Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-02 / 52. szám

PEST MEGYEI r XXXIV. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Ára: 5,80 forint 1990. MÁRCIUS 2., PÉNTEK £ Nt) V ............ Z űrzavaros viták, Sarcra döntések Hol marad a T. Ház méltósága? Hű maradt a hagyományokhoz tegnap Is az Országgyűlés. Az ülésszakon ezúttal is a bizonytalanság cs az át nem gondok­ság volt érzékelhető, ez a legjobban a lakáscélú állami köl­csönök utáni adófizetésről szóló törvény hatályon kívül helye­zését szorgalmazó képviselői indítvány vitája során mutatkozott meg a legélesebben. A honatyák ugyanis — a szünetekben folytatott megbeszéléseket is beleszámítva — csaknem hat órán keresztül vitatkoztak egy olyan dologról, amelyben végül is nem döntöttek. De ne szaladjunk annyira előre a tegnapi események ér­tékelésében. A képviselők már reggel némi bonyodalmat okoztak azzal, hogy a két nap­pal korábban a nemzetiségek képviseletéről szóló törvény- javaslat szavazásra bocsátása előtt újabb, jórészt feles­leges vitát kezdeményeztek. Már az elején nem szavazták meg az., hogy a nemzetiségek­hez hasonlóan a magyarországi egyházak és vallási felekeze­tek is külön képviselőt küld- hessenek a T. Házba. A nagy nekibuzdulásban a képviselők a törvényjavaslat egészét sem fogadták el, s ezáltal már nem lehetett dönteni a nem­zeti és nyelvi kisebbségek képviseletéről sem. Mi kövei­jív kezhetett ez után? Csakis egy újabb vita. A gordiuszi csomót Fodor István házelnök azzal vágta ketté, hogy újabb szavazást rendelt el. És ne tessék cso­dálkozni: a T. Ház a néhány perccel ezelőttivel éppen ellen­tétes eredményre jutott, és 270 igen szavazattal ezúttal elfo­gadták az alkotmányt módo­sító törvényjavaslatot. Így dönthettek a kisebbségek kép­viseletéről is, amelyet szintén az előterjesztésnek megfele­lően hagyott jóvá a Parla­ment. A bonyodalmak sora azon­ban még nem ért véget. Ki­rály Zoltán önálló indítványá­nak — amelynek lényege, hogy a parlamenti választások után népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyé­ről — szavazásra bocsátása előtt a képviselő név szerinti szavazást kért, amihez meg­szerezte a szükséges képviselői támogatásokat is. Előbb a T. Ház elfogadta, hogy a külföl­dön tartózkodók is élhessenek választói jogukkal, majd meg­kezdődött a hosszadalmas sza­vazási procedúra. Végered­ményben 309 igennel, 10 nem­mel és 9 tartózkodással meg­született az állásfoglalás: a jő-* vőben a köztársasági elnököt 4 évre szólóan titkos és közvet­len szavazás útján választják. Ezt követően a T. Ház visz- szatért a szerdán szabályosan leszavazott oktatási törvény- módosító javaslatra, miután a honatyák úgy döntöttek, hogy a szavazástól távolmaradók nagy száma miatt ismét napi­rendre tűzik az előterjesztés elfogadásának kérdését. S tar­tották magukat a hagyomány­hoz, hiszen ezúttal is éppen homlokegyenest ellenkező eredményre jutottak, mint 24 órával korábban, s elfogadták a javaslatot. Az ebédszünetben Tömpe István pénzügyminiszter-he­lyettest választották meg az Állami Vagyonügynökség ügy­vezető igazgatójává. Majd minden kezdődött elölről. A bizonytalanság is, meg a már lezárt témák újbóli előránci- gálása. Ennek megfelelően az egyik Honatya azzal hozako­dott elő, hogy kezdjenek újabb vitát a földtörvény módosításáról, ám ezt a kép­viselők elutasították, s áttér­tek a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényja­vaslat vitájára. A téma ke­vésbé mozgatta meg az agyte- kervényeket, és nem is kavart különösebb indulatokat, így viszonylag hamar le lehetett zárni a tárgyalását. A voksok összeszámolása után az is ki­derült, hogy nem született meglepetés: a honatyák egyet­értettek a módosító javaslattal. S ezután következett a beve­zetőnkben már említett, a ka­matadó visszavonásáról szóló javaslat vitája. Nem érdemes Csengettyfis fejfedő Jaj nekünk! Jaj nekünk, ha a márciusban megválasztandó új parlament is ennyire megal­kuvó és bizonytalan lesz, mint ez a mostani. A padsorokban helyet foglaló hölgyek és urak ugyanis — mint olvasóink bi­zonyára emlékeznek rá — nagy többséggel megszavazták még kedden, hogy a T. Ház ismét tűzze napirendre a kamatadó kérdését. Ebből a lépésükből, ugye. az következne, hogy legalább azok. akik az i^en gombot nyomták meg, úgy lát­ták, van miért ismét megvi­tatni a témát. Tegnap azután kiderült, hogv semmi, de sem­mi értelme. Mert . . . Mért elébb úgy látszott, a honatyák beismerik, hogy ko­rábban kényszerhelyzetben cselekedtek, s talán tévedtek is. Ezen elvitatkozgattak né- hán.v órácskát, közben-közhen úlabb módosító indítványokat téve az eredetileg decemberben elfogadott törvényt módosító javaslathoz. Mondták is kemé­nyen, hogy a választópolgá­rok százai, ezrei tiltakoztak a fogadóórákon, meg levelek és telefonok tucatjait kapták eb­ben az ügyben. Akik szólásra emelkedtek, szép lassan és nem minden szándékosság nélkül kezdték feszíteni a húrt. amely végül is nem szakadt el. Igaz, a feszültség levezetéséhez egy csaknem kétórás kormányülés is kellett, meg az, hogy végül a mostani parlamentben jelen lévő pártok és szervezetek csaknem egyórás tanácskozá­son vitassák meg, támogassák vagy sem az esetleg a kormanv lemondásával járó képviselői kezdeményezést. Am hiába volt minden! Mi­után a hegyek vajúdtak és megszültek valamit, a döntés kimondása előtt Tallósy Fri­gyes — aki az egész vitát el­indította — bejelentette: külső nyomásra visszavonja indítvá­nyát. és azonnal lemond kép­viselői mandátumáról. Bumm! Hát akkor meg minek vitat­kozhattak, tisztelt hölgyeim és uraim bő félnapot?! Még mielőtt válaszolnának eme fogós kérdésre, kérem, nézzenek körül a tegnap dél­után kiiiriUt padsorodban : nem hagytak ott, néhány csengety- tyüs íejfödőt? (furuez) réákletezni a történteket, hi­szen jószerével ugyanúgy zaj­lottak a dolgok, mint decem­berben. Akik szót kértek, szin­te valamennyien a korábbi döntés visszavonását támogat­ták. Akik nem, azok csak ül­tök és hallgattak. A végered­mény: Tallóssy Frigyes vissza­vonta indítványát, s ezzel minden visszaállt a régi ke­rékvágásba. Fizetjük az adót. Az Országgyűlés ma folytat­ja munkáját F. Z. EZ TÖRTÉNT A tegnap reggel megkezdődött ülésen a testület elsőként az előző napokról áthúzódó törvényjavaslatokkal foglalkozott. Kul­csár Kálmán igazságügy-miniszter reflektált a nemzetiségek képviseletéről szóló törvényjavaslatra. Bonyolult határozatho­zatali procedúra után előbb elvetették, majd elfogadták a kor­mány előterjesztését. A Parlament megváltoztatta a Magyar Néphadsereg nevét: az új elnevezés ezúttal Magyar Honvédség. Döntöttek a képvise­lők arról is, hogy a szavazáskor külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választhatók legyenek. Ezt követően Király Zoltán önálló indítványa került napi­rendre a köztársasági elnök népszavazás útján történő válasz­tásáról. A név szerinti szavazás alapján elfogadták az előter­jesztést. Ismét szavaztak az előző nap elutasított oktatási törvénymó­dosításról. Ezúttal elfogadták a honatyák az előterjesztést. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter javasolta a honvédelmi törvény módosítását, amelyet a T. Ház elfogadott. Ezután három képviselő önálló indítványa került napirendre. Azt javasolták, hogy a létminimum-jövedelembe ne számítsák be a szociális jellegű juttatásokat. Békési László pénzügymi­niszter bejelentette, hogy ezt a kormány már hétfői ülésén el­fogadta. Nem tartotta viszont elfogadhatónak, hogy valameny- nyi lakossági hitel törlesztőrészleieit vonják le a kamatadó, illetve a lakbértámogatás megállapításakor. Tallóssy Frigyes ragaszkodott ahhoz az önálló indítványához, hogy vonják visz- sza a kamatadóról szóló törvényt. Hosszas vita után végül ő vonta vissza saját indítványát, így nem volt miről dönteni. Csapatkivonás elnyújtva? Az elkerülés elkerülhetetlen Üdvözlőlap a miniszternek milliárdot fejlesztésre. Az ..el­kerülendők listáján", vagyis azok között a városok között — amelyeket félkör gyűrűvel meg kellene kerülni a zavarta­lan közlekedés érdekében — szerepel Kecskemét, Kiskun­félegyháza, Mezőkövesd, Mis­kolc, Sopron és Szolnok is, és még közéig száznegyven város. Ha Vác, Sződliget, Göd, Du­nakeszi elkerülésére megépül­ne az új szakasz, az a mai áron 2-2,5 milliárdba kerülne, vagyis az országos költségnek több mint egyharmadába. Ezt az összeget még Pest megye kiemelt státusa ellenére sem lehet rövid idő alatt ígérni. Ki kell váltani a 4-es út Bu­dapest—Pilis szakaszát is. (Tehermentesítésre vár még Dunaharaszti, Taksony és Érd is.) De hogy a váciak fellélegez­hessenek szmog idején is, be­szállhatnak a terelőút költsé­geibe. Ugyanis a kisajátítá­sok viszik el a beruházás jösz- szegének 15-20 százalékát. Ezt részben fizethetné _a városi ta­nács is. Cserébe, felelőtlen ígéretek helyett., a tárca arról biztosította a környékbelieket, hogy felgyorsították a kerülő­út nyomvonalának tervezési munkáit. Az év végére elké­szülnek, s jó esetben 1993-ban kezdődhet az építés. Radosza Sándor Vác Város Tanácsa környe­zetvédelmi képeslapot nyoma­tott ezer példányban. A szo­katlan csak az volt, hogy a nyomdagépekkel meg is cí­mezték; Derzsi András köz­lekedési, hírközlési és építés­ügyi miniszternek. Sőt, a szö­veget is rányomták. „Üdvöz­letemet küldöm a 2. számú fő közlekedési útról. Egyúttal ér­deklődöm, mikor épül meg a 2-es út váci elkerülő szaka­sza. Gyors intézkedését és vá­laszát várom.” Nos, a válasz nem sokat vá­ratott magára. Kálnolcy Kiss Sándor, a KÖHÉM miniszter- helyettese egyeztető tárgya­láson vett részt Vácott, amely­re elkísérte őt Plachy Sándor, a minisztérium osztályveze­tője is. Plachy úr elmondta, hogy a tárca átérzi a váciak és környékbeliek gondjait. A Dunai Cement- és Mészmű szennyező hatása mellett a gyár termékeit szállító jár­müvek is rontják a levegőt. Erre „jön még” a Dunaka­nyar turistaforgalma. Csakhogy együttérzés és vá­laszképeslapok helyett a fe­lelősök egy száraz statisztikai adatokkal teli papírt terítettek ki. Idén az útalapból és egyéb forrásokból 6.8 milliárd forin­tot költ az állam, az országos úthálózat fenntartására, 5,6 Nincs megegyezés Nem sikerült egyezségre jutni a szovjet csapatok tel­jes kivonásáról folyó magyar —szovjet szakértői tárgyalá­sok második fordulójában. A két ország leszerelési szakér­tői Somogyi Ferenc külügymi- nisztériumi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-he­lyettes vezetésével szerdán Budapesten ültek tárgyalóasz­talhoz azzal a céllal, hogy alá­írásra készítsék elő a szovjet csapatkivonásról szóló megál­lapodást. Somogyi Ferenc elmondta, bár számos részkérdésben si­keresen egyeztették a két fél pozícióit, a megegyezés még­sem jött létre, mivel a csa­patkivonások végleges határ­idejét, ütemtervét illetően je­lentősen eltért a magyar és a szovjet álláspont. Somogyi Fe­renc annyit még elmondott: a magyar küldöttség ragasz­kodik ahhoz, hogy a szovjet csapatokat a rendezett kivo­nulást biztosító lehető legrö­videbb időn belül vonják ki hazánk területéről. A szovjet fél az ütemezéssel kapcsolat­ban arra hivatkozik, hogy a Magyarországon állomásozta- tott harci technika rendezett körülmények között történő kivonása a vasúti szállítási kapacitás szükségessége miatt problémát okoz a Szovjetunió­nak, ezért a magyar javaslat­ban szereplő ütemezésnél hosszabb időre van szükség a lebonyolításhoz. ■ BEimumiAS Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a pártok hétfői csúcstalálkozója előtt azt nyilatkozta: reméli, hogy e tizenkét párt talán képes lesz közös nevezőre jutni abban, hogy tartózkodik minden olyan lépéstől, megnyilvánulástól, amelyek veszélyeztethetik a békés átmenetet, illetve növel­hetik a társadalmi feszültséget. © Ideje kijelenteni, hogy fel­használjuk, tanulmányozzuk és a magyarországi helyzetre al­kalmazzuk a szociáldemokrata tapasztalatokat — írják érté­kelésükben a Magyar Szocialista Párt értelmiségi csoportjá­nak tagjai. © Az Emberi Jogok Magyar Ligája táviratban kérte fel Petr Uhlt, a prágai társszervezet vezetőjét: vesse lat­ba befolyását annak érdekében, hogy a csehszlovák hatósá­gok szerezzenek érvényt az emberi jogi ligák föderációjának prágai konferenciáján január 20-án megszavazott kisebbség- jogi deklaráció alapelveinek. © Kilenc televíziós szakember kezdeményezésére megalakult a Magyar Televíziós Kamara. Ötven lakóház összedőlt Pilisen Elfűjta a szél a HÉV-et Az országszerte dühöngő szél újabb károkat okozott megyénkben is. Kiürültek a tűzoltólaktanyák, a hívásokat a vállalatoktól „.kölcsönzött” önkéntesek fogadják. A termé­szet leginkább az elektromos hálózatokra méri csapásait. Vácott központi tetőanten­nákat borított fel a vihar, Ül­lőn avartüzet kellett megfé­kezni, Felsőpakonyban pedig egy hektár akácost kellett megmenteni a lángoktól. Tár­nokon kigyulladt a Sasad Ter­melőszövetkezet helyi gumitá­rolója, amelyet a dolgozóknak sikerült eloltaniuk. Ezzel nem­csak az abroncsokat sikerült megmenteni, hanem a közeli tehenészetet is. Budaörsön és Budakeszin a lakótelepi lapos tetős házak bádogszegélyeit és kátránypapír burkolatát „kezdte ki” a szél. Földre hullt tetőcserepek, betört ablakok tanúskodnak az időjárás sze­szélyeiről. Megyeszerte moto­ros fűrészekkel mentik a lakó­házakat, a mezőgazdasági és ipari épületeket a rájuk dőlt fáktól. Gödöllőn tegnap szintén vi­haros erejű szél tombolt. Már a kora délelőtti órákban meg­bénította a HÉV-közlekedést. Az utolsó vonat délelőtt 10 órakor indult a végállomásról, de csak a Szabadság térig ju­tott, ahol egy magas fa dőlt a felső vezetékre, megbénítva ezzel a közlekedést. Az erős széllökések következtében ve­zetékek rongálódtak meg a pálya egész vonalán, fák dől­tek több állomásépületre. Sze­rencsére Mogyoródról az Örs vezér térre, illetve a főváros­ból Mogyoródra a szerelvények pontosan indultak. A gödöllői végállomás és Mogyoród kö­zött HÉV-pótló autóbuszok szállították az utasokat. A Budapesti Közlekedési Vál­lalat négy autóbusza behozta a lemaradást, így minden utas elérte a csatlakozást. Lapzárta­kor folyik a vezetékek javítá­sa. Csütörtökön mintegy 160 ki­lométeres sebességű szélvihar korbácsolta magasra a Duna— Tisza közötti homokföldeket. A szélvihar a Nagykőrösi Ál­lami Gazdaság terményszárí­tójának a tetejét egyszerűen leemelte. Lestyán Béla, a Dél-magyar- országi Áramszolgáltató Válla­lat nagykőrösi ki rendel tségve- zetője elmondta, a középfe­szültségű hálózaton, tehát a 20 kilovoltos rendszeren is zava­rok keletkeztek. Minden autó­juk részt vesz a hibaelhárítás-, ban, de a szél annyira erős, hogy a szabadban szinte meg sem lehet állni. Az egyéni fogyasztók ellátá­sát szolgáló kisfeszültségű há­lózatot addig nem is tudták ki­javítani, amíg az előbb emlí­tett rendszert üzembe nem ál­lítják. Hogy erre mikor kerül­het sor, azt meg sem lehet jó*, solni. Az emberek megfeszí­tett erővel dolgoznak. Az áramszolgáltatásban és a közlekedésben kimaradások (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom