Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-18 / 90. szám
4 l^fwfap 1990. ÁPRILIS 18., SZERDA Vállalkozó Csillebérc Szervezz, olcsóbban nyaralsz Manapság már a gyermekcipőért is 7-800 forintot fizethetünk, egy parányi farmer- nadrág — amelyben harmadannyi az anyag, mint a felnőttében — néha drágább is lehet a férfipantallónál. Többe kerül a gyerekek nya- raltatása, eltűntek a filléres iskolai táborok. Csillebércen például 400 forint egy csemete napi elhelyezése, hiszen idén már ettől az intézménytől is megvonták az állami támogatást. — Mit tehetünk azért, hogy a tanulók ezentúl se essenek el a nyaralás élményétől? Hogy a nyári szünetet ne az utcákon csatangolva töltsék, nyakukban lógó lakáskulccsal, esetleg a közlekedési lámpák között rohangálva, szélvédőmosással ütve agyon az időt, némi borravaló reményében. — Több lépést tettünk az árak leszorítása érdekében — mondja Alexa György, a Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ igazgatója. — Egyik elképzelésünk az, hogy a honvédségtől tízszemélyes sátrakat bérelnénk, s a gyerekek egy részét ezekben helyeznénk el. E megoldás már önmagában csökkentené a részvételi díjat. A napi 400 forintot egyébként — különböző ötletekkel és átszervezésekkel — sikerült további húsz forinttal apasztanunk. Ha a csoport magára vállalja a gyermekfelügyeletet, a programszervezést, és csupán szállást, étkezést kér, még olcsóbban nyaralhat. Sok viszont az egyéni jelentkező, s tőlük ezt nem lehet elvárni. Nekik a sátras elhelyezést ajánljuk, így a napi díj 330 forint. Ha csoport, kér sátras elhelyezést, s a pedagógusfelügyeletet és programot maga biztosítja, akkor a nyaralás ára napi 210 forint. — A saját szervezés tehát a legjelentősebb költségcsökkentő tényező. Várható, hogy az iskolák élnek majd ezzel a lehetőséggel? — Igen, mert tanulmányi kirándulásra pedagógusfelügyelettel és „hozott” programmal már most igen sok iskola foglalt nálunk helyet. Bár effajta igény csak április, május hónapokban mutatkozik. A nyári szünetre a kirándulások idénye lejár, ekkortól tehát már táborozásokat kell szerveznünk. Nehéz a helyzetünk, mert jelenlegi szállásainkból nem térülnek meg a költségeink. Az 1600 férőhely közül 1200 a nyári, s ezek nem túl színvonalasak. A vizesblokk általában a szobákon, de néha az épületeken kívül található. Ennek ellenére még a napi 400 forint is igen alacsonyra leszorított ár. Ezért vállalkozásokba szeretnének kezdeni, de egy év leforgása alatt nem lehet csodákat tenni. Ez a tábor azért jött létre, hogy olcsó nyaraltatási lehetőséget nyújtson a rászoruló családoknak. És mert erre napjainkban is egyre nagyobb az igény, megoldást kell találnunk. Egy alapítványra gondoltunk, s a napokban tárgyalásokat kezdeményeztünk a pénzintézetekkel. Várjuk azoknak a jelentkezését is a 175- 91-39 telefonszámon, akik segíteni szeretnének. Egyházak, magánszemélyek, vállalatok, tanácsok és egyéb szervezetek, adományaira számítunk. A tábornak már semmiféle ideológiai tartalma nincs, hiszen régi nevünket is megváltoztattuk. Ez az alapítvány lehetővé tenné, hogy azok a rászoruló gyerekek, akiknek szülei a mi árainkat sem tudják megfizetni, különleges kedvezményben részesülhessenek. Tervezetünk szerint azok a szervezetek, intézmények, amelyek az alapítványhoz csatlakoznának, adott létszám erejéig — kamatrészeik arányában — évente meghatározhatnák, kik lesznek a kedvezményesen nyaralók Csillebércen. Szegő Krisztina Margaréta és társai W' s.:> Csapodi Vera nyugdíjas botanikus 93 évesen is aktív, a világon fellelhető növényekről készít hiteles rajzokat. Ezt a munkát a század tízes éveiben kezdte, s azóta a Kárpát-medencében megtalálható — mintegy négyezer-háromszáz — növény, fa, cserje másolatát készítette el. Jelenleg Közép- Amerika faunáját és flóráját dolgozza fel. Rajzait különböző tudományos munkákhoz is használják. Ezen a rajzon a margarétát mutatja be Beiratkozás az általános iskolákba Kik mehetnek az első osztályba? A szeptembertől tankötelessé váló gyerekeket április 19-én, csütörtökön és 20-án, pénteken 8 és 19 óra között kell beíratni a budapesti általános iskolákba. A Fővárosi Tanács művelődési és sportfőosztályának tájékoztatása szerint az 1990/91-es tanévben azok a gyerekek lesznek tankötelesek, akik május 31-ig betöltik a hatodik évüket, és elérték az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A szülő kérésére, illetve beleegyezésével beírathatók az első osztályba a hatodik évüket június 1. és szeptember 30. között betöltő, különösen indokolt esetben pedig az október 1. és december 31. között született gyerekek is. A tankötelezettség kezdetén valamennyi kisgyermeket általános iskolába — a lakóhely szerinti körzeti, illetve kijelölt vagy választott általános iskola első évfolyamára — kell beíratni. A bejegyzéshez a szülők vigyék magukkal személyi igazolványukat, vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és a fejlettségről szóló szakvéleményt. Amennyiben a szülők gyermeküket más iskolába kívánják járatni, azt be kell jelenteniük a körzeti iskolában. A választott tanintézményben a felvételről — a férőhelyektől függően — az igazgató dönt. MŰEMLÉKI VILÁGNAP, 1990 Felelősség Gödöllőért is Hetedik esztendeje tartjuk — világszerte, és így hazánkban is — április 18-án a műemléki világnapot. Korábban az építészeti örökség sorsa viszonylag szűkebb közönséget érdekelt, s leginkább a szakmabelieket foglalkoztatta. Igaz, a sajtó mindenkor megjelentette az aktuális tudósításokat, de leginkább csak a látványos helyreállítások, kiállítások kaptak helyet benne. Rendszeresen elsőként a televízió számolt be a gondokról, felhívta a figyelmet pusztuló értékeinkre. S ez oly mértékben sikerült, hogy országos mozgalom bontakozott ki. Tulajdonképpen kissé megkésett ez az ügy ahhoz képest, hogy Magyarországon a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága 1872-ben alakult meg — bár az országos szervezet létrejöttéről szóló törvényt csak kilenc esztendővel később bocsátották ki. A második világháború után a 13/1949. számú törvényerejű rendelet szolgált alapjául a korszerű hazai megóvásnak. De hogy ennek ellenére mi történt építészeti értékeinkkel, arról bárki tudna példát hozni saját falujából, városából. Tény az, hogy jegyzettvédett értékek mind a mai napig eltűnnek. S nincs, aki a törvénynek valóban érvényt szerezzen. Igaz ugyan — ahogy mondani szokták: tizenkét óra előtt öt perccel —, hogy észbe kaptunk. Az utóbbi két-há- rom évtizedben jelentősen kiterjesztették a védelmet az egyedi létesítményektől az együttesek, egész városközpontok, s az épített környezet megóvásáig. Nemcsak a tévútra vitt szemlélet, hanem egyre fogyó anyagi lehetőségeink is korlátot szabnak a védelemnek, amely még mindig kampány- szerű. Igencsak jól érzékelhetjük ezt Pest megyében, ahol a történeti korok építészete szintén nyomon követhető — bár egyre nagyobbak a hiányok. A megyében 124 műemléket, 493 műemlék jellegű épületet és 30 városképi jelentőségű emléket tartanak nyilván. Ez utóbbiak közül nagy kiterjedésű a szentendrei és a váci. A kiemelkedő műemlékek környezete is védett — például Gödöllőn, Ráckevén, Pécelen a kastélyok; Zsámbékon és Öcsán a középkori templomoké. A felsorolt adatok — sajnos — kissé porosak. S aligha várhatunk újabb, valós számokat tartalmazó felmérést jelen helyzetünkben. Hiszen hiába is volna meg a jó szándék akár az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársában, akár a Pest Megyei Tanácsban, pillanatnyi politikai-gazdasági kavalkádunk a legkevésbé sem alkalmas ennek tisztázására. Az e témában küldött hivatalos levelek, felszólítások a bürokrácia és az adminisztráció útvesztőiben elkallódnak. Csak azokban a városok- ban-falvakban javul egy-egy emlék helyzete, ahol végtelen Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Ä figyelő véleménye Érdemes figyelőként beleolvasni a lapokba, megtudhatjuk, mit is jelent a választási kampány. Torgyán József kisgazda a választások második fordulója után elmondta, hogy mintegy 400 választási gyűlésen vett részt. Mikor kezdte a kampányt? Hány gyűlést is tartott naponta? Pest Megyei Hírlap, 1990. április 10.: A Független Kisgazdapárt ... „választási irodájának vezetője, Torgyán József úgy tájékoztatta az újságírókat, hogy a Kisgazda- párt a várinál kevesebb mandátummal, de az ország harmadik pártjaként került ki a választásból. A párt legfontosabb föladatának azt tartja, hogy a választási ígéreteit teljesítse.” Ez szép célkitűzés! Népszabadság, 1990. április 10.: ... „T. J. elmondta: választási ígéreteiket csak úgy teljesíthetik, ha részt vesznek a kormányban” ... „Tudósítónk kérdésére, hogy a főügyész változtat-e korábbi stílusán, a Parlamentben tartózkodik-e a heves kirohanásoktól, T. J. kijelentette: másképp beszél az ember egy választási kampányban. s máshogy viselkedik a törvény- hozásban.” Mindebből az is kiderülhet, hogy vagy 400 helyen másképp beszélt, mint majd ígéreteit teljesíti a Parlamentben!? Ez is valami! Ezzel T. J. egészen megnyugtatta választóit, akik már a kampány idején „Torgyán-párt"-o ak keresztelték a Független Kisgazdapártot. . . Dr. Bíró Gábor Dömsöd Nemzetiségi politika A háború szörnyű pusztítást végzett az emberek szívében. Ártatlanok is kitaszítottak lettek, ezáltal emberségükből veszítettek, s bizalmatlanokká váltak. Az ittmaradtak közül néhányan ma is félnek ... Nap mint nap nemzetiségi politikáról hall az ember. Vajon azok, akik a német nemzetiségűeket (svábokat) egykor üldözték, verték, kitelepítették. vagy különböző ellenszolgáltatások fejében menkitartással, majdhogynem megszállottan folytatnak harcot az értékek megőrzéséért. Végül is így vált országos üggyé — s került a kiemelten védettek közé — a visegrádi fellegvár és a királyi palota, amelynek története évszázadokon keresztül szorosan kapcsolódott a királyi hatalomhoz. Úgyszintén példaként említhető a gödöllői Grassal- kovich-kastély is, ahol a nehezen csurranó-cseppenő állami támogatásból megkezdték a végveszély-elhárítást. Nem véletlenül hagytam utoljára e kastélyt. A műemléki világnapon helyzetéről és jövőjéről hallhatunk előadást a Kulturinnov budavár termében. A Szentháromság téri székházban rendezik meg ugyanis ma azt a tudományos tanácskozást, amely a Felelősség az építészeti örökségért címet viseli. Mindezzel kapcsolatban egy távoli ország szakembereinek véleményével ismerkedhetünk meg. Első ízben kerül sor ugyanis magyar—izraeli kollokviumra hazánkban. A programból kiderül: közel sem az ünneplés a cél. A különböző előadások témái elmélyült tudományos munkát tükröznek. Kérdésem csak ennyi: mindezt mikor követi a hazai konkrét gyakorlat? Vennes Aranka tesítették ezek alól. még ma is tiszta szívvel állítják, hogy helyesen jártak el? Ha napjainkban egész mást mondanak. mint akkor, nincs lel- kiismeretfurdalásuk? Van ma egyáltalán lelkiismereti kérdés? S ha nincs, azért is az elmúlt negyven évet okoljuk? Padányi Lajos Budakeszi Semmi nem emlékeztet Szinte naponta lehet most már hallani vagy olvasni, hogy az ország különböző településein emlékművet állítanak az első és második világháborúban hősi halált haltak emlékére. Sőt, már olyanra is van példa, hogy zsidó vallásuk miatt deportáltak vagy 1945 után malenkij robot jelszó alatt Szovjetunióba elhurcolAz ÉPSZER-COOP Kisszövetkezet a RAMOVILL energetikai főosztályával szabályos adásvételi szerződést kötött előbb dianás cukorkára, majd megrendelés alapján termophan üvegre. Az ÉPSZER-COOP vezetői az eladást a s'zçrzpflés . aláírásán túl számlával és tárolási nyilatkozattal is alátámasztották. A bizonylatok alapján a RAMOVILL teljesítette szerződéses kötelezettségét és kifizette az árut, az átutalás jogszerű volt. Később derült ki, hogy az áru nem, illetve csak részben létezik. Az ÉPSZER-COOP tehát hamis bizonylatával becsapta a RAMOVILL-t. Alapvetően téves tehát a cikk szerzőjének az a megállapítása, hogy a RAMOVILL-t „jó szándékú” hitelezőnek tünteti fel, és nem veszi észre, hogy félrevezetett áldozat. Hasonlóan téves beállítású a RAMOVILL—ZALAFORM kapcsolat ábrázolása. A RAMOVILL valóban nagy nyereséggel kezdte meg a Márkiin játék értékesítését. A termékről pl. a piackutatás során beszerzett belkereskedelmi minisztériumi állásfoglalás megállapítja, hogy „a jó minőségű építőjátékból a hazai piacon hiány van, így a forgalmazás feltételei adottak.” Téves tehát az a feltételezés, ho<*y még piackutatás sem történt. Én ugyanis az eladási kötelezettségről sem feledkeztem meg. Ä ZALAFORMtak. esetleg máshova kitelepített magyar vagy bármely nemzetiségű magyar állampolgárok neveit vésik emléktáblákra. Községünkben a második világháború hősi halottaira és a később elhurcoltakra sehol semmi nem emlékeztet. Pedig ennyi idő elteltével illő lenne végre mások példáját követni. Hogy ez ne csak elgondolás legyen, hanem valóság, ehhez — úgy anyagi téren, mint erkölcsileg — községi összefogásra van szükség. Mert ez előd elzárkózni vagy erre nemet mondani már nem lehet. És olyan helyen, olyan téren kapjon helyet az emlékmű, ahol a hősökre és az elesettekre bárki bármikor emlékezhet! Reméljük, hogy ebben a kérdésben sem a helyi tanács, sem pedig a társadalmi szervek nem maradnak tétlenül, és a lakossággal együtt mindent meg fognak tenni e nemes cél érdekében. Id. Verőcei Béla Verőce hoz való belépésemet követően 1 hónap alatt több játékot adtam el, mint a RAMOVILL 1987-ben. A piac tehát tényleg nyitott volt. Igaz, hogy a külföldi vegyes vállalatnál segítették a munkát, és nem akadályozták, mint pl. a RAMOVILL a főszezonban a létszám csökkenésével, a reklám leállításával, soronkívüli, indokolatlan leltárral stb. Valótlan és alaptalan feltételezéseket tartalmaz továbbá a cikk szerzője a Legóval kapcsolatos összehasonlítások, engedélyezések vonatkozásában is. E sorok szerzőjét nem fegyelmivel bocsátották el a RAMOVILL-től, hanem éves szerződés lejárta után — többek között főnököm támogató egyetértésével — fogadtam el a ZALAFORM KFT. ajánlatát, aminél főosztályvezetői beosztásból egy vegyes vállalat kereskedelmi igazgatói székébe kerültem, közel dupla alapfizetéssel. Számomra ma is érthetetlen, hogy a cikk szerzője mire céloz a .lebukott” kifejezésnél. Egyéves vezetői munkám alatt, az általam vezetett energetikai főosztály mintegy 1 300 millió forint forgalom mellett több mint 100 millió forintot keresett, tehát vezetői tevékenységem nemcsak látszatra volt kedvező, ahogyan azt a cikk írja. Makkos Albert A fóti Egészségügyi Központ központi ügyeleti szolgálatra, éjszakás nővérnek’ egészségügyi végzettségű anunkzatúrseakat keres A szolgálat május 1-jén kezdődik. Jelentkezés és a feltételek megbeszélése személyesen, az ügyvezető körzeti orvosnál (Fát, Vörös Hadsereg u. 15. Telefon: (27)-58-104). Hozzászólás cikkünkhöz Ssó sínes lebukásról Lapunk február 18-i számában A csőd szélén csárdást táncolna (Itt lebukott, ott felkapaszkodott) címmel számoltunk be arról a rendőrségi vizsgálatról, amely a csődbe ment ÉPSZER-COOP kisszövetkezet ellen folyt. Az írás egyik szereplője szerint információink között több téves megállapítás van, s ezért levele megjelentetését kérte. Az ügyben egyébként az eljárás tovább folyik, annak jogerős lezárása után az olvasókat tájékoztatjuk a döntésről.
