Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-29 / 74. szám
1990. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK 5 Állattartásból nem lehet meggazdagodni Mitől lesz a kolbász 300 forint? Asszonyt a cifra ronggyal, '% férfiembert a hasán kell megfogni — tartja egy régi népi mondás, amihez a mi falunkban még azt is hozzátették: vagy a jószágát dicsérd a gazdának. Ez a mondás jutott eszembe az alsónémedi Somogyi-portán, minekutána jó fertályóráig hiába vesződök, a konok gazda nem akar kötélnek állni, nem hajlandó az állattartásról beszélni. — Szépek ezek a tinók — mondom a négy bikaborjúról, amint a láncot csörgetve követelik a szénát a jászolnál. — Megjárja — enyhül Somogyi István hangja,* majd rákérdez: Tán ért a jószághoz? — Nem sokat, de azt a laikus is látja, jó gazdát szolgálnak. Megengedi, hogy lefotózzam őket? — Ha akarja ... A többi már megy magától, mint a kakukkom óra. a megdicsért bikaborjúk jóvoltából elsőként a sertéshizlalás fortélyairól ókít Somogyi uram. — Az állattartók nagy része maga fialtat, én vásáron veszem a malacot 12 hetes korában. Nem olcsó mulatság, 1800-2000 forint darabja, de kevesebb velük a rizikó, mintha magam elletnék. — Egy turnus 7-8 hónapig tart, ennyi idő alatt érik el a 120-130 kilót. Sem több, sem kesebb nem lehet — főleg a szalonna vastagsága a fontos. Maximum másfél centi — ez az előírás. Az ilyen disznóért 72 forintot fizet az átvevő kilónként, vagyis egy 130 kilós disznóért, élősúlyban, 9000- 9500 forint jár, a 20 disznóért kábé 190 ezer forint. Jó, mi? — Aztán most nézzük meg azt is, mibe kerül egy disznót felhizlalni. Megeszik hét mázsa kukoricát, ez 5000 forint. Kezdetben malactápot, később koncentrátumot igényel, különben lassú a gyarapodása. A tápnak 13, a koncentrátum- nak 17 forint kilója. A krumplit, marharépát, giz- gazt nem számítom, az kikerül a kertből. Szóval — látom erre kíváncsi —, ha minden jól megy, keresek rajtuk 60-70 ezer forintot. A sertések után a borjúhizlalást elemezzük. Egy bikaborjú annyit nyom „szalmarágó’’ korában, mint egy felhizlalt sertés, ám jó- valta drágább, 14-15 ezer forint darabja. A szalmarágó azt jelenti, már nem szopik, már megbirkózik a szálastakarmánnyal is. — Ez a legkritikusabb időszak. Ha ilyenkor hasmenést kap, az isten sem kúrálja ki a bajból, elhull, vihetem a dögtemetőbe. — Mit fogyaszt egy ilyen jószág naponta? — Ez a négy borjú 40 kiló kukorica-árpa koncentrátum- keveréket kap naponta, lucernát és kukoricaszárat vegyesen. Mindezt 14 hónapon keresztül. Ez idő alatt vagy elérik a minimum 550 kilót, vagy megette a fene az egészet. Van, aki elmegy a nyolc mázsáig, ez a maximum súly. Én 600 kilónál mindig leadom. Ebben a súlyban 78 forintot fizetnek kilónként, a négy borjúért 180 ezer forintot. Az állattartáson kívül Somogyi István 6,5 hektár saját földet is megművel, innen kerül ki a hizlaláshoz szükséges széna, marharépa, krumpli és szemestakarmány, valamint a két ló élelme. (A két paci árán egy kamiont lehetne venni. A Somogyi-birtokon ők töltik be a traktor szerepét.) Somogyi István — saját bevallása szerint — évi 160-190 ezer forintot keres bruttó (alatta lévén az 500 ezer forintnak, csak a 6,5 hektár után fizet 8000 forint földadót). Napi 12-14 órás kemény munkával. Ha nagyon rágyűl a munka, napszámost fogad, 500 íorint-f koszt/nap fizetségért. Hízókúrára fogva VIHAR EGY ÁROK KÖRÜL Testével állította meg a markolót! TÉLTEMETŐ-TAVASZKÖSZÖNTÖ SZENTENDRÉN Nyitás április elsején A hirtelen lehűlés nem tudja visszafogni a fák levélbontó kedvét, üdén zöldülnek, s az építőknek, népművelőknek sincs idejük a Pismány-hegy- ről érkező hideg széllel törődni, teljes gőzzel folynak az utolsó simítások a szentendrei skanzenban. — Itt most valóban mindenki ügyködik, a vasárnapi nyitásra készülünk — mondja Loszmann Agnes népművelő, ő maga a nyitó programot egyezteti, és a színes prospektusokat vizsgálja át egy kollégával. A mutatós könyvecskék Szentendre büszkeségét, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot hivatottak bemutaini az érdeklődőknek. — Április 1-jén reggel kilenckor nyitunk, a felsö-Tisza- vidéki és kisalföldi tájegység épületcsoportjait teljes egészében kitárjuk a látogatók előtt. A skanzen tavaszi nyitása az érdekesebb szentendrei események közé tartozik, az idén még nevet is kapott; Téltemető-tavaszköszöntő ünnep. — Milyen élményekben lesz majd részük az első látogatóknak? Mint folklórcsemegét ajánlom a budakalászi Lenvi- rág együttes programját, egy sor, már-már feledésbe merülő farsang végi, tavasz eleji népi szokást elevenítenek fel dalban és táncban a gyerekek. Ezt követi majd egy sor bemutató, ősi, kihaló mesterségek képviselői és művelői láttatják a kosárfonás, lángossü- tés, lószőrékszer- és patikóké- szítés, valamint a gyertyamár- togatás tudományát. A helyben készülő lópatkókat meg Is lehet vásárolni, s akinek netán kedve szottyan a gyertya- mártogatáshoz, saját készítésű gyertyákkal világolhat a húsvéti feltámadáskor. — Ha már a népművészetről beszélünk, hadd adjak hangot annak a reményünknek, önök feltehetőleg távol tartják a giccskészítőket. — Hozzánk csak az országosan, sőt, nemzetközileg jegyzett népművészek, a Népművészet Mesterei kapnak meghívót, s csak az általuk „fémjelzett,, alkotásokat, termékeket lehet, forgalmazni a skanzen területén. — Ennek örülünk, tavaly ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a tiszta búza közé ocsú is tévedt Szentendrén. — A skanzen 46 hektáros területe égy külön világ, itt mi szabjuk meg és mi ellenőrizzük, hogy mit kínálnak a látogatóknak. Abba viszont nincs beleszólásunk, hogy a városban mit árusítanak. Én úgy vélem, a visszatérő és rendszerint műértő vendégeket nem lehet becsapni gics- csel. — A külföldiek hogyan igazodnak el a skanzenban? — Jól képzett, angolul, németül és franciául beszélő tárlatvezetőink vannak, a hét minden napján reggel 9-töl délután 17 óráig állunk a bélés külföldi látogatók rendelkezésére. Az előbbi évek vitáit elkerülendő itt megemlíteném, 16.30-ig adunk ki jegyet, de ez nem azt jelenti, hogy a későn jövők 17 órán túl is bent maradhatnak a skanzenban. , Az inflálódás ide is begyűrűzött, valamivel drágább a belépő, a bemutatóval egybekötött napokon felnőtteknek 40, nyugdíjasoknak 20 forint, „sima" napokon 20, illetve 10 forint. Gyerekek, sorkatonák es mozgássérültek nem fizetnek. A következő bemutatóra húsvét első napján kerül sor Húsvétvasárnap címen, ennek programja is változatos, sőt, színpompás, mindenekelőtt a „népi gasztronómia’’ iránt érdeklődőknek ajánljuk. Lesz kuglófsütés és mézeskalácskészítés, no, meg persze tojásfestés és tojáspatkolás, amit a nagyérdemű publikum maga is kipróbálhat, ha van hozzá türelme. (—tula gyé—) Niagykáta térségét járva sokszor hallottam már, hogy fineszes és vehemens a kókai ember, ha egyszer a maga igazának a kiharcolásáról van szó. Ezt az állítást látszik igazolni az a tavaly őszi eset is, amikor a polgárok és a tanics közötti ellenségeskedés már-már utcai harcokba torkollott. Az építési előadó még karhatalmat is kénytelen volt kérni testi épsége védelmében! Am még ez sem számított, mert az Üjszölö utcában lakó Sz. úr a markológép alá vetette magát!... De hadd kezdjem inkább az elején a történetet. Már ha egyáltalán behatárolható, hogy mikor kezdődött az ügy, s ki kibe mikor bökött olyan tüskét. amelyiknek a nyoma még hónapok múltán is fáj. Ügyintéz a hivatal Az idős Laczkó Józseféknak érvényes építési engedélyük volt — tervrajzzal — az Üj- szőlő utcai házuk előtti kerítésépítéshez. Mégis, néhány héttel azután, hogy elkészült az új. drága kerítés (1974- ben), Nyári István, a Kókai Tanács építési előadója — aki a tervrajzot készítette — Laczkóékkal felszedette a kerítést, azzal, hogy rakják egy méterrel beljebb, mert az utcát szélesítik. Nos, a kerítés azóta valóban beljebb került — még 1974-ben — egy méterrel. De csak Laczkóék kerítése, az összes többi ott maradt, ahol addig volt! Hogy miért? Mert nem sokkal a különös akció után kiderült, hogy a tanácsnak még sincs elég pénze az Üjszőlő utca szélesítésére, aszfaltozására. A dolog annyiban is maradt volna — nem számítva az idős házaspár eg- zecíroztatásának máig fájó emlékét —, ha az elmúlt őszön valakinek eszébe nem jut ugyanabban az utcában árkot ásatni. Nagy esőzések idején bokáig jártak az emberek a latyakban, sárban, az alacsonyabb kertekből elvitte a csapadék a termőföld színe-javát. Indokoltnak látszott hát az árok kiásatása az utca páratlan oldalán. Ki gondolta volna akkoriban, hogy ez a döntés nagy cirkuszt von majd maga után?! Az utca lakóinak véleménye megoszlott az árakásás szükségszerűségéről — legalábbis Biess Zoltán tanácsi ügyintéző szerint. Aki nem akarta, azért tiltakozott, mert szerinte nem a dombon kellett volna kiásatni az árkot, s legkevésbé sem lett volna szabad abbahagyni a lejtős utca végében, a völgyszerű bemélyedés közepén. Mások a lakásokhoz bekötött vízvezetéket féltették a téli fagyoktól. Ki- vagy beásni? Aztán attól, amilyen munkát láttak az utcabeliek, elment a kedvük az egész vízelvezetéstől. Hiszen amit a munkások reggelitől estédig kilapátoltak, az estétől reggelig szépen visszacsorgott a hol ilyen, hol olyan mély medrű árokba! Annyi sütni- valója úgy látszik senkinek sem volt, hogy a laza, homokos földet azonnal elszállít- tassa az árokpartról. Másnap reggelre a szél visszafújta a kiszáradt homokot oda. ahol volt. Ebből hamar elegük lett az Üjszőlő utcaiaknak. Persze hogy meg akarták akadályozni a drága s közpénzen végzett fuser munkát! Csakhogy jött a karhatalom. Hiába feküdt Sz. úr a markológép alá, kihúzták onnan, s az árok elkészült. Már amennyire, hiszen ami nem csúszott visz- sza a homokból, azt maguk a kókai polgárok lapátolták vissza. Valamit visz a víz Igaz, semmit sem veszítettek azzal, hogy egy árokféle maradt a hiábavaló munkálkodás eredménye. A víz továbbra is a földes úttesten folydogál. Ha mégis az árokba szökik, jaj annak, akik az utca aljában lakik, mert a silány gátat szakító szennyes áradat mindent magával sodor! Még Szolga Józsefék. Nyári Lászlóék tiltakozását is magával vitte, mint a felásott homokot. Szóval, volt aki kifelé lapátolt, volt aki befelé. Hogy végül is ki mit csinált azzal a nyomorult árokkal, most már mindegy. Csak ez emlékek maradtak meg, s a félelem, hogy hamarosan jönnek a nagy esőzések, s kezdődik minden elölről. Egy biztos. A tanács valamit ásatott az Üjszőlő utcában. Mármint a korábbi vezetés, valószínűleg a saját jelenét — vagy még inkább a jövőjét? Ma már másképpen néz ki az a bizonyos árok. A hírek szerint a tanácsi vezetés is. S talán az emberek is másként állnak a probléma megoldásához. Csak az eső ne jöjjön idő előtt... Aszódi László Antal Választói szópár baj A 8-as számú választókerület második fordulóba jutott képviselőjelöltjei — dr. Kovács László (MDF), Gyurcsok József (SZDSZ) yés T. Mészáros András (Fidesz) — április 3-án 18 órakor a százhalombattai művelődési házban választási szópárbajon vesznek részt. Szeretettel meghívják és várják az érdeklődő választópolgárokat. Főzelék feltét nélkül Tálcákkal tipródunk déli csúcsidőben, a hosszú sor az ajtóig ér. Ázott ruhák párlata és ételszag ölelkezik a levegőben, mely áporodott és lehangoló. Az asztalon nincs abrosz, kevés a fogas. Minek? A nagy rohanásban az étkezés szép szertartása rég elsilányult kényszerű funkcióvá, aki betér, futtában eszik. A tömegétkeztetés e vidéki gócpontja hasonlít Noé bárkájához, az eszcájggal csörgők társasága jócskán vegyes. Rangra, korra, társadalmi hovatartozásra, melyet kivált a menüválasztás jelez. Nercbundás ifjú hölgy kac- kiás kalapkával. (Hogy nincs melege ilyenkor bundában?) Húslevest kér májgaluskával, sültet körettel, savanyúságot, desszertet és almalevet. Kapásból kiszámítom a cechet, százhatvan forint. Az egy szelet kenyér nincs benne. ősz hajú bácsi kopott lóden- ben, a kabát minimum harmincéves. A kis öreg tétovázik, az árakat nézi. A szakács — jópofa srác —, kiszól a pult mögül: nagy adag főzelék feltét nélkül. Jól mondom, fater? A bácsi bólint, s bölcs belenyugvással nyúl a csuzpájzos tányérért, a zöldborsón valóban nincs semmi. A nagy adag jelző is túlzásnak tűnik, olyan, akár az ára, kenyérrel együtt húsz forint ötven. Tudom, nincs jogom mások menüjét megkérdőjelezni, legfeljebb eltűnődhet az ember. Vajon arra a bizonyos közös asztalra ki tett le eddig többet; az ifjú hölgy avagy az öregember? Alighanem a« utóbbi, s éppen ezért keveslem harminc-negyven év munkájáért az egy tál főzeléket, amelyre még feltét sem jutott. — Mit adhatok? — kérdi a szakács, ezúttal tőlem. — Abból a főzelékből, amit a bácsinak adott. Én nekem is feltét nélkül. Úgy látszik, a srác formában van, most velem pimaszkodik. — Sokadika van vagy diétázik? — Egyiket sem. És ha tudni akarja, szívből utálom a zöldborsót! — Akkor miért azt kéri? — Csak! — nézek rá kihívóan. — Szolidaritásból! M. Gy. O. Budaörs, Szabadság: Március l-jén 6 és 8: Harlemi éjszaka 30-án 6: Vaklárma (színes, mb. (színes mb. am. bűnügyi vígj am. vígjáték), 31-én 6: A kis csá- 2-án 6 és 8: Tőzsdecápák (színe bitó (színes francia vígjáték), áp- mb. am. film). 4-én 6 és 8: AB rilis l-jén: Robotpárbaj (színes mb. am. sci-fi). 2-án és 3-án 6: Sherlock és Én (színes, mb. am. vígj ), 4-én 6: Cocktail (színes, mb. am. vígjáték). verly Hllls-i zsaru II. (színes m am. bűnügyi vígj.). Pomáz. Szabadság: Március 3 án 6: Véres játék (színes, m am. kalandfilm), 31-én 6: Idegi Dabas, Kossuth: Március 29-én test (színes, mb. angol film), á 6: Veszedelmes viszonyok (színes, mb. am. film), 30-án 6: A kis Vera (színes, mb. szovjet film). Síén és április l-jén 6: Dobjuk ki anyut a vonatból (színes, mb. am. vígj.), l-jén 4: A cárlány és a hét dalia (színes, mb. szovjet mesefilm), 2-án 6: Meghalni a szerelemért (színes, mb. am. film), 4-én 6: Rémálom az Elm utcában lis l-jén 6 és rilis l-jén 6: Nindzsák har (színes, japán kalandfilm), 2-; 6: Századunk tanúja: Habsbu Ottó (színes, magyar dók. filrr 4-én 6 : Egyik kopó, másik (színes mb. am. bűnügyi vígj.' Ráckeve. Szabadság : Március [ én 6 és 8 : Jézus Krisztus horos kópja (színes magyar film), áp: I. (színes, mb. am. horror). Ágyűgolyófuta (színes, mb. am. film). 2-án Dunakeszi, Rákóczi: Március 3-án 6 és 8: A sogun árnyé 2.9-én háromnegyed 6 és 8, 30-án 8: Bombajó bokszoló (színes, mb. olasz vígjáték), 30-án háromnegyed 6: Ászja Kljacsina története (színes, mb. japán tört. kalan film), 4-én 6 és 8: Véres ját (színes, mb. am. kalandfilm). Százhalombatta, műv. köz) (szovjet film). 31-én és április 1- Március 30-án 6: Amadeus I— jén fél 4: Diótörő (szin.es, am. balettfilm) 2-án háromnegyed 6: Csonka Bereg I—II. (magyar dok.- film), 3-án és 4-én 6 és 8: Bűnvadászok (színes, mb. olasz vígj.). (színes mb. am. film), 31-én április l-jén 4: Egyik kopó. m sik eb (színes, mb. am. bűnüg vígj.) 2-án 6: Indiana Jones az utolsó kereszteslovag (szím Érd, műv. ház: Március 29-én mb am. kalandfilm), 3-án Imagine — John Lennon (színi zenés angol film). Szentendre. Dunakorzó: M^ cius 29-én és 30-án 5 és 7: fél 6: Krisztus utolsó megkísérté' se I—II. (színes mb. am., film), április l-jén fél 4: Hét mesterlövész (színes, am. western), l-jén fél 6: Imagine (színes, zenés an- utolsó csepp (színes am. kalan goi film), 2-án fél 6 és fél 8: film). 31-én és április l-jén 3: Őrület (színes, mb. francia—am. védelmező (színes, mb. koreai k krimi), 3-án fél 6: A kis Vera landfilm), (színes, mb. szovjet film). Gyál Dózsa: Március 30-án fél 6: Erotikus fantáziák (színes olasz erotikus film), 31-én fél 6 tős szerepben (színes, mb. film), április l-jén fél 6: Meghalni a szerelemért (színes, mb. am. film) 2-án fél fi: Harapás nes mb francia—am. film). 31(színes olasz horror). 4-én fél 6: és április l-jén 6 és 8: Véres j Harlemi éjszakák (színes, mb. am. ték (színes, mb. am. kalandfiln bűnügyi vígj.). 2-án 6 és 8:, 3-án 6: Vaklárr Nagykáta, Rákóczi: Március 29- (színes, mb. am. vígjáték), 4- én és 30-án 6: A sárkány éve (szí- 6: Robotpárbaj (színes, mb. hon nes, am. krimi), 31-én és április kongi sci-fi). 3l-én 9: Jó réggé Vietnam! (színes, mb. am. filn április 2-án és 3-án 5 és 7: Egy kopó. másik eb (színes, mb. a Két- bűnügyi vígj.) 4-én 5 és 7: A 1 am. Vera (színes, mb szovjet film Szigetszentmiklós, Kossut Március 30-án 6 és 8: Őrület (s: — Ugye, most bolondnak tart? Igaza van. Bolond az a paraszt, aki manapság állatot tart. Ennyi munkával, ennyi pénzért. — Közel a város, miért nem ment el egy gyárba dolgozni? — Na látja, itt van a kutya eltemetve! Próbáltam. Megértem a 63 évet, de összesen egy esztendőt éltem a más kenyerén. A fene ott egye meg a gyárat! Még a takarítónő is nekem parancsolt. Dehogy tartom én bolondnak Somogyi Istvánt s a hozzá hasonlókat. Csupán azon töröm a fejemet, mitől lesz a 78 forintos marhahúsból 180-220 forint, mire eljut az üzletbe, vagy miért kerül egy kiló jobb kolbász 300 forintba, noha az alapanyag II. osztályú sertéshús, 68 Ft/kg. Valójában nincs ebben semmi rejtély, a dolog nyitja egy egyszerű közgazdasági képlet: a késztermék ára az önköltségi ár függvénye. Hogy hol ugrik meg az önköltségi ár? Semmi esetre sem az állattartóknál. A vágóhídon, a gyárban, a kereskedelemben, a szállítóknál. Az önköltségnek is van függvénye, vagy ha úgy tetszik, attól függ, hány felesleges státus, hány íróasztal tapad hozzá, ami mögött olyanok ülnek, akik évi 160 ezer forintnál jóval többet keresnek, és jóval kevesebbet dolgoznak, mint Somogyi István. Matula Gy. Oszkár
