Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
1990. FEBRUÁR 13., KEDD EÖTVÖS JÓZSEF MAI KÖVETŐI Iskolaszék = közösségi irányítás válását. Olyan önálló intézmény lehet, mint a magániskolák, azaz szerződési viszonyba léphet az állammal. Ezzel persze az Oktatás területén is ki kellene egy olyan piackényszernek alakulnia, amelyben csak a legjobbak maradnának talpon. Az iskolaszék gondolata napjainkban először Pest megyében, Abonyban merült fel, bár próbálkozások azóta más településeken is kezdődtek. A kísérleteket mind a Művelődési Minisztérium, mind a Pest Megyei Tanács jó szemmel nézi, támogatja. Egy konkrét iskolaszék koncepcióját elsőiként Biatorbágyon dolgozták ki. Negyven évvel ezelőtt ingyenes, színvonalas, esély- egyenlőséget teremtő iskolát ígértek a magyar népnek. A jelenlegi oktatási rendszer azonban rossz, az iskola és a szülök kapcsolatát kölcsönös bizalmatlanság jellemzi, az oktatás és a nevelés ugyanolyan válságban van, mint az egész társadalom. Egy demok ratikus jogállamban az iskola az állampolgárok számára alanyi jogon jár, a tanügyi hatóságok tehát nem kegyet gyakorolnak, nem ajándékot osztogatnak. A szülők joga — és nem a politikai hatalomé — arról határozni, hogy gyermekeiket hogyan neveljék és milyen legyen az adójukból fenntartott iskola. E jogok érvényesítésének szerve az iskolaszék, az egyes iskolák köré szerveződött, demokratikusan megválasztott közösség, amely mind a szülők, mind a pedagógusok jogait hivatott képviselni. Nem veszélyezteti, hanem támogatja az iskolák önállóságát, biztosítja az iskolahasználók — diákok, szülök, a társadalom — és az iskolák egyensúlyát. Ezt mutatja összetétele is, 50 százaléka ugyanis pedagógus, 50 százaléka pedig a lakosság által választott képviselő. A helyi önkormányzat megteremtésére irányuló központi kezdeményezések jelzik, hogy az iskolaszék előremutató, működőképes és a gyakorlatban is megvalósítható intézmény — írja a még első és egyetlen tervezet. Aa iskolák irányításának eddig kétféle módja létezett. Az egyik a központi, amely inkább a katolikus hagyományokkal rendelkező országokban terjedt el, és ez jellemezte aiz utóbbi negyven évben Magyarország oktatását is. Eszerint az iskoláknak a központi hatalom írta elő, mit és hogyan tanítsanak. A helyi irányítás — ennek szerve az iskolaszék —, a protestáns hagyományú országok sajátja, maga az intézmény is emlékeztet jelegében a protestáns közösségek presbiter- testületeire. Angliában például egyáltalán nincs központilag előírt tanterv. Más kérdés, hogy a számonkérés, a vizsgáztatás szigorú rendszere mégis egységes Oktatást alakított iki az egész országban. Magyarországon 1985-ben az új oktatási törvény kimondta, hogy az iskoláknak és a tantestületeknek nagyobb önállóságot kell kapniuk, és be kell vezetni az alternatív tanterveket is. Napjaink közigazgatási átszerveződébe, a községek nagyobb önállósága és az önkormányzatok kialakulása úgyszintén az oktatás területi irányítása felé mutat. Hasonló rendszert nálunk a múlt században vezettek be. Eötvös József, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy minden község hozzon létre egy bizottságot, amely az adott település iskoláinak irányításáért felel. Az iskolaszékek és a helyi irányítás azonban nálunk sem a múlt században, sem a két világiháború között nem felelt meg a politikai tendenciáknak. emiatt bevezetése heves vitákat váltott ki. A múlt század végén ugyanis ez az oktatási rendszer a nemzetiségieket az elszakadás felé terelte, a kormány megtartó politikájával szemben. A siciescüucn szórni roia. két világiháború között a törekvés az erős központi irányítással ütközött. A felszabadulás után a központi irányítás természetes volt. hiszen az új ideológia bevezetésére és elterjesztésére ez felelt meg a legjobban. A pedagógusok jobban szeretik a központosított formát. Ez távol tartja a laikusak be- lelátását a szakmai titkodba, a társadalmi igények pedig először felfelé, a minisztériumba, majd onnan egy szakmai szűrőn keresztül közvetve kerülnek le újra az iskolákba. A pedagógusok érdekeltek tehát fenntartásában, de ugyanakkor korlátozza is őlket, hiszen szenvednek tőle. „A beteg sem szól bele, hogyan operálja öt az orvos”, hangzik a szakma másik ellenérve. Valóban, de az orvosát megválaszthatja mindenki, sőt új tendenciák szerint az orvosok is megbeszélik betegeikkel a kezelés módját. A területi irányítás — mint említettem — jobban alkalmazkodik az új önkormányzati rendszerhez, felmerül ugyanakkor a kérdés, milyen az iskolaszék és a közigazgatás kapcsolata. Az Egyesült Államokban például önálló köz- igazgatási hatóság az iskolaszék. adókivetési joggal. A világtendencia azonban az, hogy fokozatosan beépülnek a közigazgatásba. Angliában ez a század elején történt meg. Az iskolaszékben tevékenykedő szülők felelnek azoknak a szülőknek, akik beválasztották őket, így irányításuk az egész közösség kezében van. Az iskolaszék és a közigazgatás közti érdekellentétek megoldására további garanciák is kidolgozhatok — feljebbviteli lehetőségek, helyi népszavazási formák. Sőt, Angliában egy-két éve gyakorlat: amennyiben a szülők megszavazzák, az iskola kérheti kiJogi tanácsok /Adólevonás közműépítés miatt • Öröklési szerződés illetéke t Felmondás a munkahely megszűnése miatt O Külföldiek ingatlanszerzése • 3. C.-né váci nyugdíjas 1989-ben egy vízvezetéképítő közösség tagjaként jelentős összeget fizetett ki. Ebből az összegből adóvisszatérítést igényelt, de az adófelügyelőség kérését elutasította. Olvasónk jogellenesnek tartja az eljárást. 1989-ben a fizetendő adóból többek között levonható volt a naptári évben kifizetett ütés közműfejlesztési hozzájárulás, a közműfejlesztési társulási, illetve a vízgazdálkodási társulati érdekeltségi hozzájárulás, valamint a távközlési beruházási hozzájárulás harminc százaléka. Ebből a rendelkezésből tehát az következik. hogy akik nem fizetnek adót, teljes mértékben maguk kötelesek viselni a közműlétesítés költségeit. Mivel olvasónk nyugdíja teljes mértékben adómentes, ezért nem kaphatta meg ezt a kedvezményt. Ezt a kedvezőtlen helyzetet azonban 1990-től a Minisztertanács megváltoztatta. Az a magánszemély ugyanis, aki a lakossági előírások közvetlen bevonásával épülő közmű létesítésében vesz részt, a naptári évben közvetlenül erré a célra befizetett összeg tizenöt százalékát igényelheti vissza az állami költségvetéstől. A visszatérítendő összeget az a tanács fizeti visz- sza. ahol a közművet megépítették. • Egy érdi házaspár öröklési szerződést kíván kötni a mellette lakó idős nénivel. A szerződés megkötésétől csak az tartja vissza őket, hogy nem tudják, mennyi illetéket kell fizetniük. Az öröklési illeték eltérő aszerint, hogy valaki ingyenesen vagy ellenérték fejében jut vagyonhoz. Abban az esetben. ha valaki a vagyonszerzésért semmiféle ellenértékét nem adott az elhunytnak, akkor az illetéktörvényben meghatározott táblázat szerint fizetendő illeték terheli. Az illeték mértéke attól függ, hogy milyen rokonsági fokban volt az elhunyt és az örökös egymással, továbbá, hogy milyen értékű a vagyon. Előfordulhat azonban, hogy az örökös szerződés nélkül is jelentős anyagi juttatásban (pl. tartásban stb.) részesítette az elhunytat. Ezt az igazolt költséget az örökléskor a számára juttatott vagyon értékéből levonhatja és az így csökkentett összeg után kell fizetnie az öröklési illetéket. Más a helyzet az öröklési szerződés esetén. Ebben a megállapodásban az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy az örökhagyót haláláig eltartják vagy valamilyen juttatásban részesítik, míg ennek fejében a másik fél a szerződés alapján örökössé teszi partnerét. Ilyen esetben az általános vagyonátruházási illetéket kell megfizetni, amelynek mértéke nyolc százalék, lakás esetén pedig két százalék. A törvény kimondja azt is. hogy a tartási szerződés alapján megszerzett ingatlan után járó illetéket a forgalmi érték figyelembevételével kell megállapítani. Nem lehet tehát az elhalt tartozására fordított összeget leszámítani. • Üj tulajdonos működteti az egyik ceglédi szolgáltató- egységet. A korábbi dolgozók közül azonban egy olvasőnk- nak nem kínált fel állást. Mi ilyenkor a teendőm? — kérdezi. Az áthelyezéshez mind az új, mind a régi munkáltató, valamint a dolgozó megállapodása Szükséges. Nem léW'té- hát arra kényszerítem bármelyik felet., hogy. olyan személlyel, illetve személynél dolgozzon, ahol. illetve akivel nem kíván. Abban az esetben, ha a régi munkahely az átszervezés miatt nem tudja foglalkoztatni a dolgozót, a munkaviszonya felmondással megszüntethető. • Egy vecsési olvasónk testvére szeretne véglegesen hazatérni külföldről. Azt kívánja megtudni, milyen feltételek mellett vásárolhat ingatlant. A jelenlegi jogszabályok a külföldiek számára továbbra is engedély alapján teszik lehetővé az ingatlan megvásárlását hazánkban. Az ingatlan- szerzést azonban 1990. január 1-jétől lényegesen megkönnyítették. A módosítás meghatározza azokat az eseteket, amikor a külföldi adásvétel, csere vagy ajándékozás útján ingatlant szerezhet. A rendelet előírásai azokra a magyar állampolgárokra is vonatkoznak. akiknek állandó lakóhelye külföldön van. Engedélyt akkor lehet adni ingatlanvásárlásra. ha a külföldi részére ezt nemzetközi szerződés lehetővé teszi. Meg kell adni a hozzájárulást akkor is. ha a külföldi bevándorló vízummal vagy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Nem tagadható meg a vásárlás attól sem. akinek ingatlanát kisajátították — feltéve, ha a kártalanítási összegből másik ingatlant kíván vásárolni —. továbbá, ha a tulajdonában levő ingatlant másik, megközelítőleg azonos vagy kisebb értékű ingatlanra cseréli. Üj szabálya az az előírás, mely szerint meg kell adná a hozzájárulást akkor is. ha a külföldi magyar magán- útlevéllel rendelkezik, feltéve. hogy a lakást (lakótelket, üdülőt, üdülőtelket) saját vagy közeli hozzátartozója, szülőjén bek testvére, illetőleg annak gyerekei magyarországi tartózkodása céljából vásárolja. Az engedélyezési kérelmet az ingatlan fekvése szerinti tanácsnál vagy közvetlenül a Pénzintézeti Központnál kell benyújtani. Az ingatlan vételárát a külföldi deviza átutalásával forintban köteles kiegyenlíteni. Dr. Sinka Imre-FIGYELŐ A HÉT. Hogy milyen volt? Egyetértek a műsorvezetővel, hogy az eseményeket tekintve vérszegény. Bár gyanítom, nem vagyok egyedül, akad még szép számmal kis hazánkban társam, aki éppúgy belefáradt a falrengető leleplezésekbe, mint jómagam. De az sem hiányzik — bár megkaptam, kaptuk —, hogy a monopolhelyzetben lévő vállalat — ebben az esetben a növényolajipari — tudtomra adja: emeli ai árat. Amolyan „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. Tehát, a közgazdásszal értek egyet, teheti, míg monopolhelyzetéből fakadóan diktálhatja az árakat. Míg a piacon nem lesz versenytársa, aki a jobb minőségű, valamivel olcsóbb árfekvésű termékkel nem töri le magas árait. De hogy mikor is lesz az az „addig”? — nem látom az alagút végét. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy nem kínált újabb leleplező nyilatkozatot a Hét. Hiszen elég volt csak Fock Jenő, volt miniszterelnök visz- szaemlékező szavait hallgatni — a Czinege-dossziét újabb dokumentumokkal gyarapító bizottság előtt, a 68-as csehszlovákiai bevonulást megelőző eseményekről. Okosabb lettem? Nem sokkal, csak a kiszolgáltatottság érzése növekedett bennem, a sokat emlegetett geopolitikai helyzetünk miatt... Aztán ott volt még a Románia magyarlakta telépülésein készült riport. Magyarellenes hangulatot keltő szeparatisták, tüntetők ijesztő hada. Azoké, akik a jogaiért harcoló nemzeti kisebbséget ugyanazokkal a szólamokkal — s netán majd ugyanazokkal az eszközökkel — kívánják visszaszorítani, mint Ceausescu. Volt s van is min elgondolkodnunk az emberi jogok jegyében ... SOHA, SEHOL, SENKINEK. A megaláztatást, a jogfosz- tottságot, a jogtiprást, amely ráadásul tettlegességgel is párosul a családtagok, az alig cseperedő gyerekek előtt — soha, sehol senkinek sem mondja el az ember. Peregtek vasárnap este a tv egyes műsorán a magyar film kockái, visszaidézve a kitelepítés lé- lektipró, embert alázó, meggyalázó kockái. Amit feledni, elfeledni nem lehet — mint ahogy a megbocsátáshoz, a fel- oldozáshoz szentnek kellene annak lennie, ki azt át- s végigélte. Az ÁVH-s egyenruhába bújtatott pribékek garázdálkodása — a gyerek kezéből a kenyeret kiragadó, sárba taposó volt csendőr átkozódása. Mert azt a kenyeret, ami otthon az életet jelentette, egy zsidó adta. Megfelezve a kite- lepítettekkel, kiknek a kevésből nem jutott. Egy elállatia- sodott réteg a hatalom birtokában való garázdálkodása, s a levitézlettek antiszemitizmusa sütött át a képsorokon. Egy olyan fejezete ez a magyar társadalom történetének, mely előtt az unokáink unokái is megszégyenülten állnak majd. Mementó a film — gondolom, készítői szintén annak szánták; hogy lett légyen bármilyen vihar, társadalmi átalakulás: a magyar társadalom történetének fekete és szégyenfoltjait soha többé ne gyarapítsuk hasonló módon. Varga Edit itt Bahukoft, amott felkapaszkodott A csőd szélén csárdást táncolva Egyszer volt, hol nem volt, egy ÉPSZER-COOP Fővállalkozási Kisszövetkezet néven jegyzett cég, amely annak rendje cs módja szerint csődbe ment, közben pedig a vezetői olyan dolgokat müveitek, hogy az ember úgy véli, ilyesmi csak a mesében létezhet. Am mindez tény, s a kis- meg a nagyfónök, akikről a továbbiakban szó lesz, partnereket is találtak maguknak, naás cégeknél. Az ÉPSZER-COOP ügyvezető igazgatója a büntetett előéletű Vizi László volt, aki — miután megindult a büntetőeljárás — külföldre távozott, és azóta sem jött vissza. Cukorkát vegyenek A rendőrségi vizsgálat, mely azt követően kezdődött, hogy a szóban forgó kisszövetkezet csődbe ment, most fejeződött be. Az események, amelyekről a továbbiakban szó lesz, jóval korábbi időszakra nyúlnak vissza. Történetünkben fontos szerepet játszik a RAMOVILL energetikai főosztályának volt vezetője; Makkos Albert, aki mindössze egy évig állt a budaörsi székhelyű főosztály élén, s ezalatt sok, nem éppen kedvező dolog esett meg. Mint a rendőrségi vizsgálat megállapítja; a főosztályt újonnan hozták létre, de elmulasztották a főosztályvezető hatáskörét szabályozni. így történhetett, hogy Makkos Albert tiszavirág-életű vezetése idején több, látszatra nagyon kedvező vállalkozásba fogtak, különféle termelési szerződéseket kötöttek, más vállalatokat pénzügyileg támogattak. A későbbiek során azonban, amikor a teljesítési határidő lejárt, kiderült, hogy részben nem létező áru szállítására szólt a szerződés. A vállalkozások nem voltak kellően előkészítve, értékesítési problémák merültek fel, nagy készCOOP csekély erőfeszítéseket tett a kár enyhítésére; beszerzett 62 500 forint értékű diannás cukorkát, melyet a RAMOVILL javára értékesített. A szállítási határidő lejártával azonban az energetikai főosztály hiába próbálta meg a visszáruzást és a visz- szainkasszálást, mert időközben a kisszövetkezet folyószámlája nullára futott, és azóta is sorban állnak a kielégítetlen hitelezők. A szóban forgó kisszövetkezet tartozása ugyanis még 1987-ben ötvenmillió forint fölé emelkedett ... És ugyanezt a történetet leírhatjuk még egyszer, azzal a különbséggel, hogy ez esetben thermopánüveg volt az üzletkötés tárgya, a szóban forgó összeg pedig 2,5 millió forint. A partnerek az előbbiek. Feledkezzünk meg most egy kis időre az ÉPSZER-COOP- ról, és tekintsünk be egy másik rossz üzletbe, amelyet Makkos Albert főosztályvezetői tevékenysége alatt a RAMOVILL energetikai főosztálya kötött. A partner ezúttal a budaörsi székhelyű Zalafrom Kft., ahol egyébként a főosztályvezető — miután a RAMOVILL-től fegyelmivel elbocsátották — kereskedelmi igazgatóként elhelyezkedett. Nézzük meg az úgynevezett Marklin-üzletet, melynek eredményeként 35 millió forint értékű eladhatatlan készlet halmozódott fel a RAMOVILL- nál. Tehát 1987, április 7-én írta alá a RAMOVILL és a Zalaform az együttműködési megállapodást, mely szerint a kft. által gyártott összerakletek maradtak raktáron. Makkos Albert utasításai alapján történt meg az, hogy a le nem szállított cikkek ellenértékét kifizették a partnereknek, mintegy hitelt adva ezzel fennmaradásukhoz. Két legjelentősebb partnerük ez idő alatt az ÉPSZER-COOP kisszövetkezet és a Zalaform Kft. volt. Az üzletkötések sorában figyelmet érdemel például, hogy mi is történt a diannás cukorkákkal? Már az is meglepő, hogy ugyan miért foglalkozik egy energetikai főosztály édességekkel, hiszen ez semmiképpen sem profilja. De nézzük, mi sült ki az egészből... Tehát, amikor az ÉPSZER-COOP — melynek egyébként az építkezés lett volna a feladata — már a csőd szélén táncolt, letéti és értékesítési szerződést írt alá a RAMOVILL energetikai főosztályával ötmillió forint értékű diannás cukorkára. A szerződés úgy szól, mintha az édességet már legyártották volna, és azt az É-C a RAMOVILL megbízásából felelős őrzésre átvette, kiszállításáról és értékesítéséről gondoskodik. ESadhatatlan játék A cukorka azonban a valóságban nem létezett, mindössze az ÉPSZER-COOP tervei között szerepelt egy gyártórészleg beindítása. Az ötmilliót viszont kifizették... A későbbiek során az ÊPSZERható műanyag játékot a RAMOVILL kizárólagos joggal forgalmazza Magyarországon. Makkos, a közgazdasági számítások szerint jó üzletet kötött, a tervezett nagykereskedelmi árrés valóban jelentős hasznot hozott volna a vállalatnak. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, hogy a játékok kizárólagos forgalmazása kötelezettséget is jelentett az áru elhelyezésére. A szerződéskötés előtt azonban tényleges piackutatás nem volt. Hitelesalásek A rendőrségi vizsgálat megállapításai szerint Makkos — a Belkereskedelmi Minisztériumban dolgozó ismerőseire hivatkozva — győzte meg a RAMOVILL vezetőit arról, hogy beszüntetik a Lego játékok importálását, és így a népszerű összerakható játékból bármilyen mennyiség eladható. A világhírnévvel bíró Lego belföldi forgalmazása azonban nem szűnt meg, sőt növekedett. A RAMOVILL raktáraiban pedig felhalmozódtak a Marklin-játékok, melyek — a KERMI szakvéleménye szerint — egyébként sem alkalmasak a Lego pótlására. A halmozódó kárt a későbbi leértékeléssel sem tudták csökkenteni. Folytathatnánk még hosz- szan ezt az ipari rémtörténetet azzal, hogy az ÉPSZER- COOP kisszövetkezet, a már említett Vizi László ügyködésével milyen hitelcsalásokat követett el, a csőd szélén táncolva, és folytathatnánk mással is Például azzal, hogy a kisszövetkezet felszámolása után az egykori vezetők más kisszövetkezetekben, kft.-ben és egyéb helyeken kis- és nagyfőnökök. Az élet nem áll meg, csak a vizsgálat folyik tovább. Gál Judit Miért éppen manapsag vetődik fel az országban mindenütt S az iskolaszék kérdése? Egyáltalán, mi az az iskolaszék? Miiven \ Hagyományai vannak, milyen mozgalmak bontakoznak ki fel- S élesztése érdekében? Milyen talaját biztosítaná az iskola és a !§ társadalom új kapcsolatának? I Ilyen és hasonló kérdések vetődnek fel manapság szülőkben, r pedagógusokban és az érdeklődőkben egyaránt. Az Üj Magyar N Lexikon egy tőmondat erejéig foglalkozik az iskolaszékkel, en- ' nel talán érdémes kissé részletesebben szólni róla.