Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

2 faftSífaP 1990. ÁPRILIS 4., SZERDA A Szovjetunióból való kilépés Blentmondásos tervezet Sevordnadze az USA-kan Kedden délután Washing­tonba énkezett Eduard Sevard­nadze. A szovjet külügymi­niszter amerikai kollégájával, James Bakerrel mindenekelőtt a nyári washingtoni szovjet— amerikai csúcstalálkozó előké­szítéséről tárgyal, s ezzel ösz- szefüggésben leszerelési kér­déseket is megvitatnak. Sevardnadzét fogadja George Bush elnök is. Elnöki szóvivő a Kremlben Mihail Gorbacsov szovjet elnök veterán újságírót neve­zett ki sajtótitkárává : az 58 éves Arkagyij Maszlennyikov 24 évig dolgozott a Pravdánál, s tavaly nyáron vette át a legfelsőbb tanács sajtóirodá­jának irányítását. Ellentmondásos tervezetet hagyott jóvá kedden a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Nemzetiségi Tanácsa a szövetségi rendszerből való kiválást szabályozó törvény éles vitájában. A tervezet megerősíti, hogy az elszakadásról az adott köz­társaságban népszavazáson kell dönteni, s a leadott sza­vazatok kétharmadával tá­mogatott javaslat minősül el­fogadottnak. Ezután követke­zik az az átmeneti időszak, amelynek konkrét feladatai­ról a népi küldöttek kong­resszusa dönt, de időtartama nem haladhatja meg az öt évet. Ha az elszakadni vágyó köztársaságban vannak auto­nóm egységek (köztársaság vagy terület), ezekben külön­külön népszavazást kell tar­tani. A kedden elfogadott tör­vény szerint, ha a népszava­zás eredménye elutasító, újabb népszavazást ugyanerről a kérdésről tiz éven belül nem lehet kiirni. Az elszakadásra megszabott átmeneti időszak letelte előtt egy évvel viszont vagy az adott köztársaság tör­vényhozása, Vagy az állan­dóan ott élők legalább tíz százaléka újabb népszavazást kezdeményezhet az előző nép­szavazás eredményének meg­erősítésére. Ha ezen a máso­dik népszavazáson a kilépést támogatók aránya kisebb két­harmadnál, az eredeti döntés semmissé válik. (Ezután pe­dig tíz évig erről nem lehet ismét népszavazást tartani.) Az átmeneti időszak letel­tével, illetve ha a tisztázandó kérdéseket korábban sikerül megválaszolni, akkor előbb, összeül az NKK. A Szovjet­unióból való kilépést akkor hagyják jóvá, ha a népi kül­döttek megerősítik, hogy be­fejeződött az eltávozó köz­társaság és a szövetségi rend­szer közötti érdekek egyezte­tése. megoldatlan probléma nem maradt. HATÁRZÁR A szovjet hatóságok megha­tározatlan időre lezárták a for­galom elöl a Litvánia és a Szovjetunió közötti egyetlen határátkelőt Ogrodniki hely­ségnél. Kedd reggel kilenc órá­tól csak a Szovjetunióból, Lit­vániából visszatérő lengyel, illetve a Lengyelországból ha­zatérő .szovjet állampolgárok léphetik át a határt. Megszüntették a Lengyelor­szág és néhány litván város közötti rendszeres autóbuszjá­ratokat is, de változatlanul za­vartalan a teherforgalom. Be­bocsátást nyerhetnek a szovjet vízummal rendelkező és szol­gálati úton járó lengyelek. Külföldi események ­\ egy messdfcifibcm A moszkvai vezetés nem zárkózik el a litván vezetőkkel foly­tatandó tárgyalások elől, ezt azonban csak a Szovjetunió al­kotmányának alapján tartja elképzelhetőnek — minthogy Lit­vánia a Szovjetunió részét képezi. A Kedden délelőtt Szófiá­ban a nemzetgyűlés a Bolgár Köztársaság elnökévé választotta Rater Miadenovot, a most megszüntetett államtanács eddigi el­nökét. A Havannában hivatalos közleményben jelentették be, hogy kubai helikoptereken és hadihajókon elhelyezett beren­dezések segítségével sikerült meghiúsítani a kubai vezetés ál­tal ellenségesnek minősített TV-Manti USA-ból sugárzott adá­sát. A A nicaraguai Montelimarban hétfőn kezdődött meg a közép-amerikai elnökök hetedik értekezlete, amelyen két ál­lamfőt „búcsúztatnak”: Dániel Ortegát és Oscar Ariast, akik egyaránt vereséget szenvedtek a választásokon. A Tíz nappal a budapesti latin-amerikai—kelet-európai külügyminiszteri tanácskozás előtt Domingo Cavallo argentin és Fernando Sola­na Morales mexikói külügyminiszter óvta a fejlett tőkésálla­mokat és a nemzetközi hitelezőket attól, hogy Latin-Amerika rovására segítsenek Kelet-Európának és ruházzanak be az „új demokráciákba”. A Peruban a vasárnapi elnöki és parlamenti választás küszöbén ostromállapotot hirdettek ki az ország két­harmad részében, a fővárosban is, a Fényes ösvény nevű terrorszervezet fegyveres választási bojkottja miatt. Isámbékiak figyelmébe! Vásárolni szeretnének, de nincs pénzükl A segítségükre sietünk! ERZSÉBET áESSW jűtUT JMMWáruház%l Április 4-étől 12-éig a zsámbéki Művelődési Házban húsvéti vásárt rendesünk 10% előleggel, OTP-részletre is vásárolhatnak bútort — szekrénysorokat — ülő- és fekvőgarnitúrákat — konyhabútorokat — kiegészítő kisbútorokat, lakás­textíliát — szőnyegeket — függönyt — ágyneműket — takarókat. OTP-ügyintézés helyben. NYITVA: naponta 9-től 19 óráig, szombaton 9-től 14 óráig, vasárnap 9-től 14 óráig. Ebbe a vásárba egyszerűen muszáj elmenni! OKTATÁS, MŰVÉSZETEK, KÖZMŰVELŐDÉS Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Pro Renovanda Cultura Hungáriáé elnevezéssel 36 szakalapítványból álló alapít­ványrendszert hívott életre a művelődési kormányzat. Az oktatás, a kutatás és a művé­szetek különböző ágainak tá­mogatására, a közművelődés megújítására, valamint a kör­nyezetvédelmi szemlélet kiala­kítására hivatott, 1,1 milliárd forint tőkéjű rendszer létre­hozását Glatz Ferenc műve­lődési miniszter kedden a mi­nisztériumban jelentette be az újságíróknak. Glatz Ferenc — utalva arra, hogy feltehetőleg utolsó alka­lommal tart tárcavezetőként a minisztériumban sajtótájékoz­tatót — visszatekintett az el­múlt évi tevékenységükre, amikor is a minisztérium ki­alakította új kultúrpolitikai programjának alapelveit. Cé­lul tűzték ki, hogy az állam adja fel ellenőrző szerepét a kultúra területén is. Elképze­lésük volt továbbá, hogy ki­alakítják a kultúramenedzse­lésnek új formáit, lehetőséget adva az egyéni képességek mind jobb kibontakoztatásá­hoz. Mindezt pályázatrend­szerrel akarták megvalósítani, amelyben megfelelően bizto­síthatják a nyilvánosságot, a mindenki számára való hoz­Nem lehet pontosan tudni A második forduló ára Még azt sem lehet pontosan tudni, hogy az első forduló mennyibe került, kaptuk a tá­jékoztatást a Pest Megyei Ta­nács szervezési osztályán a helyettes vezetőtől, dr. Pálffy Ilonától. A választásokra 450 millió forintot különítettek el a költ­ségvetésből, s ebből Pest me­gye az első fordulóra 7-8 milliót kapott. Várhatóan ugyanennyi „jár" a második menet megrendezéséért, de ez csak az az összeg, amelyet a helyi tanácsok visszakapnak. A helyzet ugyanis az, hogy míg a szavazócédulákat, a jegyzőkönyveket mindenütt központilag kapják, a válasz­tási bizottságok termeinek vi­lágítása, fűtése, a szavazófül­kék fölállítása, a telefon- és telefaxszám Iák, a gépkocsi - használat — mind olyan költ­ség, amelyet nem lehet azon­nal és feketén-fehéren kimu­tatni. A számlákon egyértel­műen nem lehet szétválaszta­ni a választási telefont például, meg a nem választási tele­font. A megyei tanács szakembe­re szerint egyébként valószí­nű, hogy sokkal több kiadás­ról van szó, mint amennyit a központi alapból kapnak. Ar­ról nem is beszélve, hogy ezt a pénzt a helyi tanácsok csak utólag kapják meg, a válasz­tásokat — szerencsére az év elején vagyunk — ők fedezik, mintegy meghitelezve az álla­mi keretet. S ha a kiadások ettől nagyobbak lesznek, azt a tanácsok saját pénzükből kénytelenek kiegészíteni. Pálffy Ilona szerint a jövő­ben egyik tanács sem fogja forintjait az országos ügyekre pazarolni. Véleménye szerint egy önkormányzati szervezet nem lesz hajlandó fedezni, mondjuk egy országos népsza­vazás költségeit, viszont a helyhatósági választásokra sem várhat kiegészítő forinto­kat az államkasszától. Ez per­sze, még a jövő titka, irriimt ahogy az is, mennyire függet­lenítheti majd magát egy he­lyi önkormányzat az országos kormányzattól. — ja záférhetőséget, az odaítélt ösz- szegek nyomon követhetősé­gét, s — független kuratóriu­mok felállításával — az érté­kelésbe, elosztásba mindin­kább bevonhatják a társadal­mat is. E célok érdekében mozgósították a minisztérium rendelkezésére álló alapokat és összegeket, s az eddig is rendelkezésre álló pénz szét- osztási módszerét megváltoz­tatva létrehozták az alapít - ványrendszert. Az alapítványrendszert ku­ratórium irányítja, amelynek tagjai: Csoóri Sándor, Csur- gay Árpád, Enyedi György, Glatz Ferenc, Király Tibor, Konrád György, Kosáry Do­mokos, Szentágothai János, Tigyi József-, elnöki teendőit Glatz Ferenc látja el. A kura­tórium — amely már megala­kult — az első félév végén az elnököt tagjai közül választja meg. Emellett — várhatóan április folyamán — vala­mennyi részalapítvány saját kuratóriumot hoz létre, ame­lyek a továbbiakban önállóan működnek; az alapítványok nyitottak, támogathatóak. Vár­hatóan májusban hirdetik meg a pályázatokat, amelyeken egyének, intézmények, adott murikéra teamek egyaránt részt vehetnek. A pályázati feltételeket és űrlapokat önálló füzetként is megjelentetik, valamint közlik a Köznevelés című folyóirat­ban és a napilapókban. A korábbi bibák nem köszönnek vissza? A választások második for­dulójában, április 8-án is a Controll Elektronikai és Szá­mítástechnikai Kisszövetke­zet közreműködésével össze­sítik a szavazatokat. A Cont­rail elnöke, Kelemen Géza elmondta: a szövetkezet bí­zik abban, hogy ezúttal sem­milyen előre nem látható hi­ba nem akadályozza a gyors munkát, s a rendszert keze­lő mintegy kétezer informa­tikai szakember az első for­dulónál gyorsabban továb­bíthat majd pontos adatokat. Kelemen Géza fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az első fordulóban sem a Cont­roll hibája következtében késtek az eredmények. Az elnök emlékeztetett: szin­te megoldhatatlan probléma elé állította a Confront, hogy márciusban, a nagy munka befejező szakaszát megelő­zően, tíz teljes munkanap el­veszett a politikai vita — az ÁNH és a BM közötti nézet- eltérés — miatt. Ezért tilta­koztak is, mert úgy ítélték meg, hogy a megbízást lehe­tetlen teljesíteni, ám végül mégis vállalták, mivel sze­rintük ennyi idő alatt egyet­len más magyar szervezet sem tudta volna elvégezni a választási összesítést. Az el­nök kijelentette: a korábbi hibák vasárnap nem ismét­lődnek meg, hiszen azok ere­dendően abból származtak, hogy a rendszert kezelő dol­gozókat a Controll a rendel­kezésre álló rövid idő alatt nem tudta megfelelő módon betanítani. ‘ SEMLEGESSÉGÜNK Ki őrizze az Európa-ház kapuját? Végleg hazamennek az ideiglenesen Magyarországon állo­másozó szovjet katonák, csökkentik a Magyar Honvédség lét­számát, leszereljük a támadó fegyverzetünket, szó van róla, hogy a sorkatonák kiképzési idejét 12 hónapra szállítják le. Sürgetik, hogy hazánk lépjen ki a Varsói Szerződés kötelé­kéből — közben pedig itthon és néhány környező országban is erősödnek a nacionalista törekvések. Hajdani testvéreink megvívott forradalmaik után nyíltabban támadnak bennün­ket, s a náluk kisebbségben élő magyarokat, mint eddig bár­mikor. Van-e ilyen körülmények között valódi esélye annak, hogy a magiunk urai legyüník? Elképzelhető-e, hogy Közép- Kelet-Európa kellős közepén valaha is semlegesek legyünk, megvédjük függetlenségün­ket? A válaszadásra Keleti György ezredest, a Honvédel­mi Minisztérium szóvivőjét kértük meg. — Ennél nehezebb kérdést most talán nem is tehetett volna föl, hiszen a rendszer­váltás kellős közepén járunk és ki látja pontosan a jövőt? Magyarország eddig a Var­sói Szerződés elkötelezett tag­ja volt. és következetesen végrehajtotta a kötelezettsé­geit. Most a helyzet e tekin­tetben valószínűleg lényege­sen megváltozik. Az új kor­mánynak, illetve az új Par­lamentnek kell majd dönte­nie arról, hogy továbbra is ehhez a tömbhöz tartozzunk, vagy pedig másképpen ala­kítsuk jövőnket. 9 A most hatalomra ke­rülő pártok a semlegességet szorgalmazzák. — Igen, de nekik is számol­niuk kell a realitásokkal. Európában a két katonai tömb között erőegyensúly ala­kult ki. Jelenleg 7 millió ka­tona van fegyverben, ha nem számolom bele az el nem kö­telezett és a semleges orszá­gokat. Az utóbbi években je­lentős enyhülési folyamat ré­szesei voltunk. A Varsói Szer­ződés elismerte, hogy bizo­nyos fegyverfajtákból fölény­ben van a NATO-val szem­ben. Néhány évvel ezelőtt meghirdettünk egy védelmi- katonai doktrínát, aminek megfelelően kezdtük átalakí­tani a hadseregeket. Ebben mi magyarok élen járunk az­zal. hogy 1992. végéig 35 szá­zalékkal mérsékeljük a Ma­gyar Honvédség létszámát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom