Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

1990. MÄRCIUS 13., KEDD O írta Pornóvezér A téma fajsúlyához, sors döntő jellegéhez illően ve­zércikkben ront neki a Vi­lág (90/10.) a Parlamentnek, mert „... az állimpáni képviselők prüdériája meg­teremti a zökkenőmentes átmenetet a leendő, akár keresztény-nemzeti, Isten- haza-család kurzus prüdé- riájához.” Mi fáj? A hatá­rozat, amely bizonyos meg­kötésekkel engedi forgal­mazni a pornográf irodal­mat. Ki így, ki úgy vélekedik erről! Bárkinek joga van erre. Arra is, hogy egy gyé­kényre hozza a mar régen nem létező állampárt kép­viselőit meg az egyhaza (melyiket?), leszólja ,,a >J- lönféle nemzeti pártok böl­cselmeit”. Arra is joga van, hogy sebeit mutogassa, mert lám, „néhány éve még” — ezt a durva terrort! — a „Fehér Házba rendel­ték a meztelenségei közlő lapok szerkesztőit", s joga, bár vagy csúsztatásról, vagy tájékozatlanságból ta­núskodik, összekeverni a pornográfiát és az erotikát; nagyon nem mindegy! Nincsen tehát semmi ha­junk az írásművei Mi ugyan — tehetségünk cse­kély mértékére vet fényt — képtelenek lennénk egy öt- vensoros írásműben szé- gyenpadra ültetni múltat- jelent-jövőt, a sz rclaüsta parlamentet, katomi táv­csövekkel kukkoló jámnor híveket, a (volt) pártköz­pontot, a (volt) tájékoztatá­si hivatalt, az Igen című katolikus lapot, „az égő vö­rösre pirulva” magyarázó plébánost etc., egy gyakor­lott vezércikkírónak viszórt ez semmiség. A gyakorlott­ságról tanúskodó iras sze.-- zCje: Bíró Zoltán István. A Vili g főszerkesztőjét úgy hívják: Bíró Zoltán István. Mintha . . . Igen igen! Van egy Erato nevű, h >gyan is fogalmazzunk, merészen erotikus (hm) lap. Egészen véletlenül a tavalyi évfo­lyam egyik szerkesztőjét úgy hívták: Bíró Zoltán István. S a véletlenek víg­játéka folytatódik. A Világ kiadója az UNIÖ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Az Erato kiadója az UNIÖ ... Mekkora véletlen, milyen fatális találkozása vezércikknek, szerzőnek szerkesztőnek, kiadónak’. Kezdünk hinni a csodák­ban, a csodás véletlenek­ben .., KLIENS Szigetszentmiklósi számtan Nyomort osztanak festett ládikóból (Folytatás az 1. oldalról.) után most 3290 forintot kap. Igaz, ezt már tisztán. Mező- gazdasági gépszerelő a szak­májuk, mindketten a szerelő- szalag mellett dolgoznak. Azt mondják, amíg volt túlóra meg gmk, addig tízezer fö­lött vittek haza. Megszűnt a túlóra, a nyolcórás műszakban is összejött nyolcezer körül. És már ez is múlt idő. A kény­szerszabadság negyedik heté­ben már csak nyolcvanszáza­lékos bért kapnak. — Ebből még levonták azt a három napot is, amikor be­rendeltek minket takarítani. Mi nem jöttünk be, nem fo­gunk itt bohóckodni. Nem mintha halaszthatatlan dol­gunk lenne otthon, de mégis. Ha nem adnak munkát, inkább otthon maradunk. Vakulya Kálmán azt mond­ja, már majd egy hónapja ott­hon vannak, és bizony, meg le­het szokni, hogy későn kel. A barátjával vitatkozik, aki fél hat körül szokott kelni, s mos­tanában is időben ébred. Ö viszont, azt mondja, többet utazik, háromegyed ötkor kel, ha dolgozni jön. Mostanában fél nyolcig is alszik. Aztán fölássa a kertet, elintézi a ház körüli munkákat. Reggelit nem készít az asszonynak, meg is ütődik a kérdésen: eddig még nem szólt, hogy már azt is ne­kem kéne csinálnom. A dobogón álló asztalt meg kell kerülni, úgy jut az ember a pénzéhez. Tempósan fogy a sor, hamar megy a számolás. Épp egy asszony szabadul! a körmenetből. — Több a családi pótlék, mint a fizetés. — Kovács Er­zsébet havi előlegben 2100 fo­rintot kapott, most 3903-at, a gyerekekre 4400 forint a pót­lék. — Ebből a hatezer-ötszáz­ból ötezret elviszek az OTP- be, mert most lett kész a ha­zam, és rögtön fizetni kell a részletet. 1300-at a takarék- szövetkezetbe, mert onnan is kölcsönt vettem föl az építke­zéshez. Három gyerekem van, az egyik most szerencsére Ka­nadában van. rokonoknál, a másik kettőnek a maradék kétszáz forintból kell vacsorát vennem. Van, aki marad És nem csak ma. Hanem hol­nap meg holnapután ... Még szerencse, hogy a kisebbik gyerek az oviban, a nagyobbik meg az iskolában ingyen kap enni napközben, lévén anyjuk egyedülálló három kiskorú gyerekkel. Kovács Erzsébet azt mondja, tartásdíjat sem kap, mert a volt férje „önhi­báján kívül” börtönben ül. öt védi a jog, mondja, de hát ha vétlen a dologban, miért ül a börtönben? — Eddig is spórolnom kel­lett, sokba vannak a gyere­kek. sokba az építkezés. Én igazán megtanultam beosztani a pénzt. De most már nincs Szabászollókért egy fél hajót Maszek emortstoi A kisiparosokról, vállalko­zókról azt tartják, hogy ru­galmasan, gyorsan reagálnak a gazdasági változásokra. Manapság a gazdasági élet­ben tevékenykedők jó részének az okoz megoldhatatlannak látszó gondot, hogy a kor­mány néhány héttel ezelőtt el­rendelte a rubelexportsto­pot. A kiviteli tilalmat a nagyvállalatoknál kényszer- szabadság, fenyegető munka- nélküliség kíséri. Ügy tűnik, a vállalatvezetők többsége egymaga nem tudja problé­máit megoldani, központi se­gítségre vár. Kíváncsi voltam, hogy azok a vállalkozók, akik eddig ke­letre exportáltak, most mit tesznek. „Kicsiben” meg tud­ják-e azt oldani, ami „nagy­ban” az állami cégeknek egyelőre nem sikerül? A kisiparosok nem tartják magukat világmegváltónak, többségük úgy fogalmazott, ez a húzás meglehetősen váratla­nul érte őket is. Úgy gondol­ják, információhiányban szen­vednek, s nem látnak a kár­tyákba. Azt hitték, e keleti exportjuk hasznos volt. s most némi meglepetéssel vették tu­domásul, tévedtek. Azt min­denképpen kedvezőnek tart­ják, hogy többségük nemcsak Keletre kötelezte el magát, hanem belföldi és nyugati kapcsolatait is sikerült kiépí­teniük. Vannak, akik úgy vélik, hogy nem az ő dolguk külke­reskedelmi partnert szerezni. Erre ott van a Kisipari Ter­meltető Vállalat, s még jó né­hány újonnan alakult cég, amelyek bel- és külföldi me­nedzseléssel is foglalkoznak. Ilyen például a Noviki Inno­vációs és Szolgáltató Rész­vénytársaság is. Budapesti és Pest megyei képviseletének cégvezetője, Kisfalvi Frigyes elmondta, ők is érzékelik, a rubelexportstop miatt jó né­hány vállalat a csőd szélére került, s előfordult, hogy a foglalkoztatott vállalkozók munkadíját sem tudták kifi­zetni. A keleti piac kiesésével szeretnék elérni, hogy minél több magyar vállalkozó áruja juttasson el Nyugatra. Azért is szorgalmazzák, mert a si­keres üzletkötések után nyolc százalékos jutalékot kapnak. Ám az eddigi erőfeszítéseket nem sok siker koronázta. A tapasztalatuk az, hogy a tőké­sek, akikkel eddig kapcsolat­ba kerültek, jó vásárt akar­nak csinálni, s csak fillérekért vennék meg a Magyarorszá­gon készült termékeket, A Novikinél úgy gondolják, hagy jó néhány osztrák, NSZK-beli üzletember Ma­gyarországot csak ugródeszká­nak tekinti ahhoz, hogy kijut­hassanak a tőlünk keletebbre fekvő piacokra. Az is igaz, egynémely esetben azért ígér­nek meglehetősen alacsony árat, mert rossz tapasztalato­kat szereztek, a kivitt áru nem volt mindig megfelelő minőségű, s nemegyszer a ha­táridőket is „nagyvonalúan” kezelték. Az üzletkötők re­ménykednek, ha stabilizáló­dik a politikai élet, a nyugati üzletemberek bizalmatlansága is felenged. A kiviteli tilalmat oldhatja, ha a keleti partner áruért árut ad cserébe. Van, akinek sikerül ilyen módon előnyös üzletet kötni, van, akinek nem. Mindkettőre lehet példát ta­lálni. Az egyik kisiparos sza­badalmáért, az elektromos szabászollóért például egy fél hajót kapunk a lengyelektől. Volt, aki póruljárt, s most törheti a fejét, mit kezd a csereáruval. Egy vállalkozó, aki gépipari szerszámokat ex­portált a Szovjetunióba, el­lentételezésként szöget ka­pott ... H. Ê. Nem a számolással van a baj (Vimola Károly fölvételei) mit. Ez a pénz olyan kevés, hogy ezzel nem lehet spórol­ni. Segíti persze őt is a család, a barátok, kap egy csirkét onnan, egy ötszázast amonnan. De hát ezekre a pénzekre nem lehet számítani. Ha kapja, megköszöni, ha nem ... — Soha nem éltem fényűző­en. De biztos volt a munka, a fizetés. Ilyen, hogy nem tud tam, mit adok vacsorára a gyerekeknek, még nem fordult velem elő. Kölcsönt sem me­rek fölvenni — mire? A bi­zonytalanra? Viszont egy kicsit otthon lehet. Egy asszonynak ez min­dig jól jön, utoléri magát a házi munkálsan. — Ez igaz. És a gyerekek is örülnek, hogy látnak. A kicsit nem hordom óvodába, amióta otthon vagyok. Ráérek vele játszani, együtt vagyunk egész nap. Csak az a baj, hogy köz­ben tiszta idegbajos leszek. Hogy mi lesz velünk, lesz-e munkám, hogy miből fogok enni adni nekik? Nem igazi szabadság az, amikor a nyo­mort szokjuk. A köpenyesek bezárják Iá dikájukat, a civilek hazamen­nek. Üres a hatalmas csarnok, csak egy munkaruhás téblá- bol a kijárat közelében. — Ezzel a dög teherautóval hordom ide az anyagot. Csi­náljuk a kuvaiti alvázakat, ahhoz. Vagyunk még néhá- nyan, akik dolgozunk a gyár­ban. Mi is most kaptunk pénzt, én a szokásosat. — Nem irigykednek magá­ra a szabadságosak? — Szerintem még örülnek is, hogy nem kell dolgozniuk. Megkapják a nyolcvan száza­lékot, a többit meg hozzáke­resik otthon. Élnek, mint Marci Hevesen. A férfi nem mondja meg a nevét. Harminc éve dolgozik a gyárban, s azt mondja, most már innen akar nyugdíjba menni. És ki tudja, mi történ­ne, ha nevét adná egy riport­hoz? Hiszen ő az, akinek még van munkája: diszpécser az autógyárban. Nem akar Marci lenni Hevesen. Jakubovics Anna Zöldség, gyümölcs, virág A szabályszegők fizetnek A hazai termelők védelmére időszaki tilalmi listát állított össze a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) keres­kedelmi bizottsága. Ebben a listában meghatározták, hogy melyek azok a legfontosaob termékek, amelyekből az im­portjoggal rendelkező cégek különösebb szankciók nélkül vásárolhatnak külföldön. A tőkés országok gyakorlatából ismert, ahhoz hasonló, a ter­melőket védő intézkedés sze­rint a „szabályszegők” a bel­földi felvásárlási ár 10 száza­lékát kötelesek a szövetség el­különített számlájára befizet­ni. A javasolt időszaki tilalmi listára 14-féle zöldség, 4 gyü­mölcs és 10 virág, illetve dísz­növény került. Ezek szerint a korai paradi­csomot május 15-ig korlátlan mennyiségben, a tölteni való paprikát május 1-jéig, össze­sen 50 tonnát; az úgynevezett hajtatott uborkát április 1- jóig korlátlanul, fejes salátát április 15-ig, 5 milliót lehet behozni külföldről. A gyü­mölcsfélék közül szamócát május 1-jéig, málnát június 1- jéig korlátlan mennyiségben importálhatnak magyar cégek. Sárgadinnyét május l-jéig. görögdinnyét június 1-jéig ugyancsak tetszőleges mennyi­ségben importálhatnak a lista szerint. Az egész évben ked­velt virágok közül a szegfűt csak április 1-jéig, gerberát március 15-ig, a nárciszt feb­ruár 10-ig vásárolhatnak kül­földről szankciók nélkül. Nem kívánatos az import több olyan terményből, amely­ből itthon is bőven terem; nyári, őszi és téli almából, meggyből, kajszibarackból és szilvából; a zöldségfélék közül pedig konzervparadicsomból, paradicsompaprikából és a konzerválásra alkalmas zöld­borsóból. Egész évben hozhat­nak be viszont az importőrök száraz virágot. Magyarország természeti adottságai kedveznek a sza­badban, illetve a fólia alatt és a növényházakban termelhető zöldség- és gyümölcsfélék döntő többségének. Csupán a téli. kora tavaszi időszak az, amikor egyes termékek hiány­cikknek számítanának, ha nem lenne belőlük behozatal. A piacgazdálkodás kialaku­lásának kezdetét jelzi, hogy a magyar importőrök olyan idő­szakban is vásárolni szándé­koznak külföldön zöldséget, gyümölcsöt, virágot, amikor abból idehaza viszonylag meg­felelő az ellátás hazai termés­ből. A nagy arányú importot akarja megelőzni a mezőgaz- dadasági üzemek érdekvédel­mi szervezete a tilalmi listá­val. Szociális támogatás főbbet hoi a pestis Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság nyil­vánosságra hozta az öregségi nyugdíj legkisebb összegének, egyes alacsony összegű nyug­ellátások, illetőleg a nyugdíj- minimumok, a gyermekgondo­zási díj legkisebb összegének 1990. március 1-jétől történő emeléséről, valamint a gyer­mekgondozási segélyhez járó jövedelempótlék kiegészítésé­ről szóló tájékoztatót. A vál­toztatásról — mint ismeretes — az Országgyűlés március 2-án határozott. 1990. március l-jétől az öreg­ségi nyugdíj legkisebb összege — és a rokkantságié a III-as csoport­ban — havi 4:íOO forint, míg az I. rokkantsági csoportban havi 4631 forint. Az állandó özvegyi nyug­díj legkisebb összege havi 4100 fo­rint. A baleseti rokkantsági nyug­díj legkisebb összegei : a III. rok­kantsági csoportban havi 4340 fo­rint, II. rokkantsági csoportban havi 4666 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 4726 forint. A mezőgazdasági szövetkezeti (szakszövetkezeti) tagok járadé­kai: az öregségi havi 3968 forint, a munkaképtelenségi havi 4460 fo­rint, az özvegyi havi 3865 forint, a növelt összegű öregségi alapössze­ge havi 4070 forint. A növelt ösz- szegü munkaképtelenségi járadék alapösszege havi 4460, míg a nö­velt összegű özvegyi legkisebb összege havi 3890 forint. Változatlan összegben kerül folyósításra az árvaellátás és a baleseti járadék, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátás. A nyugdíjak összegeinek emelésével egyidejűleg havi 5090 forintról 5200 forintra emelkedett az az összeghatár, amely mellett az öregségi, rok­kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék megállapítható, feltéve, ha a házastárs keresete, jövedelme, nyugellátása a havi 4100 fo­rintot nem haladja meg. Az emeléseket a folyósító szervek külön kérelem nélkül hajtják végre, így a március havi nyugdíjat az érintettek már emelt összegben kapják kézhez. Az öregségi nyugdíj legki­sebb összegének emelésével összhangban 1990. március 1- jétől emelkedett a gyermek- gondozási díj legkisebb össze­ge napi 143 forintra. (Az ö r egségi ny ug d í j -m i mi műm harmincad része.) 110 forint­tal emelkedett a gyermekgon­dozási segély mellett folyósí­tót jövedelempótlék összege is. Ennek megfelelően 1990. március 1-jétől a gyermek- gondozási segélyhez — gyer­mekek számától függetlenül — havi 2150 forint jövedelem- pótlék jár. A felfüggesztett „Fogadós" Nemrég két egymást követő írásunkban foglalkoztunk a Pest Megyei Vendéglátó Vállalat átalakulási ügyével. Nem kevesebb, mint 265 üzlet használati jogát kapta volna meg az általuk lét­rehozott alapítvány. Az első lépésben négy részvénytársasággá alakult volna a vállalat, majd a részények „átmentek” volna a „Fogadós” alapítvány birtokába, cserébe vendéglátós dolgo­zókat segítettek volna. A „mcntölutajon” csak a vendéglátó­sok kaptak volna helyet, az „egyszerű állampolgároknak” csak az az „ölöm” maradt volna, hogy segítettek, mintegy hatszáz vendéglátóson. Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjét az az egymilüárd forint húzná, amennyit a 265 eladott üzlet után kaphatna az állam. A jogszabályok tökéletlensége miatt az át­alakítási manővert nem lehetett volna megtorpedózni, hiszen az alapítvány „méretére” nincs törvény, az országos mamutcég létrehozását sem tiltja a paragrafus. A IIungarHotels-botrány árnyékában fel sem tűnt volna, hogy egy „kisebb” megyei Vcillalat, a maga 265 üzletével valami egészen furcsa „képződ­ménnyé” alakul. A tolakodóan kihangsúlyozott szociális cé­lok voltak hivatottak elfedni a tényt: ez bizony a vagyon és a vezetői hatalom egy sajátos átmentése. S mindehhez képzett jogászok és más szakértők mutatták a paragrafusdzsungelen át vezető utat. A figyelem túl korán Irányult a „Fogadós”-ra, egyre több „érdeklődő” firtatja az átalakítás körülményeit. Ezért a válla­lat vezérigazgatója, Kántor Sándor jónak látta tegnap bejelen­teni, az alapítvánnyal kapcsolatos manővereket felfüggesztik az új kormány megalakulásáig. Mátrai Tibor Felkérésen műi Az Országgyűlés megbízót elnöke Németh Miklós ügyé­ben azonnal összehívja a Par­lament mentelmi és összefér­hetetlenségi bizottságát, he erre hivatalos falkérést kap — jelentette ki Fodor István Ismeretes, hogy az MSZMí ügyvezető titkársága feljelen­tette a legfőbb ügyésznél Né­meth Miklós miniszter elnököl a köznyugalom megzavarásá­nak vétsége, valamint hamii vád alapos gyanúja miatt Mindezt azért tette, mert s Minisztertanács elnöke a Par­lament legutóbbi ülésszakán kijelentette, hogy az MSZMP egyes volt vezetői valamelyik megyében — külső katonai segítségre is számítva — fegy­veres puccsot készítettek eiő. Miután Németh Miklós nem „csak” a Minisztertanács el­nöke, hanem egyben ország- gyűlési képviselő is, a hatá­lyos jog szerint mentelmi jog illeti meg. Képviselő ellen pe­dig csak akkor lehet büntető- eljárást indítani — a tetten­érést kivéve —, ha a mentel­mi és összeférhetetlenségi bi­zottság erre javaslatot tesz, s ehhez az Országgyűlés hozzá­járul. A mentelmi és össze­férhetetlenségi bizottság ösz- szehívását viszont hivatalosan kérni kell a Parlament elnö­kétől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom