Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

^ßflfap 1990. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ A „szervezkedés " visszhangja Választási manőver? À jelentősebb külföldi hír- ügvnöKségek a hétvégén rész­letesen beszámoltak arról, hogy a magyar politikai élet különböző szereplői miként reagáltak Németh Miklós pén­teki parlamenti bejelentésére, a tavaly novemberben leleple­zett, államellenes szervezke­déssel kapcsolatban. Az APA osztrák hírügynök­ség azt emelte ki beszámoló­jában, hogy Horváth István exbelügy miniszter közvetett módon ellentmondott a kormányfőnek, amikor rádió­interjújában arról beszélt, hogy a belügyi vizsgálat során nem találtak jogi bizonyítéko­kat az állítólagos puccselő- készületre. A nyugatnémet DPA meg­állapította: — Mind az ellen­zéki MDF, SZDSZ és FIDESZ, mind pedig az ortodox balol­dali MSZMP „ügyes választási manővernek” tartja Németh nyilatkozatát. Az ellenzék azonban ennek ellenére köve­teli az ügy kivizsgálását. A francia AFP szerint Ma­gyarországon a közvélemény „másról sem beszélt vasár­nap”, mint erről az ügyről. Németh Miklós bejelentése valóságos politikai bombaként hatott — írta az AFP. Az AP amerikai hírügynökség beszá­molójának lényege abban ösz- szegezhető, hogy az ellenzék bírálja a szocialista kormányt, amiért az nem fedte fel ko­rábban az állítólagos puccs terveit. Tüntetések Romániában A Lenin-szobor ellenáll Bukarestben vasárnap dél­után feszített ütemben dol­goztak a kilenc méter magas, hét tonna súlyú Lenin-szobor eltávolításán. Kisebb tünteté­sek is voltak a román fővá­rosban. Marosvásárhelyen a sovinizmus ellen, Gyulafehér- várott viszont a román nem­zeti érzések erőteljes hangoz­tatásának jegyében rendeztek nagygyűlést. A bukaresti Victoria téren több százan vonultak fel, és a magasba emelt tábláikon a Securitate tagjainak felelős­ségre vonását követelték. El­lentétben a korábbi bukaresti tüntetésekkel, ezúttal nagy katonai és rendőri erő védte a kormányépületet. Beavatko­zásukra azonban nem került sor. A Szabad Sajtó téren, ahol immár két napja bontják a bronzból készült Lenin-szob- rot, délben fiatal tüntetők cso- '"Portja jelent meg. Transzpa­renseiken egyebek közt- az volt olvasható, hogy a Nem­zeti Megmentési Front egyen­lő a román kommunista párt­tal. A. Lenin-szobornál sok százan figyelik szüntelenül a ■ lebontási munkálatokát. Marosvásárhelyen a köz­ponti főtéren a Romániai Szo­ciáldemokrata Párt szervezett gyűlést. A mintegy kétezer résztvevő elítélte a soviniz­must. A szónokok megbéké­lésre, román—magyar testvéri összefogásra szólítottak fel. Gyulafehérvárott a délutáni órákban több ezer fős tömeg gyűlt össze a Vatra Rorna- neasca nevű, erősen naciona­lista, magyarellenes szervezet felhívására. Sok résztvevő kü- lönvonattal vagy gépkocsikon­vojjal érkezett. A rendezvényt a gyulafehérvári katedrális előtt tartották — azon a he­lyen, amely, úgymond, vala­mennyi román egyesülésének számoltak arról, hogy szerve­zetük egyre nagyobb erőt kép­visel. CorbiKsov jelöltsége A megújítás követelménye Mihail Gorbacsov nem uta­sítja vissza, ha jelölni fogják a létrehozandó államfői tiszt ségre. Ezt az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke vasárnap jelentette ki. A szovjet vezető azt nyilatkozta, hogy vélemé­nye szerint a kommunisták nagy számban lesznek jelen a most megválasztandó hatalmi testületekben. Közölte, nem fogadja el, hogy a kommu­nistákat és a pártonkívülieket szembeállítsák egymással a választásokon. Szerinte olyan embereket kell megválasztani, akik elkötelezettjei az átalakí­tási politikának, készek tenni a folyamat előbbre viteléért. Mihail Gorbacsov azt mond­ta, hogy szükség van az SZKP megújítására. Azonban nem lát „mélyen gyökerező okokat” egy pártszakadásra. Az elnöki hatalommal fog­lalkozó kérdésekre elmondta, hogy hétfőn teszik közzé az elnöki hatáskörre vonatkozó törvényhozói javaslatot.­Üzbegisztáni zavargások A rendőrségi épület ostroma A menekültprobléma meg­oldatlansága emberáldozato­kat követelő súlyos zavargá­sokhoz vezetett szombaton Üzbegisztánban, a Taskenttől nem messzire lévő Párként városban. A városban engedély nél­küli gyűlést tartottak, amely­nek résztvevői a parkenti kór­házakban ápolt meszheti tö­rökök eltávolítását követel­ték. A tömeg megostromolta a rendőrség városi épületét és több más intézményt. A za­vargásoknak halálos és sebe­sült áldozatai is vannak. ...A Komszomolszkaja Pravda vasárnapi, meglehetősen szűk­szavú beszámolójából nem de­rül ki az áldozatok és sebe­sültek száma. A híradás sze­rint a helyi tévé esti adását megszakítva Mirahmat Mir- kaszimov, köztársasági kor­mányfő közölte az emberáldo­zatokat követelő zavargások hírét, és nyugalomra intette a lakosságot. Az eset hátterében egy ko­rábbi konfliktus áll. A múlt hónap közepén Üzbegisztán bukinszki járásában üzbég szélsőségesek támadást intéz­tek a meszheti törökök otthonai ellen. Több épületet felgyúj­tottak. Sok meszheti török sé­rüléseket szenvedett. A helyi hatóságok az újabb konfliktu­sok elkerülése érdekében a köztársaság más körzeteibe telepítették a bukinszki járás­ban lakó meszheti törököket. A köztársaságban számos arányú munkanélküliség, sok helyütt monokultúrás terme­lés, terjedő kábítószerezés és szervezett bűnözés vár meg­oldásra. A társadalmi feszült­ségek álltak a meszheti törö­kök ellen irányuló tavaly nyá­ri pogromok hátterében is Ferganában. A kis török népcsoportot Sztálin a háború utolsó évei­ben gyakorlatilag egy nap és egy éjszaka telepíttette át Üzbegisztánnak arra a vidé­kére, ahonnan a tavaly nyári véres események után kény­szerültek távozásra. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége A mozgalom erős maradt (Folytatás az 1. oldalról.) műm szintjét érjék el. Konk­rét igényként fogalmazódott meg, hogy ha a kormány nem hajlandó rá, akkor a szakszer­vezetek maguk dolgozzák ki a munkavállalói tulajdon, az al­kalmazotti részvény koncep­cióját, s vigyék azt a Parla­ment elé. Követelték a minisz­terelnök által a nyilvánosság elé tárt puccskísérlet szerep­lőinek felelősségre vonását. Ezután a küldöttek egyhan­gúlag elfogadták a szövetség programját, amely a szakszer­vezeti követelések mellett pon­tosan körülhatárolja, hogy mi­lyen területekre koncentrálód­jon a szövetség munkája. A követelések között olvas­ható, hogy az állam pontosan körvonalazza szociálpolitikai felelősségét, s gondoskodjék a legrászorultabb rétegék foko­zott támogatásáról, az elszegé­nyedési folyamat megállításá­ról. A program mellett elfo­gadták az érdekvédelem rö­vid távú feladatait is, ame­lyek között szerepel: a kor­mány tegyen intézkedéseket az élelmiszerárak korlátok között tartására, elsősorban olyan piaci eszközök alkalma­zásával, amelyek nem sértik a termelés, a forgalmazás és az ellátás biztonságát. Az élelmiszerárak és az egyéb létfenntartási költségek emel­kedését a munkavállalók bér- növekedésének intézményes formában kell követnie, kö­vetelik, hogy a szociális jöve­delmek, a nyugdíjak, vala­mint a minimális bérek a jö­vőben automatikusan igazod­janak a létfenntartási költsé­gek emelkedéséhez. Ugyan­ilyen nyomatékos igény a ru­belelszámolású kereskedelmi forgalom átfogó felülvizsgála­ta, a visszafogás nyomán fe­nyegető tömeges munkanélkü­liség megelőzésére válságke­zelő kormányzati program ki­dolgozása. Nyilatkozatot tettek közzé, amely szerint a munkaválla­lók megítélésének nem lehet kritériuma a pártállás, a po­litikai elkötelezettség, az kizá­rólag a szakmai képzettségen, felkészültségen és teljesítmé­nyen alapulhat. Ezért a leg­határozottabban szembeszáll­nak a B-listázással, és az az­zal való fenyegetőzéssel, s a szolidaritás valamennyi esz­közét felhasználják annak megakadályozására. Állásfoglalást fogadtak el a szövetség nemzetközi orientá­ciójának fő elveiről is, amely tartalmazza, hogy számolják fel a szakszervezetek korábbi egyoldalú nemzetközi elköte­lezettségét. Egyik diktatúrából a másikba? Szakszervezetek nélkül védtelenek a munkavállalók Az utóbbi hetekben talán éppen ellenlábasaik szolgáltak a legjobb hírveréssel a szak- szervezetek kongresszusának. Azzal, hogy állampárti kövü­letnek, vagyonát, kiváltságait mentő apparátus gyülekezeté­nek kiáltották ki. A szakszer­vezeti vezetők szerint viszont a kormányzásra készülő el­lenzéki pártok már most fel akarják számolni az erős, ép­pen ezért a munkavállalók ér­dekeit következetesen védeni tudó szakszervezeteket. Ügy tűnik, a mozgalomnak jót tettek a támadások. A kongresszuson a szervezet re­formerei vitték a prímet. Megszűnt a SZOT, de megma­radt a szakszervezeti eszme. Ezt látszik bizonyítani, hogy számos — közöttük nyugat­európai — ország hasonló mozgalma küldte el képvise­lőit, s ezek meglehetősen nagy szimpátiával kísérték figye­lemmel az eseményeket, , , , szimbóluma, a szónokok be- társadalmi probléma: nagy­. ;-.sn > >f * ' >■£ •.:>. :\ Külföldi események egy mondatban Olasz bírósági szervek vizsgálatot indítanak annak a szovjet disszidensnek a nyilatkozata alapján, aki szerint a KGB ér­dekeltséget mutatott a pápa meggyilkolása iránt. A A fran­cia kormány még az NDK-beli választások előtt meg kívánja kezdeni — egyelőre diplomáciai szinten — a második világ­háborúban győztes nagyhatalmak és a két Németország kö­zötti tárgyalásokat a német egység feltételeiről. A Két kínai pártvezető arra a következtetésre jutott: a kínai sajtó, rádió és televízió munkásai csak abban az esetben tehetnek eleget hivatásuknak, ha fenntartások nélkül alávetik magukat a Kí­nai Kommunista Párt politikájának, ideológiájának. A Köz­vélemény-kutatói felmérések szerint az angol munkáspárti el­lenzék országosan 19 százalékos vezetésre tett szert a konzer­vatív kormánypárttal szemben, s egy „holtbiztos” tory válasz­tókerületben kiírt pótválasztáson olyan arányú vereség vár rá, melyre Angliában 1933 óta nem volt példa. A A JKSZ ja­nuár végén félbemaradt rendkívüli kongresszusát eredmény­telennek nyilvánítják, s újra össze kell hívni — ez a horvát álláspont és vélemény a JKSZ-ről. A Lengyelországnak és Magyarországnak azonnal biztosítani kell a korszerű nyugati technológiát — írta a The New York Timesban megjelent, szenvedélyes hangvételű cikkében John Heinz republikánus szenátor. A Romániában is megemlékeznek 1848. március 15-e történelmi jelentőségéről, mégpedig a „szabadság, a jogegyen­lőség és a testvériség jegyében” — döntötte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos ideiglenes intézőbi­zottságának elnöksége. A Szudán és Líbia megállapodott a két ország egyesülését előkészítő integrációs szerződések alá­írásában. A Kétnapos hivatalos látogatást kezd ma Párizs­ban Alexander Dubcek, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke. A Egy korábbi lázadásban részt vett tartományi kormányzó­hoz hű katonák elfoglaltak egy szállodát a Fülöp-szigetek északi részén fekvő Tuguegaráo városában. mlBiftrmti HÉTFŐN ÉS PÉNTEKEN AGRÁRSZÖVETSÉG A területi választókerület szavazólapjának mintája. Országgyűlési képviselők választása: március 25-én. Pest megyei választókerület 4. 1. 2. 3. □ □ □ + 5. 6. 7. □ □ □ AGRÁRSZÖVETSÉG 1. NAGY TAMÁS, az Agrárszövetség elnöke 2. DR. MIHALIK LÁSZLÓ gazdasági igazgató 3. DR. GYOVAI PÁL TESZÖV-titkór 4. DR. BALOGH LÁSZLÓ jogtanácsos 5. SZATMÁRI KÁROLY takarékszövetkezeti elnök 6. KUNSZABÓ FERENC író 7. DR. DOHY JÁNOS rektorhelyettes 8. JUHÁSZ SÁNDOR református esperes 9. BIRMAN ERZSÉBET vezérigazgató 10. KOVÁCS BÁLINT állattenyésztési üzemmérnök 11. VARGA JÁNOS olimpiai és világbajnok birkózó 12. MADARAS JÓZSEF színész-rendező 13. MÓRICZ IMRE állattenyésztési üzemmérnök 14. DR. VILLÁNYI LÁSZLÓ tanszékvezető egyetemi tanár 15. DR. TÚRI PÉTER múzeumi főigazgató-helyettes DR. CZERVÁN GYÖRGY tsz-elnökhelyettes DR. NÉMETH IMRE TESZÖV-titkárhelyettes MÓCSAI JÁNOS kistermelő 19. DÖMSÖDI MIHÁLY főmunkatárs BÉRES ISTVÁN tsz-elnökhelyettes SZOMOR JÓZSEF tsz-elnök LÉVAI FERENC tsz-elnök DOBOS JÓZSEF áfész-főosztá lyvezető CZVIKLI KAROLY főagronómus RACSKÓ KÁROLY kooperátor NÉMETH ISTVÁN állattenyésztési üzemmérnök DR PÁL JÓZSEF, az Országos Szövetkezeti Tanács titkára 28. RÁKOSI ATTILA irodavezető 16. .17. 18. 20 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. De bizonyítja a szakszerve­zetek és az újonnan megala­kult szövetség tekintélyét, hogy a meghívásnak nemcsak a Szocialista Párt elnöke, Nyers Rezső, de Petrasovits Anna, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt főtitkára is eleget tett. Sőt, az elnök asszony tegnap a korábbi ke­mény kritikák ellenére béke­jobbot nyújtott a mozgalom­nak. Kifejtette pártjának jól ismert nézeteit egy erős szak- szervezeti mozgalom szüksé­gességéről. Az azonban némi meglepetést keltett, hogy Pet­rasovits Anna már nem vonta egyértelműen kétségbe a moz­galom jelenlegi vezetőinek le­gitimitását, sőt óva intett a szakszervezetek szétzilálásá­tól. Ezzel az MSZDP elnök asszonya közvetve tulajdon­képpen bírálta esetleges jö­vendőbeli koalíciós partnerei, a szabaddemokraták, a kisgaz­dák és az MDF ezzel kapcso­latos álláspontját. ★ Szolidaritás. Ez a szó, sok­szor elhangzott a tanácskozá­son, s hogy nem csak frázis, bizonyítja az is, hogy hallván az ózdi tragédia hírét, néhány óra alatt tetemes summát ad­tak össze a jelen lévő szerve­zetek az elhunytak családtag­jainak támogatására. Szolida­ritásra, egymás támogatására a jövőben alghanem gyakrab­ban szükség lesz. ★ Felkészültek-e a szakszer­vezetek arra, hogy egy velük szemben korántsem barátsá­gos jövendőbeli kormánnyal szemben megvédjék tagságuk érdekeit — kérdeztük a szö­vetség szóvivőjét, Bálint Atti­lát, hiszen a Németh-kor- mánnyal sem tudtak szót ér­teni. — Ennek a kongresszusnak nem az volt a feladata, hogy kidolgozza az érdekvédelem stratégiáját. Azokat a mozga­lom hatékonyságát is akadá­lyozó bürokratikus maradvá­nyokat és a túlzott centraliz­must kellett felszámolni, való­ságos szakszervezeti demok­ráciát teremteni. Azt persze nem tudhatjuk, hogy milyen kormány, milyen parlament alakul. De egy erős szakszer­vezeti mozgalom nélkül véd­telen, kiszolgáltatott marad a munkavállaló. Ha az derül ki, s ennek veszélyét érzi a tár­sadalom. hogy az egyik dikta­túrából a másik diktatúrába szeretnék egyes pártok átve­zetni az országot, akkor a munkavállalók érdekében az ellen is fel kell lépni a szak- szervezetnek éppúgy, mint minden, demokráciát akaró politikai erőnek. •k A kíméletlen liberális gaz­daságpolitikától való félelem növekszik a munkavállalók körében. Ezt bizonyítja a kongresszus alatt tartott bá­nyászszakszervezeti tanácsko­zás. Teljesen bizonytalan a bányászok sorsa, félnek a „jobboldali” pártok új ener­giapolitikájától. mely bányá­szok ezreit teheti földönfutó­vá. Azt várják, hogy már a békés átmenet idején döntse­nek munkahelyteremtő beru­házásokról, átképzési alapról. Ellenkező esetben „erélyes el­lenintézkedéseket tesznek”. Cs. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom