Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

2 1990. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Meg kell előzni a polgárháborús veszélyt Csak összehangolva Castro levele Gorbacsovhoz Fidel Castro kubai államfő szerint Mjhail Gorbacsovnak mindenekelőtt a Szovjetunió népeinek egységét kell őriz­nie. Ezt Castro a szovjet állam­főnek írt köszöntőlevelében hangsúlyozta. A levélről, amelyben Castro Gorbacsov ál­lamfővé választásához gratu­lált, Moszkvában — az írás tartalmának ismertetése nél­kül' — már korábban bejelen­tést tettek: Kedden a kubai la­pok nyilvánosságra hozták az írás tartalmát. A kubai vezető felhívta Gor­bacsov figyelmét arra is. hogy szerinte a nagyhatalmak közti egyetértésre való törekvést össze kell hangolni a harma­dik világ törekvéseivel. Castro korábban többször egyértelműen a világ értésére adta: Kuba tiszteletben tartja a Szovjetunió és más kelet-eu­rópai országok útválasztását, példájukat követni azonban nem szándékozik, megőrzi egy- pártrendszerét. A Litvánia körül mindin­kább éleződő helyzetben Mi­hail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke újabb rendeletet adott ki, amely a benne foglaltak alapján egy lappangó polgár - háborús veszély megelőzését szolgálja. Az elnöki rendelet bevezető­ként megállapítja, hogy a Né­pi Küldöttek .Kongresszusának határozata ellenére Litvániá­ban a legfelsőbb tanács és a kormány folytatja olyan törvé­nyek elfogadását, amelyek sér­tik a szovjet állampolgárok jo­gait és a Szovjetunió szuvere­nitását Litvánia területén. Mindebből kiindulva Gorba­csov felszólítja Litvánia kor­mányát, végrehajtó, rendfenn­tartó szerveit, hogy garantál­ják a szovjet alkotmány és törvények tiszteletben tartását, a Litvánia területén élő szov­jet állampolgárok szabadságát és jogait. Az elnök az állambiztonsági Bizottsághoz (KGB) tartozó ha­tárőrséget Litvánia területén a szovjet államhatárok védelmé­nek megerősítésére szólítja föl, hogy elejét vegyék a ha­tárokra vonatkozó szovjet tör­vények megsértésének. Átmenetileg . felfüggesztette a vadászfegyverekről szóló kor­mányrendeletet, s betiltotta mindenfajta lőfegyver litvá­niai eladását. Hétnapos határ­időt szabott meg a szovjet ál­lamfő arra, hogy a Litvániá­ban élők ideiglenes megőrzés­re átadják a belügyi szervek­nek a birtokukban levő lőfegy­vereket. Ha az állampolgárok ennek nem tesznek eleget, Gorbacsov felhatalmazza a belügyminisztériumot az ilyen fegyverek elkobzására. A fegy­vereket a belügytől a honvé­delmi minisztérium veszi át megőrzésre. Ml LESZ VELÜK? A Malév tájékoztatta az MTI-t, hogy az Iszlám Szent Háború Palesztina Felszabadításáért Szervezet általi fenyegetettség miatt azonnali hatállyal leállítot­ta a szovjet emigránsok Iz­raelbe szállítását, mert nem kívánja kockáztatni az uta­sok és a repülőgépek épsé­gét.-k Mint ismeretes, az emlí­tett szervezet március 16-án közzétett felhívásában meg­fenyegette mindazon légi- társaságokat, amelyek köz­reműködnek a szovjet zsi­dók Izraelbe juttatásában. Egyhetes türelmi időt adtak a légitársaságoknak, figyel­meztetve, hogy amennyiben folytatják a szovjet zsidók szállítását, azt „sajátos esz­közeikkel” megakadályoz­zák. RCüifëldli események- egy mondatban ,,Á történelmi megbízatást végrehajtottuk” címmel interjút közölt Németh Miklóssal a legtekintélyesebb ölasz napilap, a Corriere della Sera szerdai számában. A Szerdán, a mongol parlament ülésszakának első napján saját kérésére felmentet­ték valamennyi állami tisztsége alól Dzsambinh Batmönhöt és Dumágin Szodnomot. Batmönh az államtanács élnöke volt és ő állt a mongol parlament élén is. Dumágin Szodnom a mi­nisztertanács elnökének posztját töltötte be. A Az afganisz­táni konfliktus megoldásáról kezdtek tárgyalásokat szerdán magas rangú szovjet és amerikai diplomaták Helsinkiben, a szovjet nagykövetségen. Grúziában első ízben tartanak az ősszel a többpártrendszer körülményei között választá­sokat, miután a kommunista párt vezető szerepét eltörölve, a grúz LT elhalasztotta a március 25-re kiírt parlamenti -és helyhatósági választásokat. Tisztelt Választóim! Március' 25-én, a tavasz ötödik napja lesz, amikor az urnákhoz járulunk. Minden­ki jól félkészül, mielőtt ma­gára maradna a szavazófül­kében, mert felelősséggel kell határoznia: milyen sor­sot szán környezetének a következő öt éyre. A • szabadon gondolkodó, szabadon cselekvő állampol­gárokat szeretném megnyer­ni én is annak a program­nak, amelyet azokkal a vá­lasztókkal alakítottunk ki kö­zösen, akik a hosszú és fá­rasztó kampány során meg­tiszteltek érdeklődésükkel, véleményükkel. Az elmúlt hetekben Pest megye 1. sz. választókörzeté­nek mind a 31 települését végigjártam. Találkoztam az ott élő emberekkel, falugyű­léseken, választói fórumokon, termelőszövetkezeti vagy áfész-közgyűléseken. Isko­lákban jártam, ahol az okta­tás gondjairól beszélgettem a pedagógusokkal, körzeti orvosokat kerestem fel, hogy megszerezzem a tapasztala­taikat. Megvitattuk a földkér­dést Bernecebarátiban, s a politikai baloldal helyzetét Veresegyházon. A kettő kö­zött pedig mindent, ami csak a rövid időbe belefért. Lapozgatok a jegyzeteim között, és újra meg újra fel­fedezem azt, amelyet ország- gyűlési képviselői munkám során oly sokszor tapasztal­tam: a választópolgárok nemcsak érdeklődnek a világ és szűkebb környezetük dol­gai iránt, hanem felajánlják támogatásukat is a közös feladatok elvégzéséhez. javaslataik mellett felje­gyeztem a bíráló megjegyzé­seket is, visszacsengenek a viták, amelyekből volt mit ta­nulnom. Akik ismernek, azok tudják, hogy mint hivatásos politikus, élvezem a vitákat, az érvek szemtől szembe ál­lítását, s amikor erről volt szó, meg is értettük egymgst. Sajnos, előfordultak azonban olyan támadások is, amelyek fölényes gúnnyal, a tényeket nem tisztelve, a partvonalról bekiabálva próbáltak kiok­tatni, például az Érdi Kaszi­nó, a Szentendre és Vidéke vagy a Szabad Föld hasáb­jain. Ezek mindegyikére — noha a választási csata ter­mékei — reagálni több okból is képtelenség : egyrészt, mert nem célom mindenáron ma­gamat mosogatni, hiszen e cikkek szándéka annyira nyil­vánvaló és az etikai kódex szabályaival ellenkező, hogy akik ismernek és akiknek a szavazatára számítok, azok pontosan tudják, kinek higy- gyenek. A másik okom sok­kal objektivebb természetű. A közélet dolgainak megtár­gyalására ugyanis az a bizo­nyos stílus teljességgel alkal­matlan. Ezzel lehet vagdal- kozni, sebeket osztogatni SZOCIALISTA \ pArt > egymásnak, de eredményt elérni, értékeket teremteni nem. Ezt ma még nem min­denki tudja azok közül, akik elszántan törnek a hatalom felé, de a nép tudni fogja, kit válasszon, kiben bízzék. Ma valamennyi párt jelölt­je a demokrácia, a jólét, a biztonság jelszavát hirdeti, azt, amelyet minden állam­polgár óhít. Emiatt sok ta­nácstalan emberrel is talál­koztam, olyanokkal, akik azt kérdezték, hogy lehet itt el­igazodni. Azt gondolom, hogy az általam hirdetett de­mokrácia egyértelmű, s ígé­reteim megfelelnek tetteim­nek. Azokkal állok egy sor­ban, akik hajlandók össze­fogni a közösség javáért, nemcsak szóval fáradoznak a lakóhelyük felemelkedéséért, hanem cselekedeteikkel hite­lesítik szavukat. Ebben min­dig, mindenkinek a partnere voltam. Azért küzdők minden erőm­mel először is a helyi önkor­mányzatok megteremtéséért, mert a biztos jövőt csak itt lehet megalapozni. A választási kampány kez­detén azzal fordultam az 1. sz. választókerület polgárai­hoz: mi tudjuk, hogy még nem tudunk mindent önről, és önnek is meg kell ismer­nie azt az embert, akire a szavazatát adja. Beszéljük meg a legközelebbi választói' gyűlésen! Megbeszéltük. Figyeltünk egymás szavára, és szót értettünk, mert a leg­fontosabb dolgainkról egy­formán gondolkodunk, ügyeinkét közösen érezzük. Ezért bízom abban, hogy amikor a választás napján a szavazófülkében magukra maradnak, emlékezni fognak a névre, amely mellé a jelet kell tenni ... Balogh László, az MSZP jelöltje Hat halott, háromszáz sebssült - Tankok a marosvásár• helyi főtéren - Ceausescu röhög a pokolban Erdély ne legyen Karabah! (Folytatás az 1. oldalról.) hogy intse nyugalomra és ész­szerű magatartásra állampol­gárait, és tartózkodjon a ro­mán belügyekbe való beavat­kozástól. A marosvásárhelyi magya­rok már nem bírják tovább a küzdelmet a túlerővel szem­ben. Meg vannak győződve arról, hogy a katonaság nem fog a pártjukra állni, s emiatt a halál vár rájuk. Ezért kérik az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, Magyaror­szágot és a világ népeit, hogy segítsenek: ha lehet, azonnal. E drámai üzenetet Géczy István református lelkész és egy erdélyi teológus tolmá­csolta szerdán délben miután szerencsésen visszatértek ma­rosvásárhelyi jószolgálati út- jukról. Elmondták, hogy ami- ' kor éjfél körül Marosvásár­helyre értek, a város utcáit két-három centiméter vastag­ságú üvegcserép borította, ki­égett buszokat és teherautókat láttak, , a város főterén pedig furkósbotoklkail, láncokkal, acélrudakkail, vasvilláklkal fel­fegyverkezett emberek töme­gét találták. A katonák egy tűzrakásnál melegedtek, hu- szonegyinéhány tainfc sorako­zott körben a főtéren. Értesü­léseik szerint kedden délután történt első ízben, hogy a ma­gyarok erőszakkal válaszoltak az erőszakra. A református lelkészek elmondták továbbá, hogy a hadsereg passzívan fi­gyeli a fejleményeket, nem avatkozik be a magyarság vé­delmébe. A hírügynökségek és a saj­tó első helyen közölte tegnap azokat az információikat, ame­lyekből a következő kép raj­zolódik ki előttünk: a Reuter brit hírügynökség beszámoló­ja szerint, Marosvásárhelyt a hadsereg rendikívüli állaDOtot hirdetett ki a kedd esti össze­csapásokat követően. A város­központban katonák, rendőrök és páncélozott járművek ál­lomásoznak. A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség egy tisztségviselője szerint a Ró­zsák terén, az erőszakos ak­ciók színhelyén kiégett autó­kat, felgyújtott üzleteket lát­ni. A városban tegnap nem szállítottak kenyeret és tejet. Tegnap Bukarestben kora reggel egy Marosvásárhelyről érkezett 50 fős csoport tünte­tett, és kérte a kormány azon­nali segítségét azzal a jelszó­val: ölik a románokat Maros- vásárhelyen. A déli órákban a bukaresti egyetemisták vo­nultak a város utcáin azzal a felirattal: nem adjuk Erdélyt! Ugyanakkor az RMDSZ Ko- vászna megyei szervezete táv­iratot juttatott el a kormány­hoz. amelybén leszögezi; a té­nyek meghamisításának célja a románok és magyarok szem- beállítása. A megvében egyéb­ként teenap általános sztráj­kot hirdettek, s azt mindad­dig folytatni kívánják, amíg a kormány nem ad hiteles tájé­koztatást a televízióban és a rádióban, és nem határolja el magát a Vatra Romaneasca szervezet tevékenységétől. A kormány továbbra is té­tova, a román tájékoztató szervek meghamisítják a té­nyeket, elferdítik a kialakult helyzetet, azt állítják, hogy a romániai magyarság robban­totta ki a válságot túlzott kö­veteléseivel. A Nemzeti Pa­rasztság, amely a legerősebb nacionalista vonalat képviseli, még ezen is túlmegy: azzal vá­daskodik, hogy Magyarország­ról érkezettek bujtogatják a lakosságot, s azt követelik, hogy Romániába ne engedje­nek be több magyar turistát. Az RMDSZ képviselőit nem engedik a televízió képernyője elé, hogy a valós helvzetet tük­röző tájékoztatást adjanak ro­mán nyelven a lakosság részé­re. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség Marosvásárhelyről kel­tezett tudósításában ma­gyar forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a véres Március 20-án este súlyos sérülésekkel a Róbert Károly körúti katonai kprházba szállították Sütő Andrást, a világhírű ro­mániai magyar írót. A Romániai Magyar Demokratikus Szö­vetség Maros megyei elnökét — aki a marosvásárhelyi ma­gyarellenes pogrom során szenvedett súlyos sérüléseket — a Magyar Honvédség különgépe szállította Budapestre. A ké­pen: Sütő Andrást a kórterembe viszik összecsapásokat valószínűleg a Vatra Romaneasca nevű na­cionalista szervezet kezdemé­nyezte. — Az amerikai kormányt mélyen aggasztják a magyar és a román nemzetiség közöt­ti összecsapások Erdélyben, el­sősorban Marosvásárhelyen — jelentette ki az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője. 1 Richard Boucher a gondosan kiegyensúlyozott nyilatkozat­ban hangoztatta, hogy „a szél­sőségesek támadása a békés tüntetők ellen, ultranaciona- lista csoportok fellépése a történelmi nemzetiségi feszült­ségeket lovagolta meg. Az Egyesült Államok elutasítja a provokációkat, az erősza­kot, a megfélemlítést, bár­mely . fél részéről volt is ta­pasztalható”. A szóvivő hangoztatta: az Egyesült Álilámok elítél min­den provokációt, erőszakot, s felhívja Románia polgárait, függetlenül nemzetiségi ho­vatartozásuktól: emlékezze­nek rá, milyen közös áldoza­tokat hoztak a Ceausescu-diik- tatúra megdöntésének remé­nyében, hogy' meg tudják te­remteni az emberi jogokon, a türelmen, a kulturális és a politikai sokszínűségen ala­puló demokráciát. Washingtonban Dodd demok­ratapárti szenátor élesen el­ítélte a szélsőjobboldali ro­máéi csőcselék támadásait a mágyarok és intézményeik el­len, majd kijelentette; elle­nezni fogok bármilyen támo­gatást Romániának mindad­dig, amíg a kormány nem vet gátat e pusztító szélsőségesek tevékenységének, és maradék­talanul meg nem védi a ki­sebbségek életét, biztonságát és emberi jogait. Az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapít­vány fehívta a kongresszus tagjait, a kormányt, a külügy­minisztériumot: Románia ad­dig ne kapja meg sem a leg­nagyobb kereskedelmi kedvez­ményt, sem a más jellegű gaz­dasági támogatást, amíg nem biztosítja a kisebbségek kol­lektív jogait. A Le Soir belga polgári lap kelet-európai szakértője ek­képp vélekedik: Ceausescu, aki több évtizeden át terjesz­tette a soviniszta mérget, alig­hanem röhög a pokolban, hi­szen három hónappal halála után a románok rátámadtak a magyarokra Marosvásárhelyen. A Die Welt című NSZK-lgp, amely hagyományosan sokat foglalkozik az erdélyi magyar­ság sorsával, azt írja: románok és magyarok között nincsenek „igazságos" határok; bármi­kor húzták is meg ezeket, mindig leválasztottak egy részt, vagy az egyik vagy a másik népből. Erdély példája azt mutatja, hogy a kommu­nizmus utáni Kelet-Európá- ban hosszan tartó nemzeti konfliktusokra Jtell felkészül­ni. A francia Libération je­lentése fasiszta szellemiségű­nek nevezi a Vatra Romaneas­ca szervezetet, amely a ma­gyarellenes megmozdulások szervezője. A The Times és a Financial Times szerint a Marosvásárhelyen kirobbant nemzetiségi összecsapások a leghevesebbék a II. világhá­ború óta. Ez utóbbi lap is a Vatra Romaneascát teszi fele­lőssé az erőszakcselekménye­kért. A The Guardian azt hangsúlyozta; amint romlanak az erdélyi közösségen belüli kapcsolatok, úgy látszanak semmivé foszlani azok a korai remények, hogy a diktátor eltűnése nyomán véget ér az erdélyi nemzeti kisebbségek zaklatása. , . Számos magyarországi párt és szervezet fejezte ki tiltako­zását és mély megdöbbenését a marosvásárhelyi véres ese­mények miatt, társadalmi éle­tünk jeles személyiségei ítél­ték el a hét eleji maros vásár­helyi fekete napokat. Sütő András állapota kielé­gítő, de továbbra is súlyosnak minősíthető. Szerdán délután láztalan volt, hangulata lénye­gesen javult az előző napihoz képest — adott tájékoztatást dr. Farkás József orvos ve­zérőrnagy, a Magyar Honvéd­ség fősebésze a központi Ka­tonai Kórházban. Most még nem lehet biztonsággal nyi­latkozni arról, hogy Sütő And­rás látni fog-e a bal szemével. Ha egy héten belül nem kelet­kezik fertőzés a szemén, akkor lehet reménykedni. Hozzátet­te: a balesetből származó fer­tőzés esélye a statisztika sze­rint 10 százalék. Sütő András­nak három bordája törött el, szerencsére egyik sem mozdult el, de a levegővétel fájdalmat okoz. Ha fertőzéses szövőd­mény nem keletkezik, akkor Sütő András négy-hat héten belül elhagyhatja a kórházat, de utána még hosszabb lába­dozásra lesz szüksége. Szabadnap a választási szervek tagjainak A Belügyminisztérium Vá­lasztási Irodája közli: az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnökének rendelkezése szerint az országgyűlési kép­viselők 1990. évi választása során, a választási szervök (szavazatszámláló bizottságok, egyéni, területi és országos választási bizottságok) tagjai­nak a választást követő napon nem kell munkát végezniük, erre az időre átlagkereset ille­ti meg őket. A rendelkezés hivatalos szö­vegé a Magyar Közlönyben megjelenik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom