Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
4 nur « Mf.vrMt] 1990. MÁRCIUS 31., SZOMBAT A dokumentumfilm — lépéshátrányban Tüzet kéne oltani A közelmúltban zajlott a Budapest Kongresszusi Központban a tavaly készült s a következő hónapokban moziba kerülő magyar filmek minden korábbinál megfáradtabb, válságtüneteket mutató seregszemléje. A rendezvényen idén nézőként volt jelen az MSZP színeiben manapság aktív politikusként tevékenykedő Kása Ferenc filmrendező, akinek évtizedeken át ellenzékben születtek — dobozba zárt, s a legutóbbi évekig legfeljebb zártkörűen forgalmazott — alkotásai. Találkozásunkkor arról kérdeztem, megítélése szerint mennyire hatékony az informálásban úttörő szerepét immár elvesztett dokumentumfilm a sajtószabadság hírversenyében, és a mai politikai közélet indulatoktól fűtött, alig átlátható harcaiban. — Hogy ma egyre átlátha- tatlanabbnak, egyre irracioná- lisabbnak, tébolyultabbnak érezzük a körülöttünk levő világ indulatait, eseményeit, abban szerepet játszik az is, hogy a nemzet többségét valamilyen érdekek, szerintem kizárólagosságra törekvő érdekek miatt félretájékoztatják mindabban, ami történt. A reális, józan és higgadt információk helyett mindenféle lehetetlen információk csapódnak be a nemzet agyába, leikébe, az emberek nem tudják pontosan, hogy kinek higgyenek, mire figyeljenek. Hol van itt az igazság, hol vannak az igazodási pontok? Különösen egy stratégiai kérdésben veszedelmes a helyzet: tavaly október óta az állampárt hatalmi szándékai megszűntek, ezáltal a posztsztálini visszarendeződési esély elhárult a nemzet feje fölül. Jelentkezett viszont egy jobboldali hatalmi kisajátítási veszély, amelyet a nemzet nem ismert még föl teljes súlyában. A téboly ott van, hogy a jobboldal egy már nem létező veszélyt nevez szinte egyetlen és kizárólagos veszélynek. Ezzel saját magát álcázza, és mindenféle trükkökkel és demagógiákkal elfordítja a nemzet becsapható részének a fejét az igazságtól, a történelem megítélésének lehetőségétől. Miközben az ország az eladósodás következtében gazdaságilag egyre rosszabb helyzetbe kerül. ■ A felszakadó indulatok és szenvedélyek eredőjeként végül is mindebből emkölcsi-po- litikai szétesés, hatalmi vákuum, anarchikus állapot jöhet létre, s ez pedig véleményem szerint még polgárháborúhoz is vezethet. A testvérharc viszont beláthatatlan katasztrófába sodorná a nemzetet. — Kérdés: ebben a helyzetben tehet-e valamit a művészet? Tud-e például a dokumentumfilm versenyt futni, győzi-e feltárni késlekedés nélkül azokat az időszerű igazságokat, amelyek a nem‘Színházi levél Gettók Kalikó Tamás m.v. és Avar István a Gettó egyik jelenetében A viJnad (ma: Vilnius) get- ó 1942—43-as esieiményeit negismerve írta az Izraelben ílő Joshua Sobol a Gettó cí- nű darabot. Középpontjában innak a színházi együttesnek a evékenysége áll, melyet a 'ettóbam hozták létre. Sorol e tényben a túlélés, a .mégis’’ jelképét értékelte, azt, íogy az üldözött, s már tu- lottan a halál közvetlen kö- elében élő zsidók megpróbál- ák legalább az emberség, az irkölcsi tartás egy darabját negmenteni. Ilyképp ez a ;esztus valamiféle szembesze- ;ülés is volt. Egyben súlyos norális dilemma is. Sobol darabja világkarriert ütött be. Nálunk a Madách Izínház játssza. S bár az elődás hatásos, meg kell mon- lani: nem igazolja a darab :agy hírét. Legalábbis a mi zámunkra nem. Mert Sobol- lak abban igaza van ugyan, íogy a vilnai gettó péJdá- a túlmutat a szigorú ténye- en — de épp ezt, a túlemel- edést, a súlyos erkölcsi, hu- nanitárius, filozófiai prob- érnák valóban mély megmu- atását, a darab emelését nem udja megoldani Elragadja a átványos megoldások lehető- ége (például egy bábjátékos zere pel tetőse, aki bábujával - élő színész! — technikailag .iváló dolgokat művel, vagy gy nagy gettóshoiv meg- endezése, amelyben erős mu- icalelemek kapnak helyet, iddis folklóranyaggal kísérel. Sok a felületesség, az el- lolgozatlan karakter- és cse- akményvonal. Sok a nekünk már jól isment képlet, a gettóban hitsorsosai rovására is ügyeskedő született kiskapita- lista zsidó alakjától a mosolygó, művelt, cinikus és gátlástalan SS-tisztig. Biztos, hogy Sabolt, aki az európai náci fajüldözésnek maga nem volt szenvedő alanya, a ráéb- redés és a tiltakozás érzései is vezetik, de a magyar nézőik idősebb nemzedéke akár maga is végigszenvedte és csodával határos módon túlélte a gettókat és koncentrációs táborokat, akár csak tehetetilenüil nézte, mit művelnek a zsidókkal — kevésnek és kevéssé újnak érzi azt, amit a színpadon lát. Gettók és koncentrációs táborok errefelé is voltak (és nem is mindet a nácik létesítették!), üldözés, halálveszedelem mindennaposak voltak errefelé (s azok még ma is, például Erdélyben). Pilinszky János, Sütő András, Radnóti Miklós vagy Moldova György rég megírták már verseiket, drámáikat, regényeiket erről a tragikus időszakról és hőseiről. S ezekhez képest Sobol nem azonos minőség. Ez a darab igazából nem nekünk szól, hanem azoknak, akik szerte a világban talán azt sem tudják, merre van Viliina (vagy Koliima, vagy Recsk, vagy Marosvásárhely, vagy Bor és Dachau), arról sincs (nem volt) fogalmuk, hogy e helyeken mik történtek. De félő, hogy nekik is csak a felszínt meséli, s a mélyről hallgat Takács István zet tényleges tájékoztatásához szükségesek volnának? — Az az érzésem: nem képes. Egy játékfilm másfélkét éves, illetve egy dokumentumfilm féléves átfutása már nem teszi lehetővé, hogy naprakész. átgondolt és megszerkesztett információkkal szolgálja a tisztánlátást. A magyar film jelenleg ezt az időhátrányt, ezt a lemaradást érzékeli, hisz például a szemlén bemutatott filmeket valamikor tavaly tavasszal vagy nyáron készítettek. A játékfilmeknél jól látszik, hogy teljesen más hangulatúak, mint ma az ország, de a dokumentumfilmek jelentős része sem arról szól, amiről most szólni kellene. Nem akarom bántani filmes kollégáimat, mert ezek tisztességes, fontos művök. De amikor ég a ház, akkor az oltást nem lehet áttenni későbbi időpontra. A szabad választások után, szükség van, lesz stratégiai gondolkodásra, s akkorra talán a műalkotások és a felgyorsult történelmi folyamatok közötti időeltolódás is helyrebillenhet. Egyelőre tüzet kéne oltani. Furcsa benn ülni a nézőtéren, amikor érzi az ember, kinn ég az ország háza, és mi itt vagyunk, filmeket nézünk, tavalyiakat. Azt kell mondjam, még lelkiismeret-furdalásom is volt, hogy naponta öt-hat filmet végignéztem. Holott ez a szakmám, ez a foglalkozásom. Mivel aggódom hazámért, erről a tűzoltásról sem tudok elfelejtkezni egy pilla natra sem. Azért is alakult olyan különös módon az életemnek ez a szakasza, hogy késedelmesnek, kevésnek ta láltam az esztétikai gondolkodást, ezért bocsátkoztam közvetlen politikai cselekvésbe, noha semmiféle politikusi ambícióim nincsenek, és semmiféle hatalmi vagy szereplési vágy sincs bennem. Károlyi Júlia A hazugság emlékművei? A szobrász normális körülmények között nem a megbízatás politikai indokain gondolkodik, hanem alkot, s műve vagy jó, vagy rossz. Sajnos az utóbbi 40 évben a köztéri, közösségi megbízásokra dolgozó hazai művészeknek elsődlegesen politikai szempontokra kellett gondolniuk, s így munkáik között több a rossz, mint a jó — hangoztatták a csütörtökön Debrecenben, az Emlékművek Magyar- országon címmel tartott országos konferencián. A leghevesebb vita a Hazugság emlékművei című előadás kapcsán bontakozott ki, egyebek mellett arról: vajon nem túlzóan sommás-e az a megállapítás, hogy az utóbbi 40 év köztéri szobrai a hazugság emlékművei. Orosz István történész professzor az ezzel összefüggő kérdésre kérdéssel válaszolt: — Ezek szerint Somogyi József ugyancsak megrendelésre készült Martinász című alkotása is a „hazugság emlékművei” közé sorolható? Nem! — mondta. — Egyszerűen azért nem, mert ez jó szobor; ugyanúgy értékálló, minit például Borsos Miklós életművének e korszakra eső alkotása is. A hazánkban napjainkban tapasztalható szobordöntési dömpinggel kapcsolatban a konferencia részvevői kinyilvánították: a politkai indula tokát nem tartják teljesen jogtalannak, az eljárással — a szobrok megsemmisítésével, megrongálásával — azonban nem értenek egyet. Az Emlékművek Magyarországon konferencia részvevői felhívással fordultak az or szág közvéleményéhez, amelyben tiltakoznak az elmúlt évtizedek emlékműveinek történeti dokumentummivoltuk- ban indokolatlan megsemmisítése ellen. Javasolják, hogy az elmúlt időszak köztéyj szobrainak megtartásáról, vagy eltávolításáról az ön- kormányzatok döntsenek független szakértőbizottságok bevonásával. Corvinák a külföldi gyűjteményekből Már érkeznek az európai és tengerentúli könyvtárakban őrzött corvinák — Mátyás király világhírű könyvtárából fennmaradt kódexek — a Bibliotheca Corviniana című kiállításra, amelyet Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából rendeznek, az Országos Széchényi Könyvtárban. Közvetlenül a tárlókba helyezik el a reneszánsz kori kultúra magyarországi emlékeit, mivel április 6-án már megnyitják a tárlatot. A külföldi könyvtárak — amelyek nagy becsben tartják a birtokukban lévő corvinákat — első ízben teszik lehetővé ezek jelentős részének bemutatását hazánkban — mondotta Karsai Orsolya, a könyvtár kézirattárának vezetője. Harminckilenc külföldi gyűjtemény 78 corvinát bocsát rendelkezésünkre az évfordulóra. A Vatikáni Könyvtárból öt kódexet hoznak, ezek közül az egyik a Vatikáni Missale, amely Mátyás hajdani könyvtárának egyik legjelentősebb, legszebb képekkel illusztrált kódexe. Ugyanilyen értékes a másik egyházi vonatkozású kódex, a Vatikáni Breviárium is. Ennek egyik lapján Mátyás királyt ábrázolták. Úgyszintén látható majd Andreas Pannonius kiskódexe, amely a Mátyás királyt ábrázoló iniciáléról nevezetes. A brüsszeli Királyi Könyvtárból a Missale Romanum néven ismert kódexet kölcsönzik a tárlatra. Ezt annak idején Mária királyné vitte magával Magyarországról, s Németalföldön a kormányzók erre tették le a hivatali esküt. A Velencéből „hazatérő” egyik kódex szerzője egy olasz építész. Mátyás király az ő terveit hasznosítva szándékozott egyetemi központot építeni Budán, valahol a Vízivárosban. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Áprilisban a Pest megyei utakon is feltűnnek az útépítők. Megkezdik a burkolati hibák kijavítását, a burkolatjelek felújítását, így elsősorban a főutakon munkaidőben helyenként útszűkületre számítsanak. Jelentős útlezárással járó építési munka egyelőre sehol sem lesz. A Duna csökkenő vízállása nem zavarja meg a kompközlckedést. Az elmúlt hétvégén meghibásodott Visegrád—Nagymaros közötti kompot már kijavították, így itt is zavartalan a közlekedés. A Jugoszláviába utazóknak továbbra is várakozniuk kell a határ- átkelőhelyeken. A fokozott jugoszláv vámellenőrzések miatt a rösz- kei és a tompái határátkelőhelyeken általában egy és két óra a várakozási idő. USA Nil. 1 Valamilyen konyhakredenc alakú autó töfög a keskeny úton, kerülgeti a. kátyúkat, részeg biciklistákat, kóbor kutyákat. Az autót a benzin hajtja, de vezetőjét nyilván a közösségi szellem, az önfeláldozás: ha ö oly vigasztalan képet is lát ma e hazában, én, a mögötte autózó legalább vígabb környezetben daráljam a kilométereket, floridai pálmafák közé képzelve magam, s higgyem azt, aki előttem halad, nem Kovács Jani szovjet autójával, hanem az USA Nr. 1 vezetője. En azonban azt szeretném, ha Kovács Jani — pardon, Joe Kovács — engem látna, hogy mit művelek mögötte, ebben azonban akadályozza ez a művészi függöny. Arról nem beszélve, hogy én a szép pálmák helyett mégiscsak a vigasztalan utat szeretném látni, de mivel nem tudom, megpróbálom leelőzni az USA Nr. 1-gyet. Ebből pedig csak baj származik, azért jobb volna, ha az ilyen csicsás tájképet fel sem tennék'. ‘ "" , m ,, „ A MAGYAR AUTÓ Április elseje alkalmából végre napvilágot látott a Magyar Autó. Típusa lehet Trabanttól a Mercedesig bármi, a lényeg az, hogy műszaki paramétereiben veri a japán, amerikai, európai konkurenciát. Ara jóval alacsonyabb, mint bármelyik külhoni típusé: ha valamelyik állami gazdálkodó szerv által vásárolt, majd hamarjában leírt gépjárművet kaparintunk meg, garantált az olcsóság, persze, ha van egy kis összeköttetésünk. A magyar autó szervizköltségei szintén elenyészőek: építtessünk vállalatunkkal garázst, vegyünk fel állami pénzen fizetett szerelőt, s ő — ha fusizhat kedvére —, akár ingyen is szereli autónkat. Amivel végképp nem versenyezhetnek a japánok, az pedig az üzemanyagköltség — a magyar autó sokkal olcsóbban furikázik, mint a 3,8 litert fogyasztó Ford Fiesta. A magyar autó ugyanis pb- gázzal, mosóbenzinnel, petróleummal, s egyéb alternatív hajtóanyagnyal közlekedik. A magyar autó azonban értékállóságában verhetetlen igazán, fölényesen utasítja maga mögé a VW Golfot és az Opel Kadettet is. Mert amíg eme nyugatnémet csekélységek évente akár tíz százalékot Is veszíthetnek értékükből, addig ma egy magyar Trabant ép- penúgy ötvenezer forint, mint új korában, tizenkét évvel ezelőtt. A BIZTONSÁGI ÖV JUBILEUMA A biztonsági öv a gépkocsik legfontosabb passzív biztonsági eszköze, ötlete a repülőgépektől származik, kivitele azonban alaposan megváltozott, alkalmazkodott a gépkocsi adottságaihoz. Az NSZK-ban már huszonöt esztendeje ismerik ezt a berendezést, a német szakemberek nagymértékben ennek az egyszerű szerkezetnek tulajdonítják, hogy bár 1987-ben az NSZK gépjárműállománya és futásteljesítménye hatszor akkora, mint 1957-ben volt, mégis, jó harminc százalékkal kevesebb a közúti balesetben meghaltak száma, mint harminc évvel ezelőtt. Ma már a „H” jelzés alatt furikázó autóknak is állandó felszerelése a biztonsági öv. Elterjedt mára az úgynevezett hárompontos öv, melynél a csatot mereven az üléshez, vagy az övostorhoz rögzítik. Csak így lehetséges az egykezes működtetés. Az évek során ugyanis rájöttek a szakemberek arra, hogy a becsatolásnál a viselési kényelem és az öv felfekvése fontos kritérium. Azt is felismerték, hogy csak az a gépkocsivezető vezethet biztonságosan, aki jól érzi magát gépkocsijában. A biztonsági öv mellső ülésén történő rögzítése garantálja a heveder medencén való jó felfekvését is. Ez döntő abból a szempontból, hogy a hasi terület lágy részeinek sérülései viszonylag könnyű kimenetelűek maradjanak. SZÉLVÉDŐT KRUMPLIHÁLÓVAL! Itt a tavasz, jön a meleg, szárnyra kelnek a bogarak és az autók — mígnem tragikus randevút ejtenek egymással. Általában ez a szárnyas zümmögök számára tragikus, mert a találkozás révén felke- nödnek az autó szélvédőjére. De tragikus »ehet ez az autósnak is, ha oly nagy bogárfelhő mázolódik szét előtte az üvegen, hogy nem is tudja megállapítani: ami szemből jön, az közel van és légy, vagy messze és teherautó? A tisztánlátást sokszor már az ablaktörlők működtetése sem segíti, szükséges időnként megállni, s letörölni a bogaras szélvédőt. Erre a célra kapható számtalan speciális törlőruha, de_ajánlunk egy praktikus, olcsó és kézenfekvő sikáló eszközt: olyan műanyag hálót, mint amilyenbe a krumplit, hagymát csomagolják. Több ilyen kis zsák összetekerve kitűnő bogármentesítö. Rovatunk a Pest Megyei ttóX'Jf Közlekedésbiztonsági Tanacs támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Tóth Béla Endre
