Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

1950. MÁRCIUS 10., SZOMBAT § Kdász-kakr- darum '90 Megmarad a lap Immár második évfolyamá­ba lépett a Kalász címmel megjelenő helyi közéleti új­ság. A lap körül korábban vi­ták folytak, leginkább a lét­bizonytalanság fenyegette. Mostanra azonban megoldód­tak a gondok. Olyannyira, hogy a budakalásziak Kalász­kalendárium címmel tartal­mas kiadványt jelentethettek meg, amely már a Soros-ala­pítványtól novemberben ka­pott számítógépes rendszeren készült. Első részében az idei naptár kapott helyet. Az egymást kö­vető hónapok mellé több be­jegyzés került. Természetesen nem maradhattak ki a vidéki élet jeles napjai sem. Eg.y-egy mondatban megemlékeztek a vallási ünnepekről, és a népi meteorológiai jóslatokról, fel­idézve az elmúlt esztendő ki­emelkedő közéleti és kulturális rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a magyar név­napok mellett — lévén Buda­kalász nemzetiségi település — a német nevek ünnepeit is jelzik. Igen kedves ötlet, hogy a kertrovat szövegét egy 155 esztendős kalendáriumból vet­ték. Minden egyes oldalon ma­radt hely arra, hogy ki-ki az­napi teendőket beírhassa Weöres Sándor rigmusai mel­lé. Közérdeklődésre számot tar­tó tudnivalók következnek ezek után. Közöttük jellemző adatok a településről, tájékoz­tató a tapácsi apparátus fel­adatköréről, a fogadóórákról, az orvosi rendelésről, az ügy­védi félfogadásról. Megtalál­ható benne az egyházi félfoga­dás és a miserend is. A várható idei időjárási helyzetképet helybéli meteo­rológus, Bártfay Erzsébet adja. Befejezésül aktuális ös£-, szenilitás számára is jutott hely: ki mit vár a 90-es esz­tendőtől? A magyar és pémet nyelvű irodalmi jegyzetek és idézetek — kalendáriumhoz illően — olvasmányt is kínálnak. Mind­ezt jól kiegészíti a sok felvé­tel, amelyek a régmúltat idé­zik, és a jelen értékeire is fi­gyelmeztetnek. Ha akad.olyan, akinek szá­mára mindez nem elegendő, valószínű, akkor is megveszi a kiadványt, mert ez a fontos te­lefonszámokat és a budakalá­szi iparosok névsorát is tar­talmazna. Az érték ára Termálvízből bableves Gyakorta előfordul, hogy a szénhidrogén-kutatók a feke­te arany, a kőolaj helyett gyógyhatású termálvizet találnak. Hajdúszoboszló, Zalakaros. Csiszta, Igái — hogy csak néhány ismertté vált gyógyjürdöhelyet említsünk — a véletlen fúrá­soknak köszönhetik létüket. Néhány hete pedig arról értesül­hetett a közvélemény, hogy Örbottyán határában, az úgyne­vezett nyíresi erdőhöz közeli területen találtak 934 méteres mélységben gyógyító erejű meleg vizet. részvétel lehetőségei iránt a Co-Nexus, a Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Rt., a Medicor, s néhány, Örbottyán- ban működő üzem is. Lehúzták a rolót Keszler András, a Co-Ne- xus ügyvivője sajnálkozva tett említést arról, hogy akár tíz­millió forinttal is beszálltak volna az üzletbe, de amikor közölték, hogy ettől a támoga­tástól bizonyos előjogokat vár­nak, ..lehúzták előttük a ro­lót". A Co-Nexust különöskép­pen nem keseríti el ez a ku­darc, hiszen többtucatnyi egyéb vállalkozásban vesz részt. De még nem adták föl. Legutóbb a Társadalombiz­tosítási és Rehabilitációs Köz­pont, valamint egy NSZK— osztrák vegyes cég mutatott feltűnő érdeklődést a termál­víz iránt. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a tanács ötmillió forintot szánna a beruházásra, hogy ezáltal olyan orvosi rendelőhöz jusson, amelyik az évek során kialakítandó üdülőövezeti komplexum része lehetne. A termálbizottság addig is nagy hévvel szorgalmazza egy pró­bakőt fúrását. Szükség lesz két termelő és egy visszatáp­láló kútra. Igen ám, de egyet­len kút készítése 10 millió fo­rintot emésztene fel. Kedv és töke randevúja A Mélyépterv említett ter­vezője szerint, ha zöld Utat kapna a vállalkozás, s rendel­kezésre is állna a meleg víz teljes, elgipzése,. .akkor sem történne semmi különösebb előbbrelépés. Mert ahhoz, hogy gyógyfürdőként működ­jön a leendő létesítmény, szük­ség van a két-három évig is tartó próbára. Azaz: ennyi ideig tartana a víz hatásfoká­nak tesztelése. A kérdés ezek után az, hogy az oly sokszor emlegetett vál­lalkozói kedv s a külföldi tő­ke mikor találkoznak. Csak nehogy ismét veszni hagyjuk értékeinket! Gyócsi László Jó üzlet adrótsiamár Nyereséges — 9 millió forint hasznot hozó — évet zárt az egy évvel ezelőtt létrejött magyar —amerikai vegyes vállalat, a Schwinn—Csepel Kft. A Schwinn—Csepel működésének első évében 2S0 ezer kerékpárt készített mintegy húsz típusból, illetve azok 50-60 változatából. Felvételünkön Szabó Lajosné a szerelőszalag mellett Önkéntes rendőrök helyett A faluvédők is védelemre szondáik Azt hiszem, nem igazán meglepő a hír, hogy be­szüntette működését a nagykátai önkéntes rend­őri csoport. E, közel nyolc­van emberből álló szervezet tagjai fel- és beismerték végre, hogy tevékenységük már nem felelt meg a való­di demokrácia jogi normái­nak — sok esetben intéz­kedéseik sértették az alap­vető emberi és állampolgá­ri jogokot. Faluvédő Egylet ötvenkilenc taggal, valamennyi helyi párt és szervezet teljes támogatását élvezve. Az egylet megválasztotta tisztségviselőit. Elnöke Sipos János, titkára Czira Attila lett. Ót munkacsoportot hoz­tak létre, így például a vadá­szokét. A faluvédő egylet ön­álló jogi személyként műkö­dik, cégbírósági bejegyzésük már folyamatban van, s fel­ügyeletüket a mindenkor helyi önkormányzat látja el. Ugyan­csak önálló lesz a költségveté­sük: tagdíjat nem szednek, de a tagok és kívülállók pénz bé­ni támogatásait elfogadják. A későbbiekben gazdálkodni is szeretnének, s ha a jogi lehe­tőségek is tisztázódnak, meg-> bízás és tiszteletdíj ellenében vagyonvédelmi, pénzszállítási A kívülálló számára viszont annál meglepőbb, hogy alig valamivel az önkéntes rendőri csoport megszűnése után a település közrendjének vé­delmére megalakult a Kókai Szinte elborít bennünket a politika s a gazdasági nehéz­ségek feletti siránkozás. Már hogyne keseregne az ország* mikor százezreknek jelent, gon­dot a megélhetés. Kinek jut eszébe ilyenkor a természet szépségeire, a meglévő értékek megóvására gondolni? Az át­lag állampolgárt más gondok aggasztják. De szerencsére azért még mindig akadnak olyanok, akik zászlajukra tű­zik a természet kincseinek megmentését. S milyen nagy szükség van rájuk! Különben gátlástalanul rombolná az em­ber a természetet. Különleges gázlámads-rak, értékes hüllők otthona ———Il I .Ilii ■ I I ■■■■■ .1 ■ ■■!.— Kíméletért kiált ti Tápié-Hajta vidéke Pest megyében hetvenkilenc olyan terület van, amely va­lami miatt megkülönböztetett figyelmet érdemel, ugyanak­kor még nem nyilvánították védetté. Lehet, hogy némelyik nem nagyobb, mint egy bak- ugrásnyi rét, de különleges növény terem rajta, ritka gyíkfajták élőhelye. S ha eze­ken a helyeken megindul a mezőgazdasági termelés, vagy ne adj’ isten, építkezni kezd valaki, működésbe lépnek a mindent elsöprő dózerek, sze­gényebbek leszünk. Szegé­nyebb lesz a világ pgy érté­kes növény értékes lelőhelyé­vel, s megfosztjuk saját ma­gunkat is egy csodától. Földikutyák Öcsön Szerencsére eddig több te­rületre mondták ki a védett­séget, ami azt jelenti, hogy bármilyen , mezőgazdasági vagy egyéb munkálatokat csak meghatározott feltételek kö­zött végezhetnek a gazdálko­A GaSga gazdagsága let és a tanács szakemberei a környék botanikai és zooló­giái feltárását. Az ismeretek birtokában a közeljövőben a megyei tanács testületé elé terjesztik a terület védetté nyilvánításával kapcsolatos javaslatot. A védettség pedig megkülönböztetett figyelmet jelent. Ilyen esetekben csak speciális művelési módot al­kalmazhatnak a gazdaságok. Csökkentik vagy teljesen el­kerülik a veszélyes kemikáliák alkalmazását, az erőszakos beavatkozást. — Egy védetté nyilvánítási procedúra során különböző érdekek ütköznek. Nem szá­mítanak-e arra, hogy a közel­ben élők ellenállásán zátony­ra fut egy jó szándék? — Bár sok helyen előfordul hasonló eset, nem tartunk ilyentől. De egyébként is az a tapasztalatom, hogy a megyé­ben nemigen van bajunk a helybéliekkel, ha természet- védelemről van szó. Inkább a kívülről érkezőkkel, például a madártojásrablókkal van gon­dunk. pe. A folyó partját lebetonoz­ták. Amerre csak nézünk, mindenütt betonszegélyű me­derbe kényszerítették a víz­ügyi szakemberek a patako­kat. S ennek rendkívül káros következményei lehetnek. Amikor óriási árvizek zúdul­nak a Kárpát-medencére, ar­ra is gondolnunk kell, hogy ezért részben az ember fele­lős. A folyók szabályozásánál, a betonmedrek kialakításánál kiirtja a növényzetet, meg­szünteti a természetes kanya­rokat, amelyek lassítják a víz rohamát, felfogják, tompítják erejét. A Tápió—Hajta vidéke ebben a pillanatban még különleges értéket képvisel. Különleges vízinövények, vízpartokra jel­lemző növényvilág alakult ki: megtalálhatók az értékes li­liomfélék, sásfajok, s a ritka ősgyep lelhető fel itt. Az it­teni bioszférát szokatlán hül­lők alkotják, de védett ma­dárfajok is fészkelnek errefe­lé. Számtalan gázlómadár, s a vizek környékére oly jel­lemző ragadozó madarak is megtalálhatók, a tavak köze­lében. Nemrégiben végezték el a Szolnoki Madártani Egyesü­Mi reménykedünk dók. Az említett hetvenkilenc különleges térség között olya­nok vannak, mint a dabasi tárnicsos, a nagytarcsai or- chideás, az Örkényi borókás. Különleges természeti értéket képvisel a szigetcsépi záto- nyos, vagy a szigetszentmár- toni hókonyos, a gyömrői gyo- páros. Nem szabad megfeled­kezni Ócsa egyik érdekességé­ről, a földikutyáról sem. Ez a röpke felsorolás is bizonyítja, hogy van mit megóvni me­gyénkben, annak ellenére, hogy már eddig is sokat tettek a szakemberek, s bizony számos esetben meghúztuk a vészha­rangot. Igaz, teljes joggal kongat­hattak a természetvédők, hi­szen az elmúlt években a sze­münk láttára pusztult ki több ezer fa] a földön. Sajnos ha­zánkból is számtalan madár­faj tűnt el az utóbbi eszten­dőkben. Ami gyermekkorunk­ban még hozzátartozott az er­dőhöz, a mezőhöz, a folyók vi­zéhez, ma már ritkaságszám­ba megy. A megye védelemért kiáltó térségeinek egyike a Tápióság. A környéken szaladó folyók, a Tápió, a Hajta, a Gerje és a Galga különleges vízivilágot Nemrégiben a százhalom­battai halmokról írtunk, s a különleges terület te-mészet- védelem alá vonását sürget­tük. Akkor reménykedéssel, ám némi aggodalommal tet­tük fel a kérdést: vajon eb­ben a politikai hangulatban lesz-e ideje a tanácstestület­nek a természet értékeivel foglalkozni? Reméljük, lesz ... Fiedler Anna Mária és egyéb feladatokat is ellát­hatnak. Az így szerzett jöve­delem 'szintén az egylet kasz- szájába kerül. A tagok megkülönböztető jelvériyt, viselnek majd, tagsá­gi igazolványt a tanácstói -r vagy polgármesteri hivatal­tól? — kapnak, s amint be­vételeik lehetővé teszik, min­den csoportot fölszerelnek CB- rádióval. A Kókai Tanács már felajánlott az egyletnek 25 ezer forintot előzetes költsé­geik fedezésére. A faluvédők képviselői el­mondták, hogy a rendőrség­től függetlenül akarnak dol­gozni. A helyi közigazgatás önálló egységeként vállalták lakóhelyükön a közrend, a közbiztonság, a környezet, a köztisztaság felügyeletét, illet­ve vagyonvédelmet. Gépkocsi­val rendszeresen járőröznek majd, s adott esetben igényt tartanak a rendőrség segítsé­gére, vagy maguk ajánlják fel azt a rendőrségnek. A Kókai Faluvédő Egylet már részt is vett az első kö­zös lakossági-rendőrségi ak­cióban: ellenőrizték a helybe­li borpincéket és segédkeztek a közúti razziánál. Február utolsó napján dr. Bencze József őrnagy, a Nagy- kátai Rendőrkapitányság ver zetője még „csak" a faluvédő egylet — számára szimpatikus — ötletéről adott hírt. Az ala­kuló ülésen ő is jelen volt, így személyes tapasztalatok­ról számolhatott be. Elmondta, hogy ma a falu­védő egylet jogvédelmének kimunkálása a legsürgőseb­ben megoldandó probléma. Ugyanis ők nem járhatnak el hivatalos személyként, hiszen az egylet nem hatóságként, hanem a helyi közigazgatás önálló egységeként tevékeny­kedik. Helyzetük megítélése je­lenleg a joghézagok miatt nem is olyan egyszerű, mert például önvédelmi eszközöket, fegyvereket nem használhatnak — ki­véve az egylet vadásztag­jait. Ezért a kezdeti idő­ben jobbára rendőri akciók­hoz kérik az egylet segít­ségét. Dr. Bencze József szerint különösen haté­konyan működhet együtt a rendőrség ezzel a polgári tömörüléssel a bűnmegelő­zésben, a vagyonvédelem egyre szorító hiányosságai­nak csökkentésében. Aszódi László Antal A hír pikantériája, hogy már a század elején ráleltek erre a termálvízre. Aztán az 1930-as évek elején két alka­lommal is ellenőrizték a he­lyet, mígnem legutóbb, 1987- ben a VITUKI geológusa, dr. Lorberer Árpád végzett ala­pos elemző vizsgálatokat, s jutott arra a következtetésre, hogy minden bizonnyal gyógy­hatású, rendkívül értékes víz húzódik a közel ezerméteres mélységben. Számos történet vált ismertté az örbottyáni ter­mészeti ajándékkal kapcsolat­ban. Mecénások kerestetnek A helybéliek mesélik, hogy a felszínre törő meleg vízzel, amely néhány kút vizét is táp­lálta, módfelett szerettek az asszonyok bablevest főzni, mi­vel a kellemesen sós íz jót tett az ételnek. Joggal merülhet fel az igény ennek a természeti kincsnek a mielőbbi gyors hasznosítására. Igen ám, de létezik egy aka­dály, s ez a pénzhiány! A helyi nagyközségi közös tanács olyan mecénásokat, tár­sakat keres, akik rendelkez­nek egy esetleges üdülőfalu létesítésének beruházási költ­ségéhez szükséges tőkével. Működik Hoffer József nyug­díjas vezetésével az őrbottyá- ni termálbizottság, s ez a szervezet szeretné mielőbb dű­lőre vinni a meleg víz ügyét. A Mélyépterv Vállalat ter­vezője, az örbottyánban lakó Hauszman , Aurel, személyes kapcsolatai révén, N'SZK'-b'eU' üzletembereket próbál bekap­csolni egy remélhetően , sike­res vállalkozásba. Mint mond­ta, olyan egyénekről van szó, akik már a szövetségi köztár­saságban számos gyógyüdülő­hely beruházásában vettek részt, s ennélfogva látnak az örbottyáni termálvízben fan­táziát. Elképzelhető, hogy né­hány héten belül megteszik ajánlataikat. Természetesen a helyi ta­nácsnak is nagyobb aktivitást és vállalkozói készséget kelle­ne mutatnia. Érdeklődött egy esetleges beruházásban való fognak közre. Valamikor min­den folyó arra haladt, amerre kellett. Útjába nem szólt be­le az ember, nem szabta meg az irányát. Különleges tórend­szer alakult ki, amely hason­lóan ritka növény- és állatvi­lágnak nyújt menedéket. Ez a különleges egység nemigen fordulhat elő az országban, ezért mindent el kell követni, hogy jelenlegi formájában őrizzük meg az utánunk kö­vetkező nemzedékeknek. Már csak azért is figyelem­mel kell kísérni napjaink ese­ményeit, mert megindult a környéken az ember termé­szetátalakító munkája. — Elég, ha a Galga vidéké­re gondolunk, amely gazdag­ságot biztosított a környéken élőknek. Olyan természeti és kulturális örökséget hagyott ránk, aminek bizony ma is csodájára járnak — mondja Tunyogi András, a megyei ta­nács osztályvezetője. — Mégis az utóbbi időben folyamato­san változott meg a vidék ké-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom