Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-24 / 95. szám
4 1990. Április 24., kedd Pest megye volt a minta Egy életre szóló tanmenet Hajdanvolt diákok és mostaniak — mindannyian megőrizzük szívünben kedves tanáraink arcát, hangját, néhány jellegzetes mozdulatát. Szigorú középiskolánkból egyedül Ari néni maradt meg legélőbben emlékezetemben. Magyart és németet tanított. Dehogy tanított! Előadott, eljátszott, elevenné tett minden órát, mintha ott, akkor éppen előttünk — velünk együtt — fedezte volna föl a téma érdekességét, különlegességét. Cgy hiszem, minden elhivatott pedagógusnak ez a célja. Ha ezt következetesen meg akarja valósítani, éveken-évtizede- ken keresztül tanulnia kell. De nemcsak a tananyagot! Hanem a diákot is. Hiszen mindezek révén nap mint nap újabb és újabb kérdésekkel találja magát szemben. Vajon helyesen értékelte-e egy tanuló aznapi feleletét? Miként cselekedjen, hogy a rokon- vagy ellenszenv ne befolyásolja őt? Csakugyan arányban van-e a ráfordított rfiunka és az elért eredmény? Hogyan juthatna még közelebb a tanítványokhoz? Ezeknek a nehézségeknek megoldásában rejlik a pedagógus munkájának szépsége és változatossága. Minderre azonban már a leendő tanítókat, tanárokat előre fel kell készíteni. Ám akik ezt a feladatot végzik, ugyanúgy szembe kerülnek ezekkel a kérdésekkel nap mint nap. Öt lelkes kutató, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Neveléstudományi Tanszékén, úgy érezte, hogy megnyugtató válaszokat csakis gondos vizsgálódás után kaphatnak. Alapos mérlegelés után úgy döntöttek, hogy Pest megyében végzik el a kutatást. Arra törekedtek ugyanis, hogy az adatok nagyjából az országos helyzetet tükrözzék. S e megye pedagógusállománya bizonyult erre a legmegfelelőbbnek. A százötvennyolc kérdést tartalmazó kérdőíveket 3 ezer 158 pedagógus töltötte ki és küldte vissza. Az anyag feldolgozása során bebizonyosodott, hogy jó úton indultak el. Rátaláltak néhány olyan problémára, amelyek további kutatásokat igényelnek! Így például kiderült: mennyire meghatározó szerepet játszik, hogy hol tanít valaki. Hiszen merőben más gondok jelentkeznek az alsó, illetve a középszintű oktatásban. A szerteágazó kutatások kiterjedtek az oktatás módszereinek jelentőségére, a pedagógiai tevékenység sajátosságaira, más oldalról pedig a tanulói tevékenység tervezésére és segítésére. Igencsak izgalmas eredményeket hozott, mi mindenre hat kedvezően a jó tanár-diák kapcsolat, s hogy ezt miként lehet megteremteni. Ugyancsak felszínre kerültek a nevelés és oktatás tervében kifejeződő bizonytalanságok — mégpedig a tanulók értékelésének módszereiben. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy minél régebben tanít valaki, annál jobbnak tartja saját értékelési gyakorlatát. Érdekes megállapítások születtek a jelenlegi szakfelügyelői rendszerről. Többen megkérdőjelezik, képesek-e évente egyszeri-kétszeri látogatásuk alapján reális véleményt alkotni a pedagógus tevékenységéről? Hiszen sokan túlságosan is fölkészülnek ezekre az órákra, mások viszont lámpaláz miatt nem tudják a megszokott színvonalat nyújtani. A tudományos felmérés adatait, tapasztalatait Falus Iván, Golnhofer Erzsébet, Kotschy Beáta, M. Nádas Mária és Szokolszky Ágnes több mint kétszáz oldalas kötet formájában is közzé tette. A pedagógia és a pedagógusok címmel megjelent tanulmány az Akadémia Kiadó gondozásában látott napvilágot a közelmúltban. Szeretnék elérni ugyanis, hogy munkájukkal a gyakorló pedagógusokat szolgálják. Hangsúlyozzák, hogy a felsőoktatásban, a továbbképzésben részt vevő kollégáknak munkáját is segíteni kívánják e sűrített valóságismeret közvetítésével. Meggyőződésem, ha egy jó pedagógus kezébe kerül ez a kötet, sokféle gondolatot indít majd el benne. Hiszen napjaink forrongó változásai az oktatásban-nevelésben éles határt húznak a korábbi követelmények és napjaink igényei között. A központilag készített tan terv végrehajtása helyett újra teret kell kapjon az egyéni alkotó munka. Minden tanár és tanító egész életre szóló tanmenete csupán egy dologra épülhet. S ez — a rugalmasság. Vennes Aranka Kistelepülések visszakörzetesítése” Hazánk nemzetiségek lakta helységeiben az alsó- és a középfokú oktatási intézméSzegedi Szabadtéri Játékok Erkel Hunyadi Lászlója Az idén július 20-án kezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az országos érdeklődéssel kísért kulturális eseménysorozat 40. évadjának fő eseményei ezúttal is a Dóm téren zajlanak le. Itt, Nikolényi István, a játékok művészeti vezetője elmondta, 14 előadásban 5 produkciót láthatnak az augusztus 20-án záruló szabadtéri játékok vendégei. Az idei nyitóelőadás — Erkel Hunyadi Lászlója — a szegedi szabadtéri történetének immár a 10. Hunyadi-bemutatója lesz. Ezúttal Mátyás király halálának 500. évfordulója adja az aktualitását. A Nagy Viktor újszerű rendezésében színre kerülő opera főszerepeit Molnár András, Da- róczi Tamás és Misura Zsuzsa énekli. A zenei program keretében az idén is színre kerül a Dóm téren Lehár népszerű operettje, A mosoly országa. Az évad legkiemelkedőbb művészeti eseményének egy prózai mű, Sütő András: A szuzai mennyegző című drámájának bemutatója ígérkezik. A rendező Ruszt József lesz, főbb szerepekben Sinko- vits Imrét, Bessenyei Ferencet, Avar Istvánt, Kováts Magánvállalkozás Adélt és Kaszás Gézát láthatja a közönség. Hosszabb szünet után az idén ismét fellép a szabadtéri játékokon az Állami Népi Együttes. ' 'agyar rapszódia címmel mutatja be műsorát. Közkívánatra, öt estén és egyúttal a játékok zárásaként Szörényi—Bródy: István, a király című rockoperája lesz látható az ország legnagyobb szabadtéri színpadán. A múlt évihez képest újdonsága lesz, hogy ezúttal a technika kiiktatásával, „élőben” hallja majd a közönség a szereplők — Varga Miklós, Vikidül Gyula, D-ák-Bill Gyula, Nagy Feró és Sebestyén Márta — hangját. Az előadás további érdekességeként Koppány tábora a színpadon kívül, a zenekari árokban, kap helyet, a zenekar pedig a dóm homlokzatára, illetve egy ott épített hatalmas állványra költözik. A játékok két másik helyszínén, az újszegedi szabadtéri színpadon és a tanácsh.i- za udvarán többek között a sepsiszentgyörgyi színház társulata vendégszerepei Tamási Áron: Boldog nyárfalevél című darabjával. csomtsgoBási munkában nőkei BagBaSkasiaina- három-hat személyt csoportosan is -, 3-5 napos munkahétre. Érdeklődni lehet telefonon vagy levélben. Pille Plaszt Budapest, Zöldlomb u. 5. 1025. Telefon: 187-1417. nyékben fokozatosan csökken — a német kivételével — az anyanyelv elsajátítása iránti igény. Ezt állapította meg az a felmérés, amelynek összegezése a közelmúltban készült el a Művelődési Minisztériumban. Az iskolák jelentős részében a nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktatják. Hiányos a tantervi anyag, kevés a nemzetiségi nyelvek jobb elsajátítását szolgáló oktatási eszköz. A főhatóság több esetben is lépéseket tett e nyelvek intenzívebb oktatása érdekében. így az 1988-as tanévben — amikor az orosz fakultatív tárgy lett a nemzetiségi intézményekben — már lehetőség volt arra, hogy nagyobb óraszámban tanulják anyanyelvűket a gyerekek. Ezzel szemben a német anyanyelvűek kivételével az iskolák mintegy felében a szülők valamelyik nyugati nyelv tanulását igényelték. Van olyan elképzelés is, hogy a két tannyelvű gimnáziumok mintájára szervezzék meg a nemzetiségi anyanyelv oktatását, vagyis egy nyelvi felkészítő évvel kezdenék a diákok középiskolai tanulmányaikat. Az elkövetkező években az intézmények bővítésére, új létesítményre csak Budapesten lehet számítani. A már évek óta ígért szlovák 12 évfolyamos iskola és diákotthon építése az év közepén megkezdődik, és az 1993/94-es tanévben már fogadhatja a diákokat. A szeptemberi iskolakezdéskor önálló épületben kezdi meg a munkát a német nyelvű gimnázium is. A nemzetiségi nyelv és kultúra megmentése érdekében különös figyelmet érdemel a kistelepülések „visszakörzete- sítésére" vonatkozó javaslat; így ugyanis e falvak újra visszakaphatnák iskoláikat. A tankönyvellátásban várható a legrövidebb időn belül kézzelfogható javulás, már megkezdődött egves alsó- és felsőtagozati, valamint a gimnáziumi tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok fordítása. A diákok így már az 1991/92-es tanévben használhatják anyanyelven íródott taneszközeiket. Jogi tanácsok Örökség ajándékba adása ® Jár-e özvegyi nyugdíj és biztosítás küBönéSö férj halála esetén © Mit tehet egy anya, ha meglopta a fia? ® Vita a telekhatár körül O A. L.-né Monoron egy családi házat örökölt a nagymamájától. Testvére most azt kéri, adja neki ajándékba a részét, és őt a házra majd felveendő tatarozási kölcsönből kifizetik. Olvasónk ezt a megoldást nem tartja elfogadhatónak. Aggályait én is osztom. Ebben a megoldásban ugyanis nem a felek valódi szándéka érvényesül, hanem a jogszabályok nyújtotta előnyök sajátos igénybevétele valósul meg. A megoldás csak az lehet, hogy a felek tiszta jogi helyzetet teremtenek, és annak megfelelően használják ki a részükre biztosított kedvezményeket. Ebben az esetben ajándékozásról nem lehet szó, mivel olvasónk nem akar vagyona javára ingyenes juttatást adni testvérének, hanem azt értékesíteni kívánja. Tehát adásvételi szerződést kell kötniük, amelyben megállapodhatnak arról, hogy milyen módon történik a vételár kifizetése. Ezt azonban nem lehet egy bizonytalan feltételtől függővé tenni. Tehát, ha a testvér nem kap kölcsönt, a szerződés szerint jogosan hivatkoznak arra, hogy rajta kívülálló ok miatt nem tud a kötelezettségének eleget tenni, és így az „ajándékozó” olvasónknak csak peres eljárás útján tenne lehetősége visszakövetelni vagyonát. Ezért tehát azt tartom célszerűnek, ha a vásárló konkrét anyagi lehetőségeinek figyelembevételével, meghatározottak szerint állapítják meg a fizetési feltételeket (»menynyiben persze ez olvasónknak megfelel). A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére biztosítékokat ki lehet kötni, például a vállalt tartozás kiegyenlítéséig elidegenítési tilalmat vagy jelzálogot lehet alapítani. • I. B. ceglédi nyugdíjas két éve elköltözött házastársától, de nem váltak el egymástól. Most értesült arról, hogy vidéken lakó férje meghalt. Sajnos, igen nehéz körülmények között él, ezért arra szeretne választ kapni, hogy kaphat-e férje után özvegyi nyugdíjat és megilleti-c öt a férje által kötött CSÉB-biztosítás. Sajnos a levélből a legfontosabb adatok hiányoznak, így konkrét választ adni arra, hogy kaphat-e özvegyi nyugdíjat olvasónk, nem tudunk, de •maga a különélés — vagy akár a válás ténye — önmagában ■nem zárja ki a jogosultságot. Abban az esetben ugyanis, ha az özvegy a férjétől tartásdíjat kapott, vagy számára tartásdíjat állapítottak meg, jogosult az özvegyi nyugdíjra. Pontos választ tehát csak a levélben megkért adatok beérkezése után fogunk a részére adni. Más a helyzet az öröklésnél, ugyanis a különélő házastárs is örökölhet, ha az életközösség helyreállítására még volt lehetőség, illetve, ha az elhunyt házastárs ilyen értelmű végrendeletet tett, vagy korábbi végrendeletét azért nem vonta vissza, mert az élet- közösség megszakadását nem tartotta véglegesnek. A biztosítási összeg egy harmadik kategóriába tartozik. Ez ugyanis nem része az örökségnek, ezért ezt a pénzt az kaphatja meg, akit kedvezményezettként megjelöltek. Amennyiben ez hiányzik, a házastárs a jogosult. Olvasónk tehát a biztosítási összeget akkor nem kaphatja meg, ha a volt férje ezt kifejezetten így kívánta. 6 ,,Gizella*’ jeligéjű olvasónkat súlyos megrázkódtatás érte. Nemrég ugyanis ellopták tőle értékes családi ékszerét. Azonnal feljelentést tett, mert feltételezte, hogy a vele igen rossz viszonyban álló szomszéd volt a tettes. Az igazi csapás akkor érte, amikor a rendőrségen rájöttek, hogy a nagykorú fia volt a tolvaj. Azt kérdezi, mit lehet ilyenkor tenni, mert nem kívánja gyermeke megbüntetését. Az esetek nagy többségében a nyomozó hatóságoknak eljárást kell kezdeményezni, amennyiben bűncselekmény elkövetése jut a tudomásukra. Vannak azonban olyan esetek, amikor különös gondossággal kell erről határozni, hiszen a sértett személye is védelmet kell hogy élvezzen. Az eljárással ugyanis kétszeresen szenved. A bűncselekmény okozta károsodáson túl még környezetének esetleges erkölcsi rosszallását is el kellene viselnie. Ezért bizonyos esetekben a büntetőeljárás csak magánindítványra kezdhető el. Ilyenek lehetnek például a becsületbeli ügyek, nemi bűncselekmények, továbbá a hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekmények. A sértetteknek, illetőleg törvényes képviselőjüknek a tudomásra jutástól számított harminc napon belül kell nyilatkozni arról. hogy az eljárást meg kívánják-e indítani, vagy sem. Abban az esetben viszont, ha az eljárás mellett döntöttek, utóbb ezt a szándékúikat nem változtathatják meg. Más a helyzet akkor, ha ismeretlen személy ellen tettek feljelentést, és az eljárás során jutott tudomásukra, hogy az elkövető családtag. Ilyen esetben nyilatkoznia kell arról. hogy a most már ismert rokon megbüntetését kérik-e vagy sem. • B. S. gödöllői lakos egy telket vásárolt, ahol álláspontja szerint nem a valódi vonalon van a határ. Szomszédja azonban nem ismeri el kifogásának jogszerűségét, arra hivatkozva, hogy az ingatlan- nyilvántartási térképnek megfelelően vannak lerakva a kerítésoszlopok. Előfordulhat, hogy a valós tulajdonviszonyoktól eltérően készülnek az ingatlannyilvántartási térképek, akár tévedésből, akár az időközben megváltozott jogi helyzet következtében. Ilyen esetben a vitát — elsősorban a szomszédok közös érdekeinek egyeztetésével — meg lehet oldani, és az általuk készített írásbeli megállapodás alapján, a valós tényeknek megfelelően, a térképet a meghatározott szabályok szerint kiigazítják. Abban az esetben, ha ez a megállapodás nem jön létre,' és a szomszéd nem ismeri el a tulajdonos érdekeit, akkor a földhivatal megkísérli a sérelem orvoslását. Amennyiben azonban a sérelem nem orvosolható. illetőlég az orvoslást eredménytelenül kísérelték meg, a határvonal módosítása csak a bírósági eljárás alapján rendezhető. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön IS—18 óra között ingyenes iogl tanácsadást tartunk Bp. Vili.. Biaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Sörrel leöntötte és megsepríizte Kis híján gyilkosság lett belőle Talán már feledésbe is ment Szigetszentmiklóson a közel két éve történt, korábban baráti családok közötti, a majdnem halálos kimenetelű perpatvar. A különböző igazságügyi orvoszakértői vizsgálatok miatt — amelyek az igazságos bírói döntéshez szükségesek voltak — csak a múlt év végén kerülhetett sor a Pest Megyei Bíróságon ítélethozatalra. A baráti kapcsolat megromlásának, a rossz viszony kialakulásának elsődlegesen az volt az oka, hogy a családhoz tartozó fiatalok között megromlott a kapcsolat. A felnőttek viszont néhanapján nem vetették meg az italt és ez lehetett talán a másik ok, aminek kis híján gyilkosság lett a vége. A 46 éves Újvári László és élettársa odahaza a lakásukon békésen ismerős társaságában szórakoztak, amikor a szomszéd lakásból „hívatlan” vendég érkezett. A Jónás házaspár toppant a lakásba, akik távoli rokonuknál vendégeskedtek. Jónásék Újvárit és élettársát s szó, se beszéd felelősségre vonták egy korábbi fenyegetésük miatt. Mindkét férfi ittas volt, így nem meglepő, hogy a váratlanul betoppanók és a háziak között vita, veszekedés kezdődött. Rögtön úgy, hogy Újvári élettársa sörrel leöntötte a Jónás Bélát. A két asszony egymásnak esett, pofonok csattantak és a házigazda élettársa seprűvel elnáspángolta a hívatlan vendég hölgyet. Mégis Ujváriné kiáltott segítségért, amikor „viszonzásként” elcsattant a pofon: „Laci, ne hagyd, hogy megöljön”. Az asszony megölni nem akarta a másikat, csak a seprűzést éppenséggel rosszul viselte el és akkora pofont talált adni az amazonnak, hogy az kibillent a támadó harci állásából, és háttal a szoba bútorzatának esett. Mire az ittas Újvári előtántor- gott, mindkét asszony már sérült volt. Akkor azonban már kezében megcsillant a jól kiélezett hegyes zsebkése, és azzal a sértettre támadt. Jónás kifelé hátrált a lakásból, de már elmenekülni nem tudott, Újvári közvetlenül a bejárati ajtó előtt egy felülről lefelé irányuló mozdulattal nagy erővel mellkasának bal oldalába mártotta a kést, s a szúrás a máj közeli tájékot is elérte. A megszűrt férfi vérzett és rosszul lett. A szomszéd lakásban lefektették, míg a mentők megérkeztek. Jónást sokkos állapotban a fővárosba, Újvárit pedig a rendőrségre szállították. A sértett életét csak a gyors orvosi műtét mentette meg. Újvári László a tárgyaláson jogos védelemre hivatkozott, hogy őt a saját lakásában sértegették, élettársát bántalmazták és a sértett támadásának elhárítása végett tartotta maga elé a kését. A megyei bíróság nem találta elfogadhatónak a jogos védelmi helyzetre való hivatkozást. Olyan bizonyíték nem volt, hogy Újvári és élettársa élete és testi épsége ellen közvetlen fenyegető támadás lett volna. A veszekedést is a vádlott élettársa provokálta azzal, hogy Jónás Bélánét sörrel leöntötte. És a sértett kezében támadóeszköz sem volt. Nem igazolódott a vádlottnak az az állítása sem, hogy őt Újvári a hűtőszekrénynek szorította volna. Ezért a megyei bíróság 2 és fél év börtönbüntetésre, 1 év közügyektől eltiltásra ítélte Újvári Lászlót, egyben rendszeres alkoholfogyasztása miatt elrendelte a kényszergyógyítását is. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a napokban változtatta meg: a két és fél év szabadságvesztést fogházban kell Újvárinak letöltenie. a kényszergyógyítását pedig mellőzte a bíróság, mert Újvári súlyos epilepsziás beteg. Molnár József