Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-06 / 55. szám

PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ára: 5,80 forint 1390. MÁRCIUS 6., KEDD Egynapss láthatás Az Európa Tanács vezetői Budapesten Hivatalos látogatásra hét­főn, Horn Gyula külügymi­niszter meghívására, Buda­pestre érkezett Joao de Deus Pinheiro, az Európa Tanács miniszteri bizottságának so­ros elnöke, portugál külügy­miniszter és Catherine Lalu- miere, az Európa Tanács fő­titkára. A vendégek a tervek szerint ma el is utaznak. Sárból a kátyúba Nyereség születik, borjú nem Az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesülésétől szerzett információk szerint a hazánk­ban található 123 állami nagy­üzem az elmúlt évben közel 110 milliárd forintos terme­lési értéket állított elő. Az állami gazdaságok között mindössze nyolc-tíz az, ame­lyiknek a vesztesége megha­ladja a százmillió forintot. Azok a gazdaságok, amelyek TÖBBLÉPCSŐS ZSHAZIGATÁS Menekülés a nyilvánossághoz A sajtószabadság és az ál­lamtitok összefüggéseiről adott tájékoztatást a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge székházában hétfőn Ildik Sándor belügyminiszter-he­lyettes. Mint mondta, a meg­szüntetett belső elhárítással foglalkozva a sajtó olyan, a titkosszolgálati munka egé­szére és annak részleteire is vonatkozó információkat ho­zóit nyilvánosságra, amelyek megőrzése államérdek lett volttá. Ugyanakkor elismerte, hogy az államtitkokról és a szolgálati titkokról szóló 1987. évi törvényerejű rendelet el­avult. Azzal kapcsolatban, hogy miért tett feljelentést a bu­dapesti rendőrfőkapitány Bajcsi István volt állambiz­tonsági tiszt ellen, a minisz­terhelyettes a jogszabályra hivatkozott, miszerint ha ál- lamtitokséijtés valakinek a tu­domására jut, annak köteles­sége feljelentést tenni. Meg­jegyezte azonban, hogy véle­ménye szerint nem várható súlyosabb ítélet, mégpedig' fő­képp politikai okokból. A fel­jelentés így elsősorban prece­dens jellegű, és célja meg­akadályozni a titkosszolgálati munkával foglalkozó újabb adatok államérdekeket sértő nyilvánosságra kerülését. Több kérdést kapott a mi­niszterhelyettes Németh Mik­lós miniszterelnöknek az el­múlt héten a Parlamentben tett kijelentésére, miszerint a múlt év november elején puccskísérlet előkészületei ju­tottak tudomására egy isme­retlen bejelentő által. Ezzel kapcsolatban Ilcsik Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy a miniszterelnö­köt nem politikai érdekek késztették arra, hogy erről be­széljen. Ugyanakkor szerinte az is tény, hogy a Belső Biz­tonsági Szolgálat által készí­tett jelentések között csak egyetlen, decemberben ké­szült anyag foglalkozott a fel­tételezett szervezkedéssel. A Pest Megyei Hírlap jelen levő munkatársa aggodalmá­nak adott hangot: hiába a politikai élet magasabb ré­gióiban végbemenő változás, az emberek közvetlen kör­nyezetükben nem tapasztal­nak előrelépést. A helyi kis­királyok elleni vádakkal to­vábbra is kénytelenek a nyil­vánossághoz menekülni, fgy 'történt ez a minap is, mikor arról kaptunk bejelentést, hogy a Csepel-szigeten levő egyik termelőszövetkezet — egyébként jogerősen elítélt — elnöke lehallgatja a telefono­kat, s ezt következmények nélkül teheti. Ráadásul a be­jelentést tevő névtelen tele­fonáló éppen a sajtótájékoz­tatást tartó Ilcsik Sándor belügyminiszter-helyettes, volt Pest megyei rendőrfőkapitány személyével hozta összefüg­gésbe az ott tapasztalható je­lenségek büntetlenségét. Ilcsik Sándor válaszában tisztázta: semmiféle szerepe nincs a termelőszövetkezet el­nöke körüli botrányban, s re­ményének adott hangot, hogy az elkövetkezendő új kor­mány hivatalba lépésével megszűnnek az ilyen és effé­le jelenségek, csakúgy, mint az alap nélküli vádaskodások. ...................... B UPmmnÁS m@mm A Kelet-európai szolidaritás — európai integráció elne­vezésű tanácskozás részvevői memorandumban fogalmazták meg legfontosabb céljaikat, amelyek közül egyet emeltek ki: tanulnunk kell egymástól. ® „Mi, agrárszakemberek, nem mehetünk el szó nélkül a mezőgazdaság tényleges eredmé­nyeinek, köztük a termelőszövetkezetek sommás lebecsülése, az ott dolgozók és vezetőik jogtalan elmarasztalása mellett” — írják azok a szakemberek — Pest megyéből Vóná Ferenc, Varga János és Lakos László —, akik március 13-ra Gödöl­lőre ankétot hívnák össze, hogy megvitathassák az agrár társa­dalmat feszítő kérdéseket. ® A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége és a gazdasági vezetők érdekképviseleti szer­vezete állásfoglalásban kérte fel Németh Miklós miniszterel­nököt, hogy hozza nyilvánosságra azon vállalatvezetők ne­vét, akik a tavaly novemberi tervézétt puccs szervezésében tevőlegesen részt vettek. Q Nyomdászokért elnevezéssel köz­érdekű alapítványt hozott létre a Szikra Lapnyomda abból a célból, hogy a létminimum szintjén vagy az alatt élő nyomdá­szok, nyomdai dolgozók és nyugdíjasok megfelelő támogatás­ban részesüljenek. © Hambuch Géza, a Magyarországi Né­metek Szövetségének főtitkára szerint elfogadhatatlan és sér­ti a nemzeti kisebbségek tudatát, hogy csak egyetlen képvi­selőt küldhetnek a Parlamentbe, s azt sem ők jelölhetik ki. @ Kollektív nemzetiségi jogokat és területi autonómiát követel valamennyi szomszédunktól az ott élő magyar kisebbségek­nek a Magyar Függetlenségi Párt abban a nyílt levelében, amelyet a trianoni szerződést aláíró nagyhatalmakhoz intéz­tek. a hajdani uradalmi birtokok földjein üzemelnek, eredmé­nyes esztendőt zárhattak. Kü­lönösen kitettek magukért ' a növénytermesztési ágazatok. Monostori Ernő, az országos egyesülés közgazdasági főosz­tályának helyettes vezetője,el- mondta, hogy a Pest megyé­ben működő állami gazdasá­gok jövedelmezősége megha­ladja az országos átlagot. A megye állami nagyüzemei több mint nyolcmilliárd fo­rinttal növelték termelési ér­téküket, s ennek alapján nye­reségük elérte a 383 millió forintot. Külön is kiemelte a llerceghalmi Kísérleti Gazda­ságot, ahol nem idegenkednek az új módszerek, termékek és technológiák együttes alkal­mazásától. . A gyengébben tel­jesítő gazdaságok között emlí­tette a Kiskunsági ÁG-t, amelynek sikereit a két éve kipattant környezetszennyezé­si botrány is erősen hátráltat­ta. Szavait használva, a sárba ragadt szekér tovább süllyed: a gazdaság 50 milliós veszte­séget könyvelhetett el. Országosan továbbra is nagy az állattenyésztés jelentősége. Ugyanakkor várható, hogy ebben az évben az állatok és az állati termékek értékesítése nem éri el a tavalyit. A hiz­lalásra szánt négylábúak szá­ma hat százalékkal csökkent. Ráadásul az állami gazdasá­gokban a korábbiaknál keve­sebb borjú született. Gy. L. Ördögikör-fartozas A hit igaz, Március 19-ig meghosszab­bítják az elsejéig tervezett kényszerszabadságot a Csepel Autógyárban, ahol jelenleg 3157 dolgozónak nem tudnak munkát adni. Mint ismeretes, a rubelexportstop miatt az Ikarus 1,6 milliárd forinttal tartozik a Csepel Autónak, az pedig a Rábának és beszállí­tóinak. Az MTI hírül adta, hogy a gyártás újraindítása érdeké­ben az autógyár vezetése a Bu­dapest Bank támogatásával tárgyalásokat folytatott a Ma­gyar Hitelbank illetékeseivel. Megállapodtak, hogy az Ika­rus tartozásai egy részének fi­nanszírozására . rendkívüli, egymilliárdos hitelt kap az autógyár. A hírrel kapcsolat­ban Lukácsi Gábor, a Csepel Autógyár vezérigazgatója el­mondta, hogy nem ők, hanem az Ikarus kapja a hitelt. Az autóbuszgyártók azonban egyelőre még nem írták alá a hitelszerződést. Nem tudják, hogy a második negyedévre kapnak-e szállítási engedélyt. Ha nem, akkor nem lesz mi­ből visszafizetniük a pénzt — minden bizonnyal ezért ha­boznak a döntés előtt. A Cse­pel Autógyárban is kíváncsian várják, hogyan határoznak az Ikarusban. Ha felveszik a hitelt, a szigetszentmiklósiak is számíthatnak némi adósság- törlesztésre, s ők is fizethet­nének a beszállítóiknak. A vezérigazgató megerősí­tette azt az értesülést, hogy a gyár nem állt le teljesen, mert az Ikarus vállalati tanácsá­nak kérésére kínai, kuvaiti, ja­pán és ausztrál exportra szánt autóbuszok alvázán dolgoznak. H. É. Fártház veilmes! úifázóház? Betörők a szerkesztőségben A váci tömcgszcrvczcti székházban, ahol a Szocialis­ta Párt irodáin kívül néhány más szervezet és cég mel­lett a Pest Megyei Hírlap váci fiókszerkesztősége műkö­dik, vasárnap éjszaka vandál betörök jártak. Szekré­nyeket, fiókokat, páncélszekrényeket feszítettek fel. Szerkesztőségi szobáinkat sem kímélték. Szinte tokos­tól fordították ki az ajtót, feltúrták levelezésünket, do­kumentumainkat. Szerencsére a kéziratokat nem bán­tották. A betörést a korán reggel érkező takarítónő fedezte fel, azonnal értesítette a rendőrséget. A nyomozás el­kezdődött. Vácott dolgozó munkatársaink szerint egye­lőre semmi jele annak, hogy a betörőket politikai in­dítékok vezették volna. Legfeljebb az ötletet merítet­ték a közéletből. Ügy tűnik, nem az iratok, dokumentu­mok iránt érdeklődtek, csupán néhány ezer forintot vit­tek magukkal az épület éjszakai hívatlan látogatói. ★ Nem sokkal lapzárta előtt érdeklődtünk Móricz Emil rendőr őrnagytól, a városi kapitányság helyettes veze­tőjétől. Mint a nyomozás megállapította, a betörés mo­tívuma valóban nem minősíthető politikainak. Az épü­letben működő közlekedési felügyelettől, az ATI-tól, a városi Vöröskereszttől, a népfronttól, a demokratikus if­júsági szervezettől, az MSZP-től és a szakszervezeti bi­zottságtól összesen majd 130 ezer forint készpénzt vit­tek cl a hívatlan látogatók. Hogy a kezelők gondatlan­sága mennyire megkönnyítette dolgukat — az megérne egy külön misét... „Ha nem lép vissza, msgöljük!” Megfenyegették a képviselőjelölté Pénteken délután postáját bontván életveszélyes fenyege­tést kapott a megyei rendőrfőkapitány. Ami meglepő, hogy a fenyegetés nem neki. hanem Pest megye egyik független kép­viselőjelöltjének szólt, mégpedig a következőképpen: „Ha Vcr- bóczlcy nem lép vissza, akkor megöljük!” Mondanunk sem kell, hogy aláírásként egyszerűen csak „Mi” szerepelt az egyéb­ként is igen lényegretörő levélben. Már beiktatott képviselőjelöltről lévén szó, a postán érkezett üzenetet mindenképpen komolyan kellett venni. Még akkor is, ha gyilkossági szándékról csak Agatha Christie krimijeiben szokták előre értesíteni a rendőrséget. Mindazt, amit a levél géppel írt szövegéből, a borítékról és a papírról meg lehet ál­lapítani, már vizsgálják a megyei bűnüldözési osztályon, ahogy ezt dr. Pintér Sándor alezredestől megtudtuk. Ezzel párhuza­mosan arról is intézkedtek, hogy az esetleges támadástól meg­óvják Verbóczky Jánost, őrbottyáni lakását még éjjel is őr­zik, már csak azért is, mert kiderült, hogy Verbóczky János már február 22-én délután kapott egy igen agresszív fenye­getést hudapesti munkahelyi telefonján. Akkor egy mély, fel­tehetően civáltoztatott férfihang közölte vele nemes egysze­rűséggel: „Ha holnap Dunakeszire mer jönni, kinyírjuk!” Emlé­keztetőül csak annyit, hogy az a bizonyos másnap az ajánló­cédulák leadásának határideje volt. Verbóczky János akkor még nem vette komolyan az egé­szet. leadta a kopogtatócédulákat, és így hivatalos képviselő- jelölt lett. Hogy ma miképpen gondolkodik erről, mivel ma­gyarázza a fenyegetéseket, arra holnapi számunkban vissza­térünk. <-d -s) L ehetséges ma Magyar- országon szerzőként leírni, szerkesztőként minden megjegyzés nélkül nyomdába adni és egy he­tilapban — nem vicclap­ban, hanem „közéleti heti­lapban” — kinyomtatni azt, ami nyilvánvalóan elké­pesztő valótlanság? S ten­ni ezt azért, mert „igazol­ni” lehet vele az uszítást, a gyűlöletkeltés, a „kor­mány megint hazudott” megállapítást? A kérdés szónoki, mert bárki tapasz­talhatja, ma ez lehetséges. Lehetséges, mert hiszen megjelent, a nyolcvanas évek közepén ......nemzeti j övedelmünk 57 százalékát fordítottuk fegyverkezés­re.” Lehetséges-e az éter szárnyaira ültetni olyan „szakértői” (!?) megállapí­tást, sőt kinyilatkoztatást, hogy ma Magyarországon — íme, hová jutottunk! — több az analfabéta, mint volt a Horthy-rendszer ide­jén, a harmincas években?! Ez is szónoki kérdés, mert hiszen bárki tapasztalhatja, lehetséges ilyen és hasonló állításoknak a fülekbe, sze­mekbe szórása, süketülj, vakulj magyar! Higgy a „szakértőknek”, s eszedbe ne jusson gondolkodni, amit mondanak, állítanak, ki­nyilatkoztatnak, igaz-e, igaz lehet-e? Ha már lehetséges a me­gye egyik, helyőrségi váro­sában politikai hisztériát kelteni nyilvánvalóan hazug állítással — „... a laktanyá­ban a politikai tiszt be­gyűjtötte az ajánlócédulá­HM M? « e o kát a kiskatonáktól...”, holott ezek az ajánlócédu­lák a kiskatonák otthoni címére érkeztek —, akkor mi az, ami még nem lehet­séges? Ha már az js lehet­séges, hogy a hatalomra tö­rő párt legfőbb gazdasági szakértőjeként valaki azt állítsa, a Bank of England körlevélben figyelmeztette „a" bankokat, lehetőleg ne adjanak hitelt Magyaror­szágnak, mert rövidesen fi­zetésképtelen lesz, akkor mi az, ami még nem lehet­séges? A valóságban ugyan­is a Bank of England nem körlevelet, hanem útmuta­tót adott ki, nem „a” ban­koknak általában, hanem saját bankjainak, nem ne­vezte meg Magyarországot (és más országokat sem), és nem figyelmeztetett a hite­lek visszatartására, hanem óvatosságot ajánlott a hitel- folyósításnál. A hazánknak súlyos károkat okozható ferdítés-torzítás szóban is, írásban is nyilvánosságot kapott... milyen (pártér­dekeket szolgálva, ha az or­szág érdekeit súlyosan s ráadásul alaptalanul sértve? Ha már lehetséges egy „szabadelvű politikai napi­lapban” azt a személyt el­ítélni. aki szenvedő alanya volt egy (leninvárosi-tisza- szederkónyi) incidensnek, s dicsérni azokat, akik az erőszakot, a szélsőséges in­dulatokat tették — nyilván a demokrácia nagy dicsősé­gére — a véleménynyilvá­nítás eszközévé, akkor mi az, ami még nem lehetsé­ges? Lehetséges követelni — miközben már zajlanak a tárgyalások! —, a kor­mány tárgyaljon a szovjet csapatok kivonásáról. S mert tárgyal, a következő lépésben azt követelni — „elfeledve”, tegnap mit kö­veteltek —, ne tárgyaljon. S ha mégis, ennek ellenére tovább tárgyal a kormány, s ha mégis megállapodást kötne, akkor kinyilatkoztat­ni: az adott párt ezt nem tekinti magára nézve kö­telezőnek. Az indok: „a kormánynak nincs morális alapja megállapodást köt­ni.” Ez a tipikus esete an­nak, amit tervszerű politi­kai hangulatkeltésnek, a sokat emlegetett nép lebe­csülésének, a tömegek meg­vetésének, de eszközként való felhasználásának ne­vezhetünk. És persze: a „tiszta”, a „hiteles” politi­zálás címkéjével ékesítve 1 Ha már az is lehetséges, hogy választási kortesfogás­ként országosan ismert ne­vek fiúi örökösei álljanak fel a pódiumra, s mondják el mindennek védekezni képtelen, mert régen halott apjukat, akkor mi lehet még vissza? Ha már egy párt — éppen választási kampányfőnöke szájából — három héttel a választások előtti!) a választások vi­tathatatlan győztesének nyilvánítja magát, rácáfol­va minden, törvényi és eti­kai követelményre, akkor mi az még, ami lehetetlen, ami megengedhetetlen? Ha már az lehetséges, hogy e2 a demokrácia felkiáltással a társadalom széles rétegeil próbálják félelem alatt tar­tani — „tavaszi nagytaka­rítással”, új földosztással, B-listázással, kollaboráns- nak nevezéssel — senki ál­tal még nem legitimált pár­tok, pártocskák egymást ki­nevezett. megválasztott ve­zetői, akkor van még lehe­tetlen? S ajnos, egyre inkább az látszik lehetetlennek, hogy így politizálva oda érkezünk, ahová indul­tunk. Avagy lehetséges, hogy a sokat emlegetett nép nem oda kívánt indulni-ér- kezni, ahová, most már egy­re nyilvánvalóbban, a párt- •elitek terelgetik?! Mert a pártelitek harca ez', függet­lenül a bal, a jobb, a cent­rum stb. megielöiésektől, fedőcímkéktől, S ha mára pártelitek ezt a harcmodort választották, ha már orszá­gos és helyi párteliteknek az, és csakis az a fontos, hogy kiből mi lesz a „tava­szi nagytakarítás” után, s ki minek mentheti át ma­gát. akkor az sem elképzel­hetetlen, hogy az állampol­gár ráébred: ismét a bo­londját járatták vele, mint már annyiszor. De akkor: mi változott?! Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom