Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-28 / 99. szám
1990. Április 2s., szombat Sokkal jobb, ha az aluljáróban festegetnok Mi lesz a graífítivel? Amikor a színes falfirkák, graffitik megjelentek a gyöm- röi művelődési ház betonkerítésén, három pártra szakadtak az emberek: ki levakartatni, ki meghagyni akarta, ki csak legyintett. A kritikák kemények voltak, ezért gondolta Simonka Lajos, a White Line (Fehér Vonal) Junior Club vezetője, hogy támogatókra van szükségük ahhoz, hogy a graffitik megmaradhassanak. Simonka Lajos szerint az intézmény vezetősége akarta eltüntetni a falfirkákat, ellenkező esetben még az ifiklubot is bezárták volna. A hír hallatán a fiatalok ülősztrájkot helyeztek kilátásba a tanácsháza előtt. Végül is a klub a közvélemény segítségét kérte: döntsék el a helybeliek, maradhat- nak-e a graffitik? — Amikor a falfirkák először megjelentek a vasútállomások aluljáróiban, közintéz-, mények, magánházak falán, kárt, s nem kis bosszúságot okoztak. Egy alkalommal rajtakaptam néhány fiatalembert, Gycrsféayképésist Megyénkben több helyen, Vácott, Gödöllőn, Érden és még több tucat településen ma már nem kuriózum, hogy a fényképészüzletekben, rohanó világunkhoz alkalmazkodva, egy kattintás, és néhány másodperc múlva már nézegetheti a kuncsaft a róla készült igazolványképeket. E héten a fővárosban tartotta alakuló összejövetelét a Polaroid Stúdió Express K-lub. Az utóbbi egy-két évben Ugrásszerűen megfiövekedett nálunk is a Polariod-gépek alkalmazása. Gyorsasága eddig is köztudott volt, így a világhírű Polaroid cég most látta elérkezettnek az időt arra, hogy hazánkban is kiépítse a Stúdió Express hálózatot. A hálózatban részt vevő állami, szövetkezeti és magánkisiparosok ezentúl tehát nemcsak gyorsaságukkal, hanem a jó minőségű képek készítésével is öregbítik saját, illetve a Polaroid cég jó hírnevét. Jól jár a megrendelő, de a fényképészek is profitálhatnak a Stúdió Express hálózatból, hiszen ezen túl nem kell Bécsből cipelniük a filmet, hanem itthon forintért vásárolhatják meg az anyagot, ingyen javítják számukra a fotómasinákat és rendszeres időközönként továbbképezik őket, hogy magas színvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani. H. J. hogy a festékszóró palackkal ügyködnek. Nem szaladtam rendőrért, helyette meghívtam őket a klubba, s megígértem, keresek helyet a falfirkáknak — meséli Simonka Lajos. — Beszélgetés közben kiderült; a magukat underground (földalatti) csoportnak nevezők egyáltalán nem rosszindulatú, buta fiatalok, akiknek általában őket tartják a felnőttek. Nagyon is értelmesek! Amit csinálnak, azt egyféle segélykiáltásnak, a felnőtteket felrázó figyelmeztetésnek szánják. A művelődési ház udvarán a következő véleményeket hallottam a falfirkákról: Rakó József: Nem mindegyik alkotást értem., bár ez nem is meglepő, korban már messze van tőlem a tizenévesek világa. Némelyik viszont számomra is hitelesen tolmácsolja a fiatalok üzenetét, mint például a „Ne öld meg a földet” felirat. Kamarás Géza: Amíg a művelődési házban dolgoztam, nem tapasztaltam olyan látványos változásokat, amilyenek fél évvel ezelőtti távozásom óta történtek. A graffiti is ezek közé tartozik. Érdemes eljönni, megnézni. Dr. Török Gábor: örülök a látványosságnak, mert fiatalosnak, lendületesnek tartom, s nagyon önkifejezőnek. Sokkal jobb, ha a fiúk és lányok nem a kocsmába járnak, nem az utcán duhajkodnak, s nem az aluljáróban festegetnek, hanem itt, a művelődési ház udvarán... — Ügy tudom, a helybeli művészeket a művelődési ház hívta meg zsűrinek, megkérdezték tölünk, elfogadjuk-e őket. Igennel válaszoltunk, de nem azért, hogy tapsoljanak nekünk ... Nem akarunk mást, csak kiadni magunkból valamit — állítja Sass Zoltán, a falfirkák egyik alkotója. — Jó, hogy szabadon csinálhatjuk, s nem kell elszaladni, ha meglát minket egv rendőr — kapcsolódik a beszélgetésbe Palovecz Ildikó. Az első nap vagy harmincán összejöttünk, festegettünk, s közben sokat beszélgeti link. nevetgéltünk. Végre valami összehozott bennünket, gyöm- rői fiatalokat — véli Jurászik Zoltán. — Nem arról volt szó, hogy maradjon-e a falfirka, vagy sem. A művészeket azért hívtuk meg, hogy segítsenek a fiataloknak, hiszen nem szégyen, ha az ember az okosabbtól tanul — mondja Varga Mária, a művelődési ház vezetője. Nekem csak az obsz- cén feliratok és ábrák ellen volt kifogásom. Egyébként, ha a fiataloknak van ambíciójuk, akkor egy kört is alakíthatnának, amihez minden segítséget megad a ház. Mint megtudtuk, az ifiklub tagjai elvállalták a művelődési ház környékének állandó gondozását. Csak az a kérdés, hogy mi lesz a graffiíivel, ha az egyház visszakapja az épületet. Aszódi László Antal Új hídmérleg A Közép-magyarországi Tüzép Vállalat aszódi telepén a régi, tíz tonna teherbírású hídmérleget egy új. 30 tonnáig terhelhető váltja fel. A decemberben kezdett korszerűsítés keretében mérlegház is épül (Győri András felvétele) . I I a I , I Ügy a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet I y ODOShbÚK keltetőjében, mint az ország számos más keltetőállomásán ** * ezekben a napokban több ezer kisliba kelt ki a tojásból. Az apró ludak párhetes korukban a nevelőbe kerülnek, hogy megfelelő körülmények és jó táplálás után hízott libaként kerüljenek az asztalra. Éjszakánként akár ötszázat Elisabeth csábít és szervez Bár nem gödöllői születésű, igazi lokálpatriótának vallja magát a nemrégiben megalakult „Elisabeth” Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője, Herczenik Gyula. Szereti a várost, ismeri adottságait, lehetőségeit, s arra törekszik, hogy mások számára is érdekessé, vonzóvá váljon e vidék. — Célunk, hogy Gödöllő a jelenleginél kedvezőbb idegen- forgalmi pozícióba kerüljön! Ennek érdekében kívánjttk az itt megtalálható idegenforgalmi értékeket szintetizálni, s komplex formában ajánlani a magyar és külföldi idegenforgalmi irodák számára. Elképzeléseink szerint a későbbiek folyamán a közvetítő szerveket kihagynánk a szervezési láncból, s önállósodva közvetlen kapcsolatot alakítanánk ki az idegenforgalomi szolgáltatásokat igénylők s a kft. között. FALKAVADÁSZATOT IS Mint elmondta, óriási lehetőségeket kínál a város az idegenek idecsábítására. Vonzerőt jelentenek egyrészt a természeti értékek, s a vele járó lehetőségek: a horgászat, a lovaglás, a természetjárás, a vadászat — ezen belül a külföldiek számára kuriózumnak számító falkavadászat. Az egyetemi szakemberek által pedig lehetőség, nyílik a..vadászattal kapcsolatos szakismeretek megszerzésére is. Az idegenforgalom szempontjából igen nagy előny Budapest közelsége. Bár jelenleg csupán egy kis magánszállodája van Gödöllőnek, előzetes feltérképezés alapján állítja: igény esetén egy-egy éjszakára ötszáz embert is el tud szállásolni a város területén. Az idelátogatók — ha minden szolgáltatásból a legjobbat igénylik is — olcsóbban jönnek ki, mintha a fővárosban éjszakáznának. Gödöllő történelmi, művészeti emlékei mellett nem szabad kifelejteni a lehetőségek közül a város környékének értékeit sem, a régmúlt hagyományait őrző, a népművészettől a kulturális emlékeken át a mogyoródi Hungaro- ringig. ÉLŐ LEGENDA nem véletlenül választottuk a kít.-nek is az Elisabeth nevet. Ügy vélem, az ő ismert, legendás alakjára alapozva, itteni emlékeit hangulatos formában megismertetve, ügyes szervezéssel, akár európai érdeklődésre is számíthat városunk. — Belföldi turizmusra pedig mindenképpen... — Természetesen. Egyelőre félnapos, egynapos programokat szervezünk az érdeklődők számára, amit aztán igény szerint bővítünk, összehangolva a szállás, étkezés, szabadidő-eltöltés biztosítását. Konkrét tervünk például, hogy az őszszel Budapesten megrendezésre kerülő OMÉK-ra vidékről felutazók ne csak a kiállítást nézzék meg egynapos rohanás keretében, hanem látogassanak el ide is. Szálljanak meg nálunk, nézzék meg Gödöllőt és környékét. A cél érdekében már felvettük a kapcsolatot több termelőszövetkezettel... ŐSZI „BEFUTÁS” — Ügy véljük, hiányt pótolunk ezzel a szolgáltatással, hiszen eddig nem volt olyan idegen- forgalmi szervezet a városban, amely kimondottan helyi programok szervezésével foglalkozott volna — tájékoztatott tevékenységük lényegéről Dózsa György úti irodájukban az ötletgazda, a szervezés irányítója. A tévéhíradóban láthattuk a Borsodi Ércelőkészítő Mű igazgatójának meglehetősen tanácstalan arcát, amint megerősítette a hírt: valóban leáll a vállalat, mert a gázművek a 15 milliós kifizetetlen számla miatt lezárta a gázcsapot. Az igazgató érvelése ismert. Nem tudnak fizetni, mert nekik sem fizetnek. Ha ez így megy tovább, önmagában is a gazdaság összeomlásához vezethet —, ezt már nem a miskolci igazgató, hanem gazdasági szakértők állítják, a mind félelmetesebb méretű vállalati fizetésképtelenséget látva. Valójában miért jött létre a ma már csaknem 300 milliárd forintos „körbetartozás”? A bankárok szerint azért, mert pénzszűke van, s a vállalati sorban állás tulajdonképpen egy új magyar pénznemként értelmezhető. Am a szakértők többsége ennél mélyebben keresi az okokat, szerintük a gazdaságtalan termelés, az életképtelen vállalatok felszámolásának elhúzódása teremtett olyan helyzetet, amely a rendkívül veszélyes sorban álláshoz vezetett. Hiába ugyanis a csődtörvény, nincsenek reális tulajdonosai a vállalatoknak, és Te nem fizetsz nekem, én meg neked nem A „körbetartozás" járványa nincs valódi piac sem, amely minősítené a gazdálkodók döntéseit. Az állam mint tulajdonos, névtelen és gyenge. Persze az állami szanálás nem kizárólag kelet-európai intézmény. Az állam sehol sem hagy elveszni egy gazdasági és társadalmi szempontból jelentős vállalkozást. Csakhogy a fejlett tőkés országokban az ilyen mentőakciókra is a piaci szempontok szigorú szem előtt tartásával kerül sor. A munkanélküliséggel persze ott is számolnak, de az állás nélkül maradók támogatása, átképzése olyan foglalkoztatási kérdés, amely hosszabb távon semmiképpen sem akadályozhatja meg a feleslegessé vált munkahelyek felszámolását. A mai magyar viszo»yok ismeretében nem lehet azon csodálkozni, hogy a vállalatok nem érzik közelinek és fenyegetőnek a csődveszélyt, több31-én a mostaninak még csak az egytizede volt. A magyar gazdaság többé már nem irányítható utasításokkal, nem lehet elrendelni a korszerűbb termékeket, a hatékonyabb munkát. Ám ha a tervutasítás helyett alkalmazható szabályozó eszközök, nevezetesen a pénzmennyiség változtatása, az adók mértékének módosítása hatástalannak bizonyulnak, akkor igen nagy bajba kerül az ország. Továbbra sem alakul át a magyar gazdaság, a Nyugattól való leszakadás, az elszegényedés drámai méreteket ölthet. A szakértők szerint . nincs más kiút, fel kell számolni az életképtelen vállalatokat, mert a jelenlegi döntésképtelenség miatt előállt általános fizetés- képtelenség a jól működő vállalkozásokat is tönkre fogja tenni. P. É. ségük változatlanul a túlélésre játszik. A vállalatvezetők ugyanis nem a szavakból, hanem a tettekből indulnak ki, s ez utóbbiak egyelőre nem ösztönzik különösebben a leépítést, a racionalizálást, a struktúraváltást. Bért még mindig lehet emelni, s amúgy is számtalan titkos ösvénye van a gazdálkodási dzsungel- nek. amelyen a fennmaradást biztosítani lehet. A most tapasztalható sorban állás három éve, a kormány amúgy, önmagában indokolt pénzszűkítő intézkedései nyomán terjedt el. Fura mód a hitelek csökkentése sem oda vezetett, ahova „normális” gazdaságokban szokott, tehát például nem az export fokozásához. A magyar vállalatok, miután észlelték a korábbi hitelforrások elapadását, kezdtek nem fizetni. A „körbetartozás” járványa mind súlyosabb: 1987. december — Mindenekelőtt azonban az Európában és hazánkban ma is meglévő Erzsébet-kul- tuszra kívánjuk építeni idegenforgalmi tevékenységünket — folytatta Herczenik Gyula. — Ferenc József feleségét, a közvetlensége és magyarbarát érzelmei miatt méltán népszerű Erzsébet királynét nagyon szerették, s máig is szeretettel emlegetik az itteni emberek. Személye körül legendák keringenek, nevét sok minden őrzi Gödöllőn, ahol oly szívesen tartózkodott a kiegyezést követő években — Mit tudtunk még meg az alig egy hónapos idegenforgalmi kft.-ről? Hogy két főállású dolgozóján kívül mintegy félszázan segítik munkájukat alkalmanként vállalt tolmácsolással, idegenvezetéssel; hogy túl a lehetőségek feltérképezésén, jelenleg a kapcsolatfelvétel és -kiépítés időszakában vannak. Hogy igazi „befutásukat” az ősszel megjelenő, reprezentatív, többnyelvű, színes prospektustól várják, amelyen mintegy étlapként kínálják a térség idegenforgalmi érdekességeit, amellyel a céljuk: vigye szét hazánkban és határainkon túl Gödöllő hírét, keltse fel iránta az érdeklődést. Pezsdítse az idegenforgalmat, erkölcsi és anyagi tőkét hozva ezáltal a városnak — no, és persze, hisz pénzből él az ember, a kft. tagjainak. — Pillér Éva — Tizennégyből tizenkettő Nem kímélik a pontyot A horgászok kérésére a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Ráckevei Halgazdálkodási Bizottság szakértői a Pest megyei halászati felügyelővel közösen felülvizsgálták a Ráckevei Dunán a pontyok szaporodása miatt védett helyeket, s az e halak horgászatától eltiltott úgynevezett kíméleti területeket. A Duna-ágban korábban 14 partszakaszt jelöltek ki — táblákkal — kíméleti területnek. A vizsgálatból kitűnt, hogy két helyen az idén nem indokolt fenntartani a védettséget. Ezért a Taksony-sziget melletti hó- kony nádasait a Duna-ág 41 és 42 folyamkilométer közötti szakaszán, továbbá az úgynevezett Csépi-szakadéknak az országúiig terjedő részén megszüntették a kíméleti területre vonatkozó pontyhorgászati tilalmat. A Duna-ág további 12 kíméleti vízterületén május 2- től június lő-éig változatlanul érvényben van a pontytilalom.
