozni egy naposnak induló szombat vagy vasárnap reggel feljutni a Nagykovácsiba, Solymárra, Törökbálintra vagy Diósdra induló kélk buszra.

Kétségtelen, a BKV érveit el kell fogadni. Ha kihasználatlanul mentek a „T” járatok, méltán mérgelődtek a számozott buszokra váró utasok. Csakhogy ők mérgelődnek ma is. Leginkább azért, mert mit sem éreznek abból, hogy a megszüntetett telkesjáratok miatt az ő buszok sűrűbben közlekedne. Ellenkezőleg. A hétvégeken a £óvárosba indulva vagy onnan hazatérve azt érzik, hogy többen, sokkal többen várnak a buszra, mint eddig.

A megoldás tehát az lehetne, ha a Buda-környéki agglomerációba indított járatokat sűrítik a megszüntetett telkesekkel. Erről azonban nem szólt a BKV — egyébként respektálandó — magyarázata.

Erdőssy Katalin

Ez a felvétel az lémás” napon

egyik „prob- készült.,.

mÆ®.

A feliratok még az Ideiglenes utaskiszolgáló és forgalmi-műszaki helyiségeket jelzik...

(Erdősi Ágnes felvételei)

Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 3.). Telefon: 185-2411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson.

Az Érdi Általános Építő és Tervező Kft. felvesz 5-6 fő kőműves szakmunkást Érd környéki és budapesti munkahelyre kiemelt fizetéssel — adólevonás után 18-20 ezer forint hó. Jelentkezés: Érd V., Thököly u. 17. Tel.: 06-26-45-127, Kiss Imrénél.

A Magyar Államvasutak Körzeti Uzemfönöksége Rákosrendező (Budapest XIV., Teleki Blanka u. 19-21., tel.: 1 402-9431) felvesz 18. életévüket betöltött, 45 évnél nem idősebb. 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, orvosilag alkalmas férfiakat az alábbi munkakörökre: kocsirendező (nettó: 15-16 000 Ft/hó), sarus (nettó: ISIS 000 Ft hó). A kiképzési idő 6 hét amelynek idejére 7500 Ft/hó alapbért (átképzési támogatást) biztosítunk.

Munkarend: 12/24, illetve 12 48 folytonos szolgálat, 174 óra havi kötelező munkaidő mellett, vezénylés alapján. Túlórázási lehetőség.

Szociális juttatások:

— Kulturált munkásszálló,

— A dolgozóknak és családtagjaiknak díjmentes utazás, egy év után külföldre is.

— Széles körű üdülési lehetőség.

— Magas színvonalú orvosi ellá tás.

Érdi telephellyel budapesti munkahelyekre felveszünk osztrák zsalurendszerben jártas ács szakmunkásokat, valamint vasbetonszerelőket. Kereseti lehetőség: 100 Ft-os órabér-f-teljesítmény. Jelentkezés: Érd IV., Fehérvári u. 63-65. Tel.: 06-26-45-652. Kovács Istvánnál,

Igyekeznek

életei élni

Az öregek

nosztalgiamozgalma?

Szó, mi szó, közel- és távolabbi múltunk megítélése igencsak megosztja a közvéleményt. Meglehetősen ellentmondásos nézetekkel találkozhatnak például azok, akik a cserkészmozgalomról szeretnének valami bővebbet megtudni. Az Űj Magyar Lexikon szerint a „cserkészet: az angol imperializmus szellemében fogant ifjúsági szervezet. Magyarországon 1912 körül indult meg a cserkészmozgalom, főleg középiskolákban. Az 1. világháború után önkormányzata fokozato- san elsorvadt, szellemében egyre inkább nacionalistává, módszerében militaristává vált, végül fasiszta befolyás alá került”.

Újjáéledhettek

Talán nem is olyan különös, hogy a régi cserkészek nem egészen így vélekednek a dolgokról. Visszaemlékezéseik szerint a csapatok jó része nem vett például tudomást a faji megkülönböztetésről, s a zsidó gyerekek — a tiltó rendeletek ellenére — mindaddig részt vehettek a cserkészmozgalomban, amíg a törvény kötelezővé nem tette a sárga csillag viselését. Az sem volt véletlen, hogy a cserkészmozgalmat az 1944. október 15-d nyilas puccs után betiltották.

— Ml, régi cserkészek, két évvel ezelőtt kezdtünk azon gondolkodni, hogy létrehozunk egy baráti társaságot és megírjuk a cserikészet magyar- országi történetét — meséli Rétéi Lajos, a Magyar Cserkészcsapatok Szövetségének országos vezető tisztje. — Néhány hónappal később azonban már tudtuk, hogy az egyesülési törvény a cserkészmozgalom újjáélesztését is lehetővé teszi. Ennek előkészítésére 1988 novemberében létrehoztunk egy szervezőbiGombó Pál:

M

aó uacfij banya

L

A lakás a legkevesebb. Volt ugyanis egy világháború, amelyben 'Titler itt akarta megvédeni a német területeket, és nyilas segítséggel sikerült is elérnie, hogy romokban élenjáró ország lettül. Akkoriban a lakáshiánynál nagyobb gond csak az infláció lett, de mi azt leküzdöttük, és jött a jó forint, és már lehetett lakáson is gondolkodni, jöttek az építési tevvek, no nem valami szépek, de azért csak jutott belőle sokaknak. De közben kiderült, hogy szép dolog a szocializmus, ám egyszerre versenyt folytatni fegyverkezésben az Egyesült Államokkal és még pénzt beruházni nem lehet, pláne ha a funkcionáriusok többé nem puritánok, hanem mindenki nyugati életnívót akar magának. Választani kellett a lopás és protekció, vagy a szociális szocializmus között — hát lemondtunk a lakásépítésről —■ építsenek a gazdagok, és lopják őket, akik szintén maguk akarnak tőkések lenni.

így jött létre a magánépítkezés. Részben kölcsönből, de annak már vége, azt is felemelik, jelzem a rendes lakbért is, költözzenek a nyugdíjasok és egyéb szegények szükséglakásba.

Na de már a magánépítkezésnél tartottunk, ami főleg biztos, aki felépíti az én házamat, az felépíti az én váramat. Illetve most kiderül, hogy mégsem, mert egy helyütt értesítést kaptak jó sokan, hogy tulajdonképpen ott ahová befészkelték magukat, bánya nyílik, a tulajdonuknak se jövője, se ára. mert ki vásárol bányaterületet. Tehát belerakták a pénzt, faradságot, az energiát, tápláltak további terveket is, itt egy mosókonyhát, ott egy garázst, és most átcsoportosíthatják a terveket vécélefolyókra, vízcsapárakra és egyéb szükséglakás-felújításra. Mert ugyebár azokra nekik lesz előjoguk, nem is a Déli pályaudvarról jöttéknek, ahol nem gyűjtöttek össze még egy-két lakásra valót sem.

Már most felmerül a kérdés, hogyan lehet az, hogy a delikvensek megszerezték a lakást és megszervezték a felépítését, mégis bánya lesz belőlük? Méghozzá jogosan, mert itt van a szén, ott lehet bányászni, ott kap keresetet, munkát egy csomó munkanélküliséggel fenyegetett munkás. A bányának is van tehát joga, nemcsak a lakástulajdonosoknak, már csak azért is, mert a bánya Igényét már sok éve bejelentette.

A titok nyitja egyszerű. Olyan minálunk a hivatal, hogy nem vezette át a bánya igényét a könyvekbe, eladta a területet a magántulajdonosoknak. De hát ez hogy lehet? —■ kérdezték az illetékest.

— Sajnálatosan — mondta.

— At kellett volna vezetni az adatot? — Igen.

— Kinek? *— Ki tudja azt, annyi a változtatás, de majd kinyomozzuk.

— Kik nyomozzák ki? E sorok írója szerint a nyomozókutyák. Ha meg tudják állapítani, hol a kokain, azt is ki tudják szagolni, ki vette kézbe a bejelentést, hogy aztán elrejtse.

— Nem a maffia áll a dolog mögött? — E sorok írója szerint lehet, mert manapság minden mögött a maffia áll, hacsak nem a terroristák.

— Tehát az valószínű, hogy vagy a terroristák nem írták be a bánya jogosultságát, mert nem helyeslik a magántulajdon létbiztonságát, vagy a maffia játszott bele az ügybe, mert fokozatosan kilőtték az épületfelelősöket. De biztos csak az, hogy az embert ma kiköltöztethetik ebben az országban akár magánlakásából, akár kölcsönből vásárolt szövetkezeti lakásából, akár felemelt bérű összkomfortos — beázó, zajos — háztömb- lakásából, csak azt nem lehet kiköltöztetni ebben a felvirágzó magángazdaságban, akinek méç nincs, nem is volt lakása, de még él, hála a bőséges csontellátásnak, és a szemétgyűjtők kukatartalmának.

zottságot. Ahogy régen, úgy most is két alapvető ága van Magyarországon a cserkészetnek: az egyik egy szigorúan vallási alapokon álló katolikus vonal, a másik pedig inkább világi szemléletű, a régi népi-nemzeti baloldal haladó hagyományait követő.

— A -két vonal végül két különböző szervezetként jegyeztette be magát...

— A vallásos ág a Magyar Cserkészszövetség, mi pedig a Magyar Cserkészcsapatok Szövetsége néven működünk. Erről sokat írt a magyar sajtó egy évvel ezelőtt, pedig nincs ebben semmi különös. Az NSZK-ban például nyolc cserkészszervezet működik, Franciaországban hat, de Olaszországban és Svájcban is több. Persze a Cserkész Világszövetség egy országból csak egy szervezetet vesz Eel. A szövetségi tagság megszerzése érdekében ez év januárjában a két magyar cserkészszervezet létrehozta a föderációt. Ebbe mindkét szervezet hat-hat tagot delegál, s a Világszövetség így tartja a kapcsolatot a magyar cserkész- mozgalom egészével.

— A cserkészetet sokan az idősek nosztalgiamozgalmának tartják. Hogy halad a csapa- tolk szervezése?

Nagy érdeklődés

— Természetes, hogy a csapatok létrehozását mindenhol a régi cserikészek segítik, de országszerte nagyon nagy az érdeklődés. Tudomásom szerint a Magyar Cserkészszövetségnek körülbelül 60 csapata van, úgy 10 ezer taggal, nekünk pedig mintegy 35 csapatunk 4000 gyerekkel. A másik szövetség' csapatait döntően a plébániahivatalotk tartják fenn, a mi csapatainkat viszont művelődési házak, iskolák, egyesületek. Szentendrei szervezetünket a Hazafias Népfront segíti, Nagykátán az egyik iskolában indult be a mozgalom, Kiskunlachá- zán piedig vízi csapatunk működik. Sokat várunk a Zsám- béki Tanítóképzőben megkezdődött cserkésztiszt-képzéstől. A főistkola fenntart egy csapatot -a faluban, a hallgatók oda járnak gyakorlatra.

— Mik a legfontosabb különbségek a cserkészet és az úttörőmozgalom között?

— Az úttörőszervezetek a cserkészcsapatok mintájára alakultak, így szervezeti felépítésükben nincs nagy különbség. Az alapegység nálunk is az őrs. Három-négy őrs alkot egy rajt, három-négy raj egy csapatot. Ebben nem lehet több 60—100 tagnál, mert fontosnak tartjuk, hogy a csapat vezetői és a gyerekek is jól ismerjék egymást. Az őrsök élén őrsvezetők állnak, akik a cserkészeknél miniig néhány évvel idősebbek, a segédőrsvezetők viszont lehetnek kor osztálybeliek. A rajvezetők és természetesen a csapatvezetők is csak 18 év felettiek lehetnék.

Maguk döntenek

Célunk, hogy jellemes, kreatív, természetszerető gyerekeket neveljünk szabadságszerető szellemben. A cserkészcsapatok egész évben a nyári táborozásra és a próbákra készülnek. A gyerekek az őrsi foglalkozásokon megtanulnak térképen tájékozódni, elsősegélyt nyújtani, főzni. A cserkészek év közben is eljárnak kirándulni, múzeumokba vagy akadályversenyekre.

— Hogyan készülnek a csapatok a közelgő nyárra?

— Minden csapat maga dönti el, hogy hová megy és mit csinál a szünetben.. Céljainknak legjobban a vándortáborok, vízi túrák, kerékpáros túrák felelnek meg. Amennyire lehet, a cserkészek igyekeznek nomád életet élni — járják a természetet, sátoroznak, maguk főznek. Fontos, hogy a gyerekek mindig máshová menjenek. így megismerik az országot.

Nagy az érdeklődés Magyar- ország iránt, úgyhogy rengeteg külföldi meghívást is kapunk kinti csapatoktól. Nem Is tudunk mindegyiknek eleget tenni, mert — bár a meghívó fél fedezi a vendéglátás költségeit, de — az útiköltség a magyar családoknak még mindig nagyon drága.

Kecskés Ágnes

A HÍR IGAZ, CSAK..:

Tiszta vizet a pohárba

A sokmilliós büntetést fizető vágóhidak, hús- és tej- feldolgozó üzemek vezetői bizonyára már dörzsölik a kezűiket. Új víztisztítási lehetőséget csillantott meg az egyik budapesti székhelyű vállalat. E technológia révén — más módszerekhez képest — körülbelül ötödével kisebbek a szennyvíztisztítás költségei — adja hírül az MTI.

„Az új eljárást az érdi Benta Völgye Tsz húsfeldolgozó üzemében próbálták ki először. Minősítését a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei elvégezték. Véleményük szerint ezt a megoldást minél előbb be kell vezetni a megye minden olyan hús-, illettje tej- feldolgozó üzemébe, ahol még nincs ilyen vagy hasonlóan hatásos szennyvíztisztítás” — szól a kissé rekűámízű telex.

— A hír igaz, csak... —

kezdi a régi alapviccel a csatornamű-vállalat környezet- védelmi osztályának vezetője, dr. Domonkos Tibor. — Mert igaz, hogy megvizsgáltuk az eljárást, de nem minősítettük, lévén ahhoz nincs

jogunk. Azt sem ajánlhattuk, hogy a hasonló üzemekbe vezessék be. Ehhez sem volna jogunk, de azért sem tehettük, mivel mindössze egy kísérleti berendezés kis teljesítményű változatát vizsgáltuk. A szerkezet összesen két órán keresztül működött, s két köbméternyi . vizet tisztított meg kisebb-nagyobb sikerrel. A négy próbából ugyanis kettő adott jó eredményt, két esetben a tisztított vízben maradt zsír túllépte a határértéket. Ezért javasoltuk, hogy a későbbi berendezést automatikus savasság- lúgosság beállítórendszerrel lássák el.

— Akkor bevezethető lesz?

— Még nem, mert először meg kell építeniük az „üzemi” nagyságú változatot, amely képes megtisztítani sok száz köbméternyi vizet éveken keresztül. Azt. minősíti majd az arra hivatott vízügyi hatóság, s csak azután kapja meg az eljárás a végső pecsétet.

Addig sajnos marad a büntetés a vízszennyezésért, vagy esetleg egy másik víztisztító eljárás.

!—m—•