Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám

2 1990. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK A SZU Legfelsőbb Tanácsának ülése Előtérben a nemzetiségi konfliktusok kezelése A társadalmi stabilitás, a rend törvényes biztosítását sürgette szerdán a legfelsőbb tanács ülésén Mihail Gorba­csov. Megítélése szerint ez ma elsőrendű fontosságú kérdés az ország és jövője szempont­jából. A napirend körüli heves vita jellemezte a Szovjet Leg­felsőbb Tanács III. ülésszaká­nak első munkanapját. A kép­viselőknek egyedül a 21 leg­fontosabb napirendi pont meghatározásában sikerült dűlőre jutni, a sorrendről egyelőre nincs döntés. Az 542 tagú testületben meglehetősen vegyes fogadta­tásra talált a köztársasági el­nöki rendszer bevezetésére, s az ezzel összefüggő, az alkot­mány módosítását célzó rend­kívüli népiküldött-kongresz- szusra vonatkozó napirendi javaslat, e körül ütköztek elő­ször a vélemények. Többek szerint a kérdést csak a köz- társasági és helyi választások után lehet rendezni, s felve­tődött a túlzott elnöki hata­lommal szembeni garanciák problémája is. A küldöttek jó része a jelenlegi súlyos hely­zetre tekintettel azonban tá­mogatta a javaslatot. A balti köztársaságok kül­döttei sürgették, hogy az ülés­szakon tűzzék napirendre Észtország, Lettország és hiU vánia szuverenitása és függet­lensége helyreállításának kér­dését. A szovjet parlament szer­dán döntést hozott arról, hogy a mostani ülésszak az eredeti­leg tervezettnél hosszabb lesz, s április 25-én fog befejeződ­ni. Az előzetes program szerint a legfelsőbb tanács csütörtö­kön a tulajdonról és a földről szóló törvény vitájával foly­tatja munkáját, amelynek ter­vezetét első olvasatban az elő­ző ülésszakon ismerte meg. Első ízben tett látogatást a NATO brüsszeli főparancs­nokságán szerdán egy magas rangú szovjet delegáció. A legfelsőbb tanács küldöttsége — amelyet Valentyin Falin, Mihail Gorbacsov tanácsadója vezet — megbeszélést folyta­tott Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával. A látogatás akár csak né­Feloldás és ellenőrzés COCűM-korlátozúsok A nyugati technológiakivi- teli korlátozások feloldása mellett foglalt állást Genna­gyij Geraszimov szovjet kül­ügyi szóvivő szerdai moszk­vai sajtóértekezletén a CO- COM-bizottság párizsi tanács­kozása kapcsán. Geraszimov szerint az EGK márciust bonni gazdasági ér­tekezletén lehetőség nyílik a korlátozások felülvizsgálására. Geraszimov emlékeztetett rá, hogy Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter tavalyi brüsszeli látogatása során tudatta: a Szovjetunió kész lehetővé ten­ni a technológia felhasználá­sának ellenőrzését, ha a CO- COM-bizottság feloldja a kor­látozásokat. A szóvivő hang­súlyozta. hogy a fegyverzet- csökkentés ellenőrzése során szerzett tapasztalatok erre jó alapot teremtenek. hány hónappal ezelőtt is még elképzelhetetlen lett volna, de a nagy kelet—nyugati változá­sok idején már másodrendű eseménynek minősül — mon­dották NATO-tisztségviselők. Tavaly decemberben Eduard Sevardnadze személyében elő­ször kereste fel VSZ-tagor- szág minisztere a NATO fő­parancsnokságát. Kelet—nyugati változás Szovjet delegáció a NATO-nál Több képviselő javasolta, hogy az országban rendkívül kiéleződött helyzetre tekintet­tel első kérdésként vitassák meg a nemzetiségi konfliktu­sok kezelésére vonatkozó tör­vényjavaslatot, amelyet az el­nökség csupán 19. napirendi pontként terjesztett volna vi­tára. .A mostani ülésszak sem volt mentes az örmény .. és azerbajdzsán képviselők vá­daskodásaitól. Az azerbaj­dzsánok követelték: a parla­ment tűzze napirendre a ba­kul katonai beavatkozás, a rendkívüli állapot jogosságá­nak kérdését, s politikailag értékelje a történteket. Nincs nyugalom Dusanhéban „Fejeket" követelnek A tadzsik fővárosban szer­dán folytatódtak az összecsa­pások a tüntetők és a rend- fenntartó erők között. A tad- zsiik belügyminisztérium sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta azokat az értesüléseket, amelyek szerint szerdán újabb halottjai lettek volna a négy napja tartó dusanbei zavargá­soknak. A nap folyamán egyébként a tadzsik fővárosba újabb ej­tőernyős alakulatok érkeztek. Romániai tüntetések Búvóhely a hadsereg? A hadsereg egyes bukaresti és temesvári alakulatainak képviselői szerdán is tüntet­tek a fővárosban a Victoria téren lévő kormánypalota előtt. A tüntetők a hadsereg megtisztítását követelik a kompromittált személyektől. Felszólították a kormányt: helyezze tartalék állományba Militaru honvédelmi minisz­tert és Chitac belügyminisz­tert. Militarut azzal vádolják, hogy az általa kiadott paran­csok feszültséget szítottak a hadseregben. A belügyminisz­terről pedig azt állítják, hogy „közvetlenül részt vett a te­mesvári tüntetők elleni meg­torló akciókban”. Petre Roman miniszterelnök a délután folyamán fogadta a tüntetők küldöttségét, és meg­hallgatta a követeléseiket. A kormányfő kijelentette: meg­vizsgálják az egyes katonai egységeknél vezető beosztás­ban levő parancsnokuk múlt­beli szerepét, és ha kell, le­váltják őket. A Militaru hon­védelmi miniszter elleni váda­kat a kormányfő tudomásul vette, s kötelezte magát ar­ra, hogy a belügyminiszter te­vékenységét is kivizsgálják. Megfigyelők szerint a' had­seregen belül azért alakult ki a „lázadók csoportja”, mert a forradalom utáni időszakban „civil egyének szivárogtak a hadseregbe”. Egyesek úgy te­kintik, hogy a volt Securitate tagjairól van szó, akik „búvó­helyet kerestek a hadsereg­ben”. Külföldi események egy mondatban A teheráni rádió szerdán arra intette a szovjet kormányt, hogy ne használjon erőszakot a muzulmán identitásukért küz­dő tadzsi'kok ellen. A Tudományos együttműködési jegyző­könyvet írt alá Szöulban a Szovjetunió és Dél-Korea képvi­selője. A Albánia erélyesen cáfolta azt a jugoszláv állítást, amely szerint terrorakciók végrehajtására ügynököket dobna át a jugoszláv határon Koszovóba. A Tíz év szigorított mun­katáborra és teljes vagyonelkobzásra ítélték szerdán az úgy­nevezett üzbég maffia egyik tagját. Ajtmuratov volt üzbég KB-titkárt. A Négyoldalú nemzetközi Afganisztán-értekezlet összehívását javasolta szerdán a szovjet külügyminiszter. A Legkevesebb 117 ember halálát okozta Indiában az Indian Air Line légitársaság egyik belföldi járatának szerdán bekövetke­zett katasztrófája. A A szovjet parlament napirendi vitájában tegnap az észt küldöttség követelte, hogy állítsanak fel külön­bizottságot az észt függetlenség kérdésének tanulmányozására. A A jelek szerint lemondásra kényszerül a svéd kormány, miután gazdasági programját szerdán elutasította az ország parlamentjének illetékes bizottsága. A William Webster, a CIA igazgatója kijelentette, hogy az azei'bajdzsáni etnikai za­vargások ideién a szovjet vezetők pótlólagos csapatokat irá­nyítottak a köztársaságba, az ott tárolt nukleáris fegyverek védelmére. Az utcákon páncélosok cir­kálnak. a város feléit katonai helikopter köröz. Belügyi közlés szerint szer­dára a Dusanbéba érkezett me­nekültek elhagyták a tadzsik fővárost: elvileg tehát meg­szűnt a zavargásokat kirob­bantó ok. Az állandóan Du­sanbéban élő örmények (szá­muk néhány ezerre tehető) egyelőre nem váltak a tadzsik fanatikusok céltábláivá — tet­te hozzá a dusanbei illetékes. Felhívta ugyanakkor a figyel­met arra. hogy a szerdai, ör­ményellenesnek induló tünte­tés később oroszellenessé vált. Szerdára egyébként a tünte­tések és összecsapások góc­pontjai a városközpontból Du- sanbe külvárosaiba tevődtek át. mivel a belső városrésze­ket a katonaság szigorúan el­lenőrzi. A tadzsik zavargások negye­dik napján egyébként olyan, hivatalosan meg nem erősített hírek is napvilágot láttak, hogy a katonák szerdán ismét fegyvert használtak a tünte­tőkkel szemben és nyolc em­bert agyonlőttek. A szovjet tévé kora esti filmtudósításában arról szá­molt be. hogy a tüntetéseken a menekültügy lényegében már teljesen háttérbe szorul, a zavargók a helyi vezetés le­mondását és a hétfőn letar­tóztatott társaik szabadon bo­csátását követelik. Az aszódi választókerület polgáraihoz! Tisztelt Választópolgár! Ha szimpatizál a Szabad Demokraták Szövetségével, támogassa Nádas Géza fejlesztőmérnök jelölését Kérjük, hogy a kopogtatócéduláját kitöltve - ráirva Nádas Géza és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) nevét -, aláírva az Aszódi Művelődési Házba vagy dr. Jólesz József, illetve dr. Lóska Izabella postaládájába jutassa el. Az aszódi Szabad Demokraták Szövetsége nevében : Dr. Jólesz József ügyvivő Marjai volt a „házasságközvetítő” AzEisenberg-birod előretolt helyőrsége (Folytatás az 1. oldalról.) Eisenberg úr, aki néhány új közös vállalkozásról is folytat tárgyalásokat, tegnap Vácon avatta fel az első magyar—iz­raeli vegyes vállalatot, a Mas­ter Piece Ltd.-t, melynek megalakulása alkalmával Né­meth Miklós miniszterelnök levélben küdte el jókívánsá­gait. A svájci textilipari gépekkel felszerelt, csúcstechnológiát képviselő üzem olyan jó mi­nőségű fonalat képes készite- I ni, ami a legkényesebb ízlésű konfekcióüzemek, így például az Adidas és a Puma igényeit is kielégíti. Így a váci vállalat termékei felét Nyugat-Európá- ba exportálhatja, s ami itthon marad, az- importot helyette­sít. A közös vállalat 250 mil­lió forintos tőkével jött létre. A magyar vagyonrész elsősor­ban a telephelyből, az épüle­tekből áll, míg a 43 százalékos külföldi tőke készpénz. Figye­lemre méltó, hogy az éppen csak megalakult cég kevés hí­ján 14 millió svájci frank hi­telt kapott a CIB-től, a Közép­európai Beruházási Banktól. Az új gépek felszerelésére mindössze 3 hónapra volt szükség. A gyáravatón Eisenberg úr válaszolt a Pest Megyei Hírlap munkatársának kérdéseire. Elsősorban arra voltunk kí­váncsiak, miért érdemes egy politikailag labilis, gazdasági­lag pangó országban pénzt be­fektetni. Az izraeli üzletember sze­rint természetesen ebben a vállalkozásban is van kocká­zat, de a tapasztalatok azt bi­zonyítják, a csúcstechnológiá­ra, az élvonalbeli "termékre csak ritkán lehet ráfizetni. Ami a magyar viszonyokat il­leti, Eisenberg úr szerint a ki­látások egyáltalán nem rosz- szak. Ha nem így gondolná, nem tárgyalna további jelen- ! tős üzletekről. A vendégek között ott lát­tuk Marjai József nyugalma­zott miniszterelnök-helyettest is, aki mostanában meglehető­sen ritkán szerepel a nyilvá­nosság előtt. — Csak nem tér vissza az üzleti életbe? — Szó sincs róla, Eisenberg úr hívott meg, hiszen valami közöm azért nekem is van a közös vállalat létrejöttéhez. — Esetleg ön volt a „házas­ságközvetítő”? — Így is mondhatjuk. Évek­kel ezelőtt félig-meddig ille­gálisan én hívtam meg Eisen- berg urat Magyarországra. Több mint 30 befektetési lehe­tőséget vizsgáltunk meg, s az akkori tervek mostanában valósulnak meg. — Túl sok elismeréssel ma­napság nem halmozzák el a régi gazdaságirányítást. — Ilyen kérdésekbe most Tegnap jelentették be a Csepel Autógyár vezetői : leál­lították az alvázak szállítását az Ikarusnak, mivel a mátyás­földiek fizetésképtelenné vál­tak. A legfrissebb információk szerint 'mintegy 1 milliárd fo­rinttal tartoznak a Csepei Autógyárnak, amely emiatt nem tud fizetni a neki szállí­tó cégeknek. ■ A magyar autóbuszgyártás gondjai nem új keletűek. Már tavaly is csak a minisztérium közreműködésével sikerült el­simítani a járművek előállítá­sában érintett három nágyvál- ialar, a" Csepel Autógyár, az Ikarus, valamint a Rába Va­gon- és Gépgyár közötti vitát. Erről lapunkban többször be­számoltunk. Néhány hónappal ezelőtt is csupán közvetítő se­gítségével lehetett elhárítani a termelés teljes leállításának veszélyét. Az ok mindannyiszor a pénz volt, amelyből — a té­nem akarok belebonyolódni, de mint láthatja, korábbi tö­rekvéseink azért nem marad­tak minden eredmény nélkül, s például Eisenberg úr meg­becsülése is bizonyít valamit, ő ugyanis meglehetősen jól ért a gazdasághoz, a pénzhez és az üzletemberekhez is. — Vajon miért éri meg egy izraeli pénzembernek Magyar- országon vállalkozni? — Először is olyan nagyot azért nem kockáztat, hiszen vagyonához képest ez az üzem csupán apró morzsa. Másrészt Magyarországon még mindig jóval olcsóbb az infrastruktú­ra, az ingatlan és a szakérte­lem, mint például a szomszé­dos Ausztriában. Cs. A. nyék az,t mutatják — a buszo. kát értékesítő Ikarusnak van a legkevesebb. A gondot idén csak tetézte, hogy a jelentős rubelafctívum miatt a kor­mány korlátozta a Szovjet­unióba irányuló exportot, s ez sújtja az Ikarust is, amely­nek legnagyobb vásárlója kele­ti szomszédunk. Az alvázak szerelése tehát egyelőre áll a Csepel Autó­gyárban. Az üzemekben dol­gozó munkások egy részét kényszerszabadságra küldték, többen a. rendes évi szabad­ságukat töltik, mások megúsz­ták munkanap-áthelyezéssel. Az alkatrészeket gyártó egy­ségek csökkentett teljesít­ménnyel működnek. A válla­lat vezetői elmondták, hogy mindaddig nem újítják fel szállításaikat, amíg az Ikarus nem rendezi tartozását. (—ez —n) Fizetésképtelen az Ikarus Kényszerszabadság Pozsonyi beszélgetések II. Magyarnak lenni ma már könnyebb Pozsonyban, a Május 1. utcában öreg- bérház falán hirdeti a tábla: Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsé­gének Központi Bizottsága. A kopott lépcsőkön botorkálva táb­lák igazítanak útba, így könnyen megtalálom Sidó Zoltánt, a KB elnökét, akivel a CSEMADOK múltjáról, jelenéről, jövőjé­ről szeretnék beszélgetni, tudva azt, hogy nem mindig volt sze­rencsés e szervezetben bármiféle funkciót betölteni. A néhány hete még létező, napok alatt hatalmától megfosztott állampárt gyakran eszköznek tekintette a szövetséget arra, hogy kordában tartsa a magyar nemzetiséget. Sidó Zoltán helyzete külön­leges, hiszen évek óta dolgozik a CSEMADOK-ban, és minden iel szerint túlélte a hatalom bukását. Ezt csak kevesen mondhatják el magukról. — 1949 márciusában alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egylete — mondja. — Ennek akkoriban rendkívül nagy jelentősége volt, hiszen 1945 után sem is­koláink, sem más intézmé­nyeink, szervezeteink nem voltak. A magyar nemzetiség tehát bénultságban élt. Ehhez képest nagy fordulat volt 1948, amikor az első magyar nyelvű osztályokat indították a szlovák iskolákban, s decem­berben megjelent az Űj Szó, akkor még hetilapként. Valódi pezsgés indult meg, a kulturá­lis egylet például nem csak néptánccsoportokat, színháza­kat szervezett, hanem részt vettek a földműves-szövetke­zetek létrehozásában. — Az egylet megalakítása az emberekben merült fel w vagy felülről szervezték? — Az első köztársaságban több magyar szervezet is mű­ködött, mint például a Toldi­kor, a Tompa-kör, a Jókai- egylet. Tehát az igény meg lett volna, de a háború utáni időkben felsőbb utasításra, felsőbb engedélyre kellett vár­ni ahhoz, hogy valami meg­mozduljon. Így volt ez a CSEMADOK esetében is, amely azonban széles tömeg­bázisra épült, egyéni tagság­gal, területi szervezetekkel. Kezdetben és a későbbiekben is működésére rányomta bé­lyegét a mindenkori politikai helyzet. Az induláskor felvál­lalt sokféle szerepkör miatt például az ötvenes években az állami kulturális intézmények szinte csak a szlovák nemzeti­ségnek rendeztek programo­kat, arra hivatkozva, hogy a magyaroknak ott a CSEMA­DOK. De erre igazán nem vállalkozhattunk, hiszen mi társadalmi szervezetként tevé­kenykedtünk, s így nem vol­tak meg a személyi feltételek sem ahhoz, hogy az itt élő magyarokat teljes körűen ki­szolgáljuk. Nem tehettük, már csak azért sem, mert a hábo­rú után nagy volt a szegény­ség, a kitelepítések miatt az értelmiség nagy része elkerült innen. Jellemző, hogy amikor a magyar nyelvű osztályokat szervezték, összesen száz ma­gyar pedagógus volt az ország­ban. Gyorstalpaló tanfolyamo­kon, sokszor érettségivel sem rendelkező jelentkezőket ké­szítettek fel arra, hogy tanít­sanak. — Milyen szerepet töltött be a, CSEMADOK a szlovák köz­életben a prágai tavasz ide­jén? — Azokban a hónapokban egyre erőteljesebb igényként jelentkezett, hogy valódi tár­sadalmi szervezetként tevé­kenykedjünk, elhárítva min­den külső beavatkozást. — Ez azt jelenti, hogy po­litikai célokat is felvállaltak 1968-ban? — Nyilvánvaló, hiszen s kultúrát nehezen lehet elvá­lasztani a politizálástól, főleg — mint esetünkben —, ha egs ne- zeti kisebbségről van szó amely fennmaradásáért küzd­ve védelmezi anyanyelvét. Ar­ról nem is beszélve, hogy szö­vetségünk a Nemzeti Fron tagszervezeteként képviselőke is indított a választásokon. E; a jogunk egészen 1970-ig élt mert akkor a CSEMADOK-o kizárták a frontból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom