Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám

1990. FEBRUÁR 13., KEDD EÖTVÖS JÓZSEF MAI KÖVETŐI Iskolaszék = közösségi irányítás válását. Olyan önálló intéz­mény lehet, mint a magánis­kolák, azaz szerződési vi­szonyba léphet az állammal. Ezzel persze az Oktatás terü­letén is ki kellene egy olyan piackényszernek alakulnia, amelyben csak a legjobbak maradnának talpon. Az iskolaszék gondolata napjainkban először Pest me­gyében, Abonyban merült fel, bár próbálkozások azóta más településeken is kezdődtek. A kísérleteket mind a Művelő­dési Minisztérium, mind a Pest Megyei Tanács jó szem­mel nézi, támogatja. Egy konkrét iskolaszék koncepció­ját elsőiként Biatorbágyon dolgozták ki. Negyven évvel ezelőtt in­gyenes, színvonalas, esély- egyenlőséget teremtő iskolát ígértek a magyar népnek. A jelenlegi oktatási rendszer azonban rossz, az iskola és a szülök kapcsolatát kölcsönös bizalmatlanság jellemzi, az oktatás és a nevelés ugyan­olyan válságban van, mint az egész társadalom. Egy demok ratikus jogállamban az iskola az állampolgárok számára ala­nyi jogon jár, a tanügyi ha­tóságok tehát nem kegyet gya­korolnak, nem ajándékot osz­togatnak. A szülők joga — és nem a poli­tikai hatalomé — arról határozni, hogy gyermekeiket hogyan nevel­jék és milyen legyen az adójuk­ból fenntartott iskola. E jogok ér­vényesítésének szerve az iskola­szék, az egyes iskolák köré szer­veződött, demokratikusan megvá­lasztott közösség, amely mind a szülők, mind a pedagógusok jo­gait hivatott képviselni. Nem ve­szélyezteti, hanem támogatja az iskolák önállóságát, biztosítja az iskolahasználók — diákok, szülök, a társadalom — és az iskolák egyensúlyát. Ezt mutatja összeté­tele is, 50 százaléka ugyanis pe­dagógus, 50 százaléka pedig a la­kosság által választott képviselő. A helyi önkormányzat megterem­tésére irányuló központi kezde­ményezések jelzik, hogy az isko­laszék előremutató, működőképes és a gyakorlatban is megvalósít­ható intézmény — írja a még el­ső és egyetlen tervezet. Aa iskolák irányításának eddig kétféle módja létezett. Az egyik a központi, amely inkább a katolikus hagyomá­nyokkal rendelkező országok­ban terjedt el, és ez jellemez­te aiz utóbbi negyven évben Magyarország oktatását is. Eszerint az iskoláknak a köz­ponti hatalom írta elő, mit és hogyan tanítsanak. A helyi irányítás — ennek szerve az iskolaszék —, a pro­testáns hagyományú országok sajátja, maga az intézmény is emlékeztet jelegében a pro­testáns közösségek presbiter- testületeire. Angliában példá­ul egyáltalán nincs központi­lag előírt tanterv. Más kér­dés, hogy a számonkérés, a vizsgáztatás szigorú rendsze­re mégis egységes Oktatást alakított iki az egész ország­ban. Magyarországon 1985-ben az új oktatási törvény kimondta, hogy az iskoláknak és a tan­testületeknek nagyobb önálló­ságot kell kapniuk, és be kell vezetni az alternatív tanter­veket is. Napjaink közigazga­tási átszerveződébe, a közsé­gek nagyobb önállósága és az önkormányzatok kialakulása úgyszintén az oktatás területi irányítása felé mutat. Hasonló rendszert nálunk a múlt században vezettek be. Eötvös József, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy minden köz­ség hozzon létre egy bizott­ságot, amely az adott telepü­lés iskoláinak irányításáért felel. Az iskolaszékek és a he­lyi irányítás azonban nálunk sem a múlt században, sem a két világiháború között nem felelt meg a politikai tenden­ciáknak. emiatt bevezetése heves vitákat váltott ki. A múlt század végén ugyanis ez az oktatási rendszer a nem­zetiségieket az elszakadás fe­lé terelte, a kormány megtar­tó politikájával szemben. A siciescüucn szórni roia. két világiháború között a tö­rekvés az erős központi irá­nyítással ütközött. A felszaba­dulás után a központi irányí­tás természetes volt. hiszen az új ideológia bevezetésére és elterjesztésére ez felelt meg a legjobban. A pedagógusok jobban sze­retik a központosított formát. Ez távol tartja a laikusak be- lelátását a szakmai titkodba, a társadalmi igények pedig először felfelé, a minisztéri­umba, majd onnan egy szak­mai szűrőn keresztül közvetve kerülnek le újra az iskolákba. A pedagógusok érdekeltek te­hát fenntartásában, de ugyan­akkor korlátozza is őlket, hi­szen szenvednek tőle. „A be­teg sem szól bele, hogyan ope­rálja öt az orvos”, hangzik a szakma másik ellenérve. Va­lóban, de az orvosát megvá­laszthatja mindenki, sőt új tendenciák szerint az orvosok is megbeszélik betegeikkel a kezelés módját. A területi irányítás — mint említettem — jobban alkal­mazkodik az új önkormányza­ti rendszerhez, felmerül ugyan­akkor a kérdés, milyen az is­kolaszék és a közigazgatás kapcsolata. Az Egyesült Álla­mokban például önálló köz- igazgatási hatóság az iskola­szék. adókivetési joggal. A világtendencia azonban az, hogy fokozatosan beépülnek a közigazgatásba. Angliában ez a század elején történt meg. Az iskolaszékben tevé­kenykedő szülők felelnek azoknak a szülőknek, akik be­választották őket, így irányí­tásuk az egész közösség ke­zében van. Az iskolaszék és a közigazgatás közti érdekel­lentétek megoldására további garanciák is kidolgozhatok — feljebbviteli lehetőségek, helyi népszavazási formák. Sőt, Angliában egy-két éve gyakor­lat: amennyiben a szülők meg­szavazzák, az iskola kérheti ki­Jogi tanácsok /Adólevonás közműépítés miatt • Öröklési szerződés illetéke t Felmondás a munka­hely megszűnése miatt O Külföldiek ingat­lanszerzése • 3. C.-né váci nyugdíjas 1989-ben egy vízvezetéképítő közösség tagjaként jelentős összeget fizetett ki. Ebből az összegből adóvisszatérítést igé­nyelt, de az adófelügyelőség kérését elutasította. Olvasónk jogellenesnek tartja az eljá­rást. 1989-ben a fizetendő adóból többek között levonható volt a naptári évben kifizetett üt­és közműfejlesztési hozzájá­rulás, a közműfejlesztési tár­sulási, illetve a vízgazdálko­dási társulati érdekeltségi hozzájárulás, valamint a táv­közlési beruházási hozzájáru­lás harminc százaléka. Ebből a rendelkezésből tehát az kö­vetkezik. hogy akik nem fi­zetnek adót, teljes mértékben maguk kötelesek viselni a közműlétesítés költségeit. Mivel olvasónk nyugdíja teljes mértékben adómentes, ezért nem kaphatta meg ezt a kedvezményt. Ezt a kedvezőt­len helyzetet azonban 1990-től a Minisztertanács megváltoz­tatta. Az a magánszemély ugyanis, aki a lakossági elő­írások közvetlen bevonásával épülő közmű létesítésében vesz részt, a naptári évben közvet­lenül erré a célra befizetett összeg tizenöt százalékát igé­nyelheti vissza az állami költ­ségvetéstől. A visszatérítendő összeget az a tanács fizeti visz- sza. ahol a közművet megépí­tették. • Egy érdi házaspár öröklé­si szerződést kíván kötni a mellette lakó idős nénivel. A szerződés megkötésétől csak az tartja vissza őket, hogy nem tudják, mennyi illetéket kell fizetniük. Az öröklési illeték eltérő aszerint, hogy valaki ingyene­sen vagy ellenérték fejében jut vagyonhoz. Abban az eset­ben. ha valaki a vagyonszer­zésért semmiféle ellenértékét nem adott az elhunytnak, ak­kor az illetéktörvényben meg­határozott táblázat szerint fi­zetendő illeték terheli. Az il­leték mértéke attól függ, hogy milyen rokonsági fokban volt az elhunyt és az örökös egy­mással, továbbá, hogy milyen értékű a vagyon. Előfordulhat azonban, hogy az örökös szerződés nélkül is jelentős anyagi juttatásban (pl. tartásban stb.) részesítet­te az elhunytat. Ezt az igazolt költséget az örökléskor a szá­mára juttatott vagyon értéké­ből levonhatja és az így csök­kentett összeg után kell fizet­nie az öröklési illetéket. Más a helyzet az öröklési szerződés esetén. Ebben a megállapodásban az egyik fél arra vállal kötelezettséget, hogy az örökhagyót haláláig eltartják vagy valamilyen jut­tatásban részesítik, míg ennek fejében a másik fél a szerző­dés alapján örökössé teszi partnerét. Ilyen esetben az ál­talános vagyonátruházási ille­téket kell megfizetni, amely­nek mértéke nyolc százalék, lakás esetén pedig két száza­lék. A törvény kimondja azt is. hogy a tartási szerződés alapján megszerzett ingatlan után járó illetéket a forgal­mi érték figyelembevételével kell megállapítani. Nem lehet tehát az elhalt tartozására for­dított összeget leszámítani. • Üj tulajdonos működteti az egyik ceglédi szolgáltató- egységet. A korábbi dolgozók közül azonban egy olvasőnk- nak nem kínált fel állást. Mi ilyenkor a teendőm? — kérde­zi. Az áthelyezéshez mind az új, mind a régi munkáltató, va­lamint a dolgozó megállapo­dása Szükséges. Nem léW'té- hát arra kényszerítem bár­melyik felet., hogy. olyan sze­méllyel, illetve személynél dolgozzon, ahol. illetve akivel nem kíván. Abban az esetben, ha a régi munkahely az át­szervezés miatt nem tudja foglalkoztatni a dolgozót, a munkaviszonya felmondással megszüntethető. • Egy vecsési olvasónk test­vére szeretne véglegesen haza­térni külföldről. Azt kívánja megtudni, milyen feltételek mellett vásárolhat ingatlant. A jelenlegi jogszabályok a külföldiek számára továbbra is engedély alapján teszik le­hetővé az ingatlan megvásár­lását hazánkban. Az ingatlan- szerzést azonban 1990. január 1-jétől lényegesen megkönnyí­tették. A módosítás meghatá­rozza azokat az eseteket, ami­kor a külföldi adásvétel, cse­re vagy ajándékozás útján in­gatlant szerezhet. A rendelet előírásai azokra a magyar állampolgárokra is vonatkoz­nak. akiknek állandó lakóhe­lye külföldön van. Engedélyt akkor lehet adni ingatlanvá­sárlásra. ha a külföldi részé­re ezt nemzetközi szerződés lehetővé teszi. Meg kell adni a hozzájárulást akkor is. ha a külföldi bevándorló vízum­mal vagy állandó tartózkodá­si engedéllyel rendelkezik. Nem tagadható meg a vásár­lás attól sem. akinek ingatla­nát kisajátították — feltéve, ha a kártalanítási összegből másik ingatlant kíván vásá­rolni —. továbbá, ha a tulaj­donában levő ingatlant másik, megközelítőleg azonos vagy kisebb értékű ingatlanra cse­réli. Üj szabálya az az elő­írás, mely szerint meg kell adná a hozzájárulást akkor is. ha a külföldi magyar magán- útlevéllel rendelkezik, felté­ve. hogy a lakást (lakótelket, üdülőt, üdülőtelket) saját vagy közeli hozzátartozója, szülőjén bek testvére, illetőleg annak gyerekei magyarországi tar­tózkodása céljából vásárolja. Az engedélyezési kérelmet az ingatlan fekvése szerinti ta­nácsnál vagy közvetlenül a Pénzintézeti Központnál kell benyújtani. Az ingatlan vétel­árát a külföldi deviza átutalá­sával forintban köteles ki­egyenlíteni. Dr. Sinka Imre-FIGYELŐ A HÉT. Hogy milyen volt? Egyetértek a műsorvezetővel, hogy az eseményeket tekint­ve vérszegény. Bár gyanítom, nem vagyok egyedül, akad még szép számmal kis ha­zánkban társam, aki éppúgy belefáradt a falrengető lelep­lezésekbe, mint jómagam. De az sem hiányzik — bár meg­kaptam, kaptuk —, hogy a monopolhelyzetben lévő válla­lat — ebben az esetben a nö­vényolajipari — tudtomra ad­ja: emeli ai árat. Amolyan „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon. Tehát, a köz­gazdásszal értek egyet, teheti, míg monopolhelyzetéből faka­dóan diktálhatja az árakat. Míg a piacon nem lesz ver­senytársa, aki a jobb minősé­gű, valamivel olcsóbb árfek­vésű termékkel nem töri le magas árait. De hogy mikor is lesz az az „addig”? — nem lá­tom az alagút végét. Persze, tévedés lenne azt hinni, hogy nem kínált újabb leleplező nyilatkozatot a Hét. Hiszen elég volt csak Fock Jenő, volt miniszterelnök visz- szaemlékező szavait hallgatni — a Czinege-dossziét újabb dokumentumokkal gyarapító bizottság előtt, a 68-as cseh­szlovákiai bevonulást megelő­ző eseményekről. Okosabb let­tem? Nem sokkal, csak a ki­szolgáltatottság érzése növeke­dett bennem, a sokat emlege­tett geopolitikai helyzetünk miatt... Aztán ott volt még a Romá­nia magyarlakta telépülésein készült riport. Magyarellenes hangulatot keltő szeparatisták, tüntetők ijesztő hada. Azoké, akik a jogaiért harcoló nem­zeti kisebbséget ugyanazokkal a szólamokkal — s netán majd ugyanazokkal az eszkö­zökkel — kívánják visszaszo­rítani, mint Ceausescu. Volt s van is min elgondolkodnunk az emberi jogok jegyében ... SOHA, SEHOL, SENKINEK. A megaláztatást, a jogfosz- tottságot, a jogtiprást, amely ráadásul tettlegességgel is pá­rosul a családtagok, az alig cseperedő gyerekek előtt — soha, sehol senkinek sem mondja el az ember. Peregtek vasárnap este a tv egyes mű­során a magyar film kockái, visszaidézve a kitelepítés lé- lektipró, embert alázó, meg­gyalázó kockái. Amit feledni, elfeledni nem lehet — mint ahogy a megbocsátáshoz, a fel- oldozáshoz szentnek kellene annak lennie, ki azt át- s vé­gigélte. Az ÁVH-s egyenruhá­ba bújtatott pribékek garáz­dálkodása — a gyerek kezéből a kenyeret kiragadó, sárba ta­posó volt csendőr átkozódása. Mert azt a kenyeret, ami ott­hon az életet jelentette, egy zsidó adta. Megfelezve a kite- lepítettekkel, kiknek a kevés­ből nem jutott. Egy elállatia- sodott réteg a hatalom birto­kában való garázdálkodása, s a levitézlettek antiszemitizmusa sütött át a képsorokon. Egy olyan fejezete ez a magyar társadalom történetének, mely előtt az unokáink unokái is megszégyenülten állnak majd. Mementó a film — gondo­lom, készítői szintén annak szánták; hogy lett légyen bár­milyen vihar, társadalmi át­alakulás: a magyar társada­lom történetének fekete és szégyenfoltjait soha többé ne gyarapítsuk hasonló módon. Varga Edit itt Bahukoft, amott felkapaszkodott A csőd szélén csárdást táncolva Egyszer volt, hol nem volt, egy ÉPSZER-COOP Fővállal­kozási Kisszövetkezet néven jegyzett cég, amely annak rend­je cs módja szerint csődbe ment, közben pedig a vezetői olyan dolgokat müveitek, hogy az ember úgy véli, ilyesmi csak a mesében létezhet. Am mindez tény, s a kis- meg a nagyfónök, akikről a továbbiakban szó lesz, partnereket is találtak ma­guknak, naás cégeknél. Az ÉPSZER-COOP ügyve­zető igazgatója a büntetett előéletű Vizi László volt, aki — miután megindult a bünte­tőeljárás — külföldre távo­zott, és azóta sem jött vissza. Cukorkát vegyenek A rendőrségi vizsgálat, mely azt követően kezdődött, hogy a szóban forgó kisszövetkezet csődbe ment, most fejeződött be. Az események, amelyek­ről a továbbiakban szó lesz, jóval korábbi időszakra nyúl­nak vissza. Történetünkben fontos sze­repet játszik a RAMOVILL energetikai főosztályának volt vezetője; Makkos Albert, aki mindössze egy évig állt a budaörsi székhelyű főosztály élén, s ezalatt sok, nem ép­pen kedvező dolog esett meg. Mint a rendőrségi vizsgálat megállapítja; a főosztályt újonnan hozták létre, de el­mulasztották a főosztályveze­tő hatáskörét szabályozni. így történhetett, hogy Makkos Al­bert tiszavirág-életű vezetése idején több, látszatra nagyon kedvező vállalkozásba fogtak, különféle termelési szerződé­seket kötöttek, más vállala­tokat pénzügyileg támogattak. A későbbiek során azonban, amikor a teljesítési határidő lejárt, kiderült, hogy részben nem létező áru szállítására szólt a szerződés. A vállalko­zások nem voltak kellően elő­készítve, értékesítési problé­mák merültek fel, nagy kész­COOP csekély erőfeszítéseket tett a kár enyhítésére; be­szerzett 62 500 forint értékű diannás cukorkát, melyet a RAMOVILL javára értékesí­tett. A szállítási határidő le­jártával azonban az energeti­kai főosztály hiába próbálta meg a visszáruzást és a visz- szainkasszálást, mert időköz­ben a kisszövetkezet folyó­számlája nullára futott, és azóta is sorban állnak a ki­elégítetlen hitelezők. A szó­ban forgó kisszövetkezet tarto­zása ugyanis még 1987-ben ötvenmillió forint fölé emel­kedett ... És ugyanezt a történetet le­írhatjuk még egyszer, azzal a különbséggel, hogy ez esetben thermopánüveg volt az üzlet­kötés tárgya, a szóban forgó összeg pedig 2,5 millió forint. A partnerek az előbbiek. Feledkezzünk meg most egy kis időre az ÉPSZER-COOP- ról, és tekintsünk be egy má­sik rossz üzletbe, amelyet Makkos Albert főosztályveze­tői tevékenysége alatt a RAMOVILL energetikai fő­osztálya kötött. A partner ez­úttal a budaörsi székhelyű Zalafrom Kft., ahol egyéb­ként a főosztályvezető — miután a RAMOVILL-től fe­gyelmivel elbocsátották — kereskedelmi igazgatóként el­helyezkedett. Nézzük meg az úgynevezett Marklin-üzletet, melynek ered­ményeként 35 millió forint értékű eladhatatlan készlet halmozódott fel a RAMOVILL- nál. Tehát 1987, április 7-én ír­ta alá a RAMOVILL és a Zalaform az együttműködési megállapodást, mely szerint a kft. által gyártott összerak­letek maradtak raktáron. Makkos Albert utasításai alapján történt meg az, hogy a le nem szállított cikkek el­lenértékét kifizették a part­nereknek, mintegy hitelt adva ezzel fennmaradásukhoz. Két legjelentősebb partnerük ez idő alatt az ÉPSZER-COOP kis­szövetkezet és a Zalaform Kft. volt. Az üzletkötések sorában fi­gyelmet érdemel például, hogy mi is történt a diannás cukor­kákkal? Már az is meglepő, hogy ugyan miért foglalkozik egy energetikai főosztály édes­ségekkel, hiszen ez semmikép­pen sem profilja. De nézzük, mi sült ki az egészből... Te­hát, amikor az ÉPSZER-COOP — melynek egyébként az épít­kezés lett volna a feladata — már a csőd szélén táncolt, le­téti és értékesítési szerződést írt alá a RAMOVILL energe­tikai főosztályával ötmillió forint értékű diannás cukor­kára. A szerződés úgy szól, mintha az édességet már le­gyártották volna, és azt az É-C a RAMOVILL megbízásá­ból felelős őrzésre átvette, ki­szállításáról és értékesítéséről gondoskodik. ESadhatatlan játék A cukorka azonban a való­ságban nem létezett, mind­össze az ÉPSZER-COOP ter­vei között szerepelt egy gyár­tórészleg beindítása. Az ötmil­liót viszont kifizették... A későbbiek során az ÊPSZER­ható műanyag játékot a RAMOVILL kizárólagos jog­gal forgalmazza Magyarorszá­gon. Makkos, a közgazdasági számítások szerint jó üzle­tet kötött, a tervezett nagy­kereskedelmi árrés valóban jelentős hasznot hozott volna a vállalatnak. Ugyanakkor fi­gyelmen kívül hagyta, hogy a játékok kizárólagos forgalma­zása kötelezettséget is jelen­tett az áru elhelyezésére. A szerződéskötés előtt azonban tényleges piackutatás nem volt. Hitelesalásek A rendőrségi vizsgálat meg­állapításai szerint Makkos — a Belkereskedelmi Miniszté­riumban dolgozó ismerőseire hivatkozva — győzte meg a RAMOVILL vezetőit arról, hogy beszüntetik a Lego já­tékok importálását, és így a népszerű összerakható játék­ból bármilyen mennyiség el­adható. A világhírnévvel bíró Lego belföldi forgalmazása azonban nem szűnt meg, sőt növekedett. A RAMOVILL raktáraiban pedig felhalmo­zódtak a Marklin-játékok, melyek — a KERMI szakvé­leménye szerint — egyébként sem alkalmasak a Lego pót­lására. A halmozódó kárt a későbbi leértékeléssel sem tudták csökkenteni. Folytathatnánk még hosz- szan ezt az ipari rémtörténe­tet azzal, hogy az ÉPSZER- COOP kisszövetkezet, a már említett Vizi László ügykö­désével milyen hitelcsaláso­kat követett el, a csőd szélén táncolva, és folytathatnánk mással is Például azzal, hogy a kisszövetkezet felszámolása után az egykori vezetők más kisszövetkezetekben, kft.-ben és egyéb helyeken kis- és nagy­főnökök. Az élet nem áll meg, csak a vizsgálat folyik tovább. Gál Judit Miért éppen manapsag vetődik fel az országban mindenütt S az iskolaszék kérdése? Egyáltalán, mi az az iskolaszék? Miiven \ Hagyományai vannak, milyen mozgalmak bontakoznak ki fel- S élesztése érdekében? Milyen talaját biztosítaná az iskola és a !§ társadalom új kapcsolatának? I Ilyen és hasonló kérdések vetődnek fel manapság szülőkben, r pedagógusokban és az érdeklődőkben egyaránt. Az Üj Magyar N Lexikon egy tőmondat erejéig foglalkozik az iskolaszékkel, en- ' nel talán érdémes kissé részletesebben szólni róla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom