Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-31 / 76. szám

2 ^ßgHflP 1990. MÁRCIUS 31., SZOMBAT 'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Párbeszéd közvetítés Kezdeményezések a litván-szovjet feszültség enyhítésére Ismét ezrek tüntetnek az NDK több nagyvárosában A kék sisakosokon múlik a managuai hatalomátadás sikere ? Általános PILLANATKÉP A múlt vasárnapi magyar- országi parlamenti választá­sok az esemény világpolitikai rangjának megfelelő helyet kaptak a nemzetközi sajtóban, televízióban, rádióban. Idézték a megfigyelők elége­dett megállapításait a vokso­lás szabad voltáról és a vá­lasztás tisztaságáról, s meg­állapították, hogy az előzetes iközvélemény-iku'tatásd eredmé­nyek általában pontosnak bi­zonyultak. Írtak a választási rendszer bonyolultságáról, a második forduló meghatározó szerepéről a mandátumok végleges megoszlásában, s a máris megkezdődött koalíciós megbeszélésekről. A nyugati kommentárokban szinte egy­behangzó volt az a következ­tetés, hogy bármint is alakul­jon a „bűvös négyszázalékos küszöböt” átlépett hat párt parlamenti helyeinek száma a második forduló után, Ma­gyarország égető problémái­nak megoldására stabil kor­mányra lesz szükség, s a dol­gok állapota, a rendszerváltás bonyolultsága nem engedheti meg, hogy a választási kam­pányban oly szokszor kiélezett viszálykodás, sőt nemegy­szer acsarkodás folytatódjon, ahelyett hogy minél szélesebb iz&zefogást keresnének a vál­ságból való kiút megtalálása? rq. ^* Az átfogó' elemzések és prognózisok azonbán nyilván csak a második forduló után latnaik napvilágot, s így a hét közepétől á világ érdeklődése más, égetőbb problémák felé fordult, mindenekelőtt a ki­éleződött szovjet—litván vi- szonyra^ immár három hete, hogy a vilniusi parlament megtette függetlenségi nyilat­kozatát, amellyel a Szovjet­uniótól önállónak nyilvánítot­ta országát. Gorbacsov, akit közben a Szovjetunió új, rend­kívüli hatalmat összpontosító elnöki tisztségébe megválasz­tottak, „törvénytelennek és semmisnek” jelentette ki a lit­ván döntést. A népképviselők kongresszusa, amely a szov­jet állam legfőbb testületle nagy többséggel hozott hatá­rozatában hasonlóan foglalt állást., A vilniusi parlament viszont úgy nyilatkozott, hogy „külföldi állam” (azaz a Szovjetunió) nem illetékes „litván beügyekben”, s foly­tatta a függetlenségi nyilatko­zatán alapuló további törvény­hozási munkát. HŰTENI A FORRÓ KEDÉLYEKET Ügy tűnt, hogy Vilnius és Moszkva fokozódó szembenál­lása erőszakos katonai akció­ba torkollik. Landsbergis el­nök hazatérésre szólította fel a szovjet hadseregben szol­gálatot teljesítő litván sorka­tonákat, nemzetőrség és ha­tárvédelmi erők felállítását jelentette be, s Gorbacsovhoz olyan felhívást intézett, hogy a litván szuverenitás alapján tárgyaljanak a két ország jö­vőbeni kapcsolatairól. Moszk­va több rendelettel válaszolt. Utasította a mintegy 250, Landsiberigás hívó szavára tá­vozott litván sorkatonát, egy­ségeihez való haladéktalan visszatérésre, mert másként szökevényeknek kezelik őket. Elrendelték azt is, hogy a lit­vánok szolgáltassák be a szov­jet egységeknek a tulajdonuk­ban lévő vadászfegyvereket. Ezzel egy időben zajlott a Lit­vániában lévő szovjet egysé­gek hadgyakorlata, majd ezt követően különleges deszant- alakulatok foglalták el az SZKP-től függetlenedett Lit­ván KP székházait. Moszkva egyik fő érve az volt a függetlenségi nyilatko­zat ellen, hogy az esetleges kiválás ügyét a lakosságnak népszavazással kell eldönte­nie, s nem egy parlamenti határozattal. Vilnius jó ideig hallani sem akart erről a kö­vetelésről, mert mint érvelt, a vilniusi parlament szabad vá­lasztások alapján jött létre, s így kellő felhatalmazása van a népszuverenitás alapján. Landsbergis felhívásokkal ost­romolta elsősorban Washing­tont és Stockholmot. Ezekben az önálló litván állam elisme­résére szólított fel, s szerinte e diplomáciai lépésre azért vol­na sürgősen szükség, mert el­lenkező esetben a Szovjetunió katonailag beavatkozik Litvá­niában, s erőszakkal letörni a függetlenségi mozgalmat. Washington és Stockholm azonban óvatos magatartást tanúsított, s bár szolidaritásá­ról biztosította a balti államok függetlenségi erőit, elzárkó­zott az elismeréstől. Ehelyett figyelmeztetéseket intézett Moszkvához, hogy milyen be­láthatatlan következmények­kel járna, ha katonai erősza­kot alkalmazna Litvániában. Láthatóan arra törekedtek, hogy tárgyalásos útra tereljék az események alakulását, s le­hűtsék a felforrósodott kedé­lyeket. Ezt célozta Edward Kennedy szenátor moszkvai küldetése is. MIÉRT a népszavazás? Amerika Hangja moszkvai tudósítója szerint Kennedynek arra a kérdésére, hogy a Szov­jetunió mód óit nyújt-e Litvá­nia kiválására, ha a megfelelő feltételek közepette világossá válik, hogy az ország népe ezt óhajtja, Gorbacsov igenlő vá­laszt adott. Ekkor már ismert volt Landsbergisnek az a megnyilatkozása, amellyel át­menetileg lemondott a litván nemzetőrség felállításáról. Az elnök nem ellenezte tovább a népszavazás megtartását Lit­vániában. Ennek kiírásához háromszázezer aláírásra van szükség az alkotmány szerint. Tekintve, hogy az ország la­kosságának egyharmada orosz nemzetiségű és a Szovjetunió­hoz való további tartozás hí­ve, mind Gorbacsov, mind Landsbergis jól tudja, hogy a népszavazás kiírásának nem lehet akadálya a megfelelő számú aláírás hiánya... Ami Landsbergist illeti, úgy érzi, nincs félnivalója egy népszavazástól, hiszen a nem­rég megtartott választáson a függetlenségi erők több mint kétharmados többséget kap­tak. Gorbacsov viszont bizo­nyára időt kíván nyerni, s er­re volna jó a népszavazás megszervezése. Nyilván arra számít, hogy közben a nép- képviselők kongresszusa elfo­gadja azt az új szövetségi törvényt, amely a Szovjetunió tagköztársaságai számára rendkívül széles önállóságot biztosít, s egy ilyen lazább kötelékkel összekapcsolt ál­lamszervezetből való kiválás hátrányai nagyobbak lesznek, mint a bentmaradás előnyei. A feszültség mindenesetre átmenetileg enyhült, s több­oldalú diplomáciai kezdemé­nyezés nyomán felvetődött, hogy közvetítésekkel prágai, oslói, vagy koppenhágai szín­hellyel induljon meg a szov­jet—litván párbeszéd. Ugyan­akkor Vilniusból pénteken azt jelentették, hogy újabb szov­jet katonai egységek érkeztek Litvániába. VITA A VOLT BESÚGÓKRÓL A két hete megtartott NDK- választások óta zajló kor­mányalakítási tárgyalásokat nagy figyelem kísérte. A Lo­thar de Maziere vezette ke­reszténydemokraták — akik a választások győztesei voltak — aránylag gyorsan találtak olyan szövetségeseket, hogy parlamenti többségre támasz­kodó koalíciós kormányt ala­kíthassanak. A tét azonban nagyobb annál, hogy bizalmat kap-e vagy sem programjá­hoz az új kabinet. Lothar de Maziere-nek a szociáldemok­raták megnyerésére is szüksé­ge volt. Ha ugyanis ők bekap­csolódnak a kormányzati munkába, megteremtődik az a kétharmados többség, amely az alkotmány módosításához kell. S ha pedig megváltoztat­ják az NDK alaptörvényét, megnyílhat az út az NSZK-al- kotmány 23. cikkelyének al­kalmazásához. Ez módot nyújt ugyanis arra, hogy az NDK egyes tartományai egyenként csatlakozzanak a bonni államhoz, s így meg­valósulhatna a német egyesí­tés legegyszerűbb formája. Más kérdés természetesen, hogy ez az alakiság nem min­den. Hiszen a győztes nagyha­talmak és a két Németország „4+2-es” tárgyalásain kell majd eldönteni sok, az eljö­vendő egységes Németorszá­got érintő problémát. Miközben azonban az NDK szociáldemokratái úgy döntöt­tek a héten, hogy belépnek a kormánykoalícióba, hirtelen valóságos politikai bomba robbant. Híre ment, hogy az új parlament 400 képviselőjé­nek legalább tíz százaléka a megszűnt keletnémet állam- védelmi minisztérium (a Sta­si) besúgója volt. A botrány nyomán akadtak olyanok is, akik a választás megismétlé­sét követelték. De ez ellen Bonnból tiltakoznak a legha­tározottabban, ahol rámutat­nak, hogy egy új választási kampány fokozná a káoszt az NDK-ban, s különben is o Stasinak mintegy félmillió al­kalmi informátora volt, s közülük sokat megengedhe­tetlen eszközökkel kényszerí­tettek e tevékenységre. Min­denesetre Lipcsében, Drezdá­ban és más városokban ismét ezrek tüntetnek, s a Stasi-be- fiúgók felelősségre vonását kö­vetelik ... A KONTRÁK LESZERELÉSE Ami a sandinistákat illeti, „síneken zajlik” hatalmuk át­adása a választáson győztes Chamorro asszony vezette el­lenzéki koalíciónak. Az elnök asszony fokozatosan átveszi a hadsereg irányítását is. Az április 25-i beiktatásra azon­ban fenyegető felhőt vet a kontrák magatartása. A Hon- durasban tartózkodó, mintegy 13 ezer fegyveres, aki eddig Nicaraguába átcsapva harcot folytatott a sandinista rend­szer ellen, nem hajlandó le­tenni a fegyvert. Mint vezé­reik bejelentették: Chamorro asszony beiktatása után leg­alább három hónapig fegy­verben maradnak. Az ENSZ kék sisakosainak jutott a fel­adat, hogy ellenőrizzék lesze­relésüket. Eddig azonban a kevés számú ENSZ-erő képte­len volt e feladat végrehajtá­sára. Most Honduras kor­mánya újabb kék sisakosokat kért. Ezek odaérkezéséhez azonban időre van szükség, s máris sok kontra fegyveres csoport csapott át Nicaraguá­ba, ásta be magát elhagyott, dzsungeles területeiken, és ké­szül új akciókra. Arkus István Moszkva- Varsó'— Pozsonyi tüntetés, követeiés „Kötőjeles kompromisszum?" Tel-A vív A LOTnak„megéri" A LOT lengyel légitársaság illetékesei már megkezdték a tárgyalásokat a szovjet féllel a Szovjetunióból kivándorló zsidók Varsón keresztül tör­ténő elszállításáról — jelen­tette ki a lengyel légitársa­ság szóvivője. A lengyel kül­ügyminisztérium szintén fel­vette a kapcsolatot Moszkvá­val, míg a közlekedési és a belügyi tárca már elkészítet­te a szállítás részletes ter­veit. Varsó azzal is számol, hogy döntése nyomán megromol­hatnak a lengyel—arab gaz­dasági kapcsolatok, és nehéz­ségekbe ütközhet a LOT egyes járatai számára a leszállási engedély megszerzése számos arab országba. A külügymi­nisztérium nagyszabású dip­lomáciai offenzívat indított a lengyel döntés indoklására, elfogadtatására. Csehszlovákia új elnevezése ellen tüntettek több ezren pénteken délelőtt a szlovák parlament épülete előtt. A megmozdulás résztvevői Szlo­vákiát éltettek. Az önálló szlovák állam kikiáltását kö­vetelő jelszavak is elhangzot­tak. A tüntetők a szlovák ház- elnöikhöz intézett petíciót írtaik alá, amely felszólítja a szlo­vák parlamentet, hogy kezd­jen tárgyalásokat a szlovák nemzet szuverenitásának és önállóságának a teljes elisme­réséről. A csehszlovák szövetségi parlament csütörtökön, csak­nem tizenkét órás vita után úgy döntött, hogy az ország elnevezése „Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság” helyett „Csehszlovák Szövetségi Köz­társaság’’ legyen. Az állam nevében a „csehszlovák” szót cseh nyelven egybe, szlovákul kötőjellel írják, ezzel is hang­súlyozandó a szlovák szuvere­nitást. A pénteki pozsonyi tüntetés résztvevői elfogadhatatlannak tartották a „kötőjeles kompro­misszumot” és önálló szlovák állam kikiáltását követelték. Olyan petíciót írtak alá és ad­tak át Rudolf Schusternek, a szlovák parlament elnökének, amelyben azt állítják, hogy a cseh nemzet nem ismeri el a világ előtt a szlovák nemzet létezését. Ezt — a petíció sze­rint — megerősítette a cseh­szlovák szövetségi parlament csütörtöki ülése is. A tüntetés miatt a szlovák parlament ülését megszakí­tották, és az épület erkélyéről Rudolf Schuster arról biztosí­totta a tüntetőket, hogy a pe­tícióban foglalt követelésekről a szlovákiai vezetők tárgyalni fognak a szövetségi parla­Tliatcher—Kchl sajtóértekezlete Egyetértés a Tárgyalásaik befejeztével tartott közös londoni sajtóér­tekezletükön Margaret Tha­tcher brit kormányfő és Hel­mut Kohl nyugatnémet kan­cellár egyaránt a német egye­sítés egyes kulcskérdéseiben létrejött egyetértésüket hang­súlyozták, és mindketten el­hárították a találkozójuk előtt szellőztetett éles nézeteltéré­seikre vonatkozó kérdéseket. „Egyek vagyunk a lengyel határ, a Németországban állo­másozó brit hadsereg és a nukleáris fegyverek kérdésé­ben” — hangoztatta Thatcher asszony. Elismerte azonban, hogy „még vannak megoldás­ra váró problémák Kelet-Né- metország tekintetében”. Mint mondotta, „néni" tudunk "Hir­telenjében megoldásokat pro­dukálni a változó helyzetben”, de „dolgozunk a különböző megoldási lehetőségeken és továbbra is szoros érintke­zésben maradunk”. „Mi német európaiak és európai németek vagyunk” — így határozta meg alapállását Kohl kancellár. Hangoztatta, hogy egy új német szuperál­lammal kapcsolatos félel­mek eloszlatásának legjobb módja, ha az egyesített Né­metországot „a lehető leggyor­sabban beágyazzák egy egye­sített Európába”. Kohl kije­lentette, hogy „a NATO teljes védelmét akarjuk Németor­szág területére”. Egy Litvániáról feltett kér­désre válaszolva Thatcher asszony mindkettőjük nevé­ben hangsúlyozta: „egyetértet­tünk ábban, hagy ubszőlút Véti fontosságú a válság megoldása az érdekeltek párbeszéde Üti ján. A Szovjetunióban oly sokat értek el Gorbacsov ve­zetésével, hogy úgy hisszük: ez a probléma is megoldható.” menttel. A pozsonyi tüntetésre az elnevezés elleni tiltakozáson túl az is ösztönzést adott, hogy a televízió csütörtök esti belpolitikai hírműsorában egy riportalany sértőnek nevezte a szövetségi parlament döntését, és arra szólította fel a szlová­kokat, különösen a pozsonyia­kat, hogy másnap vonuljanak a szlovák parlament épülete elé tüntetni, a „népirtással felérő” döntés ellen. „Időszerűtlen és felesleges " Kitérő válasz „Időszerűtlennek és felesle- gesngk” Üètte a bukaresti kor­mány az emberi jogok romá­niai tiszteletben tartásának vizsgálatát • végző ENSZ-meg- bízott mostani beutazását az országba — közölték pénteken Genfben. Erősítést küldtek Nnhlcsevánba Éles helyzet a hatéren Az azerbajdzsán—örmény határ fokozott védelmét és az Azerbajdzsánnal határos ör­mény területeken a rendkívüli állapot bevezetését követeli azerbajdzsán népképviselők egy csoportja Mihail Gorba­csovhoz intézett levelében. A dokumentumot Azer­bajdzsán moszkvai képvisele­tének helyettes vezetője pén­teken ismertette a sajtóval. Zaur Rusztam-Zade sajtóér­tekezletén elmondta, hogy ki­éleződött a helyzet a két köz­társaság határán. Azerbaj­dzsán belügyi forrásokra hi­vatkozva közölte, hogy a köz­társaság Kazah járásában 19 örmény fegyverest letartóz­tattak a belügyi csapatok. A szovjet belügyminisztéri­um közlése szerint a hét má­sodik felében az örmény— azerbajdzsán határon 17 fegy­verest tartóztattak le. Anato­Tehhit ringhe lép Politikai bombaként robbant pénteken Londonban Norman Tcbbit volt konzervatív pártel­nöknek az a bejelentése, hogy ringbe lép a tory pártvezérsé- gért, ha Margaret Thatcher mi­niszterelnök asszony úgy dön­tene, hogy még a következő ál­talános választások előtt visz- szavonul a vezetésből. A „ke­mény” tory jobbszárny hang­adójának tekintett Tebbit kije­lentette, hogy „katasztrófa” lenne, ha a kormánypárt libe­rálisabb irányzatainak támoga­tását élvező Michael Heseltine volt védelmi miniszter örököl­né a pártvezérséget. Norman Tebbit az első rang­idős tory politikus, aki nyilvá­nosan bejelentette. igényét Thatcher asszony politikai örö­kére. A kormányfő legutóbb a múlt vasárnap jelentette ki, hogy nincs szándékában vissza­vonulni. és kész sorrendben negyedik győzelemre vezetni pártját a legkésőbb 1992 júniu­sáig esedékes következő általá­nos választásokon. lij Kapiljev vezérőrnagy Baiku újonnan kinevezett katonai pa­rancsnoka, pénteken közölte: a belügyi csapatok 1400 kato­nája tartózkodik a Nahicse- váni Autonóm Köztársaság Örményországgal határos te­rületén, s újabb háromszáz katonából álló erősítést küld­tek a körzetbe. Fegyveres har­cokról nem érkezett jelentés. A bakui városparancsnok köz­leménye szerint az azerbaj­dzsán fővárosban a helyzet normalizálódásának jelei mu­tatkoznak. A svájci Joseph Voyame kikérte a román hatóságok véleményét arról, hogy alkal­masnak tartják-e most látoga­tását Marosvásárhelyt, ahol a múlt héten halálos áldozato­kat követeltek a magyar ki­sebbség és a románok közötti etnikai incidensek. Bukarest azt válaszolta a világszervezet különmegbízott- jának, hogy e látogatás jelen­leg „sem nem időszerű, sem nem szükséges” — közölte az AFP-vel Voyame munkatárs­nője. hozzátéve, hogy a román hatóságok nem tagadták meg a vízumot a megbízottól, A román kormány biztosí­tékot is adott az ENSZ kül­döttének, amennyiben han­goztatta előtte, hogy Marosvá­sárhelyen helyreállt a nyuga­lom és békítő intézkedéseket hoztak. Külföldi események - egy mondatban Az Európai Közösség brüsszeli központjában pénteken aláírták a közösség által Magyarországnak nyújtott egymilliárd dollá­ros struktúraváltási áthidaló kölcsön okmányait. A Moszkvá­ban tegnap déiutan megkezdődtek Eduard Sevardnadze szov­jet és Roland Dumas francia külügyminiszter tárgyalásai. A A nemzeti kerékasztal-tanácskozáson pénteken délután végle­gessé vált, hogy a szabad és demokratikus választásokat jú­nius 10-én és 17-én tartják Bulgáriában. A A csernobili tra­gédiára való emiiéikezés napjává nyilvánította április 26-át Szovjet-Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A Eszter­gom és osztrák partnervárosa, Pöchlarn közös kulturális ren­dezvénysorozaton mutatkozott be Bécsben a Collegium Hun- garicum magyar intézetben és a Raiffeisen Bank vele szom­szédos székházában. A Negyvenórás maratoni ülés után az iz­raeli parlament pénteken jóváhagyta a Samir-kormány 1990. évi költségvetési tervét — egyebek között—, 30 ezer liaikás épí­tését is előirányozták a bevándorlóknak. A Tavaly összesen kétmillió ember utazott ki a Szovjetunióból hosszabb-rövi- debb időre, de ez a szám a ki- és beutazásról szóló törvény hatályba lépte után akár 7-8 millióra is növekedhet. A Az osztrák főváros tanácsának ülésén pénteken elfogadták az Expo ’95 kijelölt bécsi helyszínére és annak környékére kidol­gozott előzetes városfejlesztési és városépítési programtervet. A Mihail Gorbacsov teljes mértékben támogatja a Ro Te Vu dél-ikoreai államfőnék a két ország közötti kapcsolatok nor­malizálására vonatkozó javaslatát, jelentették be tegnap Szöulban. A A gyorsan javuló brit—argentin viszony legújabb jeleként London szombattól megszünteti a Falkland (Malvin)- szigetek körüli különleges védelmi övezetet, amelyet az 1982- es konfliktus óta tartottak érvényben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom