Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
2 ^ßgHflP 1990. MÁRCIUS 31., SZOMBAT 'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Párbeszéd közvetítés Kezdeményezések a litván-szovjet feszültség enyhítésére Ismét ezrek tüntetnek az NDK több nagyvárosában A kék sisakosokon múlik a managuai hatalomátadás sikere ? Általános PILLANATKÉP A múlt vasárnapi magyar- országi parlamenti választások az esemény világpolitikai rangjának megfelelő helyet kaptak a nemzetközi sajtóban, televízióban, rádióban. Idézték a megfigyelők elégedett megállapításait a voksolás szabad voltáról és a választás tisztaságáról, s megállapították, hogy az előzetes iközvélemény-iku'tatásd eredmények általában pontosnak bizonyultak. Írtak a választási rendszer bonyolultságáról, a második forduló meghatározó szerepéről a mandátumok végleges megoszlásában, s a máris megkezdődött koalíciós megbeszélésekről. A nyugati kommentárokban szinte egybehangzó volt az a következtetés, hogy bármint is alakuljon a „bűvös négyszázalékos küszöböt” átlépett hat párt parlamenti helyeinek száma a második forduló után, Magyarország égető problémáinak megoldására stabil kormányra lesz szükség, s a dolgok állapota, a rendszerváltás bonyolultsága nem engedheti meg, hogy a választási kampányban oly szokszor kiélezett viszálykodás, sőt nemegyszer acsarkodás folytatódjon, ahelyett hogy minél szélesebb iz&zefogást keresnének a válságból való kiút megtalálása? rq. ^* Az átfogó' elemzések és prognózisok azonbán nyilván csak a második forduló után latnaik napvilágot, s így a hét közepétől á világ érdeklődése más, égetőbb problémák felé fordult, mindenekelőtt a kiéleződött szovjet—litván vi- szonyra^ immár három hete, hogy a vilniusi parlament megtette függetlenségi nyilatkozatát, amellyel a Szovjetuniótól önállónak nyilvánította országát. Gorbacsov, akit közben a Szovjetunió új, rendkívüli hatalmat összpontosító elnöki tisztségébe megválasztottak, „törvénytelennek és semmisnek” jelentette ki a litván döntést. A népképviselők kongresszusa, amely a szovjet állam legfőbb testületle nagy többséggel hozott határozatában hasonlóan foglalt állást., A vilniusi parlament viszont úgy nyilatkozott, hogy „külföldi állam” (azaz a Szovjetunió) nem illetékes „litván beügyekben”, s folytatta a függetlenségi nyilatkozatán alapuló további törvényhozási munkát. HŰTENI A FORRÓ KEDÉLYEKET Ügy tűnt, hogy Vilnius és Moszkva fokozódó szembenállása erőszakos katonai akcióba torkollik. Landsbergis elnök hazatérésre szólította fel a szovjet hadseregben szolgálatot teljesítő litván sorkatonákat, nemzetőrség és határvédelmi erők felállítását jelentette be, s Gorbacsovhoz olyan felhívást intézett, hogy a litván szuverenitás alapján tárgyaljanak a két ország jövőbeni kapcsolatairól. Moszkva több rendelettel válaszolt. Utasította a mintegy 250, Landsiberigás hívó szavára távozott litván sorkatonát, egységeihez való haladéktalan visszatérésre, mert másként szökevényeknek kezelik őket. Elrendelték azt is, hogy a litvánok szolgáltassák be a szovjet egységeknek a tulajdonukban lévő vadászfegyvereket. Ezzel egy időben zajlott a Litvániában lévő szovjet egységek hadgyakorlata, majd ezt követően különleges deszant- alakulatok foglalták el az SZKP-től függetlenedett Litván KP székházait. Moszkva egyik fő érve az volt a függetlenségi nyilatkozat ellen, hogy az esetleges kiválás ügyét a lakosságnak népszavazással kell eldöntenie, s nem egy parlamenti határozattal. Vilnius jó ideig hallani sem akart erről a követelésről, mert mint érvelt, a vilniusi parlament szabad választások alapján jött létre, s így kellő felhatalmazása van a népszuverenitás alapján. Landsbergis felhívásokkal ostromolta elsősorban Washingtont és Stockholmot. Ezekben az önálló litván állam elismerésére szólított fel, s szerinte e diplomáciai lépésre azért volna sürgősen szükség, mert ellenkező esetben a Szovjetunió katonailag beavatkozik Litvániában, s erőszakkal letörni a függetlenségi mozgalmat. Washington és Stockholm azonban óvatos magatartást tanúsított, s bár szolidaritásáról biztosította a balti államok függetlenségi erőit, elzárkózott az elismeréstől. Ehelyett figyelmeztetéseket intézett Moszkvához, hogy milyen beláthatatlan következményekkel járna, ha katonai erőszakot alkalmazna Litvániában. Láthatóan arra törekedtek, hogy tárgyalásos útra tereljék az események alakulását, s lehűtsék a felforrósodott kedélyeket. Ezt célozta Edward Kennedy szenátor moszkvai küldetése is. MIÉRT a népszavazás? Amerika Hangja moszkvai tudósítója szerint Kennedynek arra a kérdésére, hogy a Szovjetunió mód óit nyújt-e Litvánia kiválására, ha a megfelelő feltételek közepette világossá válik, hogy az ország népe ezt óhajtja, Gorbacsov igenlő választ adott. Ekkor már ismert volt Landsbergisnek az a megnyilatkozása, amellyel átmenetileg lemondott a litván nemzetőrség felállításáról. Az elnök nem ellenezte tovább a népszavazás megtartását Litvániában. Ennek kiírásához háromszázezer aláírásra van szükség az alkotmány szerint. Tekintve, hogy az ország lakosságának egyharmada orosz nemzetiségű és a Szovjetunióhoz való további tartozás híve, mind Gorbacsov, mind Landsbergis jól tudja, hogy a népszavazás kiírásának nem lehet akadálya a megfelelő számú aláírás hiánya... Ami Landsbergist illeti, úgy érzi, nincs félnivalója egy népszavazástól, hiszen a nemrég megtartott választáson a függetlenségi erők több mint kétharmados többséget kaptak. Gorbacsov viszont bizonyára időt kíván nyerni, s erre volna jó a népszavazás megszervezése. Nyilván arra számít, hogy közben a nép- képviselők kongresszusa elfogadja azt az új szövetségi törvényt, amely a Szovjetunió tagköztársaságai számára rendkívül széles önállóságot biztosít, s egy ilyen lazább kötelékkel összekapcsolt államszervezetből való kiválás hátrányai nagyobbak lesznek, mint a bentmaradás előnyei. A feszültség mindenesetre átmenetileg enyhült, s többoldalú diplomáciai kezdeményezés nyomán felvetődött, hogy közvetítésekkel prágai, oslói, vagy koppenhágai színhellyel induljon meg a szovjet—litván párbeszéd. Ugyanakkor Vilniusból pénteken azt jelentették, hogy újabb szovjet katonai egységek érkeztek Litvániába. VITA A VOLT BESÚGÓKRÓL A két hete megtartott NDK- választások óta zajló kormányalakítási tárgyalásokat nagy figyelem kísérte. A Lothar de Maziere vezette kereszténydemokraták — akik a választások győztesei voltak — aránylag gyorsan találtak olyan szövetségeseket, hogy parlamenti többségre támaszkodó koalíciós kormányt alakíthassanak. A tét azonban nagyobb annál, hogy bizalmat kap-e vagy sem programjához az új kabinet. Lothar de Maziere-nek a szociáldemokraták megnyerésére is szüksége volt. Ha ugyanis ők bekapcsolódnak a kormányzati munkába, megteremtődik az a kétharmados többség, amely az alkotmány módosításához kell. S ha pedig megváltoztatják az NDK alaptörvényét, megnyílhat az út az NSZK-al- kotmány 23. cikkelyének alkalmazásához. Ez módot nyújt ugyanis arra, hogy az NDK egyes tartományai egyenként csatlakozzanak a bonni államhoz, s így megvalósulhatna a német egyesítés legegyszerűbb formája. Más kérdés természetesen, hogy ez az alakiság nem minden. Hiszen a győztes nagyhatalmak és a két Németország „4+2-es” tárgyalásain kell majd eldönteni sok, az eljövendő egységes Németországot érintő problémát. Miközben azonban az NDK szociáldemokratái úgy döntöttek a héten, hogy belépnek a kormánykoalícióba, hirtelen valóságos politikai bomba robbant. Híre ment, hogy az új parlament 400 képviselőjének legalább tíz százaléka a megszűnt keletnémet állam- védelmi minisztérium (a Stasi) besúgója volt. A botrány nyomán akadtak olyanok is, akik a választás megismétlését követelték. De ez ellen Bonnból tiltakoznak a leghatározottabban, ahol rámutatnak, hogy egy új választási kampány fokozná a káoszt az NDK-ban, s különben is o Stasinak mintegy félmillió alkalmi informátora volt, s közülük sokat megengedhetetlen eszközökkel kényszerítettek e tevékenységre. Mindenesetre Lipcsében, Drezdában és más városokban ismét ezrek tüntetnek, s a Stasi-be- fiúgók felelősségre vonását követelik ... A KONTRÁK LESZERELÉSE Ami a sandinistákat illeti, „síneken zajlik” hatalmuk átadása a választáson győztes Chamorro asszony vezette ellenzéki koalíciónak. Az elnök asszony fokozatosan átveszi a hadsereg irányítását is. Az április 25-i beiktatásra azonban fenyegető felhőt vet a kontrák magatartása. A Hon- durasban tartózkodó, mintegy 13 ezer fegyveres, aki eddig Nicaraguába átcsapva harcot folytatott a sandinista rendszer ellen, nem hajlandó letenni a fegyvert. Mint vezéreik bejelentették: Chamorro asszony beiktatása után legalább három hónapig fegyverben maradnak. Az ENSZ kék sisakosainak jutott a feladat, hogy ellenőrizzék leszerelésüket. Eddig azonban a kevés számú ENSZ-erő képtelen volt e feladat végrehajtására. Most Honduras kormánya újabb kék sisakosokat kért. Ezek odaérkezéséhez azonban időre van szükség, s máris sok kontra fegyveres csoport csapott át Nicaraguába, ásta be magát elhagyott, dzsungeles területeiken, és készül új akciókra. Arkus István Moszkva- Varsó'— Pozsonyi tüntetés, követeiés „Kötőjeles kompromisszum?" Tel-A vív A LOTnak„megéri" A LOT lengyel légitársaság illetékesei már megkezdték a tárgyalásokat a szovjet féllel a Szovjetunióból kivándorló zsidók Varsón keresztül történő elszállításáról — jelentette ki a lengyel légitársaság szóvivője. A lengyel külügyminisztérium szintén felvette a kapcsolatot Moszkvával, míg a közlekedési és a belügyi tárca már elkészítette a szállítás részletes terveit. Varsó azzal is számol, hogy döntése nyomán megromolhatnak a lengyel—arab gazdasági kapcsolatok, és nehézségekbe ütközhet a LOT egyes járatai számára a leszállási engedély megszerzése számos arab országba. A külügyminisztérium nagyszabású diplomáciai offenzívat indított a lengyel döntés indoklására, elfogadtatására. Csehszlovákia új elnevezése ellen tüntettek több ezren pénteken délelőtt a szlovák parlament épülete előtt. A megmozdulás résztvevői Szlovákiát éltettek. Az önálló szlovák állam kikiáltását követelő jelszavak is elhangzottak. A tüntetők a szlovák ház- elnöikhöz intézett petíciót írtaik alá, amely felszólítja a szlovák parlamentet, hogy kezdjen tárgyalásokat a szlovák nemzet szuverenitásának és önállóságának a teljes elismeréséről. A csehszlovák szövetségi parlament csütörtökön, csaknem tizenkét órás vita után úgy döntött, hogy az ország elnevezése „Csehszlovák Szocialista Köztársaság” helyett „Csehszlovák Szövetségi Köztársaság’’ legyen. Az állam nevében a „csehszlovák” szót cseh nyelven egybe, szlovákul kötőjellel írják, ezzel is hangsúlyozandó a szlovák szuverenitást. A pénteki pozsonyi tüntetés résztvevői elfogadhatatlannak tartották a „kötőjeles kompromisszumot” és önálló szlovák állam kikiáltását követelték. Olyan petíciót írtak alá és adtak át Rudolf Schusternek, a szlovák parlament elnökének, amelyben azt állítják, hogy a cseh nemzet nem ismeri el a világ előtt a szlovák nemzet létezését. Ezt — a petíció szerint — megerősítette a csehszlovák szövetségi parlament csütörtöki ülése is. A tüntetés miatt a szlovák parlament ülését megszakították, és az épület erkélyéről Rudolf Schuster arról biztosította a tüntetőket, hogy a petícióban foglalt követelésekről a szlovákiai vezetők tárgyalni fognak a szövetségi parlaTliatcher—Kchl sajtóértekezlete Egyetértés a Tárgyalásaik befejeztével tartott közös londoni sajtóértekezletükön Margaret Thatcher brit kormányfő és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár egyaránt a német egyesítés egyes kulcskérdéseiben létrejött egyetértésüket hangsúlyozták, és mindketten elhárították a találkozójuk előtt szellőztetett éles nézeteltéréseikre vonatkozó kérdéseket. „Egyek vagyunk a lengyel határ, a Németországban állomásozó brit hadsereg és a nukleáris fegyverek kérdésében” — hangoztatta Thatcher asszony. Elismerte azonban, hogy „még vannak megoldásra váró problémák Kelet-Né- metország tekintetében”. Mint mondotta, „néni" tudunk "Hirtelenjében megoldásokat produkálni a változó helyzetben”, de „dolgozunk a különböző megoldási lehetőségeken és továbbra is szoros érintkezésben maradunk”. „Mi német európaiak és európai németek vagyunk” — így határozta meg alapállását Kohl kancellár. Hangoztatta, hogy egy új német szuperállammal kapcsolatos félelmek eloszlatásának legjobb módja, ha az egyesített Németországot „a lehető leggyorsabban beágyazzák egy egyesített Európába”. Kohl kijelentette, hogy „a NATO teljes védelmét akarjuk Németország területére”. Egy Litvániáról feltett kérdésre válaszolva Thatcher asszony mindkettőjük nevében hangsúlyozta: „egyetértettünk ábban, hagy ubszőlút Véti fontosságú a válság megoldása az érdekeltek párbeszéde Üti ján. A Szovjetunióban oly sokat értek el Gorbacsov vezetésével, hogy úgy hisszük: ez a probléma is megoldható.” menttel. A pozsonyi tüntetésre az elnevezés elleni tiltakozáson túl az is ösztönzést adott, hogy a televízió csütörtök esti belpolitikai hírműsorában egy riportalany sértőnek nevezte a szövetségi parlament döntését, és arra szólította fel a szlovákokat, különösen a pozsonyiakat, hogy másnap vonuljanak a szlovák parlament épülete elé tüntetni, a „népirtással felérő” döntés ellen. „Időszerűtlen és felesleges " Kitérő válasz „Időszerűtlennek és felesle- gesngk” Üètte a bukaresti kormány az emberi jogok romániai tiszteletben tartásának vizsgálatát • végző ENSZ-meg- bízott mostani beutazását az országba — közölték pénteken Genfben. Erősítést küldtek Nnhlcsevánba Éles helyzet a hatéren Az azerbajdzsán—örmény határ fokozott védelmét és az Azerbajdzsánnal határos örmény területeken a rendkívüli állapot bevezetését követeli azerbajdzsán népképviselők egy csoportja Mihail Gorbacsovhoz intézett levelében. A dokumentumot Azerbajdzsán moszkvai képviseletének helyettes vezetője pénteken ismertette a sajtóval. Zaur Rusztam-Zade sajtóértekezletén elmondta, hogy kiéleződött a helyzet a két köztársaság határán. Azerbajdzsán belügyi forrásokra hivatkozva közölte, hogy a köztársaság Kazah járásában 19 örmény fegyverest letartóztattak a belügyi csapatok. A szovjet belügyminisztérium közlése szerint a hét második felében az örmény— azerbajdzsán határon 17 fegyverest tartóztattak le. AnatoTehhit ringhe lép Politikai bombaként robbant pénteken Londonban Norman Tcbbit volt konzervatív pártelnöknek az a bejelentése, hogy ringbe lép a tory pártvezérsé- gért, ha Margaret Thatcher miniszterelnök asszony úgy döntene, hogy még a következő általános választások előtt visz- szavonul a vezetésből. A „kemény” tory jobbszárny hangadójának tekintett Tebbit kijelentette, hogy „katasztrófa” lenne, ha a kormánypárt liberálisabb irányzatainak támogatását élvező Michael Heseltine volt védelmi miniszter örökölné a pártvezérséget. Norman Tebbit az első rangidős tory politikus, aki nyilvánosan bejelentette. igényét Thatcher asszony politikai örökére. A kormányfő legutóbb a múlt vasárnap jelentette ki, hogy nincs szándékában visszavonulni. és kész sorrendben negyedik győzelemre vezetni pártját a legkésőbb 1992 júniusáig esedékes következő általános választásokon. lij Kapiljev vezérőrnagy Baiku újonnan kinevezett katonai parancsnoka, pénteken közölte: a belügyi csapatok 1400 katonája tartózkodik a Nahicse- váni Autonóm Köztársaság Örményországgal határos területén, s újabb háromszáz katonából álló erősítést küldtek a körzetbe. Fegyveres harcokról nem érkezett jelentés. A bakui városparancsnok közleménye szerint az azerbajdzsán fővárosban a helyzet normalizálódásának jelei mutatkoznak. A svájci Joseph Voyame kikérte a román hatóságok véleményét arról, hogy alkalmasnak tartják-e most látogatását Marosvásárhelyt, ahol a múlt héten halálos áldozatokat követeltek a magyar kisebbség és a románok közötti etnikai incidensek. Bukarest azt válaszolta a világszervezet különmegbízott- jának, hogy e látogatás jelenleg „sem nem időszerű, sem nem szükséges” — közölte az AFP-vel Voyame munkatársnője. hozzátéve, hogy a román hatóságok nem tagadták meg a vízumot a megbízottól, A román kormány biztosítékot is adott az ENSZ küldöttének, amennyiben hangoztatta előtte, hogy Marosvásárhelyen helyreállt a nyugalom és békítő intézkedéseket hoztak. Külföldi események - egy mondatban Az Európai Közösség brüsszeli központjában pénteken aláírták a közösség által Magyarországnak nyújtott egymilliárd dolláros struktúraváltási áthidaló kölcsön okmányait. A Moszkvában tegnap déiutan megkezdődtek Eduard Sevardnadze szovjet és Roland Dumas francia külügyminiszter tárgyalásai. A A nemzeti kerékasztal-tanácskozáson pénteken délután véglegessé vált, hogy a szabad és demokratikus választásokat június 10-én és 17-én tartják Bulgáriában. A A csernobili tragédiára való emiiéikezés napjává nyilvánította április 26-át Szovjet-Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A Esztergom és osztrák partnervárosa, Pöchlarn közös kulturális rendezvénysorozaton mutatkozott be Bécsben a Collegium Hun- garicum magyar intézetben és a Raiffeisen Bank vele szomszédos székházában. A Negyvenórás maratoni ülés után az izraeli parlament pénteken jóváhagyta a Samir-kormány 1990. évi költségvetési tervét — egyebek között—, 30 ezer liaikás építését is előirányozták a bevándorlóknak. A Tavaly összesen kétmillió ember utazott ki a Szovjetunióból hosszabb-rövi- debb időre, de ez a szám a ki- és beutazásról szóló törvény hatályba lépte után akár 7-8 millióra is növekedhet. A Az osztrák főváros tanácsának ülésén pénteken elfogadták az Expo ’95 kijelölt bécsi helyszínére és annak környékére kidolgozott előzetes városfejlesztési és városépítési programtervet. A Mihail Gorbacsov teljes mértékben támogatja a Ro Te Vu dél-ikoreai államfőnék a két ország közötti kapcsolatok normalizálására vonatkozó javaslatát, jelentették be tegnap Szöulban. A A gyorsan javuló brit—argentin viszony legújabb jeleként London szombattól megszünteti a Falkland (Malvin)- szigetek körüli különleges védelmi övezetet, amelyet az 1982- es konfliktus óta tartottak érvényben.
