Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-12 / 61. szám
4 1990. MÁRCIUS 12., HÉTFŐ È mát A tanács eddig nem válaszolt Hová lett a huszonhárom? Évek óta számolunk, mégsem jutunk a végére. így hát hiába keresem a választ, nem találom. Pedig a kérdés egyszerű: hány műemlék van Pest megyében? A szakemberek ilyenkor töprengenek egy ideig, aztán mondják: mintegy, körülbelül hétszáz. S hozzáteszik: ez az adat már magába foglalja a védett objektumokat: műemléki jellegű épületeket, településrészeket, utcaképeket, kapukat, házhomlokzatokat és így tovább. Nagy László a névadó Több intézmény támogatásával népfőiskolát nyitottak Esztergomban. A városi művelődési központ, a Technika Háza és az Esztergom-Szent- györgymezei Klubkönyvtár térítés nélkül bocsátott helyiségeket a főiskola foglalkozásainak megtartására. A városi utazási iroda és más intézmények az iskola programjait meghirdető plakátok és szórólapok költségeit vállalták magukra. Mások az előadók útiköltségét és honoráriumát fizetik. Csak ilyen összefogással vált lehetővé a Nagy László költőről elnevezett népfőiskola megnyitása. Az érdeklődők szabadidejéhez igazodva a hét végi napokon, pénteken, szombaton és vasárnap tartják az előadásokat, a foglalkozásokat. A tantervben néptáncoktatás, népdaltanulás, etika és illemtani ismeretek, valamint történelmi, politikai és teológiai témájú előadások és viták szerepelnek. Filmklubot is nyitottak, és egy lovasklub megszervezését is tervezik. Amikor Pákay Jolánt, a Pest Megyei Tanács építész főelőadóját faggatom erről, arca gondterhelt lesz. Előkeres egy szétesőfélben levő vékonyka kötetet, s belelapoz. Lelkiismeretes ember lévén, lapról lapra végignézi a listát, aztán pedig emlékei közt kutatva utánaszámol. Néhány oldalt még átfut, majd feladja. Az Országos Műemléki Felügyelőség területi előadója, Klaniczay Péter sűrűn utazik Pest megyében, frissek a tapasztalatai, éppen ezért bosz- szankodik, ha ki kell nyitnia a megyei műemlékjegyzéket, amelynek egyik példánya három, a másik két évtizedes múltra tekint vissza. Mindketten csak helybéli használatra adják ki kezükből ezeket a dokumentumokat, mivel csupán eggyel rendelkeznek ők is. Ám mégsem ez okoz gondot számukra, hanem a tartalom. Igencsak elavult, nem felel meg a valóságnak. Pedig nem csupán a szakemberek, hanem a faluszépí- tők, városvédők úgyszintén nehezen nélkülözik a pontos jegyzéket. A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága kebelén belül rövid ideig — alig két esztendeig — működni próbált egy műemlékvédő albizottság. Lelkes tagjai maguk is érezték a hiányt. Ezért elhatározták, hogy ki-ki a maga lakókörzetében s a szomszédos településen fölméri ezeket az értékeket. A legfontosabb adatokat szűkszavúan összefoglaló szöveg mellé még fényképeket is mellékelnek. Ily módon komoly kötet áll össze. Néhányan belefogtak ebbe a nem kis munkába. Az aszódiak, a nagykőrösiek elkészültek a nagy munkával, azaz csak elkészültek volna! Időt s energiát nem kíméltek, azonban az anyagi fedezetet már nem tudták előteremteni. Akkor már jócskán érzékelni lehetett a gazdasági élet viharainak előszelét. Klaniczay Péter négy esztendeje került az OMF-hez. Másfél évvel ezelőtt elhatározta, hogy megszerkeszti Pest megye hiteles műemlékjegyzékét. Hiszen egyre-másra tapasztalta, hogy — amint megfogalmazza — de jure létezik, de facto fogy védett építészeti értékeink száma. Mind ez idő alatt azonban csupán az ABC első néhány betűjéig jutott el. Annak ellenére, hogy igen komoly levelezésbe kezdett. Mégsem tudta meg — többek között — hová tűnt Dabason a volt járásbíróság, hol van Gödöllőn a Szabadság út 23-as szám? Ez utóbbi kérdésre fél éve várja a választ a városi tanácstól. Igaz, enélkül is kitalálhatjuk, hogy az egykoron ott álló védett épületeket, se szó, se beszéd, lebontották. S érthető, hogy az ilyenfaja eljárásokról nem szívesen küldenek hivatalos értesítést. Mindezeken már nem tud változtatni, csupán azt szeretné elérni, hogy a jegyzékben ne szerepeljen nem létező épület. Hivatalos igazolások nélkül pedig nem terjeszthet fel a minisztériumba hiteles anyagot. Elismerem, hogy ez aprócska bosszúság tengernyi bajunkban. A megoldást azonban nem látom. Nem tudom, megadja-e ezt a majdan megszülető új műemléki törvény vagy a formálódó — nevezzük — nemzeti értékek gondnoksága? Nem tudom, hogy a leendő tanácsok vagy a választások után előtérbe kerülő különböző pártok emberei e téren felkészültebbek lesznek-e a mostaniaknál? Nehezen tudom elképzelni, hogy a szemlélet gyorsabban változik, mint ahogy műemlékeink romlanak. Amikor azt tapasztalom, hogy Pest környéki kálváriák kerültek végveszélybe, sőt, hordják szét a szép együtteseket. Akkor kezdhetem elölről a kérdezősködést. Venne« Aranka Békés világ A 12 éves olasz kisfiú, Ugo Ciocchetti rajzát, a zsűri a világ több, mint 200 000 gyermekének pályaműve közül ítélte a legjobbnak 1990. február 26-án a Tudomány és Ipar Múzeumában. A gyer- mekrajzpályázatot a Lions Club International írta ki „Egy békés világ képe” jelmondattal Sorozatunkban a pártok bemutatkozó anyagait, ' választási {elhívásait változtatás nélkül, egyenlő terjedelemben, a lista sorszámának megieleB Ella UTÜ r il r K! IZMA r /■ iK A p ESI rn lEC ;yi :i L! 1ST ATI K LL! HO1 ■OUI rí KA ip AR TQ K lő sorrendben közöljük. A közlemények tartalmáért minden ielelösséget az aláíró párt visel. NÉPPEL A NÉPÉRT A VÁROSLAKÓK SZÁMÁRA SEM KÖZÖMBÖS Mitakar a Magyar Néppárt? AGRÁRSZÖVETSÉG A Magyar Néppárt nemzetben gondolkodik, és ezért vállalja fel (miként a múltban) a földtelen parasztok, a pártállam elnyomottal: a kis bérből élők, az elsorvasztott vidék képviseletét, de az elszakított magyarság érdekeinek érvényesítését is. Harcol a társadalom három részre, jó helyzetben, középszinten élőkre és a szegényekre, társadalmi elesettekre szakadása ellen. Egyéni és kisközösségi boldogulást akar egyéni rátermettség és vállalkozókészség alapján. Küzd a kasztosodás, a lobbizás és korrupció ellen. Korunk változatlanul a tőke kora, de kell, hogy a szellem és az erkölcs kora is legyen. A Magyar Néppárt hirdeti a tulajdonformák egyenjogúságát, követeli a magántulajdon szerepének növekedését, de nem tekinti mellékesnek a közösségi, önkormányzati tulajdon létét sem. A sokszínű, rugalmas és megújulásra képes gazdaság, valamint a szabad vállalkozások támogatója. Gazdaságpolitikájának alapja a mezőgazdaságban dolgozók becsületének és a föld visszaszerzése, megőrzése. A termőföld Magyarország legnagyobb kincse, ezért tiltakozunk az ellen, hogy külföldi állampolgár megvásárolhassa. Nem tartjuk helyesnek, hogy központilag dönthessék el a kenyér szövetkezetek egyben maradását, vagy mindenhol minden föld újrafelosztását. Minden település maga határozhassa meg, hogy mi legyen a földdel és a termelő- szövetkezetekkel. Aki akarja, kapja vissza földjét, munkaeszközeit és a közös vagyonból rá eső részt. Legyen lehetőség önkéntes termelési és értékesítési szövetkezésre. Hasonló folyamatokat szeretnénk az iparban és a kereskedelemben is. Vegyes gazdaságon alapuló piacgazdaságot akarunk, de nem azon az áron, hogy a társadalmat tönkretegye és milliók váljanak végleg szegénnyé, kiszolgáltatottá. A radikális tulajdonreform és piacgazdaság keveset ér a társadalom minden szintű önigazgatása nélkül. Politikai szabadságot akarunk, többpártrendszert, a parlamentnek felelős koalíciós kormányt. Az uralkodó megyék' helyett a szabad községek és városok képviseleti megyéjét kell létrehozni. Ez mindenekelőtt helyi önkormányzatok létrejöttét, a tanácsrendszer megszüntetését jelenti. A magyar és európai hagyományokon alapuló demokratikus közigazgatás megvalósulását, a nemzetiségek és a kisebbségek védelmét. Most épülő, szabad, demokratikus társadalmunk alappilléreinek a családokat tartjuk, ezért a szociálpolitikában a legelső feladatnak a családvédelmet tekintjük. Ez nem oldható meg a jelenlegi lyukas szociális háló kifeszítésével. Hatékony pénzügyi és lakásgazdálkodási intézkedésekkel kívánjuk enyhíteni a népesedési gondokat. Ezért követeljük az anyaság főfoglalkozásként való elismertetését, a vele együtt járó nyugdíjjogosultságot. Az ország szegénysége ellenére is törekedni kell a nyugdíjak értékállóságának megőrzésére, a kis jövedelmű dolgozók terheinek enyhítésére, a pályakezdő fiatalok lakásgondjainak fokozatos megoldására. Inkább vállaljuk a társadalmi válságból való kijutás hosszabb idejét, hogy a többség számára megteremthessük a túlélés lehetőségét. Művelődéspolitikánk alapvető célja, hogy egyetlen haladó eszme se kerülhessen más eszmék rovására előnyös helyzetbe. A Magyar Néppárt tudatosan ápolja a népi, nemzeti hagyományokat. Folytatjuk a bartóki, kodályi utat, erősítjük a művelődés önkormányzatát, a kritikus helyzetben lévő egészségügy támogatását, a hagyományokon alapuló erkölcsi normák feltámasztását, és tehetséges fiatalok és felnőttek társadalmi érvényesülését. Különösen fontosnak látjuk az alapfokú közoktatás, vidéki művelődési központok fejlesztését, az egyetemi karok, népfőiskolák számának gyors növelését. Támogatjuk a gazdaképzők, az egyházi és más, nem állami fenntartású szellemi műhelyek elterjedését. A Magyar Néppárt a nemzeti múlt és a haladás együttes folytatását vállaló párt, és nem a felfordulás, az erőszak szervezete, de az építésé, az érték- megőrzését. Radikalitásunk a szükséges változtatások mélységének és valódiságának szorgalmazásában van, és nem a jelszavak, csatakiáltások gyakoriságában és hangosságában. Az eredményes út csakis a minőség forradalma lehet. Az a feladatunk, hogy a magyar nép érzelem- és gondolatvilágának megfelelő történelmi és földrajzi adottságait kihasználó szabad társadalmat teremtsünk. Utunk a magyar nép útja. Reméljük, hogy programunk elnyerte választópolgáraink bizalmát. Kérjük, hogy céljaink, közös jövőnk megvalósítása érdekében támogassák szavazataikkal a Magyar Néppártot és az egyéni, illetve listán induló képvisçlôjelôlt- jeit. Pest megyében a Magyar Néppárt a következő jelölteket állítja: Egyéni választókerületekben induló jelöltek : 4. sz. körzet GÖDÖLLŐ Vassné Nyéki Ilona 5. sz. körzet ASZÖD Gódor András 7. sz. körzet MONOR Oláh László 9. sz. körzet BUDAÖRS Dr. Locsmánki Béla 10. sz. körzet PILIS VÖRÖSVAR Körösi Jenő 16. sz. körzet NAGYKÖRÖS Dr. Koltai Zoltán Területi listán induló jelöltek: Körösi Jenő Dr. Locsmándi Béla Hámori József Vasné Nyéki lona S. Hegedűs László Dr. Koltai Zoltán Oláh László Gódor András Dr. Garas István Kari János Rétéi Lajos Veres Péter Balogh Árpád Dr. Györkös István Fábián Bertalan formában harcolni fognak A felsorolt jelöltek minden azért, hogy a Magyar Néppárttal egyeztetett programjuk megválasztásuk esetén a parlamentben megvalósulhasson. Azt akarják, hogy a magyar nép élje meg a kívülről független, belülről szabad Magyarországot. Politikai küzdelemben, békés átmenetként képzelik el a magyar gazdaság tulajdon- viszonyainak radikális átalakítását, piacképessé tételét és szerves kapcsolódását Európához. A Magyar Néppárt Pest megyei szervezete Ma már köztudott, hogy az Agrárszövetség annak a 12 pártnak egyike, amely országos listát állíthat. Szövetségünk továbbra sem párt, de a választásokon a ránk kényszerített törvény miatt kénytelenek voltunk ún. „választási” pártként bejegyeztetni magunkat. Nem változtattunk programunkon, alapszabályunkon. Továbbra is a vidéken, a falvakban élők, a nemzetiségek, a mezőgazdaságban dolgozók, a földért, a faluért felelősséget érző emberek szövetsége akarunk lenni. Programunkat sok ismert személyiség is felvállalta. Két képviselőjelöltünk vallomása: BIRMAN ERZSÉBET a Vörösmarty téren található Inno- finance Bank vezérigazgatója. — Itt, Budapest legelegánsabb részén, egy ötödik emeleti irodában hogyan talált önnel kapcsolatot az Agrárszövetség? — A mi pénzintézetünk rengeteg partnerrel tart kapcsolatot, melyek közül sok a vidéki, sok a mezőgazdasági is. Olyan is van, akit közvetlenül finanszírozunk, és vannak, akikkel együtt veszünk részt más beruházások megvalósításában. Ilyen ismeretségek útján jött a felkérés, hogy elvállalnám-e a képviselőjelöltséget. Bár színtiszta fővárosi ember vagyok, de az Agrárszövetség programja minden szempontból vonzó és szimpatikus számomra. Édesanyám az ötvenes években a Tervhivatalban dolgozott ipari vonalon, mindig azt hallottam tőle, hogy bűn nem fejleszteni Magyarországon a mezőgazdaságot. Azontúl, hogy ezzel nőttem fel, egyszerű logikával és ésszerűséggel gondolkozva is egyetértek azzal, hogy a vidék fejlesztésére kell törekedni. — Hazai viszonyok közt ön szerint mik a konkrét teendők? — őszintén megmondom, hogy nekem nincs saját kialakított komplett programom arra, hogy mit kellene csinálni. Bajban is lennék, ha nekem kellene összeállítani. Én úgy gondolom, hogy az adott körülményeket figyelembe véve és a lehetséges partnerek lépéseit mérlegelve, agrárszakemberek véleményével kell meghatározni az irányokat, lépéseket. A tulajdonviszonyok megváltoztatásával messzemenően egyetértek, de véleményem szerint a valóságos szövetkezésnek van jelentősége a mezőgazdaságban. Nem tartanám jónak, ha teljesen szétverődne, felaprózódna a jelenlegi gazdálkodási rendszer. Meg kell keresni az optimális megoldást arra, hogy mi az, amit a kisgazdaságok és mi az, amit a nagyobb integrációk tudnak jól csinálni a magántulajdon alapján szerveződve. — önnek lettek volna hasonló közéleti, politikai ambíciói, ha nem keresi meg az Agrárszövetség? — Általában a pártok valamilyen politikai platform mellé keresnek képviselőket, amit én sehol sem vállaltam volna. Az Agrárszövetség programjában és felkérésében is azt fogalmazta meg, hogy a képviselők saját lelkiismeretére bízza, hogyan foglalnak állást politikai kérdésekben, ők alapvetően gazdasági jellegű döntésekre várnak, amik elősegíthetik a vidék és a mezőgazdaság fejlődését. — Mostanában a banki munkával is egyre több lehet a teendő. Hogyan jut majd ideje mindenre? — Föl sem merült bennem, hogy függetlenített képviselő legyek, eddigi munkám rovására csak bizonyos határig tudok mást vállalni. Ha bármi olyan megkötés lesz, ami ösz- szeférhetetlenné teszi későbbi teendőimet a mostaniakkal, akkor én visszavonulok. TÚRI PÉTER a Természet- tudományi Múzeum főigazgató-helyettese. A munkahelyén kerestem meg. — Min dolgozik éppen? — Egy levelet fogalmazok Pozsgay államminiszter úrnak. Arról van szó, hogy korábban fontos állami beosztásban lévő emberek külföldről kapott ipar- és képzőművészeti tárgyakat, díszfegyvereket, egyéb ajándékokat próbálnak most itthon értékesíteni... És arról nem tudok, hogy ezek a „valakik” pl. a zsebükbe nyúltak volna, ■> amikor külföldieket ajándékoztak meg ... Ezeket a félbehagyott kérdéseket mindenképp tisztázni kell és megfelelő módon szabályozni. Ügy gondolom, hogy vezetőink az ajándékokat úgy kapták, mint a magyar nép képviselői, ezért azok az ajándékok a közt illetik meg, tehát a közgyűjtemények kaphassák meg azokat. — Hogyan került kapcsolatba az Agrárszövetséggel? — Kezdettől fogva kapcsolatban vagyunk. Természetes a vonzódás, hisz én parasztgyerek vagyok. Albertin születtem 1931-ben, s ötünk közül egyedül nekem volt lehetőségem a családban arra, hogy tanuljak. Ma is rendszeresen visszajárok Albertirsára (ami születésem idején még csak Alberti volt), és az ottani baráti kör elnöke vagyok, melynek agrárszakemberek is tagjai. — Mit gondol, milyen erőt fog jelenteni ez a szövetség? — Nagy erőt fog képviselni az Agrárszövetség, mely mint országos szervezet, közös ösz- szefogással minden apró helyen is hozhat minőségi változást. Nem szabad hagynunk, hogy az egész ország továbbra is csak Budapest-centrikus legyen. Mi hangoskodás helyett inkább a munkára buzdítunk. — Milyen reális lehetőséget lát minderre? — Most mi magyarok együtt rendezhetjük ügyeinket, kívülről, azt hiszem, senki nem kíván ebbe most lényegesen beleszólni. A nagyhatalmak és a környező országok jelenlegi helyzete lehetőséget biztosít arra, hogy nyugodtan, türelmesen, tisztességesen intézzük dolgainkat. Céljainkat mindenki megelégedésére nem lehet megoldani, de törekedni kell rá. Mindent az alapoknál kell kezdenünk: az oktatásnál. Magas színvonalat kell biztosítani már az óvodákban és a mindenki számára kötelező általános iskolákban. Tudatosan kell folytatni a környezet, a természet, a föld védelmét, a természethez való igazodás a mai ember létkérdése. Mi Al- bertirsán ültettünk egy „kötődés” fasort, melyet az elszármazott emberek és a most ott élő gyerekek közösen ültettek. Szeretnénk, ha ez hagyománnyá válna, így legalább mindenkinek marad otthon egy „csemetéje”, a fiatalok pedig ezáltal jobban megszeretik a fát, a természetet, és kötődni fognak lakóhelyükhöz.
