Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-23 / 94. szám
4 1999. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ HALLOD-E; ROZIKA, TE! Mennyiért megyünk a moziba be? Pest megyében a lakosság számához viszonyítva a legalacsonyabb a moziba járás gyakorisága, és ez így van, amióta világ a világ. Ez a megállapítás Kozma Károlytól, a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójától származik, akivel egyebek között a címtben feltett kérdésről beszélgettünk. H Mi az oka az ön által tett statisztikai megállapításnak? — Az, hogy az 1 millió lakoshoz képest a moziellátottság nem olyan sűrű. Budapesten 2 millió emberre jut het- venvalahány mozi, és ezek nagy filmszínházak, amelyek napi hat előadással működnek, míg a megyéiben összesen van ötvenegynéhány kisebb mozi, jóval kevesebb játszási számmal. ■ Ezek szerint nincs valami eget rengető nyereség rajtuk. Miből, hogyan üzemelnek végül is? — Ma már döntő mértékben a látogatók fizetik meg a költségeket, amelyek rendszeresen emelkednek, s ez a helyárakon is meglátszik, ami sajnos bizonyos közönségréteg elvesztésével is jár. A nézők száma 1989-ben még öt százalékos csökkenés mellett is meghaladta a 3 milliót, idén viszont már az első három hónapban annyit csökkent, mint tavaly egész évben. Tavaly áprilisban tizenöt százalékos áremelést hajtottunk végre, idén pedig több mint harminc százalékost a tavalyi adott időszakhoz képest. ■ Nem sok ez egy kicsit? Mi indokolta ezt a drasztikus lépést? — A moziüzemeltetés költségei rendkívül magasak, az állami támogatás pedig jelentős mértékben csökkent. Még nominálértékben is 25 millió forinttal kevesebb, mint néhány évvel ezelőtt. Összességében tavaly veszteséges volt a jegybevétel és a költségek aránya Pest megyében, és csak egyéb tevékenységgel sikerült a vállalatot mégis nyereségessé tenni A harmincszázalékos átlaghelyár-emelés azonban nem úgy nyilvánult meg, hogy ennyivel lettek drágábbak a mozijegyek, hanem úgy, hogy lényegesen csökkentek nálunk az úgynevezett irányított előadások (óvodák, iskolák csoportjai számára vetített, kedvezményes hely árú filmek). SB Mostanában gyakran hallani mozik bezárásáról, eladásáról, létszámleépítésről. Hogy áll a helyzet a megyében? — A mi létszámleépítésünk elsősorban abból fakad, hogy októbertől mostanáig öt kft. vált ki a vállalatból, ezzel mintegy 80 ember került át az ő létszámukba. Hogy mind ott dolgozik-e, arról nincs pontos Kicsengettek az igazgatónak Aki nem lép egyszerre Valamikor Maglódnak több iskolája volt. Egészséges dolog is az, hogy egy nagy területen lekvö település gyerekei a lakásukhoz közelebbi suliba járhatnak, de úgy látszik Maglódon már a gyerekek is örökölték ingázó szüleik nehéz sorsát. A klenovai felsősök a faluba, a falusi alsósok meg Nyaralóra járnak Iskolába... az egyesítés óta. Sereg Gyula bácsi évtizedeken át igazgatta a falu egyik, majd másik iskoláját. Beszélgetésünket felesége társaságában folytatjuk. — 53-ban, amikor idekerültünk, csak a központi iskola volt, és a hozzá tartozó Petőfi téri négy tantermes. Gyu- szi járta ki, hogy egy ekkora településen ne csak erre a két helyre járhassanak a gyerekek, ne kelljen hóban, sárban kilométereket gyalogolniuk. Kilencszázhatvanban az ecseri iskola mintájára a szülők társadalmi munkában építették ezt a nyaralói iskolát. Gyuszi bácsi rábólint: — De hányán! — mondja. — Ja, igen — folytatja a felesége. — Itt minden hétvégén ötvenen hordták a férjemmel együtt a betont, a maltert. Szombat esténként pedig egy nyáron át bált rendeztük a (leendő) iskolaudvaron hogy az anyagköltségekre valót gyarapíthassuk. Szombat éjjel bál, vasárnap betonkeverés. Így telt az egész évszak. Viszont amíg az ecseri iskola akkor 3,5 millióba került, addig a miénk kilencszázezerből kijött. Sereg Gyula a nehéz emberek közé tartozott mindig. Amikor vezető pedagógusnak illő volt a pártba belépni, ő Szabad Európát hallgatott és beengedte a papot az iskolába. aki a hittanoktatást szervezte. Amikor a nevelés szocialista változatát kellett agyonhangsúlyozni egy-egy jelentésben, akkor iskolát épített a szülőkkel. Száznegyvennyolc alkalommal utazott Pestre az alapkőletételtől az első csengőszóig. ’61-ben aztán szétvált a maglódi és a nyaralói iskola. Az itteni intézményt Sereg Gyula, a központit egy rákoscsabai volt kántor tanító igazgatta tovább. Egészséges rivalizálás alakulhatott volna ki, ha mindkét vezetőben megvan hozzá a korrektség. Csakhogy a konkurrensnek evés közben megjött az étvágya. Ostromolni kezdte a helyi és a járási pártbizottságot, tanácsot. Égi hatalmak helyett már csak a földit, mert ekkortájt — a nemrég még templomban orgonáló, istenfélő tanító — a nagyközség pártalapszervezetének oszlopos tagjává lett. Kampány indult, győzködték a szülőket, hogy az ösz- szevonás a tanulók érdekét szolgálja. A „prés” megtette hatását. Sereg Gyulát 55 évesen „rokkantosították”. A két iskola egy kézbe került. Igaz, a „győztes” direktor jóvoltából a tanulók egy részét a szülők az ecseri és a rákos- keresztúri iskolákba járatják. Kántorunk a hittan oktatását kitiltotta az iskolából. A „másként gondolkodó” maglódi pedagógusokra ugyanez a sors várt... A napokban bejelentették, hogy azok a művészek, pedagógusok, akiket a Rákosi— Kádár rendszer meggyőződésük miatt üldözött, jelentkezhetnek rehabilitálásukért. Gyula bácsi írhatna egy levelet, de nem tud írni! Mert az a nagy akaratú, nagy műveltségű ember az agyérgörcstől beszélni is nehezen tud, írni pedig sehogy. Béna a keze. Szerencsére „riválisát” nem hurcolta meg a társadalom, mert neki nagy szüksége van a kezére. Miután elhagyta az összeomló országot, Nyu- gat-Németországba templomi orgonistaként egészíti ki „tisztes” jövedelmét. — Én is hallottam erről a rehabilitációs bejelentésről — mondja Seregi Gyuláné, — de mondja meg, mire menne vele Gyuszi? Az egészségét vissza nem adnák. Azoktól az emberektől, akik meg ezt művelték vele, senki sem fogja számon kérni, hogy mit tettek az elmúlt évtizedek alatt. Mindenesetre lehet valaki kántor, kommunista, vagy „reakciós”, a felelősség alól senki nem menekülhet. Radosza Sándor Országos közművelődési konferencia Átképzési ötletbörze információm; a kft.-k önállóak a személyi kérdésekben is. U Eddig hol létesültek ilyen kft.-k, és milyen eredménnyel működnek? — Szentendrén, Nagykőrösön, Gödöllőn, Monoron és Vácott hoztunk létre ilyeneket helyenként más-más konstellációban. Mindenhol többszemélyes, több érdekeltségű, kis mozit üzemeltető és mással is foglalkozó társaságok ezek. A dolgozókon kívül beszálltak az üzletbe tanácsok, művelődési intézmények. Az elsőnek alakult kft. kiszélesítette a tevékenységét, s a mozi bevétele a duplájára emelkedett. Q Minek köszönhető ez? Hogyan lehetséges, hogy ugyanabban a moziban, ahol egy állami vállalat esetleg veszteséget produkál, a kft. egyszeriben csodát tesz? — Erre több magyarázat is van. Szentendrén például műtárgykereskedés is folyik a moziban, amire szó nélkül megkapják az engedélyt, míg ugyanezt mi nem tehettük volna meg a múltban. Azonkívül a kft., mivel magáénak tekintheti a mozit, bátrabban mer helyárat emelni, és jobban vigyáz a vagyonra is ... Erről jut eszembe: a vagyon napi kérdéssé lépett elő, s mellette nemigen jön szóba a becsület. El kell ismerni, hogy egy fővárosi központ aligha tudta volna minden áldott este minden egyes vidéki mozijában ellenőrizni, hányán ülnek a nézőtéren, kinek hova szól a jegye, s ezzel szemben a pén - tár hány és milyen értékű jeggyel számol el, s milyenékkel nem ... Hírek keringenek ugyanis a legkülönfélébb csalási módozatokról, amelyek révén telik a mozi és telik jó néhány pénztáros és cinkosaik zsebe, a statisztikai kimutatások pedig — ebből következően — hamis adatokkal... Horváth R. Magdolna Bábostábor A Pest Megyei Művelődési Központ és a biatorbágyi Prosperó bábegyüttes bábostábort szervez gyakorló csoportvezetők, C-kategóriás működési engedéllyel rendelkezők és a bábozás iránt érdeklődő óvodai és általános iskolai pedagógusok részére. A tábor munkáját olyan ismert szakemberek irányítják majd, mint Koós Iván, az Állami Bábszínház tervezője, Tömöri Márta dramaturg és Nánási Istvánná, a Prospero bábegyüttes vezetője, A szakmai táborozásra augusztus 1—8. között kerül sor Biatorbágyon. A részvételi díj 2000 forint, amely tartalmazza a szállás és a napi háromszori étkezés díját, valamint az oktatási és anyagköltségeket. Jelentkezni 1990. május 31- ig lehet Nánási Istvánnénal. (Cím: 2051 Biatorbágy, Szabadság u. 3. Pf. : 18.) Mezőgazdaság a képzőművészetben Néhány nap múlva, április 30-án zárul a Magyar Mező- gazdasági Múzeum „Mezőgazdaság a képzőművészetben” című pályázata, amelyet tavaly októberben hirdetett meg. A hónap végéig várják a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjainak az elmúlt öt évben született alkotásait: festményéket, grafikákat, textilmunkákat, szobrokat, domborműveket. Olyan alkotásokkal lehet pályázni, amelyek témáit a mező- és erdőgazdálkodás, az élelmiszeripar, illetve a természetvédelem területéről merítettek. Az alkotásokat a Mezőgazdasági Múzeum címére, Budapestre, a Vajdahunyad várba kell a szerző nevével, címével ellátva beküldeni. A legjobb munkákat egyenként 20-25 ezer forinttal jutalmazzák minisztériumok, egyesületek, illetve a múzeum. Szombaton Szolnokon befejeződött az a kétnapos országos konferencia, amelynek részvevői — népművelők, oktatási szakemberek és pszichológusok — a hazai átképzés kulturális intézményekben megvalósítható formáit vitatták meg. Az eszmecserének az a tény adott súlyos nyomaté- kot, hogy a közgazdászok előrejelzései szerint a magyar gazdaság valódi szerkezetátalakításával a jelenlegi ötmillió munkavállalónak minimum tíz százaléka állás nélkül marad. Félmillió ember jövőbeni sorsát átképzéssel, szakma- váltással rendezni alapvető közösségi érdek, mert ellenkező esetben társadalmi konfliktusok sorozatával kell szembenézni — hangsúlyozták. A feladat korántsem egyszerű, hiszen az átképzés útját elsősorban a gazdasági szerkezet- váltás iránya szabhatja meg, s az átalakítás még alig-alig észlelhetően körvonalazódik. További veszélyt rejt magában, hogy mindezek megvalósítására a mai, bajok sokaságával küszködő iskolarendszer lényegében alkalmatlan. A honi oktatás ezért gyökeres változtatásra szorul, ám kimunkálásához legalább 3-5 év szükséges, s a kulturális intézmények éppen az átmeneti időszakban enyhíthetnek a feszültségeken vállalkozásaikkal. HASZNOSÍTHATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A konferencia zárónapja afféle ötletbörze jegyében telt el: hét előadáson már hasznosítható kezdeményezésekről számoltak be a meghívottaknak. Egyebek között ismertették a népfőiskolái mozgalom átképzésben rejlő lehetőségeit, amelyeket külföldi tapasztalatok felhasználásával kívánnak megteremteni. Eszerint az új szövetkezeti mozgalom kibontakozásának támogatására, a gazdakörök jelentős fejlesztésére gondolnak, míg a kisvállalkozások fellendítésére speciális menedzserkurzusokat indítanának. Az is életrevaló elgondolásként hangzott el, hogy nemzetközi segítséggel számítógépes kapcsolat kiépítését tervezik már meglevő, illetve majdani kis- és középvállalkozások között. A FAÁPOLÁSTÓE AZ ÁLLAT TARTÁSIG Élénk figyelem kísérte azt a nagykörűi elképzelést, miszerint az általános iskola ötödik osztályától — helyi képzés során — hároméves mezőgazda- sági népiskolát szándékozik bevezetni az ottani szabad- művelődési társaság. Ennek keretében a település kiváló természeti adottságaira épülő agrártermelés felélénkítésének reményében a diákokat megtanítanák a faápolástól az állattartásig az összes tudnivalóra. Több korreferátum is foglalkozott a pályakezdő fiatalok problémájával, mert már tavaly több ezer frissen végzett szakmunkás nem tudott elhelyezkedni munkahely hiányában. Az állás nélküli tizenévesek gondjának orvoslására a Budapesti Művelődési Központ például oktatási programcsomagokat dolgozott ki, a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Háza pedig — népfőiskolái jelleggel — a pályakezdő munkanélküliek számára több új szakmában — például házvezetőnő, házkarbantartó és vendégfogadós — kínál alkalmat az átképzésre. Templomrestaurdlds Ráckevén Megszépül a zarándokhely Ráckevén egy héttel ezelőtt fejezték be a görögkeleti (szerb) templom bútorzatának és ikonosztázainak restaurálását. Az idő vasfoga nem kímélte az 1487 táján késői, tiszta gótikus formákkal, pókhálós, csúcsos stílusban épült Boldogasszony-templomot és a hozzá tartozó tornyot. Utoljára 1765-ben újították műértő restaurátorok. A zarándokhely belső helyrehozatala 1988-ban kezdődött és 17 millió forintjába került az Országos Műemléki Felügyelőségnek. Ehhez az összeghez a Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság 4 millió forinttal járult hozzá. A tervek szerint ősszel — h.a a különleges időtálló festékeket sikerül beszerezni külföldről és a kellő mennyiségű pénz is rendelkezésre áll — megkezdődhet a homlokzat és a freskók restaurálása. Előzetes becslések szerint 20 millió forintba kerül majd a bizánci jellegű freskók és az európai, valamint pravoszláv művészeteket ötvöző templom végső helyreállítása. M. I. > Gótikus oldalkápolnák A zarándokhely bejárata (Hancsovszki János felvételei) f
