Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-26 / 97. szám

1990. Április 2g„ csütörtök 5 Légszennyeződés és a magzati ártalmak Magányos erőfeszítések a környezetért A cr/nrihri TV. 11^ î 1. ! ^1— A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat levelet juttatott el szerkesztőségünk­nek, amelyben megírták; tu­datában vannak, hogy erőfe­szítések ellenére tevékenysé­gük terheli a környezetet, és az átlagosnál jobban veszé­lyeztetik a térséget. E vállalati környezetvédő intézkedések eddig nem kap­tak megfelelő állami támoga­tást, illetve kedvezmény:. Sú­lyosbítja helyzetüket, hogy a közhiedelem szerint a petrol­kémiai ártalmak egészségre károsak, illetve magzati rend­ellenességek okozói lehetnek. Q Melyek ezek a „magá­nyos erőfeszítések”? — kérde­zem Sebestyén Béla műszaki vezérigazgató-helyettest. — Magas oktánszámú ben­zin gyártását, és kénmentesí­tő üzemek működtetését kezd­tük meg. Ezzel csökkenteni tudjuk a benzin ólom- és kén­tartalmát. Mivel egész Ma­gyarország benzin- és gázolaj- ellátását mi biztosítjuk, ezért a beruházással országos mé­retekben is rengeteget tet­tünk a környezetvédelemért, és a levegőszennyezés csök­kentéséért. Helyi környeze­tünk kímélése érdekében pe­dig vállalaton belüli intézke­désekkel és beruházásokkal próbálkoztunk, többek között olajfogók, víztelenítők, szűrők, szennyvíztisztítók használatá­val, gőzporlasztással, a kör­nyezetet veszélyeztető adalé­kok és oldószerek fokozatos kiváltásával, talajvízvédelem­mel, és a vízszennyezés meg­engedett szint alá csökken­tésével. Fejlett nyugati országokban az ilyen beruházások ielen'ós támogatást élveznek, mi azon­ban saját erőből és hitelekből fedeztünk minden költséget. • Mi az igazság a magza­ti ártalmakkal kapcsolatban? — kérdezem dr. Czeizel Endre professzort. — Vizsgálataink, amelyeket az egészségügyi világszerve­zet felkérésére végeztünk az egész országban, nem tá­masztották alá azt a feltéte­lezést, hogy Százhalombatta térségében a levegőszennye­zés következtében drámaian megnőtt a veleszületett rend­ellenességgel világrajött új­szülöttek — csecsemők aránya. Százhalombattán az elmúlt évben öt gyermek született fejlődési rendellenességgel, ez 2,2 százalék, szemben a 6 százalékos országos átlaggal. Magyarországon a nyugat­európai állapotokhoz képest erősen szennyezett a levegő. Nem mutatható ki azonban különbség a szennyezett és kevésbé szennyezett levegőjű településeken e rendellenes­ségek arányát tekintve. Ez az emberi szervezet nagyfokú al­kalmazkodóképességének kö­szönhető. A rendelkezésre álló egyéb országom statisztikák is hasonló képet mutatnak. Száz terhességből 12 végződik spon­tán vetéléssel, ez az arány Százhalombattán sem rosz- szabb. A csernobili katasztró­fa hatásával súlyosbított 1987-es évben 230 itt született gyermek közül kettő halva született és egy csecsemő ha­lálozását jegyezték fel. Ti­zenkilenc újszülött jött világ­ra 2500 grammnál kisebb súllyal, ez 8,3 százalék szem­ben az országos 10 százalék­kal. Fenti elemzések szerint tehát a levegőszennyezés nincs közvetlen hatással a méhen belüli magzati fejlődés­re. Kimutatható az össze­függés azonban a levegőszeny- nyezés és a rákos daganatok előfordulása között. A halál­lal végződő rákos megbete­gedések 3 százaléka vezethe­tő vissza a légszennyezésre. Ennél azonban nagyságren­dekkel gyakoribb kiváltó ok a dohányzás, de erről már ki­ki maga tehet. Mi lehet az oka innak, hogy ilyen rémhírek terjedtek el? Divatos téma lenne ma­napság genetikai ártalmakról beszélni, vagy csak egysze­rűen úgy gondolják az embe­rek, jobb félni, mint megijed­ni? — Attól, hogy nem tudtuk kimutatni a vártnál gyakoribb sikertelen terhességi arányo­kat, ez nem jelenti azt, hogy (például Százhalombattán vagy Magyarország más -települé­sein a levegőszennyezettség nem jelent súlyos veszélyt. Hiszen az ország területének 11 százalékán, ahol a lakosság 44,3 százaléka él, jelentősen szennyezett a levegő. Ugyan­akkor manapság a közhan­gulatra jellemző, hogy az emberek csak a botrányokra, a zajos perpatvarokra figyel­nek fel, és emiatt jó, de sok­szor rossz ügyekben is meg­engedhetetlen általánosítások­ra, sőt tisztességtelen és va­lótlan állításokra is vetemed­nek. Ez a jó ügyeknek is árt. Éppen ezért a százhalombat­tai mindenképpen javításra «szoruló levegőszennyezési kér­dés megítélésében is a té­nyéktől és nem a valótlansá­gokból kell kiindulnunk. Szegő Krisztina MESZELT MEDENCÉK Nyitnikék A Meteorológiai Intézet elő­rejelzése ugyan nem kecseg­tet az időjárás kedvező válto­zásával. a megyei strandokon azonban lázasan készülődnek, hogy április utolsó napjaiban vagy május elején megnyis­sák kapuikat a nagyközönség előtt. Újdonság, hogy az eddig a PVCSV kezelésében működő strandokat ebben az évben magánkezelésbe bérbe adták. A ráckevei strand kezelését a szigetszentmártoni Fer-Éksz Kisszövetkezet látja el. A strand május 1-jén tárja ki kapuit a lakosságnak. Új keze­lésben ezen a nyáron a régi árakon strandolhatnak itt, akik a meleg elől hűs vizben keresnek majd felüdülést. A százhalombattai strandol a városi tanács vette kezelés­be. A művelődési és sportosz­tály irányítása alatt önálló gazdasági egységként működik majd. Néhány új típusú, ked­vezőbb árú bérletet is forga­lomba hoznak. Újdonság a 15 alkalomra szóló bérlet. Ugyan­csak a kisebb pénzű strand- kedvelőkre gondolva olyan je­gyeket is bocsátanak ki, ame­lyek reggel fél 6-tól 8-ig, il­letve délután 4 és 8 óra között vehetők igénybe. A leányfalui, a váci és gödi strand április 29-én kezdi meg idei évadját. A Papszigeten május 2-án nyitnak. Ez utóbbi négy strandfürdő az idei évadban némileg emeli az árakat. K. Z. Az újszilvási fenegyerek nem bízik a technikában MM ' r f • // Mr SíBinÉnvtBiu János Sm Q w&Êi fflf Éj wmW %$Æi SSr WMi m m 'Üfätß 4$ST Dömők Jánost soha semmi­fajta rendszer nem tudta meg­nyerni magának. Pedig éle­tének 65 éve alatt volt már váltás úgy az országban, mint Üjszilváson. Ő azonban vala­hogy mindig kívülrekedt az éppen ügyeletes renden. Su- hancként templomba járt, amíg cimborái csak úgy két kocsma közt ugrottak be egy- egy misére. Bor helyett cukor­SZOBAN ES IRA3BAH Ereit vagy 7 Alig három hét múlva or­szágszerte. megkezdődnek az érettségi vizsgák. A nappali tagozaton május 14-től, 675 középfokú intézményben, ösz- szesen 55 919 diák járul a vizsgabizottság elé, hogy szá­mot adjon tudásáról. Míg tavaly 24 770-en végez­tek a hazai gimnáziumokban, az idén valamennyivel töb­ben, 24 853 diák fejezi be gimnáziumi tanulmányait. Az érettségi vizsgák első napján, május 14-én valameny- nyi középiskolából magyar nyelv és irodalomból írnak dolgozatot a diákok. Május 15- én matematikából, illető­leg fizikából oldanak meg feladatokat. A harmadik nap, 16- a a gimnazisták számára a nyelvből tett vizsgákkal, a szakközépiskolásoknak a szak­mai elméleti, illetőleg a mű­szaki szakközépiskolásoknak a fizikavizsgákkal, folytatódik. A negyedik nap vizsgarendjén a gimnáziumokban délelőtt fizika, délután kémia szere­pel, illetve aznap lesznek a fakultatív vizsgák; a szakkö­zépiskolákban pedig a szak­mai elméleti tantárgyak. Az írásbeli vizsgák utolsó napján, 18-án minden érettségiző nyelvből vizsgázik. A közös írásbeli érettségi­felvételi vizsgákat május 21— 22-én tartják négy tantárgy­ból: matematikából, fizikából, kémiából és biológiából. A közös érettségi-felvételi dolgo­zatot íróknak értelemszerűen csak ezeken a napokon kell az adott tárgyból vizsgázniuk. A szóbeli érettségi vizsgá­kat június 4—19. között tart­ják, a szokott módon, az is­kolák által meghatározott sor­rendben. A KULÁKNAK HETEDIZIGLEN FIZETNIE KELLETT A zsák sohasem akart megtelni Béres István tiápiósági parasztgazda éppen betöltötte hat­vanadik évét, amikor a postás kezébe nyomta a Nagykátai Bíróságra szóló idézést és a vádiratot. Harminc kataszteri hold körüli iöldün gazdálkodott, melynek csak a fele volt az övé, a többi az önáiló háztartásban élő nagykorú gyermekeié. Ne­ki írták elő a beszolgáltatási kötelezettségek 1952-ben 85 kilo­gramm kövér és sovány baromfit, tojást és tejet helyettesitő tojásbeadási kötelezettsége pedig egy évre 7 ezer darab tojás volt. Baromfiból ennek egynegyedét, tojásból a tizedét teljesítet­te. Ezen felül hátralékban volt az 1952/53. gazdasági évre 7 és fél mázsa sertéssel és 5 mázsa vágómarhával. Sertései elpusz­tultak, nem volt pénze pótolni, 1 marháját a tszcs-be, egyet pe­dig adóba vitt, baromfijai elhullottak, fejős tehene viszont nem volt. Az előző évben az egész termését be kellett adnia, a pia­con vásárolta a vetőmagot is. Elismerte a nagyarányú hátralékát. A bíróság első fo­kon 4 évi börtönbüntetést, mellékbüntetésként 3 ezer fo­rint pénzbírságot szabott ki rá, s 10 évre a közügyektől eltiltotta, s elrendelték mező- gazdasági ingatlanainak el­kobzását. Az eljárás során vizsgálták: a gazdaság ha­nyatlását mi okozta? Kerek perec kimondták, hagyta le- zülleni gazdaságát. Feltétele­zésekre alapította ítéletét a bí­róság, am: kor azt mondta, hogy „nyilván volt annyi jö­vedelme a 31 hold földön, hogy kötelezettségét az állammal szemben teljesíthette volna”. A másodfokú bíróság túl szigorúnak tartotta a járásbí­róság döntését, mérlegelte a gazda helyzetét, vizsgálta a terméseredményeket, de a jogszabályon alapuló és a ha­táskörébe nem tartozó taná­csi előírásokat nem volt módjában megváltoztatni, és a törvénytelenül magas kiveté­sek láttán is arra volt csak le­hetősége, hogy a büntetést 1 év és hat hónapra leszállítsa és az elkobzás mértékeit csökkentse. Kegyelmi rendel­kezés alapján azután a más­fél évből is csak egy kevéske időt kellett letöltenie, de az is elég volt arra, hogy az örökké dolgos idős embert lelkileg és fizikailag megtör­je. Mivel a beszolgáltatás! ter­hek többnyire felülmúlták a parasztság teljesítőképességét, jószerével kamrájuk még ha teljesen is kiürült, akkor sem volt elég a tanács telhetetlen zsákjának. Mindig többet és többet követeltek, ehhez az ál­lam törvényerejű rendeletek­kel teremtette meg a jogi alapot. Sokan azután, hogy talpon maradjanak, úgy segí­tett magán, ahogy tudott. Akinek még megmaradt az igája, egyszer-kétszer kisebb mennyiségben borszállítással, sertések felhozatalával kez­dett el foglalkozni. De ezek egy-két kivétellel sosem ke­rültek ki a kulákok közül. Persze a kis- és a középpa­raszt is megütötte bokáját. Ha egy fát engedély nélkül kivá­gott, vagy, mint az a jászkara- jenői szabómester neje, aki minden beadási kötelezettsé­gének eleget tett, de nagy volt a család, sok a gyerek­száj, kellett a kenyér, napi két kilogramm liszt fogyott el ná­luk. Ezért hetenként a péknél is vásárolt egyszer-egyszer ke­nyeret és lisztet, s két ízben borral is feketézett. Három hónap felfüggesztett börtön- büntetést szabtak ki rá, és 2 ezer forint pénzbüntetést. Arra a kisparasztra is le­csaptak, aki kimustrált birkát vágott le, hogy ünnepre hús legyen az asztalon. Így szab­tak ki Fehér Józsefre és a szegényparaszt segítőtársára, Kamocsai Mihályra hat-hat hónap felfüggesztett börtönt és 500-500 forint pénzmellék­büntetést. A 14 katasztrális holdon gazdálkodó Király Ist­ván és a kuláklistán lévő szomszédja sem kerülte el a hatósági zaklatásokat, mert egy élő fát kivágtak, 1 birkát levágtak, és ehhez a szomszéd felesbérlő, a közel hatvan hol­don gazdálkodó Bacsó Antal nyújtott segítséget. Hogy na­gyobb legyen a füstje, mint a lángja az egész ügynek, a rendőr járőri jelentés azt a képtelenséget találta, hogy „a kulák bírta rá a bérlő szom­szédját a jogtalan fakiterme­lésre, hogy ezzel is károsítani tudja a népgazdaság fejlődé­sét”. Bűnpártolásért kérték a kulák megbüntetését, mivel ő tudta, szomszédjának nincs engedélye. Mivel segített a feketevágásban, ő kötözte meg az állatot, és még vásárolt is belőle — egy kilogrammot „szabadkézből”. Szerencséjük volt, mert éppen 1953-ban amnesztiát hirdettek. Dr. Molnár József kát vásárolt, azzal traktálta kenyerespajtásait. A józan életre serkentő nyalókái után a falubeli legények elnevezték cukros Dömőknek, Bezzeg, ha a belső zsebében lapos üveg­gel indult volna Isten házába, akkor semmiféle becenevet nem ragasztanak rá. A háború Újszilvást nem, de János bácsit elkerülte. 1945 az ő életében semmiféle vál­tozást nem hozott. Fittyet hányva a későbbi kollektivi­zálásra, továbbra is művelte a szüleitől örökölt néhány hol­das birtokát, gondozta falu- szerte híres igáslovait. Egy es­te agitátorok zörgették meg ajtaját, és egy szándéknyilat­kozatot mutogattak neki. Gon­dos emberek lévén, előre ki­töltötték, sőt még alá is írták a leendő tszcs-tag nevét. Éj­szakákon át erősködtek, bi­zonygatták: „köztünk a he­lyed, János." Dömők úr vi­szont a pártalapszervezettel fenyegette a kardoskodókat. Azzal a megjegyzéssel hagy­ták „szabadlábon”, hogy majd ha belebukik a magánzásba, szégyenszemre oda ne merjen kullogni a szövetkezeti irodá­ba. A tagosítás után fellendült a gazdasága. A termelőszövet­kezet tagjai a közös földet művelték, így nem jutott se idő, se ló, se gép, hogy a sa­ját nadrágszíjparcelláikon dol­gozhassanak. ö pedig lovai után kötötte ekéjét-boronáját, s míg a tagok a közöst, ő a ta­gok földjét szántotta. Következő megrázkódtatás a pártépítés idején érte. Rá­kérdeztek, hogy akar-e szerve­zetileg is a munkás-paraszt hatalomhoz tartozni, de nem tántorodott meg. Időközben, hogy ne mindenben lógjon ki a sorból, egy Skoda gépkocsit vásárolt, s az egyik istállót ki­pakolta, hogy ne ázzon az autó. Nem is árt annak se nap, se szél, mert a „garázs” teteje jól le van fóliázva, a kocsit pedig onnan nem hordja ki. Hasz­nálhatná pedig, de ő ugyan nem iratkozott be a gépjár­művezetői tanfolyamra. így az­tán a Skodában nemigen szaporodnak a kilométerek. Egyébként sem igazán hisz a technikában. Állítása szerint nincs az az IFA, vagy ZIL, amely az ö Betyár nevű lován túltenne. Nevezett paripa ugyanis 28 esztendős korában túiette magát, és „ágynak dőlt”. A ceglédi kórházban az állat hajlott korára való te­kintettel nem merték vállalni a művi beavatkozást. Gazdája elment Abonyba, hogy vagá­nyabb állatorvos után nézzen, de mire visszaért, már csak a csodálkozó embereket találta elpusztult jószága mellett. Se­hogy sem értették, hogy ér­hette meg az állat ezt a tisz­tes kort. Új lovával, s régi akaratá­val fogott a földműveléshez, a fuvarozáshoz. Ez év áprilisáig semmi sem zökkentette ki hét­köznapjaiból. Egy csütörtöki napon viszont a postás „papi- rosihozott, melyből meg­tudta, hogy választások lesz­nek. Be is ment rögtön Nagy- kátára, hogy felkészülhessen a jeles eseményre. Aprólékosan áttanulmányozta a kampány valamennyi plakátját és dön­tött. A „szívére hallgatott, a Fideszre szavazott”... volna, de a szavazóhelyiségben az egyik ismerőse „inzultálni” kezdte. Javasolta, hogy egy egészen más pártra szavazzon, mire ő megmakacsolta magát. Konok ember lévén, sem az egyik, sem a másik pártra nem voksolt, hanem egy mindkettő­től különböző harmadikra. El­ment a kedve a politizálástól, ő maga visszatért az eke szar­vához. Szerencsére nagy a ke­reslet munkája iránt. Szük­sége is van a napszámra, mi­vel se nyugdíjt, se segélyt nem kap. Ügy tervezi, még egy pár évet eldolgozgat az újszilvást földeken, aztán visszavonul. Elfogultságában idáig in­kább lovaira, mintsem lakóhe­lyére összpontosított. Mosta­nában viszont szabad percei­ben típustervekből családi há­zak tervrajzait nézegeti. Évti­zedek óta várja az otthonte­remtéshez a kedvező alkal­mat, de most már nem halo­gatja sokáig, elfogyott a bizo­dalma. „A lovak közé csap”, vagyis építkezik. Radosza Sándor P IIP üraUK -v. - (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom