Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

1990. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Diák­közösségek A Pest Megyei Tanács az ez évi ifjúságpolitikai pénzeszkö­zeinek felhasználására több pályázatot írt ki. Ezek közül kettőt már közreadtunk a lap­ban, most újabb kettővel is­mertetjük meg az érdeklődő­ket. Az egyik az alsó- és közép­fokú oktatási intézményekben folyó öntevékeny diákmozga­lom, közösségi élet megszerve­zésére és megtervezésére irá­nyuló tevékenységek fejleszté­sét szolgálja. S azon diákönkormányzat! munkát se­gítő pedagógusok, pedagógus kollektívák és diákok, illetve diákönkormányzatok pályáza­tait várják, akik eddigi tevé­kenységük pedagógiai, szerve­zeti, működési tapasztalatait összegzik, s azt közösségi hasz­nosításra, propagálásra felkí­nálják. A másik, már hagyományos pályázat célja az ifjúsági klub­mozgalom erősítése, a résztve­vők hasznos, tartalmas szabad- időtöltésének elősegítése. Pá­lyázni a klub és tagsága eddigi tevékenységének leírásával, to­vábbi konkrét terveik megfo­galmazásával lehet, a követke­ző kategóriákban: egy évnél rövidebb ideje működő klubok alapvető felszerelésének be­szerzésére; a több éve működő klubok, körök felszerelésének bővítésére, felújítására; klu­bok, egyesületek lakóterületi közösségi programjainak szer­vezéséhez; más ifjúsági közös­ségekkel közös programokhoz; területi találkozók szervezésé­hez; valamely szakterületre specializálódáshoz. A támogatások elbírálása nyilvános, a pályadijakat szak­értői csoport Ítéli oda. Elnyer­hető maximális összeg: 25 ezer;; forint. A pályázatokat a Pest Megyei Tanács társadalompoli­tikai titkára címére kell eljut­tatni: Bp., Városház u. 7. 1052. Beküldési határidő mindkét pályázatnál: április 30. ÚJ TULAJDONOSOK KERESTETNEK Tízmilliárd várományosa a leendő önkormányzat? A társadalomban végbeme­nő változásokkal párhuzamo­san szemtanúi vagyunk az egész gazdaságban erősödő fo­lyamatnak, a tulajdónreforrá­nak. Hogy mennyire véltek vagy valósak az ezzel kapcso­latos félelmek, ennek taglalá­sába most ne menjünk bele. Mindenesetre, ha — jó magyar szokás szerint — fáziskéséssel is, de megszülettek a folyama­tot szabályozó törvények az át­alakulásról, az állam vállala­tokra bízott vagyonának védel­méről, az Állami Vagyonügy­nökségről. Legutóbbi ülésén a Pe$t Me­gyei Tanács V. B. létrehozta a vagyonkezelő bizottságot, amelynek több osztály szak­embere a tagja, s vezetésével Kuncz Bélát, a termelés- és el­látásfelügyeleti osztály vezető­jét bízták meg. Tőle kértünk tájékoztatást. Mint mondotta, a Vélemé­nyeket felkavaró és megosztó tulajdonreform célja az álla­mi vagyon tőke típusú kezelé­se. Nevezetesen, hogy az nor- , mális működése közben' meg­felelő hozadékot és nyereséget produkáljon. Űj tulajdonoso­kat keresnek az állami tulaj­donnak, olyanokat, akik igazi gazdaként viselkednek. Az át­alakulásnál természetszerű­leg a vagyont fel kell mérni, újra kell értékelni. Ez rend­kívül bonyolult, összetett mun- - Jtcfc nagy körültekintést' köve­tel, hiszen az osztalékot a be­vitt vagyonrész arányában mérik majd. Az értékelés kontrollját, az ellenőrzést a minisztériumokhoz tartozó ál­lami vállalatok esetében min­den esetben az Állami Va­gyonügynökség végzi el, a ta­nácsi alapítású vállalatoknál azonban csak részben. Az erről szóló törvény ugyanis a tanácsok által ala­pított állami gazdálkodó szer­vek vagyonát — a teljes át­alakulásban az államot megil­lető vagyonrész tulajdonjogá­nak védelmét — külön tör­vényre bízza. S ez az önkor­mányzati törvény lenne, amely még nem született meg. (Ha azonban a vállalati vagyonnak csak egy részét érinti a társa­sággá alakulás vagy értékesí­tés, abban az esetben is az alapító szerv véleményének meghallgatásával gyakorolja az állam tulajdonosi jogát a vagyonügynökség.) Ezérf a megyei tanácsi alapítási válla­latok gazdasági társasággá át­alakulásával összefüggő alapí­tói jogok gyakorlásának előké­szítésére — javaslattételi ha­táskörrel — hozták létre a megyénél a vagyonkezelő bi­zottságot. Ügy tűnik, a tanácsi alapí­tású vállalatok javai önkor­mányzati tulajdonná válnak. Űj típusú vagyoni forma . jön létre: az önkormányzati tulaj­don. Még tisztázatlan, hogy megyei vagy helyi érdekeltsé­gű lesz. Ha megmarad a me­gyei önkormányzat, akkor is a megyét gyarapítja, ha a me­gyei tanács igazgatási hivatal­lá alakul át, abban az esetben közvetlenül a helyi bevételeket növeli majd az új felállású vállalatok nyeresége. Minden­képpen — az utóbbi esetbeh még inkább — számon kérik majd az átmeneti időszakban netán elherdált vagy megöt- zött állami tulajdonrészt. Ezért hárul rendkívül nagy felelős­ség a bizottságra, amikor elő­készíti a részbeni vagy teljes átalakulást. Ez a folyamat ugyanis a megyében működő tanácsi vál­lalatoknál is megkezdődött. Pillanatnyilag — elsőként — a Pest Megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat teljes gazdasági átalakulása van na­pirenden. Ám szinte alig van olyan tanácsi cég, ahol ne alakítottak volna valamilyen új gazdasági társaságot. Az elővigyázatosság érthető, hi­szen Pest megyében hozzáve­tőleg is a 25 tanácsi alapítá­sú vállalat kezelésében 10 milliárd forint értékű állami vagyon van. S az az igazság, hogy a részátalakulásokra jó ideig senki se figyelt igazán. A közelmúltban a vagyonvé­delemről hozott törvény értel­mében március 1-jétől — mint említettük — a bejelentési kö­telezettség vonatkozik olyan átalakításra vagy értékesítés­re is, amely a vállalati (álla­mi) tulajdonnak csak egy ré­szét érinti. Az Állami Vagyon­ügynökség. az alapítótól — a megyétől — kér majd véle­ményt, így a jövőben ezek is ellenőrzés alá kerülnek. VOLTAK VITATOTT KÉRDÉSEK A déli részek gondjának megoldása fontosabb! A lakosság egészségügyi ellá­tásának fejlesztésénél évtizede­kig eleve figyelembe vették me­gyénk speciális földrajzi fekvé­sét, azt, hogy gallérként veszi körül a fővárost. A budapesti kórházak, klinikák, szakrende­lők az agglomeráció települé­seiről viszonylag egyenes úton, rövid idő alatt elérhetők. Ezen persze lehet vitatkozni, mert már hallottam olyan véle­ményt, hogy az utazzon ' bete­gen 30-40 kilométert, aki ezt kitalálta. Aztán volt, aki azt mondta, képtelenség minden be­teg mellé egy kórházat építeni. E vitákon felülemelkedve nézzük a tényeket, annak kap­csán, hogy a közelmúltban ak­tuálissá vált a főváros és me­gyénk együttműködésének át­tekintése. Hozzávetőleg 200 ezer Pest megyei fekvő és já­ró beteget látnak el hat főváro­si kórházban, illetve az agglo­merációval határos kerületek tíz szakrendelőjében. Nem szá­mítva a klinikákat, amelyek­nek speciális feladataik okán szélesebb a hatáskörük. Az em­lített fővárosi kórházak ügyele­téi az akut eseteket is ellátják. Mindig megfelelő volt a kap­csolat e területen a főváros és a megye között. Hiszen Buda­pesten belátták: a megye ellá­tatlansága miatt kénytelen igénybe venni egészségügyi szolgáltatásaikat. Persze voltak vitatott kérdé­sek korábban is, például, hogy a fővárosi kórházakhoz tartozó területeken az alapellátásban dolgozó megyei körzeti orvosok, körzeti ápolók tovább-, illetve szakosító képzését már nem vállalták: hogy nincs kapcso­lat a rehabilitációs bizottságok között és tartós gondja Pest megyének a fekvő beteg gyer­mekek ellátása. (Szűkebb pát­riánk azzal segített magán,' hogy létrehozott egy osztályt az 1. sz. gyermekklinikán.) Az egészségügy finanszírozá- 1 si rendszerének változásával újabb problémák vetődtek fel. Ezek ugyan átmenetinek te­kinthetők, hiszen egy-két éven belül tovább változik, vélhe­tően lefisztul a rendszer, s ha a ténylegesen ellátottak után kapják majd a gyógyintézetek a normatív állami támogatást, nem lesz alap a nézeteltérések­re, vitákra. Az észak-pesti kórház meg­építése — mondják — megyei érdek, tehát a költségekhez hozzá kellene járulni. Ám dé­len, Nagykáta, Dabas körzeté­ben súlyos gond a kórházhiány, * de nincs pénz a megoldásra. Ugyan miből támogathatná a megye a számára szükségtelen létesítményt. Azon kell gondol­kodni és munkálkodni, hogyan lehet belátható időn belül az említett térségben olyan szak­ellátást kialakítani, amilyet egyelőre még csak a főváros­ban találnak meg a Pest me­gyei betegek. Bár hosszú távon sem gondolhatunk teljes önál­lóságra, a betegellátásban meg­maradó együttműködés hama­rosan nem csak a megye szá­mára lesz gazdaságos. Pénzben nem mérhető kom­penzációkat nyújt Pest megye a kapottakért: gondoljunk csak a vízbázisokra, a szemét-, a veszélyeshulladék-elhelyezés lehetőségére. Iág. Bővülnek Pest megye eu- aszországi Umbria és Milánó myolországi Valencia nyújtott úmúlt hét végén írta alá Spa- izló, a Pest Megyei Tanács el­egy üttműködé si szerződést. Öt re ez a kapcsolat. — Ügy mondanám, általá­ban a nemzetközi együttmű­ködés iránti igény növekedett meg. Nem véletlenül van Eu­rópában nemzetközi szövetsé­ge a népek, a különböző or­szágok városai közötti kap­csolatoknak. Most érthetően megnőtt az érdeklődés Kelet- Európa iránt, amely évtizede­ken keresztül elzárkózott az efféle kapcsolatoktól. Ilyen szemszögből kell néznünk a hazánk iránt is megnyilvánuló szimpátiát. S hogy ezen belül Pest megye iránt is? Az or­szág szívében vagyunk, a fő-, város szomszédságában ... Az európai nagyvárosoknak, így Milánónak, Olaszország gazda­sági fővárosának és Valenciá­nak, amely szintén jelentős kereskedelmi központ, nagy az agglomerációja. És egy másik hasonlóságot is megemlítek: Valenciának szintén vannak vízgondjai. Ma is élő szervezet a több évszázada működő víz­bíróság, amelynek nincsenek írott törvényei. Választott nép- képviselők döntenek az életet jelentő öntözővíz elosztásáról-. Nagyon rövid volt az idő ah­hoz, hogy megismerkedhessünk a várossal, amely rendkívül gazdag műemlékekben, nép- hagyományókban. Turisztikai központ, s ennek megfelelően magas színvonalú az infra­struktúrája. Ottlétünk napjai­ban mindent elnyomott a Jó- zsef-napi forgatag. Az aszta­§ ! Tágul körülöttünk a v ^ rúpai kapcsolatai. Az o \ megyék után, most a sp § felénk baráti jobbot. Az ^ nyolörszágban Balogh Lá ^ nöke a két megye közötti s kérdeztük, miként jött lé — Spanyolország Földközi- tenger menti Levante tarto­mányának két megyéje közül a nagyobb, a tartományi fő­város nevét viselő, 3 millió la­kosú Valencia kezdeményezé­sére létrejött kapcsolat nem új keletű. Elnöke már többször járt Magyarországon, és ak­kor tárgyalt megyénk vezetői­vel is. Az apró lépések között az első volt a Vácott megren­dezett Cervantes-kiállitás. És készülőben van, áprilisban nyí­lik Szentendrén egy valenciai történelmi plakáttárlat. Érthe­tően minden együttműködés­ben a kulturális terület a leg­intenzívebb, s ezért is volt két­személyes delegációnk másik tagja Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósá­gának vezetője. Korábbi tár­gyalásaink, levélváltásaink eredménye a szerződés, amely nagyvonalú szövegezésű, az öt esztendőre szóló együttműkö­dés körvonalait és szándékait fogalmazza meg. Konkrét tar­talmát évenként kell meghatá­rozni. Kölcsönös bemutatkozá­sokkal, tapasztalatcserékkel, tanulmányutakkal a kultúra, a Tjfuomány, az ipar és a keres­kedelem terén. Rajtunk múlik, mennyire hasznosítjuk a felkí­nált lehetőségeket. Levante! spanyol barátaink nagyon ko­molyan veszik a kapcsolatokat. — Mivel magyarázza a me­gye iránt megnövekedett ér­deklődést? losok védőszentjének ünnep­ségsorozatán jókedvű, karnevá­li a hangulat; petárdákkal, tű­zijátékokkal, éjjel-nappali ze­neszóval, népviseletbe öltözött emberek kavalkádjával, papír­masé szobrok felvonultatásá­val, majd elégetésével. Le- vantei barátaink ragaszkodtak hozzá, hogy az együttműködési megállapodásunk aláírása e napokra essék. S talán magá­tól értetődő, hogy érdekelt, miként lehet ennyi embert be­kapcsolni az ünnepségek elő­készületeibe? Kiderült, hogy ennek is az önkormányzat a nyitja. Kis egységekbe szerve­ződnek a lakosok, magukra vál­lalva a költségeket is. Egyéb­ként az önkormányzati tapasz­talatok kicserélése is része a megállapodásunknak. — Az európai — város, me­gye — együttműködés szoká­sos területein kívül van-e spe­ciális témája az aláírt szerző­désnek? — Megfogalmaztuk, hogy szorgalmazzuk országaink — megyéink — gazdasági együtt­működését. Ezt egyébként min­den baráti kapcsolatunk felvé­telénél előtérbe helyeztük, te­kintettel az ország és ezen be­lül a megye érdekeire. Persze, a tanácsok nem dönthetnek a gazdasági szféra helyett. Mi csupán a kereteket, a feltété leket hozzuk össze, s informá­ciókat közvetítünk. Konzultá­lunk a kamarákkal, a legkü­lönbözőbb érdekképviseleti szervekkel. A többi már az ő dolguk. E látogatás alkalmá­val kértem a valenciai elnö­köt, hogy a szentendrei kiál­lításra érkező delegációjukkal küldjenek gazdasági szakem­bert is. __ A Z IFJÚSÁGI TURISZTIKA LEHETŐSÉGEI Messziről jött látogatók Tegnap reggel utazott haza az a fiatal francia turisztikai szakemberekből álló csoport, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrende­zett Utazás ’90 nemzetközi ki­állításra érkezett a fővárosba és megyénkbe. Hogyan kap­csolódik a két dolog egymás­hoz? Miért volt a Duna tours és a Pest Megyei Tanács ven­dége a hattagú csoport? Nos, a háttérben az a többéves if­júsági kapcsolat áll, amelyet még annak idején az Állami Ifjúsági Bizottság hozott ösz- sze. Vendégeink Savoie — vagy ha úgy jobban ismert, Szavoja — az Alpok vidéke egyik fran­cia tartományának fővárosá­ból, Chambéryből érkeztek. Szakmájukból eredően általá­ban a magyar idegenforgalom, de ezen felül is inkább a me­gyénkkel meglévő szálak erősí­tése, a fiatalok turisztikai le­hetőségei, a kapcsolatok kiszé­lesítésének feltételei iránt ér­deklődtek. Gazdag megyei programot állítottak össze a vendéglátók. Budapesti város­nézést, ráckevei és apajpusztai látogatást. Jártak Szentendrén, Visegrádon, Kecskeméten, a nagykőrösi tanyavilágban, vé­gül Zsámbokon, ahová a ko­rábbi évekből származó baráti kapcsolat vonzotta a delegá­ciót. Az érdi Vörösmarty Gim­náziummal és a váci úttörő­házzal is kialakult hasonló a francia nyelv tanulása okán. Jöttek már Pest megyébe Chambéryből, Szavojából diá­kok, sportolók látogatásra. Most az aszódi gimnázium iránt érdeklődtek francia ven­dégeink, itt ugyanis ötéves, két tannyelvű program keretében bevezetik a francia nyelvű ok­tatást. A látogatókat fogadta Ba­lázs Cézáné, a megyei tanács elnökhelyettese, akitől tájékoz­tatást kértünk arról, mit ajánlhatott a megye az idegen- forgalmi szakembereknek, te­kintette! az ifjúsági turizmus iránti speciális érdeklődésük­re. Turistaházainkat, táborhe­lyeinket, kollégiumainkat, mint a világot látni akaró if­júságnak való olcsó szálláshe­lyeket — hangzott a válasz. Mert mi pillanatnyilag elsősor­ban a gyerekek, a fiatalok, s velük a családok, tehát az em­beri kapcsolatok létrehozásá­ban látjuk értelmét a szavojai —Pest megyei turisztikai együttműködésnek. Mert Sza­voja és székhelye, Chambéry messze van. A téli sportoknak ez a paradicsoma — olcsó, ki­fejezetten fiataloknak szánt tu­ristaházaival együtt is — a magyar fiatalok és családok számára legfeljebb, ha kölcsö­nösségi alapon érhető el. KÉTMILLIÓ FORINT A TELEPÜLÉSSZÉPÍTÉSRE Kalapból húzták ki a nevüke A települések külső képé­nek megszépítése, a kulturált, tiszta, rendezett környezet megteremtése, illetve az ilyen helyi törekvések anyagi támo­gatása volt annak a pályázat­nak a célja, amelyet a múlt évben hirdetett meg a Pest Megyei Tanács V. B., a HNF megyei elnöksége és a Vörös- kereszt megyei vezetősége. A felhívás értelmében a telepü­lések százezer forintnyi ösz- szegre pályázhattak azonos nagyságú saját forrás felmu­tatása mellett. A pályázati felhívás arról is tájékoztatta az érdeklődő tanácsokat, hogy húsznál több a kiírásnak Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kádár Edit jnegfelelő pályázat esetén sor­solással döntik el, kik kapják meg a támogatást. A megyei tanács 1990-es tervében a megyeközponti fej­lesztések között erre a célra 2 millió forintot hagyott jó­vá. ötven tanács nyújtott be pályázatot a felhívásra. Ezek felülvizsgálata után került sor a sorsolásra, amelyet a pá­lyázati felhívást kiadó szer­vek képviselőiből, és két, az elbírálásban nem érintett köz­ségi tanácsi képviselőből álló bizottság végezte el. Végül is 21 település tanácsa részesült a 2 milliós támogatásból: Sza- da, Dánszentmiklós, Budake­szi, Kisoroszi, Rád, Aszód-lk- lad, Pilis-Nyáregyháza, Ver- seg, Örkény, Tápiógyörgye, Budajenö, Uabas, Aszód, Penc, Pánd, Sülysáp, Nagykörös és Albertirsa 100-100 ezer fo­rintot kapott, Hernád 50 ez­ret, Jászkarajenö-Kőröstetét- len 74 ezret, Leányfalu pedig 76 ezer forintot. EGYÜTTMŰKÖDÉS VALENCIÁVAL Józsei-napi aláírá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom