Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-26 / 97. szám

i 1990. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK A magányos Litvánia Tanulni kell Litvánia elvesztette az első komoly ütközetet a független­ségi harcban. A nyugati álla­mok úgy döntöttek, hogy Vil­nius ügyének konkrét támoga­tásával nem nehezítik Mihail Gorbacsov amúgy sem könnyű dolgát odahaza, s még jelké­pes büntető lépéseket sem hoznak Moszkva ellen a Lit­vániával szemben életbe lép­tetett gazdasági blokád miatt. A vilniusi vezetés március 11-ike, a litván függetlenség­ről hozott parlamenti döntés óta elkeseredett diplomáciai küzdelmet folytatott azért, hogy olyan külső segítséget kapjon, ami legalábbis meg­fontolásra késztetheti a szov­jet kormányt a zendülő köz­társaság elleni szankciók al­kalmazásában. A Nyugat szin­te teljesen egyöntetű volt ab­ban, hogy Litvániának joga üan az önrendelkezésre, de ugyanilyen egységre jutott annak eldöntésében is, hogy a litván kérdés kiélezése nem használhat az enyhülésnek, és veszélyeztetheti a rendkívül kényes szakaszban levő kelet- európai átalakulást. George Bush szintén kedden közölte, hogy — a várakozá­sokkal ellentétben — semmi­lyen gazdasági rendszabályt nem alkalmaz Moszkvával szemben. Vytautas Landsber- gis litván elnök érthetően nagy csalódással fogadta az amerikai döntést. Mint mond­ta, az amerikaiak feláldozzák Litvánia szabadságát mások szabadságáért. Talán Bronislaw Geremek, a lengyel Szolidaritás szak- szervezet parlamenti csoportja vezetőjének azt a javaslatát volna célszerű a vilniusi kor­mánynak megszívlelni, hogy sürgősen tanuljon meg komp­romisszumot kötni. ■ »■ ' Külföldi eseméstvek «* egy mondatban Václav Havel csehszlovák államfő szerdán háromnapos hiva­talos látogatásra Izraelbe érkezett, s a közép-kelet-európai oi- szágok elnökei közül ő az első, aki felkereste az 1948-ban megalakult zsidó álamot, A Szerdán reggel egész éjszaka tartó üléssel befejezte program- és alapszabály-módosító kong­resszusát Gdanskban a Szolidaritás. A Mintegy kétezren tün­tettek kedden Kelet-Berlin központjában az erősbödő faji uszítás, idegengyűlölet ellen. £ A kubai közlés szerint a jö­vőben is folytatni kívánják az együttműködést Nicaraguával, egyebek között a gyógyászat területén — ha az új managuai vezetés ezt kéri. ^ A Politika című belgrádi lap szerdai szá­mában arról adott hitt, hogy állítólag rálőttek Ramiz Aliára, az Albán Munkapárt KB első titkárára. A Amnesztiát hirde­tett szerdán Nadzsibuliah afgán államfő. A Észtországban is alapítványt hoz létre Soros György, az ismert magyar szár­mazású amerikai üzletember. A India aggodalmának és nyugtalanságának adott hangot amiatt, hogy Ausztrália döntést hozott ötven darab Mirage típusú sugárhajtású vadászgép Pa­kisztánnak történő e'adásáról. A Több órán át megbénították szerdán a lyoni repülőtér életét a környék tüntető parasztjai, mert elzárták az oda vezető útvonalat. A A csillagászat előtt fantasztikus távlatokat nyitó új berendezés indult kedden a világűrbe: a Hubble óriás teleszkópot a Discovery amerikai űrrepülőgép vitte magával. ! Áruház és hotel Vecsézen Steinmetz kapitány látogatókat vár Gorbacsov Siverdlovszkban Elérkeztek a tűréshatárhoz Az uráli Szverdlovszkban munkalátogatáson tartózkodó Mihail Gorbacsov szerdán az Uralmas Nehézipari Gépgyár­tó Vállalat üzemegységeit ke­reste fel, s kötetlen beszélge­téseket folytatott a szverd- lovszki dolgozókkal. A szovjet tévé beszámolója szerint az eszmecseréken a nehéz munkakörülmények, a nyomasztó áremelkedések, az árreform problémái, a hús-, tej- és zöldségellátás gondjai, az elkeserítő lakáshiány mel­lett az ,.üzemi demokrácia” öröksége is téma volt. Mihail Gorbacsov kifejtette: a tava­Li Peng moszkvai sajtóértekezlete Atomerőmű fejében hitel Eredményesnek és sikeres­nek minősítetté moszkvai megbeszéléseit Li Peng. A kí­nai kormányfő — aki hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba, s Mihail Gorbacsovval, Nyikolaj Rizs- kovval és Anatolij Lukjanov- val folytatott tárgyalásokat — szerdai moszkvai sajtóértekez­letén úgy fogalmazott: láto­gatása Gorbacsov tavaly má­jusi pekingi megbeszéléseinek folytatását jelenti, s a kínai— szovjet kapcsolatok további normalizálását, a „múlt teljes lezárását, és a jövő kapujának kitárását” szolgálja. Li Peng méltatta a Moszk­vában aláírt, az ezredfordu­lóig szóló műszaki-tudomá­nyos és gazdasági együttmű­ködési megállapodást, az űr­kutatási egyezményt (a kínai kormányfő a Csillagvárosba is ellátogatott), s elismeréssel szólt arról a megállapodásról is, amelynek értelmében a Szovjetunió hosszú távú hitel keretében két atomerőművet épít Kínának, míg kínai rész­ről félmilliárd svájci frank ér­tékű rövid lejáratú hitelt nyújtanak Moszkvának fo­gyasztási cikkek vásárlásá­hoz. szí választások szomorú mér­lege volt, hogy nagyon kevés munkás került a képviselők, tanácstagok közé. Ennek egyik oka, hogy megszüntették a munkahelyi jelöléseket, s a területi jelölésekre tértek át. Ha ezt nem tesszük meg, „konzervativizmussal” vádol­tak volna bennünket, s vádol­nak most is, egyebek között egyes szverdlovszki körök is — mondta. „A lakosság elérkezett a tű­réshatárhoz” — így összegezte szerda este a szverdlovszki aktívaértekezleten elmondott megnyitóbeszédében uráli ta­pasztalatait a szovjet államfő. Mihail Gorbacsov a gazdasági reformok felgyorsítását szor­galmazta, bejelentve, hogy a kormány május 10-re elkészül a módosított és kiegészített reformcsomag-tervezettel, s a dokumentumot. széles társa­dalmi vitára bocsátják. Bukaresti tüntetők Nem távoznék a térrel A romániai választások előtt tovább tart a nyomás a je­lenlegi politikai vezetésre, fő­képpen Ion Iliescura. Bukarest központjában az Egyetem te­ret már harmadik napja tün­tetők tartják megszállva, meg­bénítva ezzel az Interconti­nental Szálló előtt a közúti forgalmat. A tüntetők szerdán újabb rögtönzött gyűlést tartottak. A Népi Szövetség és a December 21. nevű politikai mozgalom által szervezett kommunistael­lenes megmozdulás résztvevői­nek nevében Octavian Radu- lescu, a gyűlés szónoka kije­lentette: a tüntetők addig nem távoznak az Egyetem térről, ameddig követeléseiket nem teljesítik. TIP-TOP munkaruházati szaküzlet (Budapest V., Belgrad rkp. 6-8.) képviselője szeretettel vár minden régi és új vásárlót a BNV-n ca Securex nemzetközi munkavédelmi és biztonságtechnikai szakkiállításon, a B pavilon 4-es szektorában megrendezendő dru bem u ta tón A helyszínen üzletkötésre és árurendelésre is van lehetőség. Nyitva: április 24-étől 27-éig naponta 9-től 17 óráig. Készségesen állunk vásárlóink rendelkezésére. Legfőbb ultimátumuk: a választásokat halasszák az év második felére, hogy a vá­lasztópolgárok „jobban megis­merhessék a jelölteket”. Sür­getik Iliescu lemondását, ki­tartanak amellett, hogy mó­dosítsák a választási törtvényt és iktassák be a törvénybe a temesvári kiáltvány 8. pontját, amely leszögezi: tiltsák el a jelölés jogától három egy­mást követő törvényhozási ciklusra a volt kommunista aktivistákat és a volt állam­biztonsági szolgálat, a Securi- tate tisztjeit. Ugyancsak a temesvári kiáltvány alapján követelik, hogy Románia elnö­ki tisztségére „volt kommu­nista aktivisták ne pályáz­hassanak". Sürgetik, hogy he­lyezzék hatályon kívül azt a diktatúra időszakában alko­tott törvényt, amely a rádiót és a televíziót a kormány és a köztársasági elnök hatásköré­be utalta. Nagyobb sajtósza­badságot követelnek. Lehetséges, hogy hamaro­san nem kell Bécsbe utaz­nunk, ha a Shopping City­ben akarunk vásárolni. Útle­velet nem kell váltanunk, csak busszal vagy autóval el­utazni Budapest határközsé­géig, Vecsésig. Ha minden a a tervek szerint alakul, akkor másfél év múlva a Steinmetz- szobor melletti szántóföldön egy bevásárlóközpont és egy tízemeletes hotel fogadja a lá­togatókat. Az előzmények két és fél évvel ezelőttre nyúlnak visz- sza. A vecsésieknek régi gond­juk, hogy a helyi élelmiszer- ellátás finoman fogalmazva is csapnivalónak nevezhető. Ma sincs olyan bolt a 24 ezer la­kosú községben, ahol minden­nap friss húst lehetne vásá­rolni ... Dobrovitz József, a Ferihegy Mgtsz elnöke úgy gondolta, mindenképpen vál­toztatni kell ezen az áldatlan helyzeten, egy áruházat kelle­ne építeni az említett hely­re. Hiába volt azonban a föld­terület jó része a tsz birtoká­ban, az üzlet megvalósításá­hoz tőkéstársat kellett keres­ni. A gondolatot tett követ­te, s a tsz vezetői legalább harminc magyar nagyvállala­tot — a Skálától kezdve a Zöldértig — felkerestek, s megtudakolták, látnak-e fan­táziát egy ilyen üzleti vállal­kozásban. Ki tudja miért, a cégek közül c.mk néhányon jelezték, beszállnak az építke­zésbe. Az induláshoz megle­hetősen kevés pénz — nyolc­tíz millió — gyűlt volna össze. A tsz vezetőit ugyan elkeserí­tette ez a sovány eredmény, de nem mondták le a terv megvalósításáról. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a Pest me­gyei Tervező Vállalattal elké­szíttették a község rendezést tervét, s különböző műszaki zajszint-, statikai, talajme­chanikai — vizsgálatokat csi­náltattak. A politikai helyzet változá­sával tavaly új fordulatot vett az ügy. A tsz kapcsolatba ke­rült egy osztrák vállalkozóval, akinek a cége jelezte, ők szí­vesen beszállnának az üzlet­be. Linz mellett már építet­tek egy hasonló bevásárlóköz­pontot. A tárgyalások eredménye­képpen az idén tavasszal Shopping City Ferihegy elne­vezéssel megalakítottak egy kft.-t, amelynek alaptőkéjét 50—50 százalékban a tsz és a Gunderdorfer osztrák cég áll­ta. A költségek azonban tete­mesek, ezért a közeljövőben más vállalkozókat is bevon­nak a gazdasági társaságba. A Ferihegy Tsz azonban kikö­tötte, hogy. a részesedésük ak­kor sem lehet kevesebb hús* százaléknál. A tervek szerint az áruház mellé még egy 26 emeletes, ezerágyas szállodát is épí­tenek. Ferihegy közelsége vonzó lehet a repülőgéppel közlekedő üzletembereknek, akik az ötcsillagos hotelben pihenhetik ki majd az utazás fáradalmait. A bevásárlóközpontban a vevők az élelmiszertől kezdve a bútorig, a kisgépekig min­dent egy helyen megvásárol­hatnak. A vállalkozók az előzetesen tervezettnél na­gyobb áruházat szeretnének, így lehetséges, hogy az alap­területet még 4-5 hektárral megnövelik. A szálloda és az üzletköz­pont, valamint a mellette épü­lő autókölcsönző és gépkocsi­szerviz felépítése nemcsak községi, hanem népgazdasági érdek is. Az új létesítmények több ezer embernek adhatná­nak munkát. Az áruházban a számítások szerint 50—W0 kisvállalkozó is nyithatna üz­letet. A hotel megépítésével megélénkülhetne a banki, üz­leti élet, s a szakemberek szerint a Budapest melletti község akár Kelet-Európa Frankfurtja is lehetne. S az sem mellékes, hogy a beáramló töke segítségével javulhatna Vecsés infrastruktúrája, meg­oldódna a szennyvízellátás, • iZJiVÓVfSí'FiszrfUásá. » ­Az osztrák partner vállalta, ha összegyűlik a kezdőtőke, 14-16 hónap alatt befejezik az építkezést. A külföldi tőkések érdeklő­dése megnőtt Vecsés iránt. Az elnök elmondta, hogy jelent­kezett az osztrák Bila cég is, akik a község másik végén, Üllő határában, az épülő ben­zinkút mellett szeretnének szupermarketet nyitni. Egy ausztrál üzletember is járt Vecsésen, s az az elképzelé­se, hogy egy kétcsillagos mo­telt épít a községben. Hargitai Éva 5 MONDTA Körök Ismét a földtulajdon. Most éppen Bőd Péter Ákos, a Magyar Demokrata Fórum gazdasági főtanács­adóinak egyike (Világ, 90/16.) nyilatkozott róla, pontosabban erről is. A ki­váló szakember a többi kö­zött azt mondta: „Azt vala­mennyi nagy párt elfogad­ja, hogy első körben az kapja meg a föld tulajdon­jogát, aki megműveli, a többi várományos ■>— így a régi tulajdonosok — pedig csak a második körben jö­het szóba.” Tehát első kör. második kör... De: további körök nincsenek? Első kör, máso dik kör, vége, nincs tovább, aki kapott, az kapott, aki nem, az nem?! A második körről, tehát a régi tulajdo­nosokról szólva azt mondta a továbbiakban B. P. A.: „Azt hiszem, a kisgazdák is belegyeznének abba, hogy ez utóbbi réteg földre már ne, csak megváltásra sze rezzen jogot.” Ismét: első kör, második kör. Az első megvásárolja a földet, a második megvál­tást kap... ha a kisgazdák (a most folyó koalíciós tár­gyalásokon) ebbe bele­egyeznek. A kisgazdák: a párt. S ha a másik kisgaz­dák (akik kisgazdák akar­nak lenni, nem jelentékte­len a megye különböző tá­jain ezeknek a száma) nem egyeznek bele? Ha ők, régi tulajdonosként, földet kér- nek-követelnek? S ez csak egy a nyugtalanító kérdé sek közül. Hiszen nem ok nélkül kérdeztük a koráb­biakban. lesz-e harmadik kör?! Abban a ma sokat emlegetett 1947-es időpont­ban ugyanis az ország me­zőgazdasági foglalkozású lakosai között 1 milliót!) teljesén nincstelen volt'. Ók es utódaik mit „kapná nak”?! Ezt a kérdést, ennék a volt egymilliós tábornak szó szerint a létét érintő kérdést valahogyan nem akaródzik feltenni egyik pártban sem. Miért nem? Kényelmetlen? Kinos? Nincsen válasz rá? Ezek szerint válasz nélkül ma­radhat egy kérdés, amely csekély egymilliós tábornak a lenni vagy nem lenni kérdése? KLIENS ILYEN KÖNYV M . SZERZŐDÉST SZEGŐ ISTENEK Kina C silin tartományában egy idős paraszt lerombolta azt a templomot, amelyet egy év­vel ezelőtt saját maga épít­tetett fel évtizedeken át meg­takarított pénzéből. A szóban forgó idős paraszt afféle egy­oldalú megállapodást kötött az istenekkel : templomot emel a tiszteletükre, ha ezért cseré­be szerencsét hozdiak neki és családjának. Az istenek azonban nem tel­jesítették a szerződés rájuk eső részét. Az idős paraszt rö­viddel a templom felszentelé­se után elesett az utcán és sú­lyosan megsérült. És a temp­lom intenzív használata, a gya­kori imádkozás ellenére, se híre, se hamva a várt esőnek A Vang névre hallgató vallá­sos paraszt akit időközben a járási kórházban meggyógyí­tottak. végül is megharagu­dott az istenekre és szomszé­dai segítségével lerombolta a templomot. A jobbszéltől a balközépig Szabadon választott ma­gának az ország új parla­mentet, s bár a hivatalos és teljes végeredmény még nincs meg, tegnap már az utcára került az a parla­menti almanach, amely tar­talmazza a legfontosabb tudnivalókat. Nemcsak a könyv megjele­nése példátlan gyorsaságú, ilyen témájú könyvet eddig még nem vehetett magyar ol­vasó a kezébe. Az Idegenfor­galmi Propaganda és Kiadó Vállalatnál, Moldován Tamás főszerkesztésében megjeleni kiadványban szó esik a vá­lasztójogi törvényről, amelyet a választások során minden­ki a lehető legbonyolultabb­nak talált, van benne némi matematika, szerencsére gyök- vonásos képletek nélkül, aztán közvélemény-kutatási adatok, s természetesen a választási végeredmények. Ez utóbbi minden lehetséges módon, áb­rákkal illusztrálva taglalja, hogy hol, melyik párt hány százalékot... Ez a része a könyvnek valószínűleg nem a mai olvasókhoz szól, hiszen ki az, akinek még nem jönnek «ARtAMENTí ALMANACH !í»0 ld a könyökén a százalékok, s ki nem tudja álmából fölver­je is a pártok helyezési sor­rendjét? A szerkesztők azon­ban előrelátóak voltak: félév múlva, két év múlva, esetleg a négy év múlva esedékes vá­lasztásokon hasznát vehetjük halványuló emlékeink fölele- venítésére. A könyv nagyobbik része az igazán izgalmas. Az, amelyik a képviselőket mutatja be. Egy fényképpel, pár soros életrajz­zal. amelyet Csurka István ki­vételével maguk a képviselők írtak, illetve adtak a kötetbe. A bemutatott képviselőkről azt is tudni lehet, országos, te­rületi listán, vagy egyéni vá­lasztókerületből jutottak-e a T. Házba. Hogy ez miért iz­galmas? Hát például azért, mert eddig az ember azt sem tudta, ki a képviselője az or­szággyűlésben. Most valószí­nűleg a legtöbben tudják, hi­szen volt kampány, gyűlések, voltak plakátok, választási műsorok tévében, rádióban — ügyes az az állampolgár, aki megmenekült attól, hogy a je­löltjeit, sőt, a pártok vezetőit, jelesebb embereit megismerje. Ezeknek a képviselőknek vi­szont, a politka mai emberei­nek arcuk van. Ismerősen néz­nek ránk a könyv lapjairól, pedig egy-két éve csak, hogy föltűntek a közéletben. Nem úgy van most. mint volt ré­gen, amikor ugyanazok az ar­cok mondták ugyanazokat a szövegeket, s amikor az is mindegy volt, hogy friss vagy tíz év előtti fényképüket köz­ük az újságok. Ha most pél­dául Glattfelder Bélának (ő a legfiatalabb képviselő, gödöl-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom