Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

4 PEST ME G YE i XXXIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÄM ra: 5,310 forint 1930. FEBRUÄR 8., CSÜTÖRTÖK iNU' ele „dre. PL’, ö7­ÜlW® 7. Vatikáni kü’dötísdn o> érkezett Budapestre Németh Miklósnak, a Ma­gyar Köztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett az Apos­toli Szentszék küldöttsége, Agostino Casaroli bíboros, ál­lamtitkár, a Vatikáni Egyhá­zi Közügyek Tanácsa elnöké­nek vezetésével. A magas rangú küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren a kor­mány nevében Kiss Elemér államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának vezetője fogadta. Jelen volt Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergomi érsek. Együtt a repülőn Pártelnökök Nyugat-Beriinben Február 8-án és 9-én tart­ják az Európai Közösség Szo­ciáldemokrata Pártjai Szövet­ségének kongresszusát Nyu­gat-Berlinben. A kongresszu­son részt vesznek a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt képviselői is. Nyers Rezső, az MSZP elnöke és az SZDP kül­döttsége — Petrasovits Anna pártelnök vezetésével — szer­dán a Ferihegyi repülőtérről elutazott a tanácskozásra. TESTÜLETI ÜLÉS Csak metrójeggyel A Magyar Október Párt iro­dahelyiség hiányában február 8-án, csütörtökön a Déli pálya­udvar—Örs vezér téri metróvo­nal egyik szerelvényének első, illetve utolsó kocsijában tartja meg heti képviselő-testületi ülését. Az utazóközönséget és minden érdeklődőt szeretet.el várnak összejövetelükön. De jó nekik. Már sínen van­nak. Vila az ár stopról, a választásokról és a parlamenti menetrendről Csapongú véleménycsere a foghíjas nemzeti csúcson Tizenhat politikai párt kép­viselői, valamint Szűrös Má­tyás, Németh Miklós és Fodor István szerda délután a Par­lamentben konzultációt kezd­tek. Az elnöklő Szűrös Mátyás elöljáróban emlékeztetett a ko­rábbi megbeszélésekre, a po­litikai egyeztető tárgyalásokra, s ennek kapcsán jegyezte meg: a mai összejövetelre a decem­beri tanácskozás résztvevői kaptak meghívást. Ismertette az SZDSZ levelét, amelyben a szabaddemokraták kifejtik: szükségesnek vélik ugyan az egyeztető tárgyalást, de a je­lenlegi konzultációt nem tart­ják megfelelően előkészített- nek. Szűrös Mátyás hozzátette: hasonló tartalmú levelet ka­pott a Fidesztől is. Áttérve a konzultáció tárgy- sorozatára, az ideiglenes köz- tá'rsasági elnök úgy vélte: a békés átmenet választásokig terjedő időszakának legfonto­sabb. kérdéseit kellene megvi­tatni a fórumon. Ugyancsak a tárgysorozathoz “kapcsolódóan kért szót Csengey Dénes, aki az MDF elnökségének napiren­di javaslatait tolmácsolta. Sze­rintük a konzultáción három nagyobb kérdéskört kellene megvitatni. Az első ilyen lé­nyeges kérdésnek ítélte, hogy március 25-ig rendeljenek el árstopot az alapvető élelmisze- ekre, hogy az áremelkedések mérnnA miatt ne alakuljon ki olyan helyzet, amely veszélyeztetné a választások légkörét. Hasonló fajsúlyú megvitatandó kérdés­nek tartotta a nemzeti, önkor­mányzati vagyon védelmének megoldását, valamint azt, hogy a választási kampány idején semmilyen hadgyakorlatot ne engedélyezzenek az ország te­rületén. A konzultáción részt vevő pártok képviselői Szűrös Má­tyás javaslatára megálapodtak abban, hogy az Országgyűlés előtt álló feladatokról, ehhez kapcsolódóan a közigazgatási, illetve az államapparátus mű­ködéséről, a szociális problé­mákról, továbbá a választások előkészítéséről folytatnak esz­mecserét. Ezt követően Németh Miklós és Fodor István röviden is­mertette az Országgyűlés feb­ruári ülésszakára tervezett programot. Ez .tíz, többségé­ben törvénymódosító törvény- javaslatot tartalmaz a kor­mány előterjesztésében. Terve­zik továbbá, hogy 11 önálló képviselői indítványt, vala­mint parlamenti bizottsági ja­vaslatokat is megtárgyalnak. Az első témáról lezajlott több mint kétórás és meglehe­tősen csapongó véleménycseré­ben a pártok általában azt szorgalmazták, hogy az Or­szággyűlés valóban csak a fel­tétlenül szükséges törvényeket tárgyalja meg. Kiczinger Fe­renc, a Független Szociálde­mokrata Párt képviselője pél­dául ügy fogalmazott: „a parlament vegye végre észre, hogy már csak gondnoki teen­dők ellátására van jogosítvá­nya". A vita egyébként többnyire az árak átmeneti befagyasztá­sának lehetőségéről, illetve konkrétan a választójogi tör­vényről folyt. Egyebek között arról, hogy mihamarabb töröl­jék el a kopogtatócédulák, ajánlási szelvények rendszerét. A Centrumpártok Nemzeti Szövetsége olyannyira követel­te ezt, hogy kijelentette: ellen­kező esetben nemzei bojkottra hívja a népet, vagy megóvja a választásokat. A több mint hétórás, meg­lehetősen sok témát érintő, helyenként indulatos tanács­kozás alaphangját elsősorban a választási kampány során elszenvedett kisebb-nagyobb sérelmek állandó citálása ad­ta meg. Ez ellentmondásossá tette az Országgyűlés hátrale­vő tevékenységéről szóló meg­állapodást is, mert míg a je­lenlévők a lehető legminimá­lisabb törvénykezési progra­mot szorgalmazták — mind­össze 2-3 törvény megalkotá­sát —, mondván, hogy ennek a parlamentnek már csak a gondnoki feladatok ellátására van jogosítványa, többségük ugyanakkor elengedhetetlen­nek tartotta, hogy az Ország- gyűlés mihamarabb módosít­sa a választójogi törvényt, amely alkotmányerejű jogsza­bály. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a tanácskozást márciusban folytatják, de azon a pártok már hivatalos kép­viselőjelöltjeik arányának megfelelően vesznek részt. Visszatelepülnek Vácra a piaristák Tegnap délután Vácott, a püspöki palotában találkozott Marosi Izidor megyés püspök­kel Balogh László, a Pest Me­gyei Tanács elnöke. A talál­kozón részt vett. dr. Katona István segédpüspök, Zavetz József kanonok, az egyház- megyei hivatal irodaigazgató­ja, valamint dr. Bóth János, a Vác Városi Tanács elnöke és Nemoda István, a megyei ta­nács társadalompolitikai tit­kára. Az eszmecserét követő rö­vid tájékoztatókból kiderült, a tanácselnöki látogatás több egyszerű udvariassági gesztus­nál. Az egyházmegye és Pest megye vezetői áttekintették együttműködésük eddigi ta­pasztalatait, megvitatták az állam és az egyház kapcsola­tainak további helyi bővítési lehetőségeit, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló tör­vény gyakorlati megvalósítá­sának tennivalóit. A római katolikus egyház — ebben az esetben a váci . püspökség- — pedig- szeretné bővíteni a te­vékenységét. Hogy megtehes­se, biztosítani kell a tárgyi feltételeket. A megye és a vá­ros vezető testületéi készek arra, hogy ezt segítsék, támo­gassák, mert meggyőződésük: így kívánja a közérdek. S bár a most megkezdett párbeszéd korántsem zárult le, több kérdéssel kapcsolat­ban egyetértésre jutottak. Kö­zülük az egyik legfontosabb a piarista rend visszatelepülése a városba, ami még az idén megoldhatónak látszik. A meg­állapodás szerint a Lőwy Sán­dor Ipari Szakközépiskola Köztársaság . úti kollégiumi szárnyába költözik a noviciá- tus. Szóba kerültek a választá­sok: a részvevők egyetértet­tek abban, hogy a küzdelem hőfoka egyre növekszik, s mér­séklése mindenki számára kí­vánatos lenne. Már csak azért ' is, mert komoly következmé­nyekkel járhat, ha a pártok 'már most elrontják a jöven- _.dő együttműködés feltételeit. Pánd nagy szülötte: Gáspár Sándor Balogh László és Marosi Izidor eszmecseréje A Magyar Közvélemény-kutató Intézet január 25. és 31. között ezer választópolgárt kérdezett meg arról, hogy melyik pártra adják szavazatukat a március 25-i választásokon. A prognózis: első az MDF, második az SZDSZ, harmadik FKGP. © A tu­lajdon átalakítása nem lehet szétosztás, kiosztás, tékozlás — hangzott el egyebek között a Vállalkozók Országos Szövetsé­gének elnökségi ülésén, amelyen a tulajdonreform és a priva­tizálás időszerű kérdéseit vitatták meg. ©A hazánkban tartóz­kodó Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára szerint szervezete és Magyarország kapcsolatai az elmúlt években je­lentős mértékben fejlődtek. A főtitkár úgy vélekedett, hogy valószínűleg még az idén kedvező döntés születik. © Mind- szenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek elítélésé­nek körülményeit nyomozza a Legfőbb Ügyészség. Az adatok arra utalnak, hogy az 1948-as eljárást Rákosi Mátyás személyes irányításával folytatták. A perújítási nyomozás megnyugtató befejezése csak a további tanúkihallgatásokat követően, a szakvélemények elkészülte és a külföldről kért iratok megérkez­te után várható. © A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület ha­zánkban is megkezdi működését. Célul tűzték ki, hogy segítsé­get nyújtsanak a bűncselekmények áldozatainak, s hogy meg­szüntessék a bűnözést elősegítő tényezőket. eisÁNVér Egy a király, sok a trónörökös (2. oldal) mm me sium K észült Ilyen címmel műsorsai’ozat a tele­vízióban, megjelentek könyvek róla: tudni illik, hogy mi illik. Valóban tud­ni illenék. S nemcsak a mindennapokban, az üzlet pultjánál, a közlekedésben, az orvosi váróban, hanem tudni illik, hogy mi illik a politikában, a politikai küzdelmekben is. Tudni il­lenék ... Ennek a tudásnak a hiányát sajnálkozva ta­pasztalom egyre ‘gyakrab­ban. Akkor például, ami­kor olyasmiről beszélnek, írnak, nyilatkoznak embe­rek — közszereplést válla­lók! —, amiről még az alapvető ismereteik is hiá­nyoznak, nemhogy pontos tájékozottságuk lenne ben­ne. Országos üggyel kezdve. A Magyar Köztársaság ide­iglenes elnökéhez levelet intézett a Fiatal Demokra­ták Szövetsége nevében Fo­dor Gábor, a Szabad De­mokraták Szövetsége nevé­ben pedig Kis János. Szer­vezeteik nevében azt kér­ték. részesítse kegyelem­ben az elnök Végvári Jó­zsef rendőr őrnagyot, az is­meretes lehallgatási ügy felfedőjét. A levélírók szán­déka tiszteletet érdemel. Tájékozatlanságuk kevés­bé. Tudniuk illett volna az Alkotmány 29/E, paragrafus (1) bekezdését, ami szerint az elnök a kegyelmezési jogkört olyanok javára gya­korolhatja. akiket a bíróság jogerősen elítélt. Hiányzik tehát az alkotmányos lehe­tősége a cselekvésnek. mégis erre a cselekvésre szólították fel az említettek dr. Szűrös Mátyást. Ma­gyarán : alkotmánysértés­re... Ne legyen ennyire nyers a fogalmazás?! Nem a fo­galmazás a nyers, hanem a valóság! Mert hiszen poli­tikai akciónak látványos dolog a kegyelem kérése, jogszerűsége azonban hi­ányzik. A kérés tehát — ha a sokat emlegetett jogálla­mot komolyan vesszük — nem több, mint propagan­dafogás. „Mi akartuk.” Lassúik most a valóság­nak egy sokital-sokkal ki­sebb szeletét. A Fiatal De­mokraták Szövetsége mono- ri csoportjának nevében nyílt levelet fogalmazott meg Rajki László és Újhe­lyi Zoltán. A téma: a Mun­kásőrség. Azon még moso­lyogni lehet, ha a levélírók — tanúságot téve tájéko­zottságukról a munkásőrö­ket illetően — úgy gondol­ják, a munkásőr „dalocs­ka... éneklőit nem éppen a mindennapos megélhetési gondok foglalkoztatták”. Magam nem tudom ugyan, miért nem voltak a mun­kásőrnek — aki polgári foglalkozását tekintve ugyanolyan kereső volt. mint bárki más — megél­hetési gondjai. de a két megnevezett bizonyára tud­ja. Ha mégsem, annál na­gyobb baj. Azt. hogy ennek a baj­nak fennáll a lehetősége, a levél további része mutat­ja. Ott ugyanis az olvas­ható: „Szerencsére a válto­zások túlléptek az állam­párt katonáin ... a szeren­csésebbek közülük kényte­len-kelletlen nyugdíjba vo­nultak.” Nem tudni, avagy tudni, s mégsem tenni kü­lönbséget a Munkásőrség hivatásos és nem hivatásos (társadalmi munkásként szolgáló) állománya kö­zött: hiba. Olyan hitelron­tó hiba, amely a mondan­dót éppúgy megkérdőjele­zi, mint a mondandó meg­fogalmazóinak a megbízha­tó ismereteit. S ha tovább olvassuk a levelet, akkor még azt is megtudhatjuk, hogy „A munkásosztály egykori *►védelmezői« 30 éves aktív semmittevés után olyan nyugdíjakat él­veznek. amelyek láttán bár­ki megkérdezheti, hol itt a változás." Ezeknél a nyug­díjaknál „Persze lehet, hogy az adományozókat a jó szándék vezette ...” S ez az a mondatrész, amikor az ember abbahagyja az olva­sást. Ha ugyanis egy poli­tikai szervezet képviselői, akik veszik a bátorságot ahhoz, hogy levelükkel-vé- Jeményükkel a nyilvános­ság elé lépjenek, nincsenek tisztában a nyugellátás alapvető elemeivel sem, hanem adományozóknak tulajdonítják azt, ami téte­les és törvényes jog, akkor felesleges minden további szó. . . A konkrét ügyben való­ban felesleges. A két ügy­ből — s a naponta egymás­ra torlódó sok-sok hasonló ügyből — levonható tanul­ságok azonban korántsem mellékesek, feleslegesek. Teljesen mindegy, hogy a valódi avagy tettetett tu­datlanság témája a kegyel­met kérés, a nyugállomány — esetleg más pártok vá­lasztási eljárása, egy taná­csi testület határozata stb. —. a jót akarás nem lehet mentség. Mert hiszen a po­kolba vezető út is — eleink közmondássá vált bölcses­sége szerint — jó szándék­kal van kikövezve... T úlzó lenne a vélemény: az ilyen, isiherethiá- nyos akciók könnyen terelhetik hasonló köveze- tű és irányú útra a köz- vélekedést? Nem érzek benne semmi túlzást. Ta­pasztalom ugyanis, nem rifkák. hanem inkább gya­koriak az ismerethiányok a politikai’ színpad valameny. nyi szereplőjénél. A rutin­hiányra. a gyakorlatlanság­ra van mentség, magyará­zat. az ismerethiányra azonban nincsen. Annak megszüntetéséhez nem kel] más, mint cseppnyi érdek­lődés. hogyan van az. ami­ről szólni. írni akarunk ... Máskülönben megtörténhet, hogy érvényes lesz reánk egy másik, közmondásos bölcsesség is: könnyebb a pokolra menni, mint onnan kiszabadulni... Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom